Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-15 / 38. szám
Hazánk felszabadulása óta évente tízezrek tanulnak a felső- oktatási intézményekben, s még többen a középiskolákban. A munkába lépés sem jelenti a tanulás befejezését, mert dolgozóként is sok ezren szereznek különböző szinteken oklevelet, végbizonyítványt. A fejlődés az élet minden területén viharos ütemű, ami a megszerzett ismeretek gyors avulását idézi elő. Ezért az utóbbi,időben a továbbtanulás is egyre fontosabb szerepet játszik. A towáibbképzést egyrészt a specializáció, másrészt a komplex ismeretek szerzésére törekvés jellemzi! AManulási láz első pillantásra rendkívül kedvező képet mutat. Csupán a szakemberek számából és a diplomák megoszlásétól jól szervezett, magas termelékenységű termelésre lehetne következtetni. Sajnos, már egészen felületes tájékozódás is meggyőz arról, hogy ez korántsem tekinthető általánosnak. A diplomások nem arányosan oszlanak meg a vállalatok--között. Van Miskolcon olyan kis- és középvállalat, ahol 300—400 dolgozóra jut egy mérnök, és van olyan is, ahol 30— 40-re. Eiz ugyan nem pontos mérőszám, de jelzi az egyenlőtlen eiosztásí. Sokkal nagyobb baj, hogy a diploma az egyén hasznosságának mércéjévé vált, vagy kezd válni. Ez annak a következménye, hogy az egyéni teljesítmények iránt a vállalatok érzéketlenek maradtak. Az egyén számára járhatóbb út még egy diploma — vagy kettő — megszerzése, mint egyéni teljesítményének az elismertetése. A verseny, amely a szakemberek között mindig megtalálható, értelmes forma nélkül a diplomák versenyévé alakul át, amelyben az győz, aki több diplomat tud ‘felmutatni. Hogy mi van a diplomák mögött, aeca gyakran senki sem kíváncsi! Mi vezethet ilyen helyzethez? Az a gyakorlat, amikor a mérnök egy vállalatnál olyan munkát kénytelen végezni — tapasztalatszerzés ürügyén —, amelyet például technikusi képesítéssel is el lehet végezni, és vele párhuzamosan mások el is végeznek. Attól, hogy egy ilyen munkát mérnökkel végeztet a vállalat, nem lesz a munka jobb, nem lesz a vállalat szervezettebb. Éppen ellenkezőleg! A mérnök ugyanis magasabb fizetést vár, mert szeretné megkapni a magasabb képzettsége ellenértékét. A technikus azonban joggal kéri a mérnök fizetését, hiszen pontosan egyforma munkát végeznek. A konfliktus az üzemi légkört mérgezi, és az egyén, képességeinek a bizonyítására, újabb diplomát szerez anélkül, hogy az elsőt kihasználta volna. Ez ebben a helyzetben természetesen nem segít, legfeljebb most már két diplomát értékel le a »közvélemény. A folyamat a diploma — és általában az iskolai végzettség — devalválásához, leértékeléséhez vezethet. Ha a vállalatok nem tudnak a mérnöknek mérnöki munkát biztosítani, ehhez a feltételeket megteremteni, akkor amellett, hogy a szellemi kapacitásaikat pazarolják, értelmetlen riva- lieáüást okozhatnak, amely a vállalati problémákról feltétle- néil eltereli a figyelmet. Ha a tanulás nem feltétlenül a feladatok elvégzéséhez szükséges, és nem a hiányzó ismeretek megszerzésének az eszköze, hanem a ranglétrán való feljebbjutásnak az egyik lehetősége, ateteor a tanulásról és különösen a továbbtanulásról kialakult összképet korrigálni kell. Ezt a korrekciót főleg a vállalatoknál kell elvégezni. A megoldáshoz vezető út fontos szakasza az, ha a szakembereket a végzettségüknek megfelelő feladatokkal látják el, hogy az érvényesülésnek legfontosabb lehetősége az egyéni teljesítmény legyen. Így kialakulhat az azonos végzettségűek hasznos versenye, amelyben a differenciálás alapja a munkában elért teljesítmény lesz. A továbbtanulás iránti igény így sem fog csökkenni, hiszen tartósan magas teljesítményt csak állandóan magas szinten tartott ismeretekkel lehet elérni. Ha fáradozunk az oktatás korszerűsítésén, hogy a növekvő követelményeknek minél jobban megfeleljen, kötelességünk a hasznosítás korszerűsítésén is fáradozni, hogy ez az oktatással összhangba kerüljön. Dr- Tapasztó György Nőtt a megye szénfogyasztása Az utóbbi években csak Miskolcon több ezer háztartásban tértek át a gázfűtésre. Az olajfűtés népszerűségepedig meghaladta a várakozásokat. Ennek ellenére több mint kétezer vagonnal nőtt 1970-ben a TÜZÉP telepein a lakosság által vásárolt szén mennyisége. Az 1969-es 55 ezer vagonnal szemben tavaly több mint 57 ezer vagon szenet adtak el a TÜZÉP megyei telepein. A IF. ötéves tervben Öt és fél millió lakásépítésre Tanácskozik a UIGÉP szakszervezeti küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) A küldöttértekezlet elé terjesztett beszámoló és határozati javaslat vitája már a beszámoló anyagát tanulmányozva is élénknek, hasznosKISZ-tábor épül a Csanyikban A Miskolci Tervező Vállalat KISZ-fiataljai, a Borsod megyei KISZ-bizottság megbízásából, elkészítették a Miskolc szomszédságában, a Bükk festői környezetében fekvő csanyiki-völgyben felépítendő KISZ ifjúsági vezetőképző iskola és tábor terveit. A mintegy héthektárnyi területet elfoglaló „KISZ-te- lepen” a vezetőképző iskola hallgatói részére nyolcvan személyes, szálloda-rendszerű épületet terveztek, amelyhez előadóterem és szemináriumi helyiség csatlakozik, A KISZ-táborban százhúszhe- lyes, télen-nyáron használható szállás, nyolcvan fiatal elhelyezésére négy-négy személyes fából készült „erdei lak” az úttörők részére kétszázszemélyes előadóterem, valamint előregyártott betonelemekből. ötven, egyenként négyszemélyes kis ház épül. A leggyorsabban O •! rr 1 rr • r iejlodo iparag A III. ötéves tervidőszakban a leggyorsabban fejlődő iparág megyénkben a vegyipar volt. Termelése öt év alatt évente átlagosan 14 százalékkal emelkedett, ami háromszorosa a szocialista ipar átlagos növekedési ütemének. A dinamikusan fejlődő iparágakhoz tartozott még a kohászat és a gépipar. A kohászati termékek közül az 1970. évi nyersvas-termelés például 27 százalékkal, a nyersacél pedig 20-szal haladta meg az 1965. évit. A melegen hengerelt rúd- és idomacél termelése 13 százalékkal emelkedett. A gépiparban a gépipari sajtó, a dróthúzó és a kábelgyártó gépek termelése emelkedett jelentősebben. •nak ígérkezik. Hiszen a küldöttek nemcsak azt tudhatták meg az alapos elemző munkán alapuló beszámolóból, hogy milyen segítséget adott az elmúlt négy év során a szakszervezet a vállalat gazdasági fejlődéséhez, vagy a munka hatékonyságának növeléséhez, hanem képet alkothattak belőle a DI- GÉP dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, a szak- szervezet kulturális, agitá- ciós és sporttevékenységének eredményeiről, a szak- szervezeti életről, s a szak- szervezet irányító munkájáról is. A beszámoló nemcsak a gazdálkodás eredményeit tárja fel, hanem rámutat a hiányosságokra is. tgy például megtudhatjuk belőle, hogy amíg a termelés növekedésének termelékenységgel fedezett hányada magasan a gépipari átlag fölött volt (egy év kivételével a beszámolási időszak éveiben mindig elérte a 100 százalékot) a termelés növekedése viszont alatta maradt a gépipari átlagnak) négy év alatt 10,6 százalékkal nőtt). Több mint 40 százalékkal nőtt viszont a szocialista, s több mint 77 százalékkal a tőkésexport, aminek révén a DIGÉP sokban hozzájárult a népgazdaság devizamérlegének javításához. A vállalati nyereség az 1966-os esztendő 93,6 millió forintjáról 1970-re 270 millió forintra nőtt. A küldöttértekezlet elé terjesztett beszámolónak azéletés munkakörülményekkel foglalkozó részéből megtudhatjuk: négy év alatt 15,9 százalékkal nőtt a munkásállo- mányúak, s 12,2 százalékkal az alkalmazotti állományúak csoportjában dolgozók havi átlagkeresete. A kovácsoknál például 14,9, az esztergályosoknál 14,5, a műszakiaknál 11,6, az adminisztratív dolgozóknál 12,6 százalékos bér- fejlesztés valósult meg. Emellett jelentős béren kívüli juttatásokat is kaptak a vállalat dolgozói. Hogy csak egy konkrét példát említsünk: míg 1966-ban 1643 gépgyári dolgozó, családtag és gyermek üdült a gyár üdülőiben, addig 1970-ben már 3013! Ez a szám sem megnyugtató azonban, mivel az üdülés ki- terjesztésének még további lehetőségei vannak. Korántsem ilyen kedvező a helyzet, viszont a lakásigények kielégítése területén, hiszen jelenleg mintegy 700 jogosult lakásigénylőt tartanak nyilván. A nehéz helyzeten segít majd, hogy a IV. ötéves terv időszakában részesedési és fejlesztési alapból 5,5 millió forintot költ a gyár lakásépítésre. A beszámoló további részei is mind-mind olyan témákkal szolgálnak az előreláthatóan délután fél négyig tartó vitához, amelyek nemcsak a szakszervezeti élet négy évének eseménjfeit tükrözik, hanem meghatározzák majd a gyár dolgozóinak további sorsát is. NYIKES IMRE Bélyegárverés Győrött (Tudósítónk jelenti.) Nagy esemény volt a Győri városi bélyeggyűjtő-kör tagjainak életében a február 8-i bélyegárverés, amelyet a Gorkij utcai Ady Endre Művelődési Házban rendeztek a számukra. Magyarországon éveken át kizárólag Budapesten alkalmazták ezt a módszert, A MABÉOSZ Észak-dunántúli Területi Irodájának szorgalmazására Győrött is meg- • rendezték az első igazán nagy sikerű gyorscserét. A területi irodához három megye tartozik • Győr-Sopron. IvóEmelkedett a munkások képzettsége Az utóbbi években számottevően emelkedett a munkásság iskolai képzettsége, s ennek megfelelően a szakmunkások száma is jelentősen nőtt, visszaszorítva a segédmunkások arányát. Jelenleg 40 százalékkal több az érettségizett munkás, mint öt évvel ezelőtt; a mai munkásságnak hét százaléka végezte el a középiskolát. A fiatalabb korosztályokhoz tartozó szak-, segéd- és betanított munkások 13—14 százaléka érettségizett, a 19 és 25 év közötti szakmunkások közül pedig minden ötödik elvégezte a középiskolát. Ennél jóval kedvezőbb az arány a férfiaknál, mert a nők nagy többsége az általános iskola elvégzése után kerül az iparba, iparitanuló iskolát is mindössze hét százalékuk végzett. Az utóbbi évtized egyik legszembetűnőbb változása, hogy az iparban fizikai munkát végző férfiak között túlsúlyba kerültek a szakmunkások, arányuk 48,8-ról 56,6 százalékra emelkedett. 26,5 százalékuk betanított munkás és 16,9 százalékuk segédmunkás, a tíz év előtti 30,5, illetve 20,7 százalékkal szemben kevésbé kedvező a helyzet a nőknél. Egész sor vállalatnál szerveznek azonban az utóbbi időben a nők számára szaktanfolyamokat. márom és Fejér. így rövidesen Székesfehérvárott és Tatabányán is lesz árverés. A győri gyorscsere — főként hagyatéki bélyegalbumokból — este hat órától csaknem tíz óráig tartott. Ez idő alatt több mint 20 000 forint katalógus értékű bélyegek 8000 forintért találtak gazdára. Legnagyobb sikerük — mind a bel-, mind a külföldi megjelenésekből — a sport- és a i'estménysoroknak, valamint blokkoknak volt. A kikiáltási ái'akra sokan rálicitáltak, de még így is olcsón juthattak' szép és értékes bélyeghez a gyűjtők. Kapósak voltak az űrkutatással kapcsolatos bélyegek. A többi között — katalógusáron 60 forintot érő — In memóriám blokkot, 20 forintért tudtak vásárolni a gyűjtők. A bélyeg rendkívül szép kiállítású: fekete, fehér, lila, kék, zöld és arany színezésű. Ikarusz zuhanását és a három asztronauta halálát ábrázolja: E. White, 1967 jan. 28.. J. Gagarin, 1968. márc. 27. és V. Komarov. 1967. ápr. 23. A megyeközpontban most ismét nagy eseményre készülnek a bélyeggyűjtők. Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulójára a Rába Művelődési Központban tavasszal rendezik meg a jubileumi bélyegkiállítási. Reklámár! Olasz műszőrme bunda Fehér és mogyorószínben, 40%-os árengedménnyel a mezőkövesdi Matyóföld Áruház konfekcióosztályán Ajánlatunk: Bakfis műszőrme bunda 6-os, 7-es, 8-as méretben 950 Ft-ról 510 Ft-ra 9-es, 10-es méretben 1050 Ft-ról 630 Ft-ra 11-es, 12-es méretben 1100 Ft-ról 680 Ft-ra 13-as, 14-es méretben 1250 Ft-ról 770 Ft-ra 15-ös, 16-os méretben r50 Ft-ról 810 Ft-ra Áruházunk ruházati osztályain 30—40%-os árengedménnyel várjuk vásárlóinkat ruházati cikkekből Műszaki osztályunkon nagy választék van autóalkatrészekből, melyeket utánvéttel is feladunk vásárlóink címére. Telefon: Mezőkövesd 53. Á Í&jbMÉMS problémái
