Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-19 / 42. szám
ABC’áruhtíz Leninvárosban Házaltak az áruval A lakosság ellátása érdekében (Tudósítónktól.) Leninvárosnak jelenleg 11 ezer lakója van. Túlnyomórészt a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 163. számú ABC-áruháza gondoskodik az élelmiszeripari cikkekkel való ellátásról. Naponta ötezren keresik fel az áruházat, amelynek napi forgalma 80—90 ezer forint. Szombatonként a forgalom eléri a 200 ezer forintot is. A vevőket két műszakban dolgozva 30 alkalmazott szolgálja ki. Rimaszécsy Zoltán üzletvezető szerint 1970-ben a vásárlók ellátása zavartalan volt. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy a FÜSZÉRT kellő mennyiségű árut biztosit a számukra. Korántsem ilyen a vélemény a hús-, sör- és szeszij>ari vállalatokról, amelyek gyakran késedelmesen szállítanak. Az üzlet vezetőinek a sör esetében például — mivel azt a leninvá- rosiak is szeretik — külföldi rendeléssel kellett pótolni a hiányzó mennyiséget. Sokat segített az áruelUtásban az új rendelkezés is, amely lehetővé teszi, hogy az üzlet vezetői magántermelőktől is felvásároljanak árut. Ennek is köszönhető — többek között —, hogy a leninvárosi ABC-áruház tavaly a tervezett 29,8 millió forint helyett 31,6 millió forintos forgalmat bonyolított le. Az üzlet vezetőit és dolgozóit nagy feladat elé állítja, hogy az idén az olefinprogram indulása és a TVK 2-es számú telepének felújítása miatt, alaposan megnő Le- ninváros lakossága. Emiatt az áruház vezetői erre az esztendőre 32 millió forintos forgalmat terveztek. Bíznak abban, hogy még ennél is több élelmiszeripari cikkel láthatják majd el a város lakóit és vendégmunkásait. Ez a bizakodás annál is inkább indokolt, mivel a közelmúltban a zavartalan áruellátás biztosítása érdekében újabb termelőkkel és szállítóikkal kötöttek szerződést. Ez többek között lehetővé teszi, hogy az elkövetkező hónapokban a városban primőráruból is kielégítő legyen az ellátás. STOP! EGY PERCRE! +: Csókkal köszönti reggelenként gondozónőjét, Anita Ziegler Larsent a koppenhágai állatkert jól nevelt del j in je. BÉLYEGGYŰJTÉS Több éves szünetelés után ismét beindult az ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkör a Mezőkövesd. I. László Gimnáziumban Bán József szakkörvezető irányításával. Üj felnőtt bélyeggyűjtő kör alakulásáról is beszámolhatunk, miután megalakult Miskolcon a Borsod megyei Tejipari Vállalat bélyeggyűjtő köre. A kör elnökévé Balla Antalnét, titkárává Gruber Lászlót választották meg. Az összejöveteleket minden hó elsején és 15-én 16.15 órától tartják a Miskolc, III., Erdélyi u. 1. sz. alatti összejöveteli helyiségben. Lángoló gépkocsik Autósok—motorosok rovata Az európai államok nagy többségében évröl-évre emelkedik a gépjármű-tüzek száma. Az Általános Német Autóklub közlése szerint például az NSZK-ban évente 300 ember ég el az autójában. Nálunk — nagy kárt okozó, vagy súlyos kimenetelű gép- jármű-tüzek főként a teherszállításnál fordulnak elő. Ezeknek többségét azonban nem karambolok, hanem a megelőző tűzrendészeti szabályok megsértése, vagy figyelmen kívül hagyása okozza. Mert hiszen a gépkocsi- tüzeket meg lehet és meg is kell előzni. Statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre arról, hogy vajon hány autótulajdonos rendelkezik üzembiztos kézi tűzoltókészülékkel. Holott minden bizonnyal érdekes és hasznos információt adna egy ilyen célú felmérés a szükséges hatósági intézkedésekhez. A vörösizzásig hévül A hazánkban előfordult gépjármű-tüzek közül sokat az elektromosság okozott. (1969-ben például 130 gép- jármű-tűz oka volt.) Miért? A rendszeres ellenőrzés hiányában tüzet okozhat a gépkocsiban az elektromos vezetékek zárlatossága vagy az is, ha nagy az átmeneti ellenállás. Ez utóbbi akkor fordul szorítócsavart, emiatt a vezetéksaru és az érintkezési pont között légrés keletkezik, amely szigetelőként hat. Az emiatt létrejövő hőmeny- nyiség az áramerősség négyzetével arányosan nő, s olyan magas hőfokot ér el, hogy a csatlakozási pont nemcsak a vörösizzásig hévül, de meg is olvad. Tűzveszélyes zárlat előfordulhat garazsírozás közben, tehát üzemen kívül. Téves ugyanis az a hiedelem, hogy a gépkocsit az indítókulcs kihúzásával feszültség-mente- sítettük. A műszerfal és az akkumulátor között továbbra is feszültség alatt áll az elektromos vezeték. A kerekek súrlódása Sok esetben a kerekek súrlódása okozza a gépkocsitü- zet. Előfordult például, hogy defektes kereket akart leszerelni éppen egy gépkocsivezető, s amikor már félig megemelte a kocsit, láng csapott ki a gumitömlőből. Csupán egy csavart keleltt volna levenni, hogy az égő kereket eltávolítsák. De ez már nem sikerült. Tűzoltókészülék nem állt rendelkezésre, a tűz átterjedt a karosszériára is. (A kár, amely a kocsi rakományában keletkezett, meghaladta a negyedmilliót.) Példánk is igazolja tehát, megálljon és ellenőrizze ilyen szempontból is a gépkocsiját. Robbanásveszélyes üzemanyag Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gépkocsi üzemanyaga tűz- és robbanásveszélyes. Éppen ezért fokozott elővigyázatosságot, óvatossagot igényel. De ha a gépkocsi megfelelő tűzoltókészülékkel el van látva, az idejében észlelt tűz is lokalizálható, s a tűzrendészeti szabályok megtartásával meg is előzhető. Már egy hónapja nem jelent meg magyar bélyegújdonság, s a gyűjtők nagy része érdeklődik, hogy mikor várható újabb bélyeg megjelentetése. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Magyar Posta az alábbi bélyegek megjelentetését tervezi a közeljövőben: 12 Ft névértékű propagandasor jelenik meg február végén a Budapest ’71. nemzetközi bélyegkiállítás tiszteletére, amelyhez kapcsolódik még egy szintén 12 Ft névértékű blokk is. 3 Ft névértékű bélyeg jelenik meg a párizsi kommün centenáriumára. 1 Ft-os emlékbélyeg jelenik meg március 25-én Bartók Béla születésének 90. évfordulójára. 2 Ft-os névértékű bélyeg állít majd emléket Győr város 700 éves évfordulójának, amely március 28-án jelenik m»g. Előreláthatólag március végén kerül forgalomba a Lima —17 blokk, amely a Lunohod—1 sikeres útjáról emlékezik meg. A blokk négy darab 2,50 Ft-os bélyeget foglal magában. Megalakult a MABÉOSZ Para- filatéliai szakosztálya, melynek elnöke Gerő György gytíjtőtárs lett. A szakosztály minden pénteken 17—19 óra között tartja meg az összejöveteleket a MABÉOSZ székhazában. V. Gy. A választójog a dolgozó népé elő, ha egyes vezetékek csatlakozási pontjai, vagy a kötések nem tökéletesek. A leggyakoribb probléma, hogy a csatlakozási pontnál nem húzzák meg megfelelően a Huszonnyolc A Görög Demokratikus Ifjúsági Szövetség — az EPON —, mely a fasizmus elleni felszabadító harcok idején alakult meg Görögországban, ez év február 27-én ünnepli fennállásának 28. esztendejét Az egykori szabadságharcosok és leszármazottaik közül sokan élnek a szocialista orhogy a gumitömlőket is rendszeresen - kell ellenőrizni. Alapvető követelmény, hogy a gépkocsivezető — a KRESZ előírásainak megfelelően —, meghatározott kilométer után éves m EPOD szagokban, így városunkban is. Az itt élő görögök az LKM ifjúsági klubjában rendezik meg az EPON-ünnepségeket, február 27-én. Az esemény szónoka Theodoru Szotirisz, a miskolci görög bizottság kulturális és ifjúsági vezetője lesz. 0 1919. március 23-án, a magyar történelem e felejthetetlen napján az Országház téren több mint százezer ember köszöntötte a két nappal előbb kikiáltott Magyar Tanácsköztársaságot. A százezernyi emberhez Kun Béla, Bokányi Dezső, Garbai Sándor a munkások vállán állva beszélt, Böhm Vilmos hadügyi népbiztos egy automobil tetejéről. Hamburger Jenő és Nyisztor György a földművelésügyi népbiztosság, Vágó Béla pedig az Igazságügyi Palota erkélyéről tartott szónoklatot. A Forradalmi Kormányzó Tanács a lehető legrövidebb időn belül, 1919. április 7-én megtartotta a választásokat. Rendelete így szólt: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái. akik munkaképességüket egészen vagy részben elvesztették. Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, h) akik munka nélküli örvendetes tény, hogy idegenforgalmunk évről évre növekszik. Sajnos, ezzel párhuzamosan szaporodnak azok az üzérkedők, akik a vámszabályok kijátszásával próbálnak tisztességtelen haszonra szert tenni. Az utazó „üzletasszony” A Vám- és Pénzügyőrségen egy közepes nagyságú, barna műbőr sporttáskából tucatnyi pulóvert, baby-doll-t és sok más egyéb, külföldi női holmit s mellettük egy kis májkrémes konzerv nagyságú kávésdobozból pedig 11 aranygyűrűt borítanak ki az asztalra. Tulajdonosára, K. Jánosné 58 éves szegedi nyugdíjasra a rendőrök éjjel találtak rá a Tiszai-pályaudvaron. A szegedi pénzügyőrök azonnal házkutatást tartottak a lakásán. Itt pedig újabb mintegy ötezer forint értékű csempészárut találtak. A nyugdíjas „üzletasszony” elmondta, hogy a miskolci fodrászüzletekben árulta holmijait, de szívesen és gyakran házalt is. Mint ahogy feljegyzései is bizonyították: —ugyanis precíz könyvelést vezetett — mintegy 30—40 ezer forint értékű csempészárut értékesített. Áruját a szegedi, úgynevezett „jugo- piacon” szerezte be. A nyughatatlan öreg Debreczeni Károly Martintelepi lakosnak már igencsak vastag a „dossziéja” a Vám- és Pénzügyőrségen, öt esetben indítottak ellene eljárást hasonló ügyben. A 65 éves nyugdíjas, kihasználva ingyenes utazási lehetőségeit, rendszeresen üzérkedett az országban a külföldi turistáktól vásárolt értéktárgyakkal. A pénzügyőrök már régen gyanakodtak a tipikusan pénzéhes, kapzsi ember és lánya kétes üzelmeire, mígnem végül is „betelt a pohár”. A „vándorkereskedő” a pénzügyőrök ellenőrzésekor nem tartózkodott otthon. Hazafelé karikázott, amikor észrevette hogy számára nem éppen „kedves vendégei” vannak. Leugorva a kerékpárról, futni próbált, a hóna alatt szorongatva táskáját. Alapos oka volt rá, mert akkor is „üzleti útjáról” tért volna haza. A házkutatás alkalmával jó néhány orkán, női ruhanemű, borotvapengeélező, naptáras óra és szett került elő a lakás legkülönbözőbb helyeiről, a fáskamrából, a padlásról, a pincéből. Az 1150 forint nyugdíjjal és jelentős ingatlannal rendelkező Debreczeni Károly- tól és lányától mintegy 168 ezer forint értékű csempészárut foglaltak le. Klasszikus módszerrel G. Jenő és Jenőné már túl vannak a tisztes középkoron. A budapesti portás és jegykezelő, valamint felesége különösebben újat nem tudtak nyújtani ebben a „szakmában”. Módszerük nekik is hasonló volt: osztrák árut vásároltak jugoszláv turistáktól és ezt próbálták Miskolcon értékesíteni. A csempészáruhoz hamis vámáru nyilatkozatot is mellékeltek. A szegedi nyugdíjas asszonyhoz hasonlóan ők is a Tiszai pályaudvaron buktak le. A náluk lefoglalt mintegy 12 ezer forint értékű árut hosszú lenne felsorolni: ernyő, gyűrű, férfi garbótól kezdve csaknem minden ruhadarab kapható volt náluk. Tettüket nem is próbáltuk tagadni; a bíróság devizabűntett gyanúja és üzérkedés miatt mond felettek ítéletet. SZ. L jövedelemből élnek, c) kereskedők, lelkészek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít.” A vagyonosok és az egyházi emberek kizárása az állampolgári jog gyakorlásából szinte természetes visszahatása volt az úri rend által alkalmazott vagyoni cenzusnak. A forradalom hívei azonban ezt az intézkedést csak ideiglenesnek szánták. Később nemcsak a volt vagyonosok szavazhattak volna, hanem a papok is, mert a Tanácsköztársaság vezetői úgy vélték, hogy történelmileg rövid idő alatt megszűnik a kizsákmányolás és az egyházak hatalma is. Az új választójogi rendszer szerint a falusi tanácsba minden száz választó, a városi és budapesti kerületi tanácsba minden 500 választó küldött egy-egy tanácstagot. A 25 ezernél nagyobb lakosú községeket minősítette a rendelet városnak. A községi tanácsokban csak választott tagok foglalhattak helyet, a régi rend szerinti kinevezés, ■vagyoni vagy egyéb jogosultság megszűnt. A tanácsok a falvakban 3—5 tagú, a városokban 10—20 tagú intéző bizottságot, vagy ahogy akkoriban neveztek őket, direktóriumot választottak az ügyek vitelére. A fővárosban a kerületi tanácsok 500 tagú budapesti tanácsot választottak, amely 80 tagú intéző bizottságot hozott létre, saját kebeléből. A járási tanácsokba a falvak és a járással határos városok tanácsai minden ezer lakos után választottak egy tagot. Kimondták, hogy a járási tanácsokban a falvak képviselőinek kell elfoglalniuk legalább a tanácstagi helyek felét, de a városok minden szomszédos járás tanácsába küldhették tagokat. A proletárdiktatúra elvének megfelelően így biztosították a munkások fokozott képviseletet. Hasonló okból a megyei tanácsba a járási tanácsok mellett a városiak külön is választottak küldötteket, mégpedig minden ötezer lakos után. Sem a járási, sem a megyei tanácsnak pozíciójánál fogva nem volt senki tagja. Ugyancsak nem kerülhetett senki a Tanácsok Országos Gyűlésébe, akit valahol nem választottak meg tanácstagnak. így a népbiztosok egyben kerületi, illetőleg városi tanácstagok is voltak, s ha csak az időhiány nem akadályozta meg, részt vettek azok munkájában. A közvetett választások rendszere Lenin elképzeléseire épült PINTÉR ISTVÁN (Következik: Diszelnök: Lenin.)
