Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-01 / 26. szám

Nosztalgia és mai népművelés Pálmai Zoltán a Népművelés Özdon-című. nemrég megje­lent könyvében a tények özönét halmozta össze, de a köztük való eligazodásban már nem tud segíteni az olvasónak, sőt maga is eltéved az adatok között. Az ózdi népművelés törté­neti elemzésével pedig adós marad. Özdnak a múltban is erős munkássága volt, s ez késztette bizonyos liberális intézkedésekre a gyár nagyhatalmú veze­tőit; s nem az igazgatók jóvoltából elégíthették ki kulturális igényeiket a kohászok. A könyvben tehát fontos lett volna helyükre tenni a dolgokat, mert Özdon itt-ott még most is él bizonyos nosztalgia „a régi patriarchális idők” iránt. Talán akaratlanul, de túlságosan megbecsüli a szerző a mun­kásoknak juttatott kulturális alamizsnát is, pedig az Ózdi Gyári Olvasó Egyletet — amely 1884-től, alakulásától egészen 1949-ig meghatározta a város kulturális és részben politikai arculatát — nyíltan eszköznek tekintették a Rimaművek ve­zetői, hogy „jól nevelt” munkásságot hozzanak létre Özdon. E cél érdekében bizonyos anyagi áldozatokat is vállaltak, egy­szóval „viszonylag humánus kizsákmányolás” folyt Özdon. Milyen is volt ez a humanizmus a gyakorlatban? Idézek a könyvből: „Annak az Özdon általában elterjedt mende-mon- dának a cáfolataként, hogy a Rimaművek... ellenzi és aka­dályozza Özdon középiskola létesítését, mert nem akarják, hogy a munkásságnak kinyíljon a szeme, a gyárvezetőség már 1919 negyedik hegyedére gimnáziumi előkészítő tanfolyamot létesített.” Kiket vettek fel? Két mondattal arrébb meglepve olvashatjuk, hogy csak a tisztviselők gyermekeit. A második evben azután — hatódjunk meg a nagylelkűségtől — már munkásgyermekek is járhattak oda. S vajon mit szóljunk a belépődíj nélküli ismeretterjesztő rendezvények előadóinak a könyvben szinte kommentár nél­kül közölt listájához? Miféle ismeretterjesztést nyújtott Ban- gha páter, Ravasz László püspök és Borbély-Maczky Emil, a rettegett ultrareakciós főispán? . .. Özdon ma pezsgő kulturális életet találunk. Az Ózdi Nép­művelési Intézmények Igazgatósága megalakulásakor, 1967- ben az országban egyedülálló szervezettel rendelkezett; tár­sadalmi vezetőségét küldöttgyűlés választja, s ezzel az egész várost bekapcsolja a kulturális ügyek intézésébe. (Az egykori Olvasó Egylet demokratizmusának jóval magasabb szinten való megismétlése ez.) A városban országos népművelési kon­ferenciát rendeztek, nagy sikere van az ózdi kulturális hetek­nek és sorolhatnánk tovább. A kultúra művelői munkájuk­hoz az évtizedes hagyományokat is igyekeznek felhasználni. De e hagyományok nem mindegyikét tehetjük ma magun­kévá. Pálmai Zoltán megpróbálta ezt, s könyvét ezért kell kellő kritikával olvasni. B. J­★ Izlandi ősmonda szibériai fára vésve. — Solveig, izlandi képzőművésznő a londoni Művészeti Galériában kiállította művészi, festett-faragott alkotásait, amelyeknek a műfaját bajos lenne meghatározni. .42 érde­kes faragvány-festmény egyvelegek izlandi ősmondák szereplőit ábrázolják, s a művész­nő dél-amerikai és szibériai fák anyagába vési, festi őket. ...nem jele el Hiteles képek Gelléri világáról Nyitray Dániel halálára Ennek az írásnak a címét Hajdú Bélától kölcsönöztem. Az újságok idővel megsárgulnak ugyan, de túlélnek bennünket. Béla bácsival csak kétszer beszélhettem személyesen, de ez elég volt ahhoz, hqgy ha á régi Miskolcról valami, fontosát; ' meg akarok tudni, most is „hozzá" forduljak ... Cikkein nem látszanak a múló évek. Szinte rácáfolnak a régi igazságra, melyet kénytelen-kelletlen tudomásul kell vennünk: az új­ság csak egy napig él. Műsorváltozás következté­ben pénteken este ismét lát­hattuk a Gelléri Andor Endre műveiből készült tv- játékot. Nem is olyan régen bemutatták ezt már egyszer. Nekem akkor nem tetszett. Aránytalannak tartottam: épp azt a sokszínűséget, azt az önmérést hiányoltam be­lőle, amelyet a félbeszakadt önéletírás, az Egy önérzet története jelentett. A íagga- tódzó kérdés (ki vagyok? miért?) itt is elhangzott, de az önvallomásnak az az egy­szerre, az utolsó sző jogán kibuggyanó lázas sietsége, az önelemzésnek az a mégis pontos látleletezése és az el­múlt életben még emlék formájában is oly igaz el- gyönyörködés, mely irodal­munknak egyik legszebb és legmegrázóbb töredékévé avatta Gelléri pusztulásává! csonkán maradt művét — > mindez hiányzott az Eszter- I gályos Károly által készített j tv-változatból. Most másodszor ennek a csalódásnak az emlékével ültem a készülék elé. És egy egész másfajta Geiléri- interpretációra figyeltem fel. A cím megtévesztő. Ne ezzel az egyetlen kései művel szembesítsem az adást, ha­nem a Gelléri-rilápot, a no­vellák világát keressem eb­ben a vibráló jelenetsorhan! Egv-egy felvillantott kénben már ráismertem a Ge^éri- világra: a kamera ezeket az embereket, ezeket a kétség- beesésből és szép álomból összeálló emberi moz­dulatokat, ezt a nvomorbó! és hangulatból ötvözött vá­rosképet Gelléri szemével nézte. Különös világ eleve­nedet* í"v m^g. v'u' és a helyette keresett álom­ból összeszövött, ahogy azt a csetlő-botló szemüveges íiu {Kozák András szép te­litalálata) élte és álmodta. Aki Gelléri világát nem ismeri, annak számára talán nehezen volt követhető ez a műsor, mert nem a szokásos elbeszélő-menetet követte, vá­gásokkal, rövid közbeillesz­tésekkel, motívum visszaté­résekkel épp azt akarta ér­zékeltetni, hogy maga az író is egyike e hősöknek, ő is ebben a kettős létben él: szépet álmodik, hogy ezzel elviselhetővé tegye azt a rosszat, amelyben élnie kell. (kabdebó) Tegnap hazaérkeztek Moszk­vából a Magyar írók Szövet­sége öttagú delegációjának tagjai. Darvas József az író- szövetség elnöke, Molnár Géza külügyi titkár. Simon István, a Kortárs főszerkesz­tője. Fábián Zoltán és Cse­res Tibor író. A szocialista országok irószövetségi veze­tőinek tanácskozásán vetlek részt. Évenként ismétlődik — mindig más-más fővárosban — a szocialista országok író­szövetségeinek magas szinti.! konzultatív tanácskozása. Sorrendben most a nyolcadik konferenciára került sor. Ti­zenegy ország írótestületének vezetői találkoztak. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK- beli. a román és a szovjet vezetőkkel együtt hivatalosan első ízben vettek részt a Vi­Most, hogy Nyitray Dániel szobrász csendesen eltávozott közülünk, nem tehetek mást, előveszem a régi újságokat. A szobrász csak néhány hó­nappal élte túl az újságírót, akivel 1919-ben szorított elő­ször kezet, abban a bizonyos „kollektív értékesítési szalon­ban”, melyet a miskolci kép­zőművészek hoztak létre a kommün idején. Művészklub, fórum, galéria volt ez a fő­utcai üzlet, ahol olyan em­berek gyűltek össze napon­ként, mint Bartus Ödön, Me- linger Dezső, Nyitray Dániel, Balogh József, Hajdú Béla és Kun József. Jobbára fiatalok saság és Kuba írószövetségé­nek vezetői, a Jugoszláviai írók Szövetsége pedig megfi­gyelőkkel képviseltette ma­gát a találkozón, amelynek színhelye a moszkvai írók Herzen utcai székháza volt. A négynapos konzultáció során először a nemzeti író- szövetségek munkájáról, majd a nemzetközi kapcsolatokról tájékoztatták kölcsönös in­formációk alapján egymást. A tanácskozás idején alá­írták a Magyar és a Szovjet írószövetség 1971. évi együtt­működési munkatervét is. Április közepén egyébként több mint 60 szovjet színház­ban magyar darabokat mu­tatnak be. köztük Darvas „Szakadék” című alkotását, s más mai művekkel együtt klasszikusokat is. voltak, néhányan még har­mincon innen, s részesei le­hettek történelmünk szép napjainak. Miről is eshetett szó közöttük? Az ország s a i művészet megújhodásáról. Az új eszmék térhódításáról, s a mindennapok gondjairól, me­lyek új tettekre serkentenek. De beszéljen erről Hajdú Béla: „... Melingerék közöl­ték velem: kiszemeltek egy művésztelepnek alkalmas, üresen álló épületet a Csa­bai kapuban, szemben a Vö­rös Rák vendéglővel. Erede­tileg vízgyógyintézet volt, de most gazdátlanul áll... Meg ­tartottuk a szemlét- ölen: Bartus, Melinger. Nyitray, Kun meg én. Másnap együtt mentünk a városházára Szentpály István polgármes­terhez, aki érveink súlya alatt meghajolva, teljesítette a művészek kívánságát. Tu­„Láttam nemzedékem leg­jobb elméit az őrülettől le- rombolódni, hisztérikusan le­meztelenedet! éhezőket. . .” Az Üvöltés című Allen Ginsberg vers sorai ezek. s a második világháború után felnőtté vált nemzedék kiút- talan helyzetére utal az Egye­sült Államokban. Edward Albee — a Miskolci Nemzeti Színház Színjáték ’70 stúdió- színpadán bemutatásra ke­rülő Állatkerti történet szer­zője — kortársa Ginsbergnek és sorstársa abban, hogy rá akarja döbbenteni az. embe­reket, mennvi embertelenség húzódik a viszonyokba való békés belenyugvás mögött. A dráma rendezője Orosz lajdonképpen ez a nap volt a Művésztelep születésnapja.’- A Tanácsköztársaság mis- kolci.napjaí.t felelevenítő, jubi­leumi kiadvány (.1919. Borso­di emlékek) így dokumen­tálja a Művésztelep megala­kítását: „A tanácshatalom tengernyi tennivalója köze­pette arra is gondolt, hogy szervezett keretek között biz­tosítsa a tehetséges munkás- paraszt gyerekek képzését. Melinger Dezső és Nyitray Dániel vezetésével festő, il­letve szobrásziskolát szervez­lek Miskolcon...” Nyitray Dániel. Hányszor feltűnik ez a név a korábbi kiadványokon. A szobrász tagja a Miskolci Szemle kép­zőművészeti osztályának. A ..Magyar Városok Monográfi­ája” Miskolc kötetében talál­koztam rajzaival, s aki a mú­zeumba ellátogat, fellelheti ott munkáit. Szobrász, érem­művész, keramikus — írja ró­la a szaklexikon. Szeretnénk, ha csendes távozása után sem felejtené el Miskolc közönsé­ge, hogy nemcsak művész volt, hanem közéleti ember is; egy a legjobbak közül való ... (gyarmati) György, szereplői Upor Péter és Somló György. A tragédia után a szatíra könnyedebb hangjai követ­keznek majd. Aldo Nickolai két egyfelvonásosa, a Rend a lelke mindennek és az Éljen az ifjú pár címüek Sallós Gábor rendezésében kerülnek színre. A közönség már a Nagyvilág hasábjain talál­kozhatott mindkettővel. Most Fehér Tibor és Lenkey Edit, illetve Máthé Eta és Vajda László megformálásában él­vezheti az olasz író fekete humorát, amely mint min­den sötét humor, tömény tár­sadalomkritika. Bemutató február másodikén... I Moszkvából hazaérkezett a magyar írók küldöttsége etnami Demokratikus Köztár­Mi történt az állatkertben? éjféltől reggelig GYILKOSSÁG ÁLDOZATA LETT Az ankarai rádió jelentése szerint Amasya városában gyilkosság áldozata lett Sera- íetin Atalay, a Török Mun­káspárt tartományi szerveze­tének elnöke. A baloldali pártfunkcionáriussal pisztoly­golyó végzett. Két személyt őrizetbe vettek. KROKODILOK JELENTEK MEG A mocambiquei Zambézia tartományban szökőár pusz­tított. A gazdag búza- és rizsföldeket bontó víz mély­sége sok helyen több méter. A mentőcsoportok eddig ezer holttestre bukkantak. Az el­árasztott területeken kroko­dilok jelentek meg és felfal­ják a vízbe fulladtak holttes­tét. BAN DIT ATÁM ADÁS Egy szerényen viselkedő fiatalember és egy fiatal lány kirabolta a Créteil Mar- na-völgyi község kórházának páncélszekrényét. Benne volt az alkalmazottak fizetése. Ez­után az épület előtt álló sportkocsival kereket oldot­tak. HATVANÖT ÉVI BÖRTÖNBÜNTETÉS Elítélték Brazíliában a ha­lálbrigád első két tagját. Két rendőr fejenként 65 évi bör­tönbüntetésben részesült. A halálbrigád évek óta műkö­dik Brazíliában. Célja az ön- bíráskodás; sorra gyilkolják meg azokat a bűnözőket és állítólagos bűnözőket, akikkel a hatóságok nem számoltak de. ÉLETBIZTOSÍTÁST KÖTÖTTEK Az angol királyi család ki­lenc tagja, közöttük II. Er­zsébet királynő és Margit hercegnő életbiztosítást kö­töttek. A biztosítási összeg 60 millió holland forint. ŐRIZETBE VETTEK EGY KISLÁNYT A Wisconsin állambeli Mil- waukesban őrizetbe vettek egy 15 éves kislányt, mert húst vásárolt és nem fizetett a hentesnek. Arra hivatko­zott a rendőrségen, hogy az oroszlánnak kell a hús. Ha­zakísérték és lakásukon egy száz kilogrammos hím orosz­lánt és rajta kívül még egy kis állatkertre való állatot találtak. MEGFENYEGETTÉK Másodszor is megfenyeget­ték életveszélyesen Dudley Smith angol munkaügyi mi­niszterhelyettest. A telefonáló az úgynevezett dühös brigád tagjaként vallotta magát, amely a Rober Carr elleni robbantási akciók szervezője is volt. Dudley házát éjjel­nappal őrzik. VEREKEDÉS Las Palmasban egy helyi rangadón a közönség elégedet­len volt a játékvezetővel, be­özönlöttek a pályára, és nagy verekedés kezdődött. A rendőrök riasztó lövésekkel tudták csak a közönséget szétoszlatni. Egy 37 éves szurkoló, Francisco Rodriguez golyótól találva súlyosan megsérült. A játékvezető ala­posan megtépázva került ki a verekedésből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom