Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-10 / 34. szám

>(c Már a kerékpárban is mini? (Ágotha Tibor felvétele) Falják az anyagot az új gépek Az idem befejezik, a 3-om út építését (Folytatás az 1. oldalról) A közművesítési munkála­tok befejezése után, előrelát­hatólag augusztus végén, megkezdhetik a „topeka” ne­vű finom aszfaltszőnyeg te­rítését. A község belterületén még mintegy 3 ezer négyzet- méter járdaburkolatot kell elkészíteni az útépítéssel pár­huzamosan. Ezzel az év végére a 3-as fő közlekedési út Borsod me­gyei szakaszát a 136-os kilo­méterkőig teljesen befejezik. Természetesen a terveket könnyen felboríthatják majd a tavaszi útfelfagyások so­ron kívüli javításai. A vállalat programjában szerepel, hogy az emődi be­tonkeverő telepet áthelyezik majd a mezőkövesdi új ben- zinkúttal szemben levő terü­letre, a helyi tsz földjére. A nyékládházi aszfaltkeverő telep azonban a 3-as út elké­szülte után is a helyén ma­rad, miután a 35-ös leninvá- rosi út korszerűsítési munká­lataihoz ez szolgáltat majd építőanyagot. A krónikus munkaerőhiány ellenére, az elmúlt évben „Fényképez” a mesterséges bolygó A dél-kaliforniai űrkuta­tási központ december 12-én új „Thyros” típusú meteoro­lógiai mesterséges bolygót juttatott Föld körüli pályára. A NASA sajtófőnöke kijelen­tette, hogy a, mesterséges bolygót némileg tökéletesítet­ték már és ezért 12 óránként előre jelezheti a légköri vi­szonyokat és a felhőzet ala­kulását. A mesterséges boly­gó lefényképezi a felhőket, és nappali, valamint éjszakai elhelyezkedésüket az egész Föld körül. Erre a célra te­levíziós kamerát és különle­ges hőre, valamint infravö­rös sugárzásra érzékeny éj­szakai felvételek készítésére alkalmas szenzorokat használ fel. Két kamera automatikusan közvetíti felvételeit a ható­sugarukba tartozó összes ál­lomásoknak; ily módon biz­tosítva a pillanatnyi betekin­tést a helyi időjárási viszo­nyokba. mintegy 40 millió forinttal teljesítette túl tervét a Köz­úti Építő Vállalat, és 26 szá­zalékkal növelte a termelé­kenységet. S mindez csak úgy volt lehetségés, hogy egyre nagyobb ütemben gépesítik az útépítést. Az idén például csaknem egymillió forintért vásárolnak egy nyugatnémet gépet, mely óránként 70 ton­na aszfaltot terít szét. Saj­nos, a keverőtelepek nem győzik' „etetni” ezeket a gépmonstrumokat, s ezért a kapacitásuk nincs teljesen kihasználva. Az útépítés másik — egy­re súlyosbodó — problémája a zúzott kő hiánya. Az észak­magyarországi és a még me­gyénktől délebbre elhelyez­kedő keverőtelepek jó részét is a tállyai kőbánya látja el zúzott kővel. Jelenleg tárgya­lásokat folytatnak a szomszé­dos Csehszlovákiával, hogy import útján szerezhessék be a követ a határmenti bá­nyákból. Gondot okoz még a szállí­tási kapacitás hiánya is. Igyekeznek a szállítsok zömét még a télen elvégezni. A vállalat tavalyi jó eredmé­nyeit az AKÖV segítségének is köszönheti: az őszi vasár­napokon 10—12 ezer tonna építőanyag kiszállítását' vál­lalták a Volán gépkocsi- vezetői. (szántó) Technikusok bálfa A miskolci Dolgozók Tech­nikumainak tanulói és a vég­zett technikusok, az építő­ipari,' autóközlekedési és fa­ipari szakon, február 13-án este 7 órakor tartják közös báljukat a Hámor étterem­ben. Meghívót a Kilián Gim­náziumban lehet igényelni. Az első kapavágás: 1885. október 12. © Büszkék vagyunk rá: ha vendégeink érkez­nek bárhonnan a világból, megmutatjuk nekik a Parla­ment épületét. A Kossuth Lajos téren egymást követik a legkülönbözőbb nyelven beszélő turistacsoportok. Kat­tognak a fényképezőgépek, elragadtatott megjegyzések hangzanak el. Steindl Imre alkotása valóban páratlan a maga nemében. S a Parlament nemcsak gyönyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás: 268 méter hosszú, 118 méter a legnagyobb szélessége, ma­gassága a Duna felső rak­partjának járdájától számít­va a kupola tetejéig 96 mé­ter. A kupola tetején estén­ként három méter átmérőjű, vörös, ötágú csillag ragyog. Az épület teljes alapterülete 17,745 négyzetméter. A kupo­lacsarnok átmérője 20,8, ma­gassága 27,2 méter. A patkó alakú országgyűlési tanácsko­zó terem hossza 25,6, széles­sége 23,45, magassága 17 mé­ter; 412 ülőhely várja benne a képviselőket. A sajtópáho­lyokban egyszerre 62 újság­író foglalhat helyet. Az első és a második emeleti páholy- sorban négy híján 400 ven­dég számára van hely. A kongresszusi terem, amely az egykori főrendiház ülés­terme volt, valamivel még Mérlegen a kereskedelem (II») Helytelen a vállaiatcenírikusság Kereskedelmünk elmúlt éve jócskán bővelkedett újszerű feladatokban. Az esztendő elején megfogalmazott keres­kedelempolitikai célkitűzé­seknek jutott a legjelentő­sebb szerep: javítani kell a lakosság ellátását, vállalata­ink törekedjenek az olcsóbb cikkek, forgalmának növelé­sére! Az év folyamán — egyes gazdasági szabályozók ked­vezőtlen hatása ellenére is — általában érvényre jutottak ezek az elvek. A fokozott kö­vetelményekkel járó gyako­ribb ellenőrzés azonban fel­színre hozott néhány nagyon figyelemre méltó tapasztala­tot. Fogyasztói érdekvédelem A legsúlyosabbak, szinte kivétel nélkül a fogyasztói érdekvédelem hatékonyságát kérdőjelezték meg. Az újsá­gok szinte versengve hozták nyilvánosságra az év közben elkövetett mulasztásokat, visszaéléseket. És a szokatlan nyilvánosság a pultok túlsó oldalán is élénk visszhangra talált: divatba jött a kriti­kák bírálata A „becsületmentő” . viták hevében viszont egy nagyon lényeges hibáról megfeled­kezett a kereskedelem. Ne­vezetesen arról, hogy — bár valamennyi vállalatnál né­pes belső ellenőri szervezet működik — a „fajsúlyosabb” problémák nagy részét a leg­több helyen a külső ellenőr­zésnek kellett felderíteni. Ez a jelenség méltán veti fel az elsőszámú vezetők fe­lelősségét. Tapasztalatok is bizonyítják, hogy a kereske­delem belső ellenőri munka­körben foglalkoztatott dol­gozói közül többen — sem szakmai, sem erkölcsi szem­pontból — nem felelnek meg hivatásuknak. E különösen felelősségteljes munkaterüle­ten nem tűrhető el az ilyen paradox helyzet! Lecsókolbász helyett — bor? A pártbizottság! értekezle­ten a többi közt kiemelt hangsúlyt kapott az egyre terebélyesedő alkoholizmus nagyobb. Ott 566 küldöttnek és 460 vendégnek van helye. ■A T. Ház 1902. október nyolcadika óta ülésezik eb­ben az épületben, amely azonban csak 1904-re készült el teljesen. Bizony, alaposan elhúzódott az építkezés: az első kapavágás (1885. október 12.) idején Steindl Imre, aki- miután megnyerte az Or­szágház tervezésére kiírt tervpályázatot, megbízást ka­pott az építkezés irányításá­ra és még azt vállalta: 1894- ig 9 és félmillió forintért fel­építi a magyar parlament új otthonát. A tízéves késede­lem tetemes többlet-költség­gel is járt: végül is az elő­irányzott összeg csaknem négyszeresébe, 37 és félmillió ..békebeli” forintba került a gótikus palota. Az országgyű­lésnek azóta van igazi, s végleges otthona Budapes­ten. Évszázadokig nem Pest volt az országgyűlési tanács­kozások színhelye. Először a reformkorszakban, 1843. jú­lius 10-én Pozsonyban, a ren­dek ülésén vetődött fel az országgyűlés tanácskozásai­nak Pestre való áttétele. Pest város egyik követe, Koller Ferenc sietett is mindjárt küldői nevében ígéretet ten­ni, hogy Pest Városa „min­denről fog gondoskodni, hogy az országgyűlést méltókép­pen elhelyezze”. Kossuth La­is: több országos lap közölt újságcikket arról, hogy Mis­kolcon nagyon sok az alko­holista. De talán felesleges is az újságcikkeket idézni. Elég, ha valaki egy-egy alkalom­mal végigsétál akár legújabb üzleteink előtt is: a járdákon heverő söröskupakok tucat­jait helyenként cégjelzésnek is használhatná a kereskede­lem. A legkevesebbet talán ma­guk a vezetők tesznek ez el­len. Ma már Miskolcon sem újdonság, ha egy húsbolt polcáról a keresett olcsó hen­tesáruk helyett borospalackok néznek farkasszemet a vásár­lóval. Pedig maguk a keres­kedők is nagyon jól tudják, hogy gyermekek, nehéz anya­gi körülmények között élő családok sorsa végződik tra­gédiákkal a túlzott nyere­séghajszolás, vagy az ittas fogyasztók gátlástalan kiszol­gálása miatt. A vezetők felelőssége A felsorolt gondok elsősor­ban a gazdasági és politikai vezetők életszemléletének, az egyszemélyi vezetés színvo­nalának függvényei. Mert a pillanatnyi gazdasági ered­mények lehetnek jók is... Akárhány oklevél függ az irodák falán, helyes „napi politika” nélkül — a vezetés demokratizmusát, vagy a párt- és gazdasági vezetők megfelelő kapcsolatát mel­lőzve — huzamosabb ideig, egyetlen vállalat sem őriz­heti meg kiegyensúlyozottsá­gát. A kereskedelem jó vagy rossz munkája napról napra valamennyiünk életét, han­gulatát befolyásolja. Ennek a sajátos politikai szerepnek a szakma nem tehet eleget, ha a vezetők körében a túlzott vállalatcentrikus szemlélet érvényesül. A munka hétköz­napi sodrában legalább ilyen jelentősége van a nagyobb közösség — a lakosság, a vá­ros és az egész népgazdaság — érdekeinek. Nálunk a jó kereskedelem enélkül elkép­zelhetetlen. L. P. Teljesítményképes tudás Előadás a miskolci matematikai Csütörtökön délután fél há­romkor a Bolyai János Mate­matikai Társaság szervezésé­ben az MTESZ miskolci szék­házában Puskás Imréné kö­zépiskolai szakfelügyelő tanár a néhány miskolci iskolában két-három éve folyó matema­tikai kísérletek eddigi tapasz­talatairól, illetve magáról a módszerről tart beszámolót. — A Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Arany János úti általános is­kola irányításával mintegy két éve három miskolci álta­lános iskolában és egy gimná­ziumban tanterven belüli ma­tematikai módszertani kísérle­tek folynak. A Szilágyi utcai iskolában az elsőtől a hato­dik osztályig, a selyemréti is­kolában az 1.,'az 5. és a 6. jós egyik élharcosa volt en­nek a gondolatnak. Klauzál Gábor indítványára Pozsony­ban „közegyezéssel országos választmány rendeltetett, rrjely még az országgyűlés folytában azonnal érintkezés­be tegye magát Pest városá­val, ha szükség a hely szí­nére is menjen ki, mint 1832- ben az álló híd tárgyában ... A pesti polgárság át fogja látni, hogy a város emelésére nagyobb hatással semmi sem leend, mintha az országgyű- * lés kebelében fog tartani; reményleni lehet, hogy az ügyet lelkesedéssel fogadja és alkalmas helyről gondos­kodik. Hely lévén, az ige testté fog válni; mert amíg hely nincs, adig terveket sem lehet készíteni”. A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1838-as, pusztító pesti árvíz után a Duna-parton,' a mai Tudo­mányos Akadémia helyén kí­vánta felépíteni. Mire azon­ban 1844. június 23-án a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlapban napvilágot látott a „Pesten építendő Országház és e’ körüli sétaliget (parque) tervének készítésére vonatko­zó Csőd-hirdetés”, ez az épü­let színhelyéül az úgyneve­zett Üj Vásár piacot (Neuer Markplatz) vagyis a mái Engels-teret jelölte meg. ' (Folytatjuk) kísérletekről osztályokban, a Fazekas utcai iskolában az első és a máso­dik osztályban, míg a Kos­suth Lajos Gimnáziumban ugyancsak az első és máso­dik osztályokban tanítják új módszerek alkalmazásával a matematikát. A Szilágyi utcai iskolában ezen túlmenően, a az MTA és a Művelődésügyi Minisztérium külön engedé­lyével tanterven túl is folyik kísérleti tanítás — mondotta Puskás Imréné. — Mi az új módszer lé­nyege? — A holnapi előadás erről és az eddigi tapasztalatokról is részletesen beszámol. Elöl­járóban talán csak annyit, hogy az új módszer kevesebb tanítással több tudás elsajá­títását segíti elő. Mi, pedagó­gusok úgy mondjuk ezt, hogy teljesítményképes tudást sa­játíttatunk el a gyerekekkel, már most elmondhatom, ta­pasztalataink szerint, sok-sok sikerrel, szép eredményekkel. Kenkurrencia A brazíliai Sao Paulo-ban egyszerre több újságban a következő hirdetés jelent meg: ..A Furtado Áruházban felejtettem fiatal mérgeskí­gyókkal teli kosaramat. A megtalálót kérem, adja le az áruház irodájában. Magas jutalom. Emilio Jaula”. Hiába esküdözött a veze­tőség, hogy az áruházban egyetlen kígyó sincs, a ve­vők egyre ritkultak. Hogy ki volt ez az Emilio Jaula, azt nem tudták azonnal megál­lapítani. Végül kiderült, hogy a konkurrencia bérelte fel. Mire ezt kinyomozták, a Furtado Áruház már csődbe jutott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom