Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-25 / 20. szám

a miskolciaké a szó Köszönet az írógépekért A DH nagy nyilvánossága előtt szeretnék köszönetét mondani az Ohgai Csavar­árugyárnak, az LKM propa- ganiaosztályának és a mis­kolci gépíróiskolának. Mind­annyian felajánlották cirill- betűs írógépeiket a diploma- munkám elkészítéséhez. Galambos Edit Széchenyi utca Állatkínzás? Hogyan lehetne a jelenlegi kellemetlen állapottól a kör­nyék lakóit megszabadítani? Panaszunk a következő: a vá­rosi tanács határozata alap­ján a belvárosban, illetve a rendeletben meghatározott utcák határain belül kutyát nem lehet tartani. Ennek el­lenére meg lettek áldva azok a szomszédok, akik a Kun Béla u. 139. szám közelében laknak, mivel három kutya van az udvarban és azok nemcsak az iskolába járó gyerekeket ugatják meg, ha­nem olyan fájdalmasan vo­nítanák nap nap után, hogy azt már nem lehet elviselni. A közeli szomszédok több esetben figyelmeztették a háztulajdonost, hogy vitesse el a kutyákat, mert nem a sajátjai, de nem tesz sem­mit, mivel a helyért és a gondozásért a kutyatulajdo­nos bizonyos összeget fizet. Szeretem az állatokat, de csak abban az esetben, ha mind a magam, mind a má­sok nyugalmát nem zavar­ják. Én csak látogatóban voltam a közeli lakásban, de » rövid idő ellenére is ide- aesen távoztam. Képzelem, mít szenvedhetnek az ott lakók? — írja G. Nagy Sándor Fűtjük az utcát!? A DH 1971. január 15-i számá­ban megjelent „Pótdíjak a fű­tésért” című cikkükhöz szeret­nék hozzászólni. A Győri kapu déli lakótelep D/l. épületében lakom, 35,8 négyzetméteres la­kásban. Nálunk is felemelte a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat a fűtési dijat 50 százalékkal, azon a címen, hogy a mellék- helyiségeket is (előszobát is) fű­tik. Megjegyzem, hogy — ha­sonlóan a Körösi Csorna Sándor utcai toronyházakhoz — ezekben a helyiségekben nálunk sincs fűtőtest. Idézem a továbbiakban a DH fenti cikkét: „Ezek után vár­ható, hogy a lépcsőházak fűté­séért is különdíjat számítanak fel.” Nos, ez nálunk nem vár­ható, ez már valóság, mivel az 50 százalékos emelést részint a mellékhelyiségek fűtésével, ré­szint a lépcsőházak fűtésével indokolja a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat. No meg, a két szárítóhelyiség fűtésével, holott szárítóhelyiség a valóságban nincs is! Jó lenne, ha a Déli Hírlap, mint a miskolciak nyilvános po­litikai fóruma, segítséget nyúj­tana több ezer miskolci család­nak, hogy ez az ügy végre meg­nyugtató módon lezáruljon. A D-típusú épületeknél az egész lakás 35,8 négyzetméter, ebből a fűtőtesttel ellátott helyiségek négyzetmétere körülbelül 27,1, nem tartom tehát reálisnak a fűtési díj felemelését a fennma­radó pár négyzetméter miatt, mivel az előszoba jelentős ré­szét beépített szekrény foglalja el, amit egyébként sem szokás fűteni. HANDA IMRÉNÉ Miskolc, Győri kapu D/l. IV. em. 8. Téves információ Nagy könnyelműséget követ­tem el e hó elején, amikor az öles plakátok hatására vettem egy Miskolci Müsorkalauzt. Ész­revételeimet az alábbiakban bo­csátom a többi újságolvasó oku­lására. A moziplakátok olyan rapszo­dikusan vannak kiragasztva, hogy sehol a városban nem talál az ember egy olyan helyet, ahol minden mozi műsorát megtalál­ja. valószínűleg nem fontos a moziknak, hogy az emberek tu­domást szerezzenek a vetítésre kerülő filmekről. Ezért csak a Béke és a Kossuth mozi plakát­ját vetettem össze a Miskolci Műsorkalauzban közölt program­mal. Hét eltérést találtam! Azt hiszem, ehhez nem kell kom­mentár ... Ha még hozzávesz- szük, hogy a füzetbe csak be kell másolni a kiadott műsoro­kat, s ezért két forintot kér­nek, amikor egy napilap vasár­napi száma, több napra való ol­vasnivalóval egy forinttól 1.50 forintig terjed — akkor ez kü­lönösen érdekes. Egy műsorfüzettől azt is el­várná az ember, hogy tájékoz­tasson: mikor kezdődnek az elő­adások, telefonszám, film mű­faja, melyik ország gyártotta, magyarul beszél-e, szines-e, eset­leg a főszereplő neve. Vagy ez túlzott kívánság volna egy 2 fo­rintos füzettől? Ha valaki venné a fáradságot, valószínűleg még további felü­letességeket is találna, így pél­dául a Rónai Művelődési Köz­pontban január 30-án adják éld Nicodemi Tacskó című színmű­vét, de ez sincs feltüntetve a Müsorkalauzban . . . TAVASSY GYULA Miskolc III,, Eder György u. 8. • Felhívjuk olvasónk szives fi­gyelmét, hogy a filmekre vonat­kozó összes adatokat, a vetítési idők pontos feltüntetésével együtt, a Déli Hírlap minden számában megtalálja. (A szerk.) Autóvásár télen + — Kaphat fizetési kedvezményt! Adhatja aprópénzben is. (Csak vigye, vigye!!!) (Jármay György rajza) Megírtuk — intézkedtek A DH január 14-i számában megjelent ,,Szép kis tészta” cí­mű cikkre közöljék, hogy a Mis­kolci Élelmiszer-vizsgáié Intézet, valamint az I. kér. tanács vb me­zőgazdasági és élelmiszeripari csoportjával közösen a Szolnok megyei Szövetkezetek Értékesítő Központja tésztaüzeme (Csépa) által szállított összes kézi gyúrá­sa száraztésztaféléket felülvizs­gáltuk és azokat a forgalomból kivontuk, éppen azért, nehogy hasonló eset forduljon elő, mint Papp Györgyné Szentpéteri ka­pu 70. ép. 16/c alatt lakó vásár­lónkkal történt. A MÉVI úgy tájékoztatott ben­nünket, hogy jelzés érkezett hozzájuk — amiről mi nem tud­tunk —, hogy Szolnok megye egyik malmában külföldről vá­sárolt terményes zsákokba cso­magolták az őrölt lisztet, ami nem volt Úgy fertőtlenítve, hogy alkalmas legyen lisztneműek szállítására és így a nem fer­tőtlenített zsákok dohszaggal és ízzel fertőzték a lisztet. Felté­telezhetően e liszt egy része a csépai tésztaüzembe került. A tésztafélék a fertőzés következ­tében váltak élelmezésre és for­galmazásra alkalmatlanná, s ez­ért elsődlegesen a gyártó üzem felelős. Sajnáljuk, hogy Papp Györgyné vásárlónk az alkal­matlan tésztát nem vitte vissza boltunkba, mert boltunk itária- lanitotta volna. Szállítónknaíc fe­leztük ezen sajnálatos eseményt és felszólítottuk az árukészlet rendezésére. SZÖVETKEZETEK BORSOD MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONTJA Szathmáry Béla osztályvezető Vizsgálat kábeldob-ügyben A Déli Hírlap 1971. január 8-1 számában megjelent „Egy ká­beldob kalandos utazása” című cikkben foglaltakra közlöm, hogy a miskolci vasútigazgató- ság vonalaira kiterjedően vizs­gálatot folytattunk. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy — bár a cikkben az azonosítást biztosító adat (a vasúti kocsi száma, fuvarlevélszám stb.) nem szerepelt, valószínűleg a Buda­pest—Józsefváros állomáson 1970. év december hó 9-én felvett, a 27-55-330-3015-9. számú kocsiba berakott rakmintán túlérő vas- és acélszerkezet-küldeményről van szó. Mint különleges felté­telek mellett felvehető és fuva­rozható küldemény, a miskolci vasútigazgatóság vonalaira 1970. év december hó 18-án 10 órakor lépett be a Hatvan állomásról induló 492. számú tehervonatiak Özd állomásra érkezett 1970. évi december hó 20-án 14 órakor, a 9584. sz. tehervonatiak A mis­kolci vasútigazgatóság vonalain továbbítási késedelem nem tör­tént. A Budapesti Vasútigazgató­ság vonalain történt továbbítás migvizsgálására, valamint a DII tájékoztatására felkértem a Bu­dapesti Vasútigazgatóság vezető­jét. ZSIGA LAJOS az igazgatóság vezetőhelyettese MÁV Igazgatóság Miskolc Képtelen vízió! Nekem úgy látszik nincs szerencsém. 1969. december 17-én vásároltam egy Szuper Sztár tv-készülóket. Egészen 1970. december 28-ig jól szu­perált. Akkor bevitték a miskolci Munkácsy utcai A perecesiek kérése a közlekedési vállalathoz Régóta vaiúdó probléma miatt Írunk levelet, s tárjuk a sajtón keresztül a nagy nyilvánosság elé kérésünket. Pár évvel ezelőtt, nem tudni, kinek a javaslatára, a 6-os autóbuszjárat végállomá­sát a Búza térről áthelyezték a vasgyárban levő Marx térre. Az­óta nemcsak körülményes, hosz- szadalmas Perecesről a városba beutazni, vagy vissza, hanem balesetveszélyes is. (A végállo­mástól az 1. vagy az 1/a járat megállójáig forgalmas, közleke­dési rendőr által nem Irányított körforgalmú átkelőhelyen kell átrohanni!) Kérésünk az, hogy a 6-os autóbusz reggel 5-től 24 óráig a Tiszai pályaudvarig köz­lekedjen. Tehát egész nap! Ml teszi indokolttá kérésünket? 1. Reggel rengeteg az utas, s 95 százalékuk az őrháznál le­száll és fel akarna jutni olyan járatra (1.. 1/a). amely a vá­rosba viszi. 2. Az őrházhoz rendszerint zsú­folva érkeznek ez utóbbi kocsik, nem állnak meg, várni kell 20— 25 percet. Megjegyezzük, hogy ív 6-os kocsi ez idő alatt a Tisza! pályaudvarra érkezne, s közben segítene a városi forgalom lebo­nyolításában is. 3. Qyorsjáratként menne végig, Így az őrháznál és a Marx téren sokat várakozó utasokat is föl­venné 4. Perecesen van elhelyezve az Asványolajforgalmi Vállalat V. sz, tájegysége, a Miskolci Mű- anyagfeldoigaző Vállalat III. sz. telepe a Szolgáltatóház. vala­mint a 104-es Szakmunkástanuló Intézet, Ezek dolgozói, illetve tanulói vidékről járnak be. még­hozzá szép számmal! 5. szinte hihetetlen az űrraké­ták korában, hogy egy 12—15 kilométeres út, amelyet a 6-os kocsin átszállás nélkül 25—SO pere alatt megtehetnénk, két-, illetve háromszori járatváltással 80—90 percet vesz Igénybe. A levelet 32-én Írták alá GELKA szervizbe. Ez év ja­nuár 14-én felkeresett ben­nünket a tv-szerelő, s meg­kérdezte, kérjük-e a készü­lék javítását, mert képcső­hibás, és 1400 forint a javí­tásának költsége. Mivel, a tv még jótállásos, nem nyugod­tam bele, hogy ilyen. nagy összeget fizessek. Beutaztam Miskolcra; a GELKA főnöke akkor már 1200 forint javí­tási költségről beszélt. Ezt is sokallom. A Szuper Sztár tv jótállása két évre szól. Vagy ez a jótállás csak a tv dobo­zára vonatkozik? Esetleg egyes alkatrészekre? — kér­dezi Pramperger József Hernádnémeti Árpád u. 6. sz. Valóban nincs szerencséje! A garanciális javítás 1 éves idő­szaka alatt ugyanis a készülék minden alkatrészét ki lehet cse­rélni díjmentesen. A második évben a GELKA vevőszolgálata szin*én elvégzi a javítást — a képcső kivételével. A képcső­csere költségét a VIDEOTON gyár nem fizeti ki a Javítást végző cégnek. Városunk gazdálkodása L Nem vitte el 1970-et az árvíz ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Emlékszem egy tavaly jú­niusi beszélgetésre. Egyik miskolci vállalat igazgatója így kesergett: „Ezt az esz­tendőt elviszi az árvíz. Nem­csak Szabolcsban, itt, Mis­kolcon is.” Mit is mondhat­tam volna? Aggódtunk vala­mennyien. A városi pártbi­zottságnak az elmúl évi gaz­dálkodást elemző kibővített ülése után azonban meg­kérdezhettem ismerősömet: „Ugye, nem vitte el 1970-et az árvíz?!” Csak mosolygott. Mint sok más miskolci vál­lalat, az övé is kitett ma­gáért az elmúlt évben. Kedvező az összkép A vállalati mérlegek még javában készülnek ugyan, ám az előzetes adatok alap­ján már levonható a követ­keztetés: a miskolci vállala­tok gazdasági helyzete 1970- ben kedvezően alakult, az összkép jónak mondható. A városi pártbizottsághoz beérkezett adatok szerint vá­rosunk üzemeinek több mint 94 ezer dolgozója minteg? 16,5 milliárd forint értékű munkát végzett, egymiliiárd foriritnál nagyobb értékkel többet az előző évinél. A termelésben döntő szerepet játszó, s a gépjavító vállala­tok, valamint az élelmiszer- ipari üzemek teljesítése 105,4 százalék körül alakul. A ta­nácsi ipar mutatója 109,9, a ktsz-eké hasonló, a könnyű­ipari és feldolgozó üzemeké 111,6 százalék. Az előző év­hez képest 8,8 százalékkal nőtt a kereskedelem összesí­tett forgalma. Külön említésre méltó, hogy az előző évet 10—11 százalékkal meghaladó több­lettermelés 80 százalékát a termelékenység növelésével biztosítottak Miskolc vállala­tai, gazdálkodó egységei. Még mindig vándoroljunk... A város munkaerő-helyze­tét talán semmi sem jellem­zi jobban, mint az, hogy a különböző ágazatokból 1700 férfi munkavállaló hiányzik. Ennek tudható be, hogy a munkaerő-vándorlás mérté­ke még mindig magas, s a vándormadarak többsége, sajnos, a munkásállomá- nyúak csoportjából kerül ki. (Valykó István, a 3. sz. Vo­lán igazgatója: „Vállalatunk­nál 1970-ben 27,9 százalékos volt a fluktuáció. Ezt bér- szintnöveléssel, a törzsgárda- szabályzat finomításával, or- vosi rendelők létesítésével, s még egy sor más egyéb in­tézkedéssel próbáltuk és pró­báljuk megakadályozni. 1971- ben vállalatunknál éjszakai műszakra nem osztunk be nőt!”) A vállalat utóbbi intézke­dése azért is figyelemre mél­tó, mivel a nők vándorlás­mutatója arányukhoz mér­ten kétszerese a férfiaké­nak... A női dolgozók szá­ma a városban egyébként 24 803-ról 26 049-#"e nőtt. F.hhez még csupán annyit: 1970-ben a miskolci vállala­tok 28 473 új dolgozót vettek fel, s ugyanakkor több, mint 20 ezren leszámoltak. Vagyis: durván számolva 48 ezer em­ber járt-kelt a vállalatok között, sok-sok millió kárt okozva ezzel a vállalatoknak, a városnak, a népgazdaság­nak. Növekvő bérek, kisebb részesedés E címet olvasván, valószí­nűleg sokan felhördülnek: No ugye, mi a lelkünket is kileheljük, mée sincs része­sedés. Tény, hogy amíg a mis­kolci vállalatok által produ­kált nyereség az előző évi 1 milliárd 358 millió forintról 1 milliárd 511 millió forintra nőtt, addig a nyereségrésze­sedés összességében 132,4 millió forintról 122,1 millióra csökken. Ennek legfőbb oka: év közben a korábbi­nál nagyobb mértékben nőt­tek — a nyereség terhére — a bérek, a vállalatok bát­rabban nyúltak az alapbére­sítés eszközéhez. Más oldal­ról: a fluktuáció megakadá­lyozására jelentős pénzesz­közöket használtak fel. ugyancsak a nyereségrészese­dés terhére, s nem egy he­lyen a létszámhiányt túlóráz­tatással, a szabadnapok le- dolgoztatásával pótolták. Az összes munkabér városi szin­ten például 2098 milliárd fo­rintról 2240 milliárdra nőtt, ami 6,73 százalékos fejlődést jelent. Egyes vállalatoknál más is közrejátszőtt. (Szabó István. a HCM igazgatója: „Az első fél évben még 12 ezer tonna cement adósságunk volt, év végére 15 ezerrel többet ad­tunk. A nyereségünket mégis „elviszi" a koksz árának emelése...”) (Folytatjuk) NY. I. Párbeszéd a ienin városiakka (Tudósítónktól.) Az elmúlt hét végén Le- ninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központ tanácstermében Gulyás Ist­ván, a városi tanács vb-el- nökhelyettese a város 86 egészségügyi dolgozóját tájé­koztatta a tanács elmúlt évi tevékenységéről. A város lakóival, dolgozói­val való párbeszéd nem új­keletű dolog a tanács veze­tőinek közéleti tevékenysé­Elctünk és a jog A családi jog célja Mint minden jogi normának, a családi joginak is, társadalomépítő funkciói vannak. A társadalom egészét érintő, alapvető cél kiszolgá­lása a feladata: a társadalom — nem csupán egyszerű, hanem bővített — újratermelődési folyamatának a szervezése. A társadalom belső, önfejlesztő, magát építő mozgásának az irányítása. Ezért választotta a családi Jog tárgyának! a házasság intézményét. Ezért vonta szabá­lyozási 'körébe a család, a rokonság kérdéskörét. S ezért szabályozta a mesterséges "rokonság; a gyámság jogintézményét. Célzott, sőt egyértelműen címzett a családi jogi kódexünk első pa­ragrafusa, amikor úgy rendelkezik, hogy: „a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény célja népi demokráciánk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően szabá­lyozni és védőn! a házasság és a család Intézményét. Biztosítani a házasságban és a családi életben a nők egyenjogúságát. Biztosítani a gyermekek érdekeinek védelmét és előmozdítani az ifjúság fejlő­dését és nevelését, A hivatkozott 8 rendelkezéseiből kétségtelenül megállapítható, hogy a törvény lényegileg ugyanazoknak a céloknak a megvalósítását tűz­te maga elé, és ugyanazokon az alapelveken nyugszik, amely célokat és elveket alkotmányunk — e vonatkozásban még ma is korszerű — 50—52 §-ai fogalmaznak meg. Alkotmányunk 51. §-a értelmében a Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét. Az 50. 8 szerint a Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkál egyenlő jogokat élveznek. Ugyané 8 második bekezdése szerint pedig a nők egyenjogúságát szolgálja munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása. Terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadsági az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme; sokoldalú, szerteágazó preferenciák, a legkülönbözőbb kedvezmé­nyek, s az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere, végül az alkotmány 52. §-a szerint a Magyar Népköztársaság különös gon­dot fordít az ifjúság fejlődésére, valamint nevelésére és következete­sen; védelmezi az ifjúság érdekeit. Ezeknek az alkotmányos tételek­nek a gyakorlati megvalósítását tűzte ki céljául családjogi kódexünk. DB. TÍMÁR LÁSZLÓ gében, munkamódszerében. Az új elképzelések szerint azonban az eddigi évenkénti egyszeri találkozásokat most gyakoribb, a dolgozók egy- egy rétegével való találkozá­sok váltják fel. A közeljövő­ben az óvárosban és a TVK üzemeiben kerül sor a taná­csi vezetők és a dolgozók be­szélgetésére. E találkozáso­kon a tanácsi vezetők első­sorban a Leninváros fejlődé­sével kapcsolatos megvaló­sult, vagy a közeljövőben megvalósuló terveket ismer­tetik. Egyben kikérik a dol­gozók véleményét is. Havonta 330 lakás A BÁÉV alsózsolcai ház­gyára havonta 330 lakáshoz elegendő panelt készít. Mis­kolcon eddig 2354 házgyári lakást adtak át. Kazincbar­cikán 548-at. Özdon pedig 292 lakást. Önkiszolgáló borbély Az olsztyni Vénusz fod­rászszövetkezet férfi részle­gében bevezették az önki­szolgálást. A vendégek saját borotvájukkal minimális díj ellenében a helyszínen meg­borotválkozhatnak. Mint­hogy azonban általában rtun- 1 den férfinek van borotvája. I e szolgáltatásnak nem nagy jövőt jósolnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom