Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-09 / 33. szám

i/ iáén aktívummal kell zárni R városi pártértehezlelen tették szóvá Válasz ­Gyártmány­fejlesztés, • rr r minőség aktuális kérdésekre Javaslatok.., Szépen, sor­ban sorakoznak egymás mö­gött a jegyzőkönyv lapjain. Mindegyike problémát, gon­dot hordoz, megoldásra, vá­laszra vár. A válaszok nem is késnek. A városi pártérte­kezleten szóvá tett és ko­rábban, a kongresszusra való felkészülés időszakában, a párttaggyűléseken elhang­zott, túlnyomó többségükben közérdekű észrevételekre fo­lyamatosan, írásban adják meg az érdekelt szervek a választ. Országos gond Tallózva a sorok között, megkapja a tekintetet egy mondat, amely így hangzik: Vizsgálja meg a városi pártbizottság: miért nincs utánpótlás olyan, főleg nőket foglalkoztató, például az óvó­női vagy az ápolónői mun­kakörökben. Az igény ma is aktuális, hiszen — tudvalévőén — ez a gond nemcsak miskolci, megyei, hanem országos probléma. Az elmúlt évek­ben az országban. és Mis­kolcon is, az óvodák fejlesz­tése — annak ellenére, hogy az ellátottság még nincs megoldva — nagy méretű volt. Ezzel nem tudott lépést tartam az óvónőképzés. Mis- kolchoz a legközelebbi óvó­nőképző intézet Kecskemé­ten, illetve Szarvason volt. Ebben az esztendőben lénye­gesen javul a helyzet. A mis­kolci gimnáziumok negyedik osztályos tanulóit — ha ilyen hivatást választanak — sze­mélyre szólóan irányítják a most már közelebb levő óvó­nőképző intézetekbe, Nyír­egyházára és Sárospatakra. Ami az ápolónőképzést illeti, Miskolcon évek óta rendsze­resen van ilyen. Ennek kö­szönhető, hogy az e terüle­ten tapasztalható munkaerő­hiány városunkban lényege­sen mérsékeltebb, mint másutt. Ki tekinthető veteránnak? Sokakat érdekelhet az is: ki tekinthető veteránnak? Ennek tisztázásához tudni kell, hogy a pártnak 87 436 olyan tagja van, aki 1945- ben lépett a pártba, s akik legutóbb jubileumi emlék­érem kitüntetésben részesül­tek. E kitüntetés á negyed­százados mozgalmi munka elismerésének a dokumen­tuma. De a 25 eves párttag­ság még senkit sem avat ve­teránná, tehát nem is tartoz­nak a megjelölést és az ez­zel együttjáró elbírálást je­lentő kategóriába, mit azt sokan hitték és tudták. Ve­teran az, aki a felszabadulás előtti időszakiban kapcsoló­dott be a mozgalmi mun­kába. A 45-ös párttagok te­hát nem tekinthetők vete­ránnak. Ugyanilyen őszinte és egy­értelmű a válasz arra a kér­désre is, hogy: a DISZ-tag- ság munkásmozgalmi tevé­kenységnek számít-e? — A DISZ-tagság — sőt a MADISZ-, a SZÍT-, az EPOSZ-tagság is — mozgal­mi tevékenységnek számít akkor, ha ez dokumentu­mokkal igazolható. Tehát, ha valaki a felszabadulást kö­vetően az említett ifjúsági szervezetek közül bármelyik­ben is dolgozott, megfelelő igazolás mellett beszámít­hatja munkásmozgalmi tevé­kenységnek. Döntés: 1971-ben Egészen más téma, amire a következő javaslat vonat­kozik. — Az Igényeknek megfe­lelően szükséges lenne Mis­kolcon létrehozni egy csa­ládi, társadalmi ünnepsége­ket szervező intézményt. — A javaslat helyes — fo­galmazódott meg a válasz. A megyei és városi tanács 1969 augusztus végén már foglal­kozott ezzel a problémával. Akkor olyan döntés szüle­tett, hogy meg kell vizsgálni: milyen lehetőségek vannak egy ilyen szerv létrehozá­sára. Végleges döntésre va­lószínűleg ez év első felé­ben kerül sor, amikor a ta­nács újra napirendjére tűzi ezt a nagyon is aktuális és mindenki által igényelt szolgáltatást. TÓTH FERENC Ma félidőhöz érkezett az LKM vezető-továbbképző tanfolyama. Az ifjúsági klubban reggel ^ órakor kez­dődött előadáson Dr. Szikla­vári János főmetallurgus a gyártmányfejlesztés és minő­ség javításáról beszélt hall­gatóinak. Előadásában olyan fontos területeket érintett, mint az LKM gyártmányai­nak korszerűsége a hazai és külföldi piacokon; az orszá­gos, az európai és a világ­szint követelményei; a mi­nőséggel kapcsolatod új igé­nyek; az egyes gyártmányok selejt-okai; a selejt további csökkentésének feltételei; a gépgyártás és az építőipar választék- és minőségigénye; a kihozatal további javításá­nak lehetőségei a vállalat­nál; a vállalati kutatás és kísérletezés szükségessége és így tovább. Külkereskedelmünk rekordforgalma Hazánk külkereskedelme az elmúlt évben rekordforgalmat ért el; az export-import összértéke meghaladta az 56 milli­árd devizaforintot s ez az előző évivel szemben kb. 20 szá­zalékos növekedést jelent. Az import egyaránt növekedett a szocialista és a nem szo­cialista országokból. Az előbbiekből származó import 24 szá­zalékkal haladta meg az 1969. évit, s mintegy 19 miliárd devizaforintot tett ki, a nem szocialista országokból a beho- zátal 43 százalékkal nőtt, összességében 10,5 milliárd deviza­forint volt. Legszembetűnőbb, hogy a fogyasztási cikkek importja egyetlen év alatt csaknem 70 százalékkal növekedett. Ezzel magyarázható, hogy a belföldi forgalomban az importáruk aránya az 1965. évi 8 százalékról a múlt évben 16 százalékra bővült. Exportunk a népgazdaság átlagos fejlődését jelentősen meghaladva 11 százalékkal nőtt. A szocialista országokba csaknem 18 milliárd devizaforint, a többi államokba pedig több mint 9 milliárd devizaforint értékű terméket szállítot­tak vállalataink. 1969-ben csaknem 2 milliárd devizaforint aktívummal zá­rult külkereskedelmi mérlegünk, ezzel szemben a múlt év­ben — főként a tervezettnél lényegesen nagyobb importté­telek miatt — több mint 2,2 milliárd devizaforint volt a passzívum. A külkereskedelmi mérleg ilyen alakulására szá­mítottak gazdasági szakembereink, mivel figyelembe vették, hogy az új ötéves terv indulása előtt — elsősorban a beru­házásokhoz — ugrásszerűen megnő a vállalatok importja. A terv szerint a mostani évben a külkereskedelemnek is­mét aktívummal kell zárni. A szocialista országokba irányu­ló kivitel a múlt évihez képest jelentősen nő, 11 százalék­kal, az innen származó import pedig — a terv szerint — 10 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A villamos energia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál is gyor­sabban nő majd. A nem szocialista államokba irányuló ki­vitelben 5 százalékos növekedést irányoztak elő. A beruházá­sok gyorsítása érdekében az átlagosnál jobban emelkedik az építőanyagok, valamint a gépipari termékek importja. N. L. ElkiUt&aik « repülőtér Új ipartelepet jelöltek ki Miskolc határában Súlya: 300 tonna Az NDK<-ba „utazik 5? az acélszerkezet >|c Már a férfiak is? „Műtét" a szépségápoló szalonban, a Miskolci Fodrász Szövetkezet egyik kozmetikai műhelyében. (Ágotha Tibor felvétele) (Tudósítónktól.) A Vegyiműveket Szerelő Vállalat már az elmúlt év során is több jelentős mun­kát végzett a Tiszai Vegyi- kombinátban. Nagy részük volt például a polietiléngyár teljes üzembe helyezésében, de jelentős szerelési munká­kat végeztek 'a lakkfesték és műgyantagyár területén is. Mivel a szükséges munkate­rületek nem álltak mindig kellő Időben rendelkezésre, a 40 millió forintos vállalko­zási munkából mintegy 1 millió forint értékű 1971-re húzódott át. Ezzel együtt a vállalat leninvárosi kiren­deltsége 1971-ben 42 millió forint értékű munkát végez. A leninvárosi kirendeltsé­gen dolgozók egy része jelen­leg nem a TVK-t építi, ha­nem gyártási munkával fog­lalkozik. így például a ki- rendeltség dolgozói állítják elő azt a 300 tonna súlyú acélszerkezetet. amely az NDK-beli leonai oxigén­gyárba kerül majd. Ezenkí­vül több más külföldi és ha­zai megrendelés teljesítésén is szorgoskodnak a Vegyi­Szakmáha \á(* A kanadai Calgary állat­kertjének igazgatósága szép ajándékot adott néhány go­rillának és orángutánnak. Ketrecükbe egy tv-készülé- ket állíttatott. A legnagyobb lelkesedést a majmokból a lármás cowboy-filmek vál­tották ki. műveket Szerelő Vállalat dolgozói Leninvárosban. Ez utóbbiak közül hadd említ­sük még meg azokat, az egyenként ezer köbméter térfogatú tartályokat, ame­lyek szovjet technológia al­kalmazásával készülnek, s rendeltetési helyük az ÁFOR tiszapolgári telepe lesz. O A külföldi vendégek­nek a rigaiak gyakran azt tanácsolják: látogassa­nak el Szalaszpilszbe. Ahogy elhagyjuk Rigát, a Daugav- pilszki országúton haladva a 17-es kilométerkőnél földút ágazik el az erdő irányába. Valamikor itt katonai lőtér volt. A német megszállás ide­jén élő emberek szolgáltak itt célpontul. Az egykori ha­láltábor kapuja helyén 100 méter hosszú, 12 és fél méter magas monumentális beton­fal szimbolizálja az élet és a halál határát. A beton­falon litván nyelvű felirat: ,.E kapuk mögött zokog a föld.” Jártam már Auschwitzban. Láttam a halálfalat, a kre­matóriumokat, ahol százezer­számra égették el az em­bereket. Láttam az ausch­witzi múzeum hatalmas vit­Miskolc gazdálkodó egysé­geinél az elmúlt évben 1969- hez viszonyítva 6,7 százalék­kal nőtt a munkabér tömege. Ez azt jelenti, hogy tavaly 140 millió forinttal vittek haza több fizetést a város dolgozói, mint tavalyelőtt. A rineiben tonnányi emberi ha­jat, több tízezer szemüveget és gyerekcipőt. A szalaszpilszi tábor he­lyén nem találkozunk ilyen brutálisan az emberi borzal­makkal, inkább az itt emelt monumentális képzőművé­szeti alkotások hatása az. ami felkorbácsolja az ember érzéseit. A száz méter hosz- szú betonfal tetejéről jól lát­ható az emlékmű valameny- nyi szobra és a foglyok által épített úgynevezett Szenve­dések útja. Az út mellett csipkebokrokkal jelölték meg a barakkok helyét; a teret, ahol minden esztendőben a megemlékezést tartják, két- t'elől fenyőfák övezik. Egy részüket annak idején a fog­lyok ültették. Innen vezet az út az erdőbe, erre vitték a fasizmus áldozatait a kivég­zéshez. bértömeg a legnagyobb mér­tékben (10 százalék) a ta­nácsi és az építőiparban (8,6 százalék) valamint a szállítás és hírközlés terüle­tén tevékenykedő vállalatok­nál (8 százalék) nőtt. A bejárattal szemben a Szolidaritás, a Fogadalom, a Vörös Front és a Megalázott nő szobrai. A monumentális szoborcsoport a legkitűnőbb lett szobrászok alkotása. Nem messze hatalmas márvány­tömb, örökkön égő modern kandeláberrel, az év minden szakában sok-sok friss vi­rággal, hirdetve, hogy az élők nem felednek ... Az utazó a szovjet repülő­terek várótermeiben kedvére válogathat a színes és ízlé­ses, több nyelvű prospek­tusok között. Ezek közül ta­lán az egyik legszebb kiállí­tású a sok színű rigai. A prospektust böngészve egész oldalas, nagyszerű színes ké­pen csodálhattam meg a tengerpart szépségét, az aranysárga homokfövenyt, a partot övező fenyőket. Már a kép láttán elhatároztam, hogy mindenképpen elláto­gatok a rigai tengerpartra, a Jurmalára. Lettül a jura — A napokban több mint fél­száz érdekelt vállalat részvé­telével koordinációs értekez­letet tartottak a városi taná­cson. A résztvevők Miskolc leendő ipartelepének — az északkeleti városrészben ki­alakításra kerülő .'új iparne­gyed — terveivel ismerked­tek: az elképzelések szerint rövidesen új területeket jelölnek ki a város belső részein szétszórtan elhelyezkedő kisebb ipari létesítmé­nyek, raktárak, anyagte- lepek számára. A program a Miniszterta­nács által korábban jóváha­gyott általános városrendezé­si tervekkel összhangban, tenger. A Jurmala a Rigai­öböl partján IS kilométer hosszú, három kilométer széles. Ebben a dünékkel és fenyvesekkel borított övezet­ben szanatóriumok, víz­gyógyintézetek, penziók, üdü­lök, úttörőtáborok és kis nyaralók sorakoznak. Éven­ként ötszázezren keresnek itt üdülést és gyógyulást. Ügy mondják, a Jurmala éghaj­lata különösen a magas vér­nyomásban szenvedők szá­mára rendkívül jó hatású. A késő ősz ellenére a parton sok száz ember sétált, be­szélgetett, gyönyörködve a tenger szépségében, s fel­üdülve a tenger felől érkező sós, jódos levegőben. A sétá­toknak én csak a hangjukat hallottam, lépteiket elnyelte a nedves homokföveny. (Folytatjuk) BOROS BÉLA az ipartelep helyét a Besenyői út és a Sajó ál­tal közrezárt — a József Attila utcától a repülőtér északi határáig terjedő — területen jelöli ki. A terület tényleges felosztá­sára és betelepítésére termé­szetesen csak a repülőtér fel­számolását követően kerül­het sor. A mai sportrepülő- tér hosszabb távon való üze­meltetését egyébként is lehe­tetlenné teszi a miskolc— kazincbarcikai vasútvonal IV. ötéves terv időszakára tervezett villamosítása. A ki­épülő magasfeszültségű háló­zat közelében a repülőgépek használata rendkívül baleset- veszélyessé válik. Ezért az új miskolci repülőtér helyét a szakemberek Arnót határá­ban jelölték ki. a felszaba­duló területet pedig Szirmabe- senyőtől egészen a József At­tila utca vonaláig felosztják, átrendezik és tervszerű köz­művesítéssel teszik alkalmas­sá az ipari létesítmények te­lepítésére. A tervek kidolgozásánál a már meglevő vállalati terü­letek rendezésére is gondol­nak. Elsőként a terület déli peremén az 1975-ig meg­épülő új központi Patyo­lat-telep számára bizto­sítanak helyet. A későbbiek során „beépül” a holt-Sajó és a mái Sajó- meder közötti rész is. A Sajó holtágát természetesen bete­metik. A szabályozott Sajó- meder nyugati partja mentén — egészen Szirmabesenyőig­— egy új összekötő út kiépí­tését is tervezik. Az ipar­telep 5—25 hektáros darabok­ra való felparcellázásával új területeket jelölnek ki — egyebek között — az ÁFOR és a Vas-műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat számára A tervek részletes kidolgo­zásával a VÁTI budapesti ter­vezőirodáját bízták meg. BALTIKUMI UTAZÁS n ...zokog a föld” 140 millió forinttal több bér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom