Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-25 / 47. szám

( Az április 25-én sorra kerülő országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások előkészítésének fontos szakasza a sza­vazásra jogosult választópolgárok összeírása. A választási név­jegyzék hibátlan elkészítése érdekében ezekben a napokban minden lakásba bekopognak az összeíró biztosok, akik csak akkor tudnak eleget tenni feladatuknak, ha messzemenő se­gítséget kapnak a választópolgároktól. Az összeíró biztosok hétfőn kezdték meg a munkát. Mind­azok, akik 18. életévüket betöltötték, vagy azt 1911. ápri­lis 25-ig betöltik — tehát 1953. április 26. eiőtt születtek —, akik házasságkötéssel lettek nagykorúak, bár a 18. évüket még nem töltötték be — összeírólapot kapnak. Elengedhetet­lenül szükséges, hogy ezeket az okmányokat mindenki a le­hető legrövidebb időn belül kitöltse, ügyelve arra, hogy egyetlen adat se hiányozzék a rovatokból. Fontos, hogy az összeíró ívek minél előbb kitöltve és aláírva rendelkezésre álljanak a választás lebonyolításával, illetve előkészítésével megbízott illetékes szerveknek. E lapokat az összeíró biztos szedi össze. Aki napközben nem tartózkodik otthon, helyes, ha a házfelügyelőt, a lakóbizottság elnökét, vagy éppen a szomszédját, ismerősét bízza meg azzal, hogy továbbítsa az ; általa kitöltött íveket. A tanács kéri, hogy az összeírólapok | kitöltésével senki se késlekedjék, segítse az összeíró biztosok munkáját azzal, hogy gyorsan és pontosan eleget tesz a vá­lasztások előkészítésével kartcso'atos kötelességének. Műtrágyán élt a Az elmúlt hónapok fol> amán több ezer tonna műtrágya gyűlt ösz- s/.e a BVK I. számú gyáregységének területén. A dolgozók között ter­jedni kezdett az a csöppet sem lelkesítő hír, hogy termelvényük a kutyának sem kell, s ha ez így folytatódik, az üzem megfullad a sa­ját maga termelte mütrágyahegyek alatt. Ezen a héten azonban nu:g- számláltattak a műtrágyán felnőtt rémhír, más néven „kacsa” nap­jai, hiszen az összegyűlt műtrágya napjai is szemmel láthatóan meg- számláltattak . .. Az Agroker kihúzta a „kacsa” alól a talajt: meg­kezdte a már korábban megvásárolt műtrágya folyamatos elszállítását. Munkához lát a cölöpöző gép A folyamatos acélöntőmű két év múlva üzemel Rosszul vizsgáztak a csizmák Külön „részleg99 a reklamációk intézésére (Folytatás az 1. oldalról.) A gyárban lassan már nyo­ma sem marad az üzem ré­gi arcát jelképező lemezsor­nak. Itt kap helyet az új acélöntőmű. A beruházás fő- vállalkozója az Északma- gyarországi Állami Építőipa­ri Vállalat. A felvonulás után sajátos, az országban eddig még sehol sem alkalmazott olasz cölöpöző gép kezdi meg a munkát. Az alapozás után a csarnoképületek vasszerke­zetét készítik el. Várhatóan 120 millió forintnak megfe­lelő munkát végeznek el az építők a rúddrótműnél, az er­re fordítandó összegne/. mint ­egy 8 százalékát költik el az idén. Az acélműnél ,70 mil­lió forint értékű munka el­végzését tervezik, ami a tel­jes összeg 20 százaléka A fo­lyamatos acélöntőművet 1913- ban üzembe helyezik. Másfelé folyik a naíak Center térségében épül meg a rúddrótmű. Ezt a területet a Hangony-patak keresztezte. Mintegy két és fél kilomé­teres szakaszon más meder­be terelték a patakot. így is 400 ezer köbméter feltölteni- való marad még az építők alapozó munkája előtt. Az év végéig 160 ezer köbméter földet szállítottak a hely­színre a várkonyi tsz homok- íjányájából. A volt gépállo­más területén már építik a felvonulási épületeket. A ba­rakkok, a tisztálkodók és ét­kezők építése, a . teljes fel­vonulás 24 millió forintba kerül a telepen. Ebből 14—16 millió forint értékű előké­születi munkát már el is vé­geztek. Egy műszakban 51 ember Az új beruházás előkészü­lete után 470 új munkaerőre lesz szükség, főként magasan kvalifikált irányítókra. A folyamatos acélöntőhöz mind­össze 51 ember kell egy mű­szakban. Mindenesetre, a le­endő korszerű gépsorok irá­nyítói, kezelői a legszorosabb kapcsolatban állnak az épí­tőkkel, mert nem elég. ha külföldön elsajátítják a meg­felelő kezelő-irányító mecha­nizmus alfáját, ómegáját, eh­hez az is kell, hogy a most , felépítésre kerülő ipari üze­meknek minden porcikáját tökéletesen ismerjék. Az Ózdi Kohászati Üze­mek jövőjét meghatározó nagy beruházás megvalósítá­sához a negyedik ötéves terv időszaka alatt az ÖKÜ 500 millió forinttal járul hozzá. NAGY JÓZSEF Az Ózdi Kohászati Üze­mek 1970-ben 6,2 százalékkal nagyobb termelési értéket hoztak létre, mint 1969-ben. Az értéknövekedést 100 szá­zalékban a termelékenvség növelésével fedezte a válla­lat. Így a vállalat várható nyeresége 25 millió forinttal lesz több a tervezettnél, és összértékét tekintve 70 mii­Díjnyertes diezatek Huszonhárom fiatal mű­szaki — mérnök és technikus — szakdolgozatát díjazták a múlt hét végén az LKM-ben. Összesen mintegy 25 ezer fo­rintot fizettek ki jutalom gyanánt a 'íiijazott dolgozatok alkotóinak. A fiatalok közül három részesült a Kiváló dol­gozó cím kitüntetésben és ami ezzel jár, félhavi fize­tésének megfelelő pénzjuta­lomban. Deayvenezer női ruha A Miskolci Női Szabó Ktsz termékei a külföldi és a belföldi megrendelők köré­ben is népszerűek. Berlinbe több ezer háromrészes kosz­tümöt, az ÉTEX-nek negy­venezer női ruhát készítenek az idén. A Központi Statisztikai Hi­vatal Borsod megyei Igazga­tóságának gondozásában a napokban jelent meg egy kiadvány, amely az építőipar munkaerő helyzetéről és az építőipari bérek alakulásáról tájékoztat. A léitszámhelyzetről a kö­vetkező képet adják a sta­tisztikai adatok: megyénk építőiparában 1970. szeptem­ber 30-án 16 ezer 817 főt fog­lalkoztattak, 6.1 százalékkal többet, mint egy évvel ko­lió forinttal múlja felül az előző évit. A vállalat dollár­kitermelési mutatója is lé­nyegesen jobb, mint az or­szágos szint. 1970-ben példá­ul 41 forint ráfordítással ál­lítottak elő 1 dollár értékű hengerelt árut, míg az orszá­gos átlag meghaladja a 60 forintot. „Eshet—ázhat!” — a Gou- laschki csizma nem engedi át a vizet, hirdették néhány hónappal ezelőtt öles betűk­kel az áruházak reklámjai. — A korábbi esztendőknél lényegesen jobb lesz az idén a női csizmák minősége — ígérték ősszel a cipőipar vé- zetői. Az olcsó, csakúgy mint a drága Bizony nem eshetett, nem ázhatott következmények nélkül, a Goulaschki és ke­vésbé hangzatos nevű csiz­matársai csakúgy mint ta­valy, meg tavalyelőtt most is átáztak, levált a talpuk, ki­töredezett a bőrük, semmivel rabban. Érdekes, hogy a tsz- ek építőipari közös vállalko­zásainál volt a legnagyobb a létszámnövekedés, míg a ta­nácsi építőiparban az előző évhez képest 8,5 százalékos létszámcsökkenés következett be. Az alkalmazottak és a munkások száma emelkedett, bár ez utóbbiaké 2,1 száza­lékkal jobban. A lassúbb al­kalmazotti létszámnövekedés miatt — a tavaly szeptembe­ri kimutatás szerint — ezer munkásra 242 alkalmazott jutott, s ez öt fővel kevesebb, mint 1969 hasonló időszaká­ban. A szakmunkások száma 8,8 százalékkal, a betanított munkásoké 13,5 százalékkal emelkedett. A munkáslét­szám összetétele javult — ál­lapítja meg a kiadvány. A szak- és betanított munká­sok száma a szak- és szere­lőipari szakmákban nőtt a legjobban, a mélyépítőipari szakmában a felére csökkent. Például a lakatos, a köz­pontifűtés-, víz-, gáz- és cső­vezetékszerelő szakmákban a létszám az átlagot meghaladó ütemben növekedett. sem lettek jobbak a téli csiz­mák. A Centrum Áruház rak­tárában embermagasságú csizma- és cipőhegyek vár­ják az elszállítást. Csak csiz­mából két és fél ezer párat kellett visszavenni, semmi­vel sem kevesebbet mint az előző évben. A reklamációk is hasonlóak az előző éviek­hez: a silány ragasztás nem­egyszer pár napos viselés után felmondja a szolgálatot, papírként válik le a talp, i'eslik a varrás, a csizmaszár — különösen a műanyagok­nál — szivacsként issza a hóiét latyakot. Nemcsak az olcsó, mű­anyagból készült csizmákkal volt sok baj, „levizsgázott” a 600—800 forintos Gou­laschki, az olasz fazonra ke­nők és a technikus. Ezt is­mét adatokkal lehet alátá­masztani, hiszen tizennégy építőipari szövetkezet közül tizenkettőnél, a nyolc tsz- építőipari közös vállalkozás közül pedig hatnál nincs mérnöki képesítéssel rendel­kező szakember. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál nyolc technikusi állás már két év óta betöl­tetlen. Az építőiparban a létszám- emelkedés nagy munkaerő- mozgással jár. 1970 harmadik negyedévében a felvett dol­gozók 28,6 százalékának az előző munkáltatója is az épí­tőipar volt. De továbbra is jelentős a más népgazdasá­gi ágból való átáramlás. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a fel­vett dolgozók 35,4 százaléka korábban máshol dolgozott. Örvendetes tény, hogy az építőipari munkások átlagke­resete tavaly 4,5 százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel korábban. (béta) szült harisnyacsizma. a lakk­lovaglócsizma, és a szemre erős. tartós valódi bőrből varrt is. A kereskedelem is veszít A Centrumban három szakképzett dolgozó teljes munkaidejét a reklamációk intézése, s a visszaszállítás tölti ki. Az improduktív munka azonban ennél jóval több, hiszen a két és fél ezer visszahozott csizmát egyszer el kellett adni a reklamáció után pedig újra foglalkozni kell ugyanazzal a vevővel. Igaz, hogy a kártalanítás ősz- szege a gyártó céget terheli, de a kereskedelem is veszít, hiszen elesik az árréstől és forgalmából leírják a vevő­nek visszafizetett összeget. Rendelet az ipar védelmében? A rossz csizmákból tehát mindenkinek kára van — legtöbb az iparnak — még­is az ipar tesz legkevesebbet a panaszok megszüntetéséért. Tavaly ősszel, az egyik nagy cipőgyáf igazgatója sürgős intézkedéseket köve­telt — a vevők ellen. Hivat­kozott az erőszakosan leté­pett cipőtalpakra, a késsel felhasított varrásokra, vagyis a jogtalan reklamációkra. Hogy ilyen esetek is vannak, méghozzá elég szép számmal, az vitathatatlan. Tél végén, amikor könnyebb lábbelit húzunk, az „élelmesebb” ve­vők — ismerve a jogos rek­lamációk nagy számát — ki- sebb-rcagyobb „művi” be­avatkozással használhatatlan­ná teszik csizmájukat, és ta­vaszi cipőt kémek helyette. Mégsem mondanánk, hogy rendeleteket kellene hozni — az ipar védelmére. A jogta­lan reklamációk ugyanis az ezeknél sokszorta több jogos panaszt ismerve jelentkez­nek. S nem volna igazságos, hogy néhány száz ügyes­kedő vevő miatt sokezer „ár­tatlan” vásárló károsodjon. Ha új rendeletre van szük­ség cipő-ügyben, akkor ez a rendelet az . „ügyeskedő”, vagyis az óriási keresletet kihasználó gyárak ellen kell hogy irányuljon. Ha ugyan­is áz évente 40—50 millió fo­rint értékű kár — ennyibe kerülnek a vevők által visz- szahozott csizmák — sem kényszeríti a cipőipart ter­mékeinek javítására, a gyár­tás korszerűsítésére, akkor más módszereket kell találni. PUSZTAI ÉVA MIESZ-ülfiíisok A magyarországi vadállo­mány világszerte híres. En­nek tulajdonítható, hogy az első vadászati világkiállítást országunk rendezi. A haladó hagyományok ápolásához a Magyar Agrártudományi Egyesület B.-A.-Z. megyei szervezete is hozzájárul. Je­lenleg Vadgazdaság címen tanfolyamoí indított, mely­nek színhelye a MTESZ-szék- ház, ideje pedig március 1-e, délelőtt 8 óra. Ügy látszik, hogy a közle­kedési szakemberek is igény­lik a mind szélesebb körű. nem tipikusan szakmai, ha­nem szociológiai ismereteket. Legalábbis a Közlekedéstu­dományi Egyesület március 3-ra a MÁV JÜMTI-be szer­vezett előadása ezt támaszt­ja alá, melynek címe A ve­zetéssel összefüggő szocioló­giai problémák, előadója Za- bor István. 4c A Szentpéteri kapui gyermekkönyvtár nem panaszkodhat olvasóira. Amint a képen látható, még a legkisebb kislány is maga­megfeledkezve mélyed a könyvbe. Az 543 beiratkozott gyermektaggal működő intéz­mény nyitva tartási ideje nemrégiben meg­hosszabbodott, jelenleg délelőtt is nyitva tartanak 10-től 12.30-ig, délután pedig 13.00­tól 17.30-ig. Naponta átlagosan 50—60 gyer­mek válogat a 3700 kötet között. Kétezer kötettel indultak és az állománynövekedést a könyvtárból kinövő gyerekek baráti gesz­tusa is elősegítette: nem egy fiú és lány ajánlotta fel gyermekkorának kedvenc köny­veit a könyvtár számára. (Ágotha Tibor felvétele) Magasabb az átlagkereset A munkaerőhelyset as építőiparban Még mindig kevés a mér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom