Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-26 / 48. szám
STOP! EGY PERCRE! Csak a törvényes keretek között A Málláson kívüli foglalkoztatás továbbra is A népi ellenőrök az 1970- ben közérdekből tett bejelentések alapján megvizsgálták nyolc megyében és a fővárosban, összesen 520 gazdasági egységnél, intézménynél a másodállások és mellékfoglalkozások — hivatalos formula szerint: a főálláson kívüli munkaviszonyok — helyzetét. Beigazolódott, hogy a népi ellenőrzéshez érkeztt jelzések joggal irányították rá a figyelmet sokhelyütt fennálló szabálytalanságokra. Bebizonyosodott — a vizsgálat során is —, hogy a főálláson kívül foglalkoztatás intézménye alapján pozitív és; célszerű, tehát indokolt nem 100 000 forintott vett fel 10 hónap alatt, máskor szolidnak indult mellékfoglalkozás végül egy majdnem szabályos magánvállalkozássá „fejlődött”. A részvevők személvenként évi 100—200 ezer forint tiszta haszonra tettek szert. A vizsgálat nyomán 25 esetben indult bűnvádi, illetve szabálysértési eljárás, 39 fegyelmi felelősségre vonás történt, körülbelül félmillió forint jogtalanul felvett pénzt fizettettek vissza, és ugyancsak több esetben pótlólagos jövedelemadó kivetésére, kártérítésre került sor. Foto-optika szerviz nyílik Vidéken sok gondot okoz a fényképezőgépek garanciális javítása. Ezt a munkát az OFOTÉRT-tel kötött szerződés értelmében a budapesti Foto-optikai Kisipari Szövetkezet végzi el. A meghibásodott fényképezőgépeket évek óta az OFOTÉRT szaküzletek gyűjtik össze, s a hosszú javítási idő miatt elhangzott panaszok sokasága miatt a szövetkezet január 1-től már a tulajdonosok lakására küldi vissza a megjavított gépeket. Az eredmény így is elmarad a várakozástól, ezért az OFOTÉRT a napokban új megállapodást kötött a Foto- optikai KSZ vezetőivel, amely szerint á szövetkezet — a GELKÁ-éhoz hasonló — országos szervizhálózatot létesít. A tervek szerint öt vidéki városban — közöttük Miskolcon — lesz foto-optika szerviz. az ilyen lehetőségek fenntartása továbbra is indokolt. Kézenfekvő, hogy a másod - átlósban, vagy mellékfoglalkozásban történő munkáltatás gazdaságos módját válasszák olyan esetekben, amikor különleges szakértelmet igénylő munka elvégzéséről van szó, vagy ha a végzendő feladat egy dolgozó teljes napi munkaidejét nem töltené ká. Ugyanilyen nyomatékkai jelentkezik azonban az az igény is, hogy útját kell állni az ügyeskedésnek,, harácsolásnak, amikor jogszabályba . vagy a szocialista erkölcsbe ütköző esetekről van szó. Sok esetben a munkáltatók nem mérlegelik az ilyen munkaviszonyok gazdaságosságát, s így azok szükségessége sem meggyőző. Elegendő például arra utalni, hogy a vizsgálat során és azt követően a főálláson kívüli fog- • lalkoztatások közül 800-at — 10 százalék! — megszüntettek. Megtörtént, hogy egy vállalatnál, amikor tudomást szereztek 23 mérnök másodállásáról, az illetők által végzett tevékenységet vállalati keretek közé vonták, mert meggyőződtek arról, hogy a szóban forgó munkát a mérnökök főállásuk munkaidején belül is el tudják végezni. Sarkalatos megállapítása volt a vizsgálatnak, hogy a főálláson kívüli foglalkoztatások az esetek túlnyomó többségében formai és tartalmi tekintetben egyaránt kifogásolhatók. Gyakran nincs hitelt érdemlő igazolása az elvégzett munkának. illető'esr az derül ki. hogy a díjazás nem áll arányban a munkával. Ilyen lazaságok teszik lehetővé a könnyű pénzszerzést, és — nem esvszer — osztatlan f'.'’táborod "st keltenek. károsan befolyásolják a . közhangulatot. Megesett például, hogy valaki egységár-ellenőrként. másodállásban — 75 forintos órabérrel — csakBÉRLOK KISLEXIKONA Közös használatra szolgáló helyiségek Űj lakásjogi szabályaink számos vonatkozásban jelentőséget tulajdonítanak a két- vagy többlakásos házingatlanok közös használatra szolgáló helyiségeinek és területeinek. Ezért nem kimerítő (taxatív) felsorolással, tehát példálózó jelleggel megjelölik azokat a helyiségeket és azokat a területeket, amelyek közös használatra hívatottak. Eszerint közös használatra szolgáló helyiségek általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék) a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség. Az egyes lakásokhoz tartozó pince- és padlásrekeszek természetesen nem közös használatú helyiségek. A közös használatú helyiségeket is csak abban a mértékben lehet igénybe venni, amilyen mértékben az az épületben levő lakások és nem lakások céljaira- szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához- szükséges. Közös használatra szolgáló területnek tekinti jogunk különösen a kapualjat, a lépcsőházat, a folyosót, a függőfolyosót abban a mértékben, amely az épületben levő lakások és nem lakás céljaira szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges ugyanúgy közös használatra rendeltnek minősül az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. Az egy építési teleknek minősülő földrészlet nagyságát a városrendezési tervek, az építésügyi szabályok, ezek hiányában pedig a helyben szokásos teleknagyság figyelem- bevételével a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. [Vhr. io. 8 és 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. hat. II. 5. pontja.] DR. NOVAK ISTVÁN Vörös rózsacsokor Kossuth helyén BÉLYEGGYÍJJTÉS Megalakult Borsodszirákon az általános iskola ifjúsági bélyeggyűjtő szakköre. A szakköri t'og- la’kozásokat az I. sz. Általános Iskolában tartják ipes minden szombat dá-után Kun Lams iaaz- gat6 irányításával, aki egyben a szakkör vezeti* is. A szovjet posti.igazgatás üt értékből álló bélyegsorozaton mu- t»tla be ..Hazánk növényvilága” címen az ország legszebb virágait. A virág-motívum gyűjtök táborában máris tagy az érdeklődés iránta. Híres operaénekeseket — többek között Carusót és Saljapint — legjelentősebb szerepeikben mutatja be a bolgár posta által kiadott hat címletből álló bélyeg- sorozat. \r. utcai közlekedés szabályai*, »alt ismertetésére ecyre több p<K- V'S • Si'v veszi igénvbe a bélyegek propaganda itatását. Legutóbb az NSZK oostaigazgatása bocsátott ki a közlekedési jelzések széles körű ismertetése érdekédért bélyegsorozatot. V. Gy. Nem az Országház, hanem a debreceni református kollégium oratóriuma lett a színhelye az ország- gyűlés megújulásának, a magyar államiság újjászületésének. 1944. december 21-én, amikor az új Magyarország első parlamentje összeült, Budapesten, az Országház épületében még a nyilasok voltak az urak. Igaz, a kar- szalagot öltött képviselők többsége már elmenekült a közeledő szovjet csapatok elől,' amelyek ezekben a napokban készülődtek a magyar főváros körülzárására. A Debrecenben, az ideiglenes fővárosban összeült politikusok úgv határoztak: az új magyar áliamélet megindításával nem várhatnak addig, amíg Budapesten’ gyűlhetnek össze országgyűlésre. Az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottsága a debreceni pénzügyigazgatósági palotában tanácskozott. Tagjai között ott találjuk Dálno- ki Miklós Béla vezérezredest, a horthysta tábornokot, aki a kormányzói kiáltvány után átállt a szovjet hadsereghez, köztük van dr. Révész Imre debreceni református püspök, vannak — negyedszázad után! — kommunisták, a többi között Komócsin Mihály Szegedről, s olyan régi baloldali népi politikusok is, mint dr. Erdei Ferenc. Általános választásokról az akkori idők viszonyai közepette szó sem lehetett. A már felszabadult városokban és nagyközségekben népgyűléseken választották meg az az országgyűlési követeket. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága — jóllehet csapatai éppen támadásra készültek, s Bemutatjuk az új KRESZ-táblákat Autósok—motorosok rovata A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter a forgalom biztonságosabbá tételéért, a balesetek megelőzésének az eddigieknél is körültekintőbb módszereinek kialakításáért, ugyanakkor a nemzetközi egyezményekhez való igazodás előkészítéséért, idén febr. 1-től több módosítást, kiegészítést eszközölt a KRESZ- ben. Ezek jó része elsősorban a forgalom szervezőire, a közlekedés irányítóira kötelező. De néhány a közlekedők számára szól. Elsősorban a közlekedési jelzőtáblák módosításáról van szó. Mellékelt ábráinkon láthatók, milyen újfajta táblák kerülnek ki közútjainkra 1972. december 31-ig. Ezek közül a legfontosabb az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” tábla, amely korábbi formájától eltérően most hatszögletű lesz, piros mezejében fehér felirat: „Stop.”. Így kívánják minden más táblától, alakjával megkülönböztetni ezt a rendkívül fontos jelzést. (1. ábra.) Kétféle ábrája lesz a „Megállni tilos!” és a „Várakozni tilos!” figyelmeztető táblának. A várakozni tilosé marad a kerek, piros keretben kék mező, átlósan piros csíkkal áthúzott tábla, a megállást tiltó jelzésnél viszont két, ellentétes átló kerül a kék mezőre. (2—3. ábra.) A forgalomirányító fényjelző készülékre csúcsával felfelé fordított háromszög hívja fel a figyelmet. Színe: piros keretben fehér mező, pi- ros-sárga-zöld színű gömbökkel. (4. ábra.) Az egyirányú utcák jelzését kétféle táblával oldják meg. Négyszögletes tábla kék mezejében felfelé mutató fehér nyíl mutat az egyirányú utcára, mellékutcáira való kanyarodáshoz viszont téglalap alakú, kék mezőben fekvő fehér nyíl mutat. (5—6. ábra.) Az új rendelkezés szerint a lakott területek elejét és .végét is táblával kell jelezni. (Ez a sebességkorlátozások feloldása, fényszóróhasználat engedélyezése szempontjából fontos.) A lakott terület elején fekete keretes, fehér mezős fekete felirattal jelzik a helység nevét, a végén ugyanakkor ezt a feliratot egy át(1. sz. ábra) WSt (3. sz. ábra) lós irányú piros csík húzza át. (7—8. ábra.) Miskolcon már felkészültek a táblák elkészítésére és kihelyezésébe. Sajnos azonban eddig az illetékesekhez a szabványméretek nem érkeztek meg. De mindenképpen örömmel kell üdvözölni a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának, valamint a megyei Közúti Balesetelhárítási tanács kezdeményezését: több ezer szabálymagyarázó füzetet nyomtattak. amely nem csupán a módosítás szövegét tartalmazza, hanem az új táblák színes ábráit is. Ezeket a füzeteket térítés nélkül adják ki, elsősorban a hivatásos gépkocsi- vezetőknek. R. É. (2. sz. ábra) (4. sz. ábra) minden járműre szükség volt — 19 tehergépkocsit bocsátott az előkészítő bizottság rendelkezésére. Azon indultak a választások szervezői, összesen huszonnégyen a már felszabadított területekre. S mire felvirradt december 2l-e, az ideiglenes nemzetgyűlés 230 tagja már együtt volt a szállodában, s izgatottan készülődtek arra, hogy a történelmi ülésre vonuljanak. Piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a menetben, amely- lyel a képviselők közös szállásukról az oratórium felé vonultak. Megilletődöitten foglalták el a helyüket a régi, szép faragású padokban, amelyeken réztáblácskákkal volt megjelölve néhány nagynevű, 1849-es képviselőnek az akkori üléseken elfoglalt helye. Az oratórium zsúfolásig megtelt, de egy hely a szószék feljárata mellett üresen maradt. Hatalmas vörös rózsacsokor foglalta el ezt a helyet, Kossuth Lajos helyét, jelképéül annak, hogy Kossuth, a magyar szabadságharc lánglelkű vezére jelen van, itt van a képviselők között, akik most a nemzet újjászületésénél bábáskodnak. A padsorokban 42 ipari munkás, 39 földműves, földmunkás, szegényparaszt foglalt helyet. Rajtuk kívül 37 önálló iparos (túlnyomóan kismesterek), 36 „gazdálkodó” (ezen a nagyon általános néven jegyeztették be magúkat a kulák-kisgaz N':. középparasztok, sőt.egynéhány, az értelmiséghez tartozó kisebb földbirtokos is), 18 szabadfoglalkozású értelmiségi (orvos, ügyvéd stb.), 16 tanár (egyetemi, fő- és középiskolai), tanító, 16 egyéb köz- és magántisztviselő, 10 újságíró, egyéb közíré, 7 pap (4 katolikus, 2 református, 1 evangélikus), 6 katona. 2 önálló kereskedő, 1 kereskedelmi alkalmazott ült a történelmi múltú oratóriumban. A Magyar Kommunista Párt képviselői voltak a legtöbben, hetvenketten. A Független Kisgazda Pártnak 57, a Szociáldemokrata Pártnak 35 mandátuma volt, a Szabad Szakszervezeteket tizenkilencen képviselték, összesen 16 párt, illetőleg csoportosulás jutott képviselethez az ideiglenes nemzetgyűlésben. Az ideiglenes nemzetgyűlés a magyar néphez intézett szózatában kimondta, hogy „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését. mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szu- verénitás birtokosa”. Megválasztotta az ideiglenes kormányt, s elfogadta annak programnyilatkozatát, amelyben első helyen a fegyverszünet megkötése, a német megszállók és nyilas csatlósaik elleni harc gyors megszervezése, a már megindult demokratikus átalakulás továbbfejlesztése, a földreform végrehajtása, a gazdasági építőmunka, a nép életviszonyainak megjavítása szerepelt. PINTÉR ISTVÁN (Következik: „Meghatott szívvel”.) (6. sz. ábra)
