Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-18 / 41. szám

a miskolciaké a szó Valami baja van Rajzunkon látható az, aki a tejipar részére rendelte a hosszú nyakú joghurtos üve­get. Az orvosi vizsgálat még tart. (Jármay György rajza) Irodaház és szerelőműhely Új MA V-léiesítmények a tervezők asztalán A tyúkól-sor < A január 18-i Déli Hírlap­ban megjelent „Szép állomás, méltatlan környezet” című cikkel kapcsolatban vizsgá­latot tartottunk Leninváros állomásán. Az állomás város felőli részén, az épülettől kb. 40—50 méterre van a szolgá­lati lakásokhoz tartozó gaz­dasági udvar. Ez az állomás­épülettel egyidőben készült. A létesítményt betonkerítés­sel vették körül, le van me­Nem kell Wem mindennapi eset történt február 12-én, pénteken este a 24-és autóbusz Rudas László ut­cai végállomásánál. Egy KN-es j elzéssel.. ellátott kocsi ráüt be' a megállóba. A bérlettel Téndeike- zőjcön kívül néhány fizető utas is ' félszállt,/ ,s utazni . szeretett volna. De csak szeretett volna. A gépkocsivezető szigorúan le- parancsoíta őket. Az utasok ter­mészetesen tiltakoztak, annál is inkább, mert egy terhes asszony­nak, s egy idősebb néninek is le kellett szállnia. Ez a 18 óra 45 perckor induló GA 74—94-es rendszámú autóbusz volt.. A kö­vetkező csak negyven perc múl­va indult. A helyzetet súlyosbítja, hogy amikor a megállóból kiinduló buszt a felháborodott utasok — meglátva egy ellenőrt a Szemere utcai megállóban — megállítot­ták, s kérték az ellenőrt, hogy intézkedjék, nem tett semmit á lemaradt utasok érdekében. nem látható szelve, s így esztétikai szem-, pontból sem rontja az állo­más külső képét. Ami a tyúk­ól-sor helyzetét illeti, a le­vélíró tájékoztatása nem fedi a valóságot, mert az autó­busz-forgalom körforgalom, ban van megoldva, és a meg­állót az állomás utascsarnoka előtt helyezték el. Innen a tyúkól-sor bem is látható. Zsiga Lajos ig. h. MÁV miskolci Igazgatósága ide KN!!! Azt értjük, hogy a KN-es já­raton bérlettel lehet utazni. Azt is értjük, hogy a vállalatnak munkaerőgondja, van. De nem ér.tjiik^ a:következőket. Miért kell egy 40 percenként induló, a város szélére közle­kedő járatot — melynek vona­lán más busz nem közlekedik — kalauz nélkül indítani? S ha már indul a KN-es járat, miért nem ad ilyen esetben jegyet a vezető, szükség esétén? S nem értjük, hol maradt az emberies­ség, a megértés, ami a gépko­csivezetőt és az -ellenőrt illeti? Továbbá nem értjük, a terhes nő érdekében tett tiltakozásunk miatt miért volt velünk szemben is udvariatlan a gépkocsivezető? Reméljük, a közlekedési vál­lalat megteszi a szükséges in­tézkedéseket, hogy máskor ilyen eset ne történhessen. ifj. és id. TÖRÖK ISTVANNÉ Kisdobos u. 7. Tele az asztal — szeméttel! Nem valami esztétikus lát­vány a Tiszai pályaudvar pe­ronján az Utasellátó előtt az a néhány asztal, ami mellett állva fogyasztanak a vendé­gek. Az igaz, hoev az utasok is „helyére tehetnék” a sze­metet, az ételhulladékot, ha lenne elegendő szemétkosár a közelben. De mert nincs, a maradékot ott hagyják az asztalon közszemlére, ami­nek eltávolításáról senki sem gondoskodik. Úgy hisszük, nem sok fáradságába kerül­ne az Utasellátónak, ha vala­kit megbígna ...azzal, (netán munkaköri kötelességgé ten­né), hogy időközönként, mint az egyébként a vendéglátó- iparnál szokásos, letakaríttat- ná ezeket az asztalokat ‘s. hogy a következő vendég ét­vágya ne menjen el az im­már megszokott látványtól. T. Z. Miskolc ROVATVEZETŐ: KOITAI JÓZSEFNÉ A MÁV miskolci Igazgató­sága és a MÁV Építési Fő­nöksége több fontos szociá­lis és igazgatási létesítményt terveztet a Megyei Tervező Vállalattal. Pihenők, öltözők A Tiszai pályaudvaron a tolatóvágányok és a személy­Világszerte rendkívül nagy problémát okoz a levegő szennyezettsége. Konkrét pél­dákat lehetne felsorolni, hogy milyen káros biológiai hatá­sai vannak a szennyezett le­vegőnek. Emellett nagy kárt okoz különböző épületek­ben és középítményekben. 1968-ban az ENSZ gazdasági bizottsága is létrehozott egy olyan bizottságot, amely a levegő tisztaságát hivatott megóvni. Foglalkoznak a problémával a KGST kerete­in belül is. Magyarországon is kellő hangsúlyt kapott a kérdés, már megalakult az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bi­zottság. Az országos után sorra alakulnak a megyei bi­zottságok is. Tegnap a Ikarus autóbuszok Szibériában Az Ikarus autóbuszok sike­resen kiállták a dermesztő mínusz 30 fokos hideget a tá­volkeleti Habarovszkban. Az Amúr mellett 100 darab Ika­rus busz közlekedik majd. vágányok közötti részen a ré­gi aluljáró végén épül majd az egyemeletes, 500 fős szo­ciális létesítmény, mely biz­tosítja majd a pihenési és a tisztálkodási lehetőségeket. Az alagsorban kap helyet a lámparaktár és a hőközpont, a földszinten lesznek a 165 női dolgozó részére a pihe­nők, a melegítő konyha, a mosogató helyiség és az után­megyei tanács tanácster­mében szervezték meg a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei és a Miskolc megyei jo­gú városi Területi Levegő­tisztaság-védelmi Bizottságot. Elnökévé dr. Pusztai Bélát, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­sét, társelnökének Rózsa Kálmánt, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnök- helyettesét, titkárának pedig László Lászlót, a megyei ta­nács építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának vezető­helyettesét választották meg. A bizottságban helyet kap­tak mindazon vállalatok kép­viselői. amelyek érdekelve vannak e kérdésben. Ezután dr. Árvái József tartott beszámolót az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium, valamint az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bi­zottság nevében. Beszélt arról, hogy orszá­gosan öt területi bizottság fog működni. Ahhoz pedig, hogy a bizottság elérje cél­ját, társadalmi összefogásra van szükség. A jövőben nem­csak az országos és a terü­leti levegőtisztaság-védelmi bizottságokra hárul majd e kérdésben nagy feladat, ha­nem az érdekelt vállalatok­ra, üzemekre, gyárakra is. A kérdésről egyébként a közel­jövőben a kormány is tár­gyal. fizetési pénztár. Az első eme­leten pedig a 335 férfidolgo­zó részére öltöző-, pihenő- és tisztálkodó helyiségek. Az épület terveit már január 30- án dokumentálták. Kivitele­zője, a Miskolci Építőipari Vállalat lesz. Szerkezetileg előregyártott, úgynevezett univázelemekből építik fel. A kivitelezési költsége 3 millió 800 ezer forint. Elektromos szerelőműhely A gazdaságosság megköve­teli, hogy a Tiszai, a ren­dező és a Gömöri pályaud­var üzemeltetéséhez szüksé­ges műhelyek összevontan, egy helyre kerüljenek. A pá­lyaudvarok területén történő üzemzavarok gyors elhá­rítása azt kívánja, hogy az új műhelyt a központban he­lyezzék el. s a közútról is megközelíthető legyen. Ezén vált szükségessé egy új elek­tromos szerelőműhely létre­hozása. A létesítményt a von­tatási dolgozók öltöző- és mosdóépülete mellett építik fel. A műhely kétszintes lesz. A földszinten a műhelyek helyezkednek el, az irodák­nak és az oktatóteremnek az emelet ad otthont. A szere­lőműhely terveit most készí­tik el, előreláthatólag júni­usban már dokumentálni is tudják. Kivitelezője a MÁV Építési Főnöksége lesz, költ­sége — az előzetes tervek szerint — 2,3 mollió forint lesz. íj irodaház A szétszórt irodák helyett, egy korszerű, modem és jobb munkakörülményeket biztosító irodaházat kap az építési főnökség. Az épület kétszintes lesz és a Tiszai pá lyaudvar előterében a MÁV munkásszálló mögött épül fel. Az alagsorban raktárak, a földszinten előadótermek és irodák lesznek. Az első eme­let biztosít otthont az igaz­gatóságnak, a második eme­leten irodák mellett helyet leap a vállalat tervező rész­lege is. Kivitelezője a MÁV Építési Főnöksége, költsége 5 millió forint. (bóta) Vita helyett nyugodt utazást! Megyei bizottság alakult A levegő tisztaságáért Éljen a köztársaság! A csavarárugyár ongai egysé­gének dolgozói vagyunk. A her- nádkaki elágazástól vesszük igénybe vállalatunknak az el­múlt év őszétől ,, polgárosított” autóbuszjáratát. A polgárosítás­tól kezdve nekünk csak bérle­tünk van, a megállóban az át­haladó járatok közül csak a Szerencs—Gyártelep között köz­lekedő busz áll meg, ha egy­általán megáll;? Az illetékesek megállapodása alapján ez a já­rat van kijelölve a be- és haza- szállításunkra. Véleményünk sze­rint helytelenül. Mert nem ará­nyos az amúgy is zsúfolt jára­tok utaslétszámának megosz­lása. E körülmény a buszveze­tők között is nézeteltérést ered­ményez — amit járatunk busz­vezetője éreztet is velünk. Panaszunk megírását az ebből Jogászunk K. G. Miskolc, II., Dienes László utca: A más dolgozó helyettesítésére az Mt. 35. § (1) bekezdése ad lehetőséget. A helyettesítést a vonatkozó rendelet szerint el lehet ren­delni, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a dolgozó számára a helyettesítés aránytalan sérelemmel ne járjon. Ha a dolgozó átme­netileg munkakörébe nem tartozó munkát végez, a 7/1967 MüM rendelet szerint az általa ténylegesen betöl­tött munkakörre előírt mun­kabérre jogosult. A havi dí­jas dolgozóknál a magasabb munkakörű dolgozó helyet­tesítése esetén a magasabb eredő Viszály rendezése tette szükségessé. Rendszeresen türel­metlen az e megállókban fel- és leszállókkal szemben. Nagyon sok esetben a már elindított, mozgásban levő buszra kell fel­kapaszkodnunk. Volt rá példa, hogy nem a kijelölt helyen állt meg, hanem csak a várakozókon túlhaladva. Nem várunk kényelmes ülö- helybiztosltást, de azt Igen, hogy bérletünkkel a munkahely és a lakhely között nyugodtabb kö­rülmények között utazhassunk. Ne legyen könyöradomány a be­cs hazautazásunk! Legyen olyan járat Is, amelyik nem csak „szí­vességből” szállít bennünket! A hernádkakl buszmegállótól bejáró dolgozótársaim nevében is Görcsös József Gesztely, Hunyadi u. 12. válaszol munkaköröknek megfelelő munkabér akkor illeti meg a dolgozót, ha egyfolytában 30 ngpon túl helyettesít. Ilyen esetben legalább a ténylege­sen ellátott munkakörre elő­írt bértétel alsó határának megfelelő összegű személyi alapbért kell a dolgozónak megkapnia. A jogszabály tehát ennyit ír elő. A személyi munka- bér-megállap-'tás a vezetőre tartozik, aki elbírálási jog­körében az előbb ismertetett jogszabályok alapján jár el és a jogszabályi minimum­nál többet adhat, de keve­sebbet nem. Dr. Sass Tibor O Ez a képviselőiház, amely ilyen szűkén mérte a jogot a nép számá­ra, még a tizenkettedik órá­ban sem értve meg az idők szavát, végül is saját maga volt kénytelen kimondani feloszlatását. 1918. november 16-án történt ez. Károlyi Mi­hály, akit a felfegyverzett tö­meg, az őszirózsás forra­dalom követelt a kormány élére, a miniszterelnök szá­mára fenntartott helyen ült. amikor Szász Károly elnök bejelentette: — Kötelességemnek isme­rem azzal a javaslattal lép­nem a Ház elé, hogy a ma­gyar országgyűlésnek ez a még 1910-ben összegyűlt kép­viselőháza a teljesen megvál­tozott viszonyokra való te­kintettel mondja ki feloszlá­sát. A javaslatot elfogadták. Ezután a kupolacsarnokban összeült a Nemzeti Tanács. Hook János, a köztársaság lelkes híve ékesszólóan je­lentette be a király lemondá­sát. — Máris összetörtük a trónt, amely az önkényura­lomnak, a népe': elnyomatá­sának, a rabszolgatartásnak és a vérrel-vassal dolgozó ré­gi világrendnek volt alapkö­ve. Szabad és független nem­zetté lettünk, elszakadván a német szövetségtől és az osztrák közösségtől... ösz- szejöttünk, hogy kimondjuk most államformánk megvál­toztatását: a szabad és füg­getlen köztársaságot. így lett a vérözönből megváltás, a ha­lál pusztulásából dicsőséges feltámadás. Az ülés befejeztével a Nem­zeti Tanács tagjai kivonul­tak a’ Országház lépcsőire. A Parlament előtt már sok- tízezres tömeg sorakozott. Azt" kiáltották, énekelték: ..Éljen a köztársaság!” A je­lenlevőknek Bokányi Dezső jelentette be a köztársaság kikiáltását. Cigányzenekarok húzták a Himnuszt, a mun­kások zenekara a Marséi 11- aise-t játszotta. A polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány kidolgozta és rendelettel léptette életbe az új választóié-' törvényt. Al- kotmányozó nemzetgyűlés összehívását határozták el, egyenlő, általános és titkos, a nőkre is kiterjedő válasz­tójog alapján. A rendkívül bonyolult törvény továbbra is tartalmazott különböző cenzusokat. így például to­vábbra is megkövetelték az írni-olvasni tudást, holott a letűnőben levő úri világ bű­nös örökségeként milliók vol­tak analfabéták, s a korha­tár tekintetében megkülön­böztették a férfi és női vá­lasztókat. A férfiak 21, a nők 24 éves kortól szavazhattak. Megkezdődött a választá­sok előkészítése, a különböző pártok közötti harcok. A Kommunisták Magyarországi Pártja nem indulhatott a vá­lasztáson. A párt vezetőit már előzőleg letartóztatták, a pártot féllegalitásba, való­jában illegalitásba szorítot­ták. A régi közigazgatás ké­szítette elő a választásokat, ezzel eleve a polgári pártok­nak juttatva előnyt. A Vö­rös Újság a választási küz­delem előtt állásit foglalt: „A nemzetgyűlési választá­sokon a szociáldemokraták­kal szemben a polgári pár­tok nagy többséggel fognak győzni. A polgári ellenforra­dalom korlátlan szabadsággal szervezkedik... A szolgabí­rói terror, a papi uszítás aka­dálytalanul folyik. Ha vala­ha azt hihetette a Szociál­demokrata Párt, hogy par­lamenti többség útján egy­szerű szavazással kisajátít­hatja a kapitalizmus osztály­államát és kiépítheti a szoci­alista államot, ennek a naiv ábrándnak az orosz, most pe­dig a német és osztrák pél­da után vége.” A választásokra végül is nem került sor. 1919 tava­szán győzött a proletariátus , diktatúrája, s a hatomra ke­rült munkásság hozzálátoti. hogy kidolgozza saját álla­mának választójogát. PINTÉR ISTVÁN (Következik: A választójog a dolgozó népé.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom