Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Részi veit az északi hadjáratban a miskolciaké a szó Meseautó ” motor remek! Direktbc felment egy eper fara is!!” (Jármay György rajza) Bokányi Dezső Száz éve, 1871. február 11-én, néhány héttel a francia kommün kitörése előtt született Bokányi Dezső. Ősei olasz kőfaragók voltak, s ő is ezt a szakmát választotta. Még nem volt húszéves, amikor már világos szavú szó­szólója lett szaktársainak. Az 1893-es kőfaragó-sztrájk ideién ő vezette a tárgyalásokat a munkáltatókkal. A sztrájk győ­zött, de ő feketelistára került. Sorsa a továbbiakban a for­radalmárok sorsa: bújkál. letartóztatják, majd ismét tartja gyújtó beszédeit, nagyszerű, szuggesztív orgánumával. Nagygyűléseken szerepel. A hivatalos Magyarország nagy szónoka, Apponyi Albert gróf, meghallgatva őt. felsóhajtott: „Ha nekem olyan orgánumom lenne, mint ennek a kőműves- legénynek!" Az 1895. május elsejei nagy tüntetésen a munkások diadal­lal lobogtatták az immár hetilapból ideiglenesen napilappá lett Népszavát, vörösbetűs homlokán Bokányi Dezső főszer­kesztő nevével. De az elkobzások, magas pénzbüntetések aláásták a lap helyzetét, újra hetilappá lett. Bokányi le­mondott a szerkesztésről. Sajtó alá rendezte a Kommunista Kiáltványt. Mottójának markáns megfogalmazása: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" — az ő érdeme. Magyarra fordí­totta Engels A szocializmus fejlődése az utópiától a tudo­mányig című- művét. Izzó szavú röpiratokat szerkesztett. Tevékenységéért egyévi államfogházra ítélték. Az 1905-ben diadalmaskodó orosz forradalom első szószó­lója. Már 1914. május elsején rámutatott a három hónap múlva kitörő világháború borzalmaira. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat 1917. november 25-én újra csalt ő köszöntötte: „Idezarándokoltunk, hogy odakiáltsuk a hábo­rúnak: félre az útból emberirtó vérpad... Az utolsó pilla­natban ajánljuk a kormánynak, fogadja el az orosz prole­tariátus feléje nyújtott kezét...” Az 1919. március 21-én kikiáltott Magyar Tanácsköztár­saságot teljes szívvel, egész tehetségével szolgálta. Amikor az egyesülési kongresszuson a párt nevét vitatták, ő dön­tötte el a kérdési: „Én a Kommunista Kiáltványból tanul­tam a szocializmust...” A Vörös Hadsereg parancsnokaként részt vett a dicsőséges északi hadjáratban. 1919. augusztus 22-én elfogták, lakását feldúlták. Halálra ítélték. A politikai fogolycsere segítségével Moszkvába ke­rült. Nagy ünnepléssel fogadták. A harmincas években újra a magyar munkássághoz beszélt. Idehaza elsötétített szobák­ban, titkon ezrek hallgatták a lehalkított rádióból szavait: „Eljön még a második Magyar Tanácsköztársaság!” Eljött. De Bokányi Dezsőt a személyi kultusz tragikus kö­rülményei megakadályozták abban, hogy felszabadult ha­zájába visszatérjen. A magyar munkásság őrzi nagv szó­szólója emlékét. K. J. naponta tízezer lakás Lángos úr, az élelmes: „A Szerkesztői üzenetek Egy Árpád utcai lakosnak: ..Udvarunkból egy öreg há­zaspár szociális otthonba megy. Nagyon jó kis szoba- konyhás lakásukat át akar­ják „passzolni” egy fiatal házaspárnak, akik nem is az udvarban laknak. Szeretném, ha a lakást mi kapnánk meg, igényjogosultságunk ezt indokolja. Ha önkényesen beleköltöznénk, kilakoltat­hatnak-e belőle?” — kérdi. Igen! Az önkényes beköltö­zés törvényellenes cselekedet. Óva intjük, nehogy meg­* ..Elkeseredett lakosok a Zója utcából” írják: ,,A Zója utca a 26. számú háztól kez­dődően elhanyagolt, járha­tatlan állapotban van. Az egykori zúzalék-terítést az eső és a hóié lehordta, árok az utca egyik oldalán sincs, az úttesten pedig 20—30 centi mély gödrök rémítik a közlekedőket.” A II, kerületi tanácstól kapott felvilágosí­tás szerint kora tavasszal, ha az időjárás megengedi, rend- behozzók ezt a valóban el­hanyagolt útszakaszt. * Koliba Lajosnc Vanczák János u.: Panaszával nem áll egyedül. Mások is szóvá tették már. Még e héten utánajárunk, hogy személye­sen is meggyőződjünk igaz­ságáról. Levelét ezután kö­zöljük majd lapunkban. Köszönöm... Ennél kifejezőbb szót nem találok. A legnagyobb két­ségbeeséstől mentett meg Hafner Antalné, a 3. számú Rendelőintézet vezető asz- szisztensnője. Február 4-én elvesztettem a pénztárcámat. Benne volt egy havi fizeté­sem: 1220 forint. Hafner An- talnc megtalálta, és a Déli Hírlap még aznapi számában kérte a nyilvánosságra hoza­talt. Amikor értesültem a dologról, örömömben sírtam. Pavlánszky Miklósné, Kerpely Antal u. 21. sz. Jó Velem együtt sok ember■ társamnak okozott fejtörést a postai díjszabás és borí- tékméret-újítás. Nem szeret­nénk hozzátartozóinknak portózással járó kellemetlen­séget okozni. Ez a gond, most megoldott. Tévedés és bün­tetés kizárva! Ugyanis, min­den honpolgár birtokába jut a helyes portózás tudomá­nyának egy egyszerű ábra. segítségével. Ez az ábra a postaládán van elhelyezve mz ember csak ráteszi a bo­Olvasóink a Az utóbbi napokban több levél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyeken olvasóink a Centrum Áruházról írnak S valamennyien a dicséret hangján szólnak az áruház dolgozóiról, az áruválaszték bőségéről. Malik Jánosné például an­nak örül, hogy az első „Cent­rum hétfőn” közel ezer fo­rintot takarított meg az ár­engedményes hűtőgép vásár­lásakor. Természetesen a fennmaradt összeget sem vitte haza: menyasszony kis­lányának vett belőle ágy­neműt. Pécsik József nagy meg­nyugvással vette tudomásul, pen a változékony idő ha­tására — arcbőröm régi ér­zékenysége újból fokozódott. Miután többször tükörbe néztem, megállapítottam: el kellene mennem a bőrgyó­gyász szakorvoshoz. Már-már el is indultam, amikor át- villant az agyamon az az ál­datlan állapot, ami Miskol­con a Grüby Dávid Bőr- és Nemi beteggondozó Intézet­ben évek óta létezik. A gyakorlat ugyanis az, hogy a bőrgyógyászati pana­szokkal orvost felkereső be­tegek egy helyen, egy váró­teremben tartózkodnak és várakoznak a nemibeteg­gondozás céljából idejárók- kal. Tessék csak ezt elkép­zelni! Hiszen senkinek sincs az arcára írva, hogy milyen céllal jött ide! így végső so­ron a bőrgyógyászati betegek kerülnek — enyhén szólva — kényes helyzetbe. Félre­értés ne essék: minden be­tegség, ami az embert meg­támadja, gyógyításra, keze­lésre szorul. De disztin gválni kellene! Valamilyen mód, megoldás bizonyára kínál­koznék, hogy elkülöníthetők legyenek egymástól a Gruby Dávid Intézetben azok, akik panaszaik alapján is külön­böznek. Nem állok egyedül ötlet! ritékot, s ha a méret meg­felel, máris tudjuk, hogy megfelelően portóztuk le­velünket. Köszönjük ezt a postának, mert így egyha­mar megtanultuk a „leckét”. K. Pál ROVATVEZETŐ: KOLTAI JOZSEFNÉ Centrumról hogy megszűnt a ' „Mosoly­csekk”. Mint írja, igen furcsa dolognak tartotta, hogy va­lamit még külön honorálja­nak, ami természetes: neve­zetesen, hogy a kereskedő udvarias legyen a vevővel, és ajánlja, eladja az árut. Mocsnik Barnáné néhány szép szövetet, női, férfi fe­hérneműt és a sok cipőt kop­tató három fiának jelentősen olcsóbb lábbelit vásárolt. Megjegyzi levelében, hogy a nagy tumultus ellenére sem volt fennakadás a kiszolgá­lásban. Egy óra alatt közel hatezer forintot hagyott a Centrumban. Az áru, amit kapott érte, jóval többe ke­rült volna korábban. sérelmemmel, ismerőseim köréből is tudnék példát mondani arra, hogy bizonyos mértékig visszatartja az em­bereket a jelenleg uralkodó állapot attól, hogy bőrgyó­gyászati kezelés céljából az intézetet felkeressék. Ezúton kérem a magam és a mások nevében is az ille­tékeseket: szüntessék meg — lehetőleg mielőbb — a közös várótermet, és ezzel orvosol­ják ezt az etikai panaszt. F. Albertné, Miskolc O Az első magyar nép­kép viseleti nemzetgyű­lés amelynek képviselőit nem egyedül a nemesek, ha­nem azok az országlakosok is választották, akik a vá­lasztójoghoz törvényileg kí­vánt vagyonnal rendelkeztek — 1848 nyarán Pesten, a régi Vigadó épületében ült össze. Amikor a császári se­regék szorongatására a kép­viselőknek menekülniük kel­lett. Debrecenben tartották meg 1849-ben azt a híres nemzetgyűlést, amelyen ki­mondták a Habsburg-ház trónfosztását. A Bach-kor- szak esztendeiben Ferenc Jó­zsef nem hívta össze a nem­zetgyűlést, vagyis fel sem Az ma műszaki napja . Miskolc is be­kapcsolódott a Német De­mokratikus Köztársaság feb­ruár 8-tól 12-ig Budapesten és városunkban sorra kerülő műszaki hete eseménysoro­zatába. A műszaki hetet a MTESZ, a Magyar Kereske­delmi Kamara és a Kammer fur Aussenhandel közösen szervezte, s annak lebonyolí­tásában 25 NDK-beli intéz­mény és cég, valamint 16 magyar, a MTESZ-en belül tevékenykedő tudományos egyesület vesz részt. A gaz­dag program 25 műszaki­technológiai előadást, s egy, a budapesti Technika Házá­ban megnyílt műszaki könyv- és folyóirat kiállítást foglal magában. Miskolcon, műszaki nap lesz. Ennek keretében, délelőtt és délután összesen négy előadásra kerül sor. Először Dr. Heinz Timmel mérnöknek a rövid állórészes lineáris motorok üzemi vi­selkedése. előzetes meghatá­rozásának kérdéseiről szóló előadását hallhatták a részt­vevők. Délben tartja Horst Siehler mérnök előadását, amelyben az 1966-os Lipcsei Tavaszi Vásáron nagy nem­zetközi sikert aratott „URSUMAT” készülékrend­szert ismertette. A délutáni progra.m Prof. Dr. R. Piegert mérnök előadásával kezdő­dik, amely a szerszámgép felhasználó- és gyártó válla­latok szemszögéből vizsgálja a kissorozatgyártás automa­tizálási lehetőségeit, mód­szereit. Végül az NDK mis­kolci műszaki napja Arming Russing mérnök-docens elő­adásával ér véget, amelyből a szám .jegyvezérlés és auto­matizálás legaktuálisabb problémáiról kapnak tájé­koztatást a miskolci műszaki szakemberek. pülőgépgyártó társaság egye­nesen megható módon gon­doskodik az utcára tett mun­kásokról és alkalmazottak­ról. Könyvet jelentetett meg a következő sokat ígérő cím­mel: „Álláskeresés: a siker hét lépcsője”. vetődhetett a színhely kér­dése, 1860 októberében azon­ban a nemzetközi helyzet változása miatt arra kény­szerült, hogy közeledést ke­ressen a magyar uralkodó­osztályokhoz, s egyéb intéz­kedések mellett összehívta az országgyűlést. Az „októberi diploma” úgy intézkedett, hpgy a képviselők 1861. áp­rilis 2-án Budán gyűljenek össze. 1861. január 26-án Pest sz. kir. város közgyűlésén fel- terjesztéssel fordulnak ' a Helytartótanácshoz, hogy az országgyűléseket ne Budán, hanem Pesten tartsák meg. ahogy azt a törvény kötele­zően előírja. A Szovjetunióban a nyol­cadik ötéves, terv végrehaj­tása során különösen nagy gondot fordítottak az épitő- ipar fejlesztésére. Ennek eredményeként minden ed­digi tervciklus üzem- és la­kásépítési programját felül­A könyvecskét ingyen át­nyújtják- mindenkinek, akit a cégtől elbocsátanak. Az első kiadás 8000 példányban, a második 25 ezer példány­ban jelent meg. A harmadik kiadás még nem készült el... Pest város közgyűlése ha­talmas energiával lát hozza, hogy rendkívül rövid idő alatt otthont adjon az or­szággyűlésnek, s 1861. feb­ruár 1-én a felsőház ülései­nek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagytermét, míg a képviselőház számára a Nemzeti Lovarda átalakított épületét javasolja. A császár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az országgyűlés Budán üljön össze. Országos felhá­borodás támadt.‘s a tiltako­zások alapján Ferenc József kompromisszumos megoldást fogadott el: az országgyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án, de még aznap délután a képviselők testületé a Nemzeti Múzeum nagyter­mében tartotta első ülését. A második ülésen már egy ideiglenes képviselőház épí­téséről tárgyaltak. A tárgya­lások még nem vezettek eredményre, amikor a király 1861 augusztusában felosz­latta az összesen öt hónapig működő országgyűlést. Leg­közelebb — amikor ismét bajba került Ausztria — Fe­renc József 1865-ben kény­szerült a magyar országgyű­lés összehívására. Máris megkezdődtek az ideiglenes képviselőház fel­építésének előkészületei. Ybl Miklós 21 nap alatt elkészí­tette a terveket, hozzáláttak a Főherceg Sándor utcában múlták. Évente 13—14 mil­lió, de voltak olyan évek, mint 1969.. amikor 16 millió ember költözött új lakásba. Átlagosan naponta tehát mintegy 9—10 ezer család tarthatott lakásszentelőt. Ha a legutóbbi ötéves terv­ben épült kisebb és nagyobb üzemek, művelődési, keres­kedelmi és egyéb intézmé­nyek számát vesszük figye­lembe —, kiderül, hogy na­ponta 2—3 új létesítmény- nyel gyarapodott a szovjet népgazdaság. E roppant arányú építke­zés elősegítette, hogy hatá­rozottan áttértek az építke­zés nagyipari módszereire, tömegesen alkalmazzák az előregyártott vasbetoneleme­ket. (ma Bródy Sándor utca) álló szekerész pótlaktanya lebon­tásához, s aztán száz nap alatt felépítették az 50 ezer légköbméteres épületet. Itt tanácskozott aztán a képviselőház, s itt fogadta el az 1880. évi XVIII. tc-t, amely kimondja, hogy „az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó ország­házának a főváros ötödik kerületében levő Tömő téren építése elrendeltetik”, és az 1884. évi XIX. tc-t az „Ál­landó Qrszágház építési ter­vének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról”. Vad viták dúltak mindkét tör­vényjavaslat körül, mint ahogy az elkészült Parlament sem tetszett mindenkinek. Főként az ellenzék igyeke­zett hibákat találni. A leg­találóbban mégis egy keserű iróniájú kormánypárti kép­viselő, Barcsay Domokos jel­lemezte a helyzetet, aki az űj épületről így foglalta ösz- sze a véleményét: — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupola­terem. Van tornác, terasz, to­rony. Van keskeny grádics, széles grádics, szűk folyosó, tág folyosó. Van ablak, ajtó annyi, mint ementáli sajtban a lyuk. Van itt minden a világon, ami a parlamentben kell. De hol a parlament?! (Következik: Vérvörös csütörtök) PINTÉR ISTVÁN Külön várótermet kérünk A napokban — talán ép­Hol a parlament? Könyv — munkanélkülieknek A Lockheed amerikai re-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom