Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-08 / 32. szám
a miskolciaké a szó Berzékiek bosszúsága Egy olyan panaszra kérünk orvoslást, amely sok berzé- ki lakosnak okoz mindennapos bosszúságot. Községünkből 60—70 dolgozó utazik rendszeresen az állomásra a hajnali. 5 óra 20 perces járattal. Mivel a Kesznyéten- (ől, illetve a Körömtől induló buszok ide érve zsúfollak, meg sem állnak, vagy ha megállnak, akkor sem férünk fel. Sokszor a négy busz helyett kettő, vagy egy kocsi közlekedik a reggeli órákban, ezek pedig képtelenek öt község bejáró dolgozóit az állomásra szállítani. Kérésünk az lenne, hogy mi, berKerítés a járdán A tét: hatmillió forint Téglát spórolnak a kutatók Szintetikus homok? Az acélüstök belső falazását, ugyanúgy mint sok más hasonló nagyüzemben, tűzálló téglával készítik. Egy ilyen bélés jó esetben mindössze 10—12 öntést bír ki, aztán elvékonyodik és már n :m képez biztonságos falat az üstben. Az újrafalazás vi- mt 20 ezer forintba kerül. Esztendőn át 750—800 üstöt kell kibélelni, ami 16 millió forintos költség minden évben az ÓKÜ-nek. Egy tonna acél előállításának a költségeiből 16—17 forintot tesz ki a falazás. a leglényegesebb kérdésekre még az idén választ szeretnének kapni. Hiszen a téglával való falazás 56 munkaórát igényel, a döngöléses módszer pedig a német berendezéssel 15—20 perces munl, ad. Ez a fajta üst- bélelási módszer olyannyira a világszínvonalat jelenti, hogy a legfejlettebb iparral rendelkező országok is az ÓKÜ-vel egyidőben érdeklődtek a beszerzése felől. Az idő sürget, mert az Ózdi Kohászat két-három év múlva áttér a 110 tonnás acélüstö1--- re és azok kialakításánál már számolni kell az új, nyilvánvalóan előnyösebb módszerrel. A kutatás nem reked meg a természetes anyagok keresésében. Nem vetették el egy szintetikus összetételű homok létrehozásának gondolatát sem. (nagy) zéki utasok kapjunk egy közvetlenül innen induló járatot. OROSZ ISTVÁN Berzék, Petőfi út 17. Az „ELZETT” válaszol Az 1970. december 15-én megjelent „Emberség kontra anyagi érdek” című írással kapcsolatban a következőket válaszoljuk: Sajgó József 1970 szeptemberében balesetet szenvedett és ezért a csoportvezetője figyelmeztetést kapott. A baleset után — a cikkben foglaltakkal ellentétben — a dolgozd figyelmét felhívtuk arra, hogy terjessze elő kárigényét. Sajgó József ezt meg is tette. és így a vállalat 805 formt táp- pénzkieg'észúést ki is fizetett neki. Az ügyre vonatkozó dokumentumok egyébként sátoraljaújhelyi gyárunknál rendelkezésükre áll, meggyőződhetnek arról, hogy vállalatunk szabályszerűen járt el. „ELZETT” Fémlemezipari Művek CSÁKI LŐRINC vezérigazgató-helyettes r. '. ★ A járdán ,,pihen’’ ez a deszkakerítés a József Attila út eayik mellékutcájában. A gyenge hóesés „kiütéssel” győzött ... (Ágotha Tibor felvétele) Táblával vagy anélkül A tábla nélkül közlekedő miskolci buszokat tette szóvá rovatunkban január 28- án egyik olvasónk. A panaszra az alábbi választ kaptuk „A menetrend szerinti járatokon a kocsi oldalán és hátsó részén egyaránt el kell helyezni az irányjelző táblát. Ez a kalauzok, a KNT-es járatokon pedig a gépkocsi- vezetők kötelessége. A dolgozók mulasztásának megelőzése érdekében az ellenőröket és az indítókat utasítottuk, hogy a táblákat fokozottan ellenőrizzek. Megjegyezni kívánjuk, hogy a reggeli, déli és esti műszak- váltások idején közlekedő műszaki járataink több vonalat is érintenek, így ezeket nem látjuk el a kocsi oldalán, illetve hátsó részén irányjelző táblával.” Miskolci Közlekedési V. PÁSZTOR SÁNDOR igazgató Sajókaza feltételes megálló? A Kazincbarcika—BKV felé tartó reggeli műszaki járatok — szám szerint öt — közül rendszeresen legfeljebb ha egy áll meg Sajó- kazán. A többiek ravaszul csak a leszálló utasoktól Fenyegetőző ügyintézők Az utóbbi napokban két panaszos levelet kaptunk, amelyeknek írói a késedelmes szénszállítást tették szóvá. Kovács Károly kistokaji lakos azt írja levelében, hogy január 7-én két-három hétre vállalták a Dózsa György utcai TÜZÉP-telepen megrendelt szén szállítását. Február 3-án keltezett levelében elpanaszolja, hogy a szenet mindeddig nem kapta meg. Amikor reklamált a késés miatt, a következő választ kapta a TÜZÉP ügyintézőjétől: Nincs kocsi, amivel szállítani tudnának, szén szintén nincs a bányánál és ő — mármint a TÜZÉP ügyintézője — nem tud varázsolni. Ha volna, akkor is az intézmények az elsők, s utána a lakosság. Papp Károly miskolci olvasónk még december 14-én ugyancsak a Dózsa György utcai irodában tíz mázsa erenyői szenet renTumultus Nap mint nap autóbusszal járok be Miskolcra Mályiból. ■ Bérlettel utazom a kalauz nélküli járaton. Az utazási igazolványt a gépkocsivezető kezeli. Emiatt a felszállásnál mindig nagy a tumultus. Ez a módszer — akárhogy vesz- szük is — nehézkes. Nincs mód egyszerűbb megoldásra?! Üj>y gondolom, van. Sokkal helyesebb lene, ha íelmuta. tásra szóló bérletet rendszeresítenének. Gyorsabb és zavartalanabb lenne így az utazás. B. J. Miskolc delt, és akkor azt ígérték neki, hogy azt két napon belül ki is szállítják. A két napból egy hónap lett, s amikor ismét telefonált olvasónk, azt az „eligazítást” kapta, hogy „ha így beszél, még a jövő héten sem kapja meg a szenét”. A fenyegető hivatalnok egyébként be is váltotta ígéretét: nem is egy. hanem két hét múlva, azaz január 26-án kapta meg Papp Károly a december közepén megrendelt szenei. igyekeznek megszabadulni, ezért a megálló előtt vagy mögött 30—40 méterrel állnak meg. A sofőrök minden igyekezetükkel azon vannak, hogy betartsák a menetidőt. Ennek azonban olyan következményei vannak, hogy 20—25 utastársammal együtt másfél órai fagyoskodás után kénytelenek vagyunk vonatra szállni, s így természetesen elkésünk a munkahelyünkről. KEREKES JÁNOSNÉ Sajóivánka, Május 1. u. 4. ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Van mar másmilyen is Az NSZK-ban már ismernek az acélművek másfajta „bélést” is. Az úgynevezett slingerezés egy belga alapanyag felhasználására épül. Ezt a ladolitot speciális berendezés döngöli bele az üstökbe. Az új megoldás sikere óriási, mert a regivel szemben 42—48 öntést is kibír. Kiadásul az alapanyaga is olcsóbb. A befektetés megéri, hiszen a berendezés ára egyetlen esztendőben megtérül. A gondot csupán az jelenti, hogy a Belgiumból beszerezhető anyag szállítása, utánpótlása már körülményesebb és nem is olcsó. Ezért most az ÚKÜ kutatómérnökei, dr. Petrei Lajos kandidátus vezetésével a nagyszerű berendezés adaptálásán dolgoznak. Keresik a belga anyag megfelelőjét és az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a sárisápi homokkal mutat nagy rokonságot a döngölésre autalmas anyag. Hasonló módszerrel kísérleteznek a Dunai Vasműben is, ahol hamarosan felmutathatnak valamilyen eredményt. Egy valami máris biztos: a drága tűzálló tégla kiküszöbölése, a fáradságos és hosszadalmas falazás megtakarítása az új folyamatos öntő beállítása után évente hat—hét millió forint takarékosságot eredményezne az ÖKÜ-ben. Alkalmazni a meglevőt Az ózdiak törekvése egyezik tudománypolitikai céljainkkal is, hiszen az alapkutatások helyett a meglevő, már kidolgozott ötletek, szabadalmak, kutatási eredmények adaptálása, fejlesztése a célszerű. A kísérletek elvégzésével nem várnak sokáig az ÓKÜ kutatómérnökei és Na mi az? Már megint nem a te csapatod győzött? (A bécsi Volksstimme karikatúrája.) Pénzt találtak a Bózsvában Értékes numizmatikai lelettel gazdagodott a Miskolci Herman Ottó Múzeum. Sátoraljaújhely határában, a Bózsva-patak szabályozása során agyagedénybe rejtve kétszáznegyvenhat darabból álló ezüstpénz leletre bukkantak. A lengyel, erdélyi és magyarországi pénzeket valószínűleg a Bocskai-felkelés idején rejtették el. Tulajdonosa zsoldos katona lehetett. BALTIKUMI UTAZÁS A lett lövészek érdemei . O Nagyszerű benyomásokkal vettem búcsút a szovjet Észtország fővárosától. a kedves Tallinntól. Utam második állomása Riga, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. A két város között repülővel egy óra az út, ami nagyon hamar eltelik. Az időt arra használtam fel, hogy kutassak emlékezetemben, mit is tudok erről a városról, a lett emberekről. Nos, Rigát a történelem már a XIII. század elején említi. A város a XIII. és a XV. században a német lovagrendek hatalmi vetélkedésének színtere, egyszersmind virágzó Hanza-város. mindenekelőtt kedvező földrajzi fekvése folytán. Ahogy az ember tovább kutat emlékezete mélyén, eszébe jutnak a lett munkásosztálynak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért harcoló lett lövészeknek hervadhatatlan érdemei. Lettország ma a Baltikum iparilag legfejletteb országa: nálunk is közkedveltek a rigai gyárak elektrotechnikai cikkei. Riga a Baltikum legnagyobb városa, megközelítően 700 ezer lakossal. A város a nyugati Dvina torkolatában fekszik, a folyó két részre tagolja. A bal parton az ipari negyed, a jobb parton pedig a tulajdonképpeni város. Az utóbbi úgy hat. mint egy stílustörténeti múzeum. Megtaláljuk itt a román építészet és a gótika elemeit éppúgy, mint a reneszánszot, vagy a barokkot. a klasszicista épületeket és századunk modern irányzatait. Személyes benyomásom alapján azonban mégis a századeteji építkezési stílus a meghatározó. Valószínű, hogy Riga is, akárcsak Budapest belső kerületei, a kapitalizmus gyors fejlődésével egyidőben nagyjá- ban-egészében hasonló stílusban épült. Riga belvárosának építkezési stílusára — akárcsak a budapesti Nagy- kőrútra — a szecesszió a jellemző. A város legszebb épületei-., nek, műemlékeinek egyike a Jakab-templom. Az eredeti templomot ugyan többször átépítették, a hajdani forma. a szentély és a három- ajtós bazilika azonban ma is jól felismerhető. Mindjárt az első pillanatban feltűnik hogy a padsorok nem a -szentély felé fordulnak, hanem a főbejárattal szembe. Ennek oka. mint megtudtam, hogy a templomban rendszeresen orgonakoncerteket és kórushangversenyeket rendeznek. Riga egykori Hanza-város mivoltáról árulkodnak a belvárosban. a várkörnyéki keskeny utcákban emelkedő XIV—XV. századbeli kereskedőházak, raktárépületek. Építési stílusuk hasonló az amszterdami kereskedőházakéhoz. Homlokzatuk csúcsán mindenütt megtaláljuk a csigasor helyét, amelynek segítségével a többszintes épületek ajtain, vagy ablakain beemelték az árut. Ezeket' a régi házakat rend- re-sorra tatarozzák. hogy visszavarázsolják eredeti szépségüket. (Folytatjuk.) BOROS BÉLA Erre mutat, hogy a lelet környékén nem találtak település nyomaira. A vizsgálatok megállapították. hogy a legrégibb dénárt 1586-ban verték, de találtak Rudolf király képmásával díszített, 1605-ös ezüsttallért, valamint Ferdinánd képmásával és címerével díszített pénzt is. A lelet legnagyobb része halpikely vékonyságú, Zsigmond lengyel király arcmásával díszített ezüstdénárokból áll. Városi expresszvonatok Az egyik francia cég szakemberei új rendszert dolgoztak ki a gyors városi közlekedés céljára. Ez a rendszer nagy sebességgel haladó, megállás nélküli expressz- szerelvényekből és a hozzájuk megfelelő helyen kapcsolódó :,ürítő” vonatokból áll, amelyek az utasok menetközben történő ki- és beszállására szolgálnak. Az expressz- és az „ürítő” szerelvények párhuzamos pályán haladnak az állomások között Az expresszből a> „ürítő” szerelvénybe való átszállás végeztével az ürítőszerelvény eltávolodik az expressztöl és megáll az állomáson.
