Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-03 / 28. szám

Két dimenzióban Hegemónia. Döntő fölényt jelent ez a fogalom. A TIT me­gyei szervezete elnökségének január 26-i eszmecseréjén többször is elhangzott. Aki a vita mélyvizébe dobta — Deme László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára — egy ott rög­tönzött vitaindító tájékoztatóban használta ezt a tógáimat a marxizmus-leninizmus és a többi ideológiák viszonyát jel­lemezve hazánkban. Eredetileg dr. Vonsik Gyulának, a TIT főtitkárának előadására gyűltek egybe á résztvevők. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat helye és szerepe a közmű­velődés rendszerében és legfontosabb feladatai címmel tar­tandó tájékoztatójára sajnos nem került sor. így vállalta De­me elvtárs a vitaindító szerepét. Beszélt a párt X. kongresz- szusát követő feladatokról. Arról, hogy a párt politikájában változatlanul érvényes a három alapelem: a szocialista társa­dalom felépítése, a tömegkapcsolatok mélyítése és szélesí­tése, valamint az élet- és munkakörülmények javítása. Ter­mészetesen mindez magasabb szinten. Részletesebben foglalkozott a TIT sajátosságaival, figyelembe véve az ideológiai harc jelenlegi állapotát. Kiemelte a kétfrontos harc szükségességét és rávilágított ezen harc „ho- gyan”-jára. A marxizmus-leninizmus éppen, mert szocialis­ta átmeneti társadalomról van szó, hazánkban sem mono­polizálhat minden véleményt. Hegemóniára kell törekednie... Emlékszem, két-három évvel ezelőtt jelent meg egy tanul­mánykötet Perben — haragban címmel. Ez a könyv a mar­xizmus hegemóniáját féltőn támadta a kulturális életünkben érvényesülő különböző tendenciákat. Válaszul egy másik szerzőtől ugyanezzel a szándékkal íródott tanulmánykötet jelent meg a következő címmel: Perben, harag nélkül. A ta­nulság: lehet indulattal és érzelmi elragadtatás nélkül is polemizálni kulturális, ideológiai életünk számos tendenciá­jával, de polemizálni kell! Sorompóba kell szállni a hege­móniáért, hisz* a vélemények ütköztetésében kovácsolódik ki a marxizmus fegyvere is. Magyarán, a gyakorlat filozó­fiájának (Gramsci) fegyvereit a gyakorlat formálja, termeli. Visszatérve a TIT-re: a tanácskozáson néhányan kifogá­solták e polemizálások hiányát. Ha belegondolunk, hogy a TIT évenkénti többezer előadásán résztvevő százezrek min­den értelmes kommentár, marxista értékelés nélkül része­sülnek tudományos, kulturális információkban, s kerülnek azok hatása alá, akkor valóban féltenünk kell a hegemóniát. De a kérdés éppen az, hogy valóban hatásuk alá kerül­nek-e, és ha igen, miért? Ugyanis nem az a helyzet, hogy az ideológia automatikusan választja az embert, hanem az em­ber is választja az ideológiát. Milyen alapon?! A meghatá­rozó alap az ember mindenkori társadalmi-gazdasági hely­zetében, életvitelében keresendő. Tömegek önmaguk ellen hosszú távon soha nem választanak ideológiát. Ha tehát va­lahol felmerül a marxizmustól eltérő ideológia térnyerésének veszélye, ott nemcsak a kommentár, a bírálat hiányában kell keresni a baj okát, de a mindennapi élet szerkezetében. És — véleményem szerint — a TIT éppen itt tud újítani. Témái­ban, az előadások formájában, hogyanjában közelebb kell kerülnie a mindennapi élet problémáihoz. Két dimenzióban kell felvenni a harcot: az ideológiai és a mindennapi élet szférájában. A mindennapok gyakorlatának tudományos igé­nyű marxista elemzésével harcolhat a leghatékonyabban a társadalmunktól idegen politikai, kulturális nézetekkel szem­ben. A kétfrontos harcot t^hát két dimenzióban kell meg­harcolnia — a hegemóniáért. NY. SZ. Kiállítások Szalóky Sándor festőmű­vész kiállítása február 6-án, szombaton délután fél 1 óra­kor nyílik a Miskolci Galé­riában. Textilterveit és akva- relljeit állítja ki a művész A tárlatot dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitja meg. A Miskolci Képtárban két új kiállítás nyílik a hét vé­gén. Demeter István tárla­tát február 6-án, szombaton délelőtt fél 12-kor Feledy Gyula grafikusművész nyitja meg. Tóth Sándor szobrász- művész kiállításának meg­nyitója pedig február 7-én, vasárnap délelőtt fél 12-kor lesz, ahol Papp Lajos Jó­zsef Attila-díjas költő mond bevezetőt. A három tárlat február 28-ig tort nyitva. Szeberényi Lehel: Jeromos, a köfejü cí­mű kisregényéből készült az Én vagyok Je­romos című színes magyar filmvígjáték, melyet holnaptól a Kossuth mozi mutat be. A sikeres kisregénynek szellemes, szatirikus filmfeldolgozásában egy vidéki orvos kál­váriáját láthatjuk, amelynek oka: egy évek óta eldugult emésztőgödör. Hogy miért kál­vária? Mert ugye nem is olyan egyszerű egy néhány órás munkát munkaidőben fix fize­tésért elvégezni. „Maszek alapon”, jó pénz­ért szinte pillanatok alatt mindennel elké­szül a mester, Jeromos és segédje, egyben fia, Zserom. A címszerepet a mulattatás egyik magyar nagymestere, Alfonzó játssza, partnerei Kállai Ferenc, Psota Irén, Pálos Zsuzsa, Bujtor István és a már énekesként is sikert aratott Harsányt Gábor. Illés György operatőr munkája és a Tímár István ren­dezte film szép színei részesei a valószínű sikernek. Játékszín ’71 Három egyíelvonásos Két, egymásnak idegen ember párbeszédének, az egyik ön- feltárulkozásának, majd erőszakos halálának voltunk tanúi tegnap este a Játékszín ’71 tenyérnyi nézőterén. A közvet­lenül előttünk lámpák fényébe lépő két színész, Edward Albee amerikai szerző Állatkerti történet c. egyfelvonásosá- nak szereplői, a Jerryt alakító Upor Péter és a Pétért játszó Somló Ferenc mintha mikroszkóp lencséje alá került volna egy óriás kísérletező asztalán. A rendező, Orosz György szá­molt ezzel. A hirtelen találkozás olyannyira testközelbe hoz nézőt és színészt, hogy a kölcsönös döbbenet már a darabtól függetlenül is feszültséget indukál. A színen két pad... va­lahol a Central Park elha­gyatott részén. Az egyik pad előtt, mellette és rajta ját­szódik le két ember, két élet­forma küzdelme, tragédiája. Albee egyik amerikai mél- tatója szerint „itt arról az őrülettel határos következ­ményről van szó, amely az emberre kényszerített magá­nyosságból ered egy olyan személy esetében, aki el van átkozva (a mi társadalmunk­ban átok ez!) a szeretet végtelen képességével. A végzet, amelyet Albee megír, az, hogy az ember helyzete az olyanokat, mint Peter nem érinti igazán, s ez az, ami Jerry végzetét jelenti.” József Attila írja Albeehoz hasonló kritikus indulattal a jómódjába burkolózó polgár­ról: „Szívére veszi terhűnk DZSESSZ HÉT gondunk, vállára venni nem bolond.” Nos, az előttünk le­zajló játék során kiderül, hogy jtfcynár egy stádiummal- em­bertelenebb körülményekkel találkozunk: a darabbeli Pe­ter már a szívére sem akarja venni a másik baját. Az Upor Péter alakította Jerry jól jellemezhető az előbb idézett amerikai eszté­ta szavaival. Még egy voná­sát hangsúlyoznánk, amely a szeretet szomja mellett Upor alakításában nagyszerűen ki- emelődött: a humanitást. Tes­tében a Peter által védeke­zésül maga elé tartott késsel, furcsa öngyilkossági kísérle­tét követő utolsó perceiben lényegében megbocsát Péter­nek az értetlenségéért... Be­lelát a manipulált ember egész életébe, felvonul előtte a tulajdon, a fogyasztási cik­kek őrjítő csábossága, ame­lyekért egy mindennapi em­ber akár még ölni is kész... Jerry élete utolsó perceiben elhelyezi Pétért a társadalom fétisei közt, kijelölve felelős­ségének határait, ugyanakkor belátva saját törekvésének korlátáit. Somló Ferenc Péte­rének döbbeneté a konfor- . mista kispolgár döbbenetévé hatalmasodik. Érteden, tehát .szomorú és tragikus döbbe­netté válik, korunk kiszolgál­tatott emberét jelenítve meg. Két nehezebb fajsúlyú ka­barétréfa oldotta a színházi est feszültségét, Sallós Gábor rendezésében. Aldo Nicolai egyfelvonásosai, a Rend a lelke mindennek és az Éljen az ifjú pár olyan poénnal i pukkanó ■ társadalmi szatírák, melyek kitűnő'komédiázó le­hetőséget biztosítanak az első darabban Fehér Tibornak és Lenkey Editnek, a második­ban Máthé Etának és Vajda Lászlónak — kabaré-szinten. Mind a négyen jól megállják a helyüket... Talán csak egy jótanácsot a Rend a lelke min­dennek című darab befejezé­séhez: Ki kellene játszani azt az abszurdumot, hogy a fele­ségét tornáztató férj — bár tisztában van e torna végze­tes hatásával, rendszeretete, vezénylő, parancsoló kedve józan eszével küzdve mégis elragadják, és felesége gyil­kosává teszik. A Stúdiószínpad jelentős állomáshoz érkezett harma­dik premierjével. Ha váro­sunkban olyan népszerű lesz, mint amilyen népszerűséget megérdemel, akkor nem kell féltenünk Miskolc színházi kultúrájának a jövőjét. NYAKAS SZILARD Közvetítés Miskolcról Aligha van még művészet, amelynek kialakulását és elter­jedését oly nagymértékben segítette volna a rádió, mint a dzsesszét. Bármilyen rádióadásnak sokszorosan több a hall­gatója, mint a legnagyobb befogadóképességű hangverseny­teremnek, így a rádió szinte születésétől fogva támogatja a dzsesszt. Nem egy nagynevű muzsikust fedezett fel és indí­tott el a világhír felé. A Magyar Rádióban már a harmincas évektől rend­szeresen jelentkeznek külön­böző dzsessz-műsorok és az utóbbi időben különösen fon­tos szerepet kaptak. Legfőbb jellemzőjük, hogy a szóra­koztatást ismeretterjesztéssel kötik össze. Munkatársaik el­jutnak a legnevesebb euró­pai dzsessz-fesztiválokra, és ezekről több adásban részle­tesen be«zí v. . A Dzsessz világa, az Egy óra dzsessz budapesti Dixilend klubból. Ceglédről, Székesfehérvárról és Miskolcról lesznek közve­títések ezen a héten. Magyar művészek külföldiekkel sze­repelnek közös műsorban. Miskolcon a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ színháztermében február 4-én, csütörtökön este fél 8 órakor a Winkelmayer Brass­band, ifj. Balogh Gyula trió­ja és az Express együttes koncertezik. A magyar mű­vészekkel együtt lép fel két lengyel dzsessz-muzsikus: Bronislaw Suchanek (bőgő) és Miczyeslaw Kosz (zongo­ra). A udió-színhás és a nemrég megalakult Dzsessz klub mellett leg­újabb kezdeményezésük a Dzsessz hát, amelynek kere­tében minden este más és f más helyszínről közvetít ! hangversenyt a rádió. A rá- I dió 6-os stúdiójából, az Er- I kel Színházból, Szegedről, a Verdi Traviáta című operá­ját felvételről mutatják be a Rónai Sándor megyei Műve­lődési Központ klubhelyisé­gében február 8-án. hétfőn este 6 órakor, Dumas A ka- méliás hölgy című színműve szövegének szemelvényeit Dariday Róbert, Lenkey Edit, Pákozdy János, a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészei tolmácsolják. Beveze­tőt Bartha Péter, az Egressy Béni Állami Zeneiskola igaz­gatója mond. Kamarazene-est Kamarazene-est lesz a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-ter- mében február 8-án, hétfőn este 7 órakor. Bartók, Beet­hoven, Borodin, Britten és Farkas Ferenc művei szólal­nak meg hegedűn, mélyhege­dűn és gordonkán. Közremű­ködik az iskola vonószene- kara. Ujahh Beeího ven-lemezek A „Melódia” össz-szövetsé- gi hanglemez-stúdió Ludwig von Beethoven német zene­szerző születésének 200. év­fordulója alkalmából új le­mezeket készített és hozott forgalomba: a Mondschein- szonátát és a Patetikus szo­nátát Emil Gilelsz neves szovjet zongoraművész elő­adásában, továbbá ugyan­csak az említett művész elő­adásában Beethoven öt zon­goraversenyét. Ezenkívül a klasszikus beethoveni zene kedvelői megkapják a tíz zongoraszo­náta, hegedűszonáta és a he­gedűverseny lemezeit. Ez utóbbit V. Klimov adja elő a Szovjetunió Carlo Zecchi vezényelte állami szimfoni­kus zenekarának kíséretével. A „Melódia” hanglemez­stúdió Romáin Rolland könyve alapján forgalomba hozza „Beethoven” című iro­dalmi-zenei hanglemez-kom­pozícióját. A szöveget V. Be­lokurov, a moszkvai Művész Színház művésze tolmácsolja. éjféltől reggelig HIÁBA KERESTÉK A londoni rendőrséget is­meretlen telefonáló riasztot­ta azzal, hogy időzített rob­banószerkezetet helyeztek el Heath miniszterelnök és szomszédja Barber pénzügy- miniszter otthona előtt. A helyszínen a rendőrök azon» ban hiába keresték a bőm» bákat. MEGOPERÁLTÁK Műtéten esett át’ Jeanne Moreau világhírű ! francia színésznő az egyik párizsi klinikán. Az operáció, amely­nek során a művésznő epe­köveit távolították el, kitű­nően sikerült. SZERENCSÉS KIMENETELŰ BALESET A hatalmas szélvihar Vas megyében sok kárt okozott. A sárvár—zalabéri vasútvo­nalon szerencsés kimenetelű baleset történt. Egy akácfa éppen az arra közlekedő mo­torvonatra dőlt, de nem esett komolyabb baja, a vo­nat folytathatta útját. ANALFABÉTÁK A világon jelenleg körül­belül 810 millió ember nem tud irni-olvasni. Világvi­szonylatban Ázsia áll az el­ső helyén. Itt az analfabéták száma 109 mililó. kutyája Árulta el Az angliai Boltonban egy műkereskedőnél tett hívat­lan látogatást egy betörő. Magával vitte kedvenc far­kaskutyáját. Ez okozta vesz­tét, mert az ebet a helyszí­nen felejtette. Másnap a rendőrök a kutyát kienged­ték az utcára és az szépen elvezette őket a feledékeny betörő otthonába. „AZ ENGEDELMES KISLÁNY" Engedelmes kislánynak, templombajárónak és állat­barátnak festették le a Man- son-per egyik női vádlottját, a 23 éves Patricia Krenwin­kelt szülei a Los Angeles-i bíróság előtt. A leányzó kés­sel szabdalta össze a Tate- gyilkosság egyik női áldoza­tának testét. A véreskezű „háremhölgyre” vagy gáz­kamra vagy életfogytiglan tartó börtön vár. TŰZ ÜTÖTT KI A BÚTORGYÁRBAN Tűz ütött ki a Tisza Bú­toripari Vállalat csongrádi gyáregységében. Félkész és kész konyhabútorok, festő- üzemi berendezések égtek el. A kár jelentős. A vizsgálat megkezdődött. LOPOTT Gócsi Elek 23 éves, iue.m- kozás nélküli miskolci lakos betért a volt minorita temp­lomba és onnan ellopta a takarítónő felsőkabátját és más holmiját. A visszaeső bűnös egyévi és hathóna­pi szabadságvesztést kapott. ÉRTÉKES LELET Nagy mennyiségű középkori pénzérmét hoztak felszínre ausztrál könnyűbúvárok egy 1712-ben elsüllyedt holland vitorlás roncsai közül a Murchinson folyó torkolatá­nál. A lelet értékét, amely­ben 1675-ből származó pénz­érméket is találtak körülbe­lül ?9 000 amerikai dollárra becsülik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom