Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Irattárban a rendesén terv Napirenden: A középtávú tervezés (2.) A most készülő középtávú tervek a szakemberek szerint elsősorban akkor lesznek jók, ha a többi közt tartalmazzák a műszaki fejlesztéssel, a beruházásokkal, a forgóeszközök bővítésével, a strukturális és értékesítési irányok változásával, a munkaerőbázis megalapozásával kapcsolatos elképzeléseket. E tervezés szükségszerűen megköveteli a vállalatok közötti kapcsolatok kiszélesítését, a koordináció bővítését, fokozását. Mivel megszigorították a hitelezés feltételeit, minden bizonnyal sok vitára kerül sor a bankokkal. Az új hitelpolitikai irányelvek már sejtetni engedik, hogy az elkövetkező években nem minden vállalat számíthat bankhitelre. Hogy ez melyik vállalatot milyen mértékben érint, ma még nem lehet tudni, hiszen még az elmúlt évi eredmények sem ismeretesek. Éppen ezért célszerű, ha a vállalatok elsősorban a saját erőiket veszik számításba, illetve két-három alternatívát. is kidolgoznak a középtávú tervezés során. Az Országos Tervhivatal vezető szakemberei szerint a középtávú tervezés, tervkészítés — a jelzett erényei mellett — számos veszélyt is hordoz. Az egyik: mivel a terv elkészítése nem kötelező (a kormányhatározat csak javasolja), sok helyen — főleg a kisüzemeknél, szövetkezeteknél — nem veszik komolyan. Veszély forrása lehet az is, ha a terv túl- 'ZOtt elképzeléseket tartalmaz, például irreális fejlesztési célkitűzéseket jelöl meg. Egy ilyen tervet könnyen alááshat az, ha a vállalat nem kapja meg azt a bankhitelt, amelyre pedig egyébként számít. Innen már csak egy lépés a megrendelők elutasítása, a tényleges vállalati lehetőségek ki nem használása. Sok vállalatnál okozhatnak problémát — ha erre nem készülnek fél kellően —a munkaerőgondok. Tudomásul kell venni, hogy a vállalatok központi intézkedés révén nem juthatnak új munkaerőhöz. A munkaerő mennyiségét pedig sem a fővárosban, sem Miskolcon, sem másutt lényegesen nem lehet növelni. Mindez együttvéve sem jelenti azt, hogy a középtávú tervekben (amelyeket egyébként akár évenként felülvizsgálhatnak, korrigálhatnak is a vállalatok) foglaltakért az állam bármiféle felelősséget vállal. Mivel e terveket — megfelelő ismeretek, tanácsok, irányelvek stb. birtokában — a vállalatok maguk készítik el, s az igazgató, vezérigazgató, közgyűlés hagyja jóvá, a bennük foglaltak megvalósulása is elsősorban a vállalatok vezetésén, s kollektívájuk erőfeszítésén múlik. NY. I. 7T Meddig lesz szégyenfolt”? Húsz vállalat mostoha otthona a volt Tüzérlaktanya Felborult kukák, méteres szemétkupacok, tengelytörő gödrök az úton. Piszkos lépcsőházak, olvashatatlan névtáblák, a folyosók sarkaiban évekkel ezelőtti tatarozások nyomait őrző törmelékhalmok. A Baross utca 13—15. számú területről, a volt Tüzér- laktanyáról van szó. Naponta csaknem kétezer ember jár ide, körülbelül ennyien dolgoznak a laktanyaépületek-, ben elhelyezett húsz vállalatnál, intézménynél. A húsz cég kereskedelmi, üzleti kapcsolatai az egész országra kiterjednek, gyakran fogadnak külföldi vendégeket. „A város szégyenfoltja” — emlegetik az indulatosabb miskolciak. Az elmúlt két évtizedben minden kezdeményezés megbukott, amely a terület rendezését tűzte ki célul. Csatornázás, útépítés Az I. kerületi tanács vb- elnökhelyettese másfél évvel ezelőtt irattárba tette a ki tudja hányadszor meghiúsult rendezési terv dokumentumait. — Négy évvel ezelőtt a Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA városi tanácson tartott értekezleten a területen működő vállalatok, intézmények képviselői kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a rájuk eső költséget vállalják. Hatvanezer forintért elkészítettük a terveket, amelyben szerepelt a terület csatornázása. az útépítés és garázssorok kialakítása. Újra megkerestük az érdekelteket. Egy kivételével valameny- nyien azt válaszolták, hogy nincs módjukban a Tüzérlaktanya udvarának rendezéséi támogatni. Tavaly még egyszer megpróbáltuk, hogy a vállalatok támogatásával valamit javítsunk a lehetetlen állapotokon, ötszázezer forintot kértünk a mi félmilliónk mellé a belső járdák építésére. Egyetlen cég sem vállalta a rá eső költségeket. „Minket nem értesítettek” MÉSZÖV: — Elvben támogattuk a kezdeményezést, de a rossz előkészítés miatt ennek meg kellett buknia. Mi hajlandók lettünk volna áldozni, a jövőre persze nem tudunk nyilatkozni, hiszen lehet, hogy az áprilisi küldöttgyűlés megszavazza az új székház építését. Ha pedig mégsem, akkor majd meglátjuk ... Vízvezeték-szerelő Ktsz: Már csak azért is, mert jelenlegi helyünkről még jó ideig nem tudunk elköltözni, és szeretnénk, ha végre normális körülmények között dolgozhatnánk. A Tüzérlaktanya szanálására — ezt jó, ha tudják az érdekelt vállalatok — jó néhány évig nincs kilátás. És miután abban valamennyi nyilatkozóval egyetértettünk, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, nem marad más megoldás, mint végre beváltani a négy évvel ezelőtt a városi tanácson tett ígéreteket. A részletes dokumentáció változatlanul megtalálható csőn. az I. kerületi tanáPUSZTAI ÉVA Űf városi telefonkönyv készül Miskolc nagyarányú fejlődése és rekonstrukciója, a távbeszélő előfizetők számának növekedése és az előfizetők adataiban bekövetkezett más változások miatt 1971-ben új városi telefonkönyvet ad ki a Miskolci Postahivatal. Az új telefonkönyv szerkesztését már megkezdték. Ezzel kapcsolatosan a posta kéréssel fordult az előfizetőkhöz: amennyiben a jelenlegi miskolci telefonkönyvben szereplő adatoktól eltér az érdekelt üzem, vállalat, intézmény elnevezése, vagy időközben utca-, házszámváltozás történt, a régi és új adatok megjelölésével írásban közöljék az 1. sz. postahivatallal. Az esetleges adatváltozások közlésére felkérték a távbeszélő-készülékkel rendelkező magánszemélyeket is. Az előfizetők válaszát a posta legkésőbb január 25-ig várja, hogy az utóbbi idők változásait hűen tükröző, megbízható adatokat tartalmazó új telefonkönyv minél előbb a nagyközönség rendelkezésére álljon. Vita a miskolci közlekedésről A városi tanács építési és közlekedési osztályának felkérésére a Közlekedéstudományi Egyesület városi szakcsoportja tervvéleményező klubdélutánt rendez január 19-én a MTESZ Szemere utcai előadótermében. A vita témája a Tiszai pályudvarés a Marx tér Közötti forgalom meggyorsítása, valamint az autóbusz- és villamos-megállóhelyek átcsoportosítása lesz. Poriózzák a nem szabványos leveleket Vége a türelmi Vadas Zsuzsa felvétele Az Országos Rendező Bizottság megbízásából a KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ 1971. április 23—24—25-én rendezi meg az V. országos amatőr könnyűzenei fesztivált. Éppen ma egy hete gyűlt össze Salgótarjánban a fesztivál rendező bizottsága és minden megyéből egy-egy küldött, hogy megbeszéljék a fesztivál előtti tennivalókat, megvitassák a megyei döntők zsürizési alapedveit, egységes bírálási alapelvet dolgozzanak ki. Ezen az országos értekezleten — mint Borsod megye küldötte — én is részt vettem. Nem akarom most leírni részletesen, mit is hallottam — csupán azokról az újdonságokról szólnék, amelyeket az eddigi salgótarjáni versenyele gyakorlatából még nem ismertünk. Az eddigi négy salgótarjáni amatőrtalálkozó verseny volt. Idén — és ezután mindig — fesztivál lesz! Természetesen a járási, megyei és területi döntőn legjobban szereplő amatőr együttesek és szólisták fesztiválja. És ami még új: az eddigi négy kategória, a jazz, a hagyományos tánczene, a beat, a pol- és folkbeat mellett idén először, ötödik kategóriaként szerepel a könnyűzenei hangszerszólók és dal. A Borsod megyei döntőt február 23-án, Kazincbarcikán rendezik meg. Ezen az edelényi, leninvárosi, ózdi. sátoraljaújhelyi, szerencsi és miskolci elődöntőkön jó színvonalat elért versenyzők vesznek részt. Ismerkedjünk meg egy zenekarral a sok jelentkező közül! A neve: Ex-vér! — Honnan ez a furcsa »év? ■— A vérből! A saját vérünkből játszunk. Amit csinálunk, magunkból adjuk. — Hol játszanak? — Jelenleg csak próbálunk. hetente kétszer, a BÁÉV kultúrtermében. Készülünk a közeljövőben megrendezésre kerülő koncertjeinkre. — Stílus? — Igazi zenét próbálunk játszani. Lírai, Bee-Gees-es hangvétel. Valamennyi repertoáron levő dalunkat Nagylaki József, a zenekar vezetője írja. De nem csupán a zenét, hanem a szöveget is. Műsoraink egyébként nem egyszerűen zeneszámok egymásutániságából állnak, hanem irodalmi betétekből is. Legközelebbi — január 31. — műsorunk címe: Üveggyöngyök Aphrodité tenyeréből. Ebben a da- *ok között Juhász Gyula és Nagy László verseit hallhatják az érdeklődők. — Az együttes? — Valamennyien tanulnak, illetve tanultak zenét. Tóth Tibor — gitár, ének; Nagy Gábor — dob; Magory Éva és Varga Tünde — ének; Latin Márta — fuvola. (Képünkön: Nagylaki József — zenekarvezető. gitár, ének, furulya.) Tegnap utazott el egy üdü- lőtumus a lillafüredi Palo- tas*állóból. Ma újabb háromszáztíz „téli nyaraló” érkezik a helyükre. Gazdag — Minket nem (?) értesítettek annak idején, egyébként elképzelhető, hogy támogatnánk az udvar rendezését ... Vasipari és Gyermekkocsigyártó Vállalat: — A lehetetlen környezet sokat árt nekünk mindenféle szempontból, és az sem közömbös számunkra, hogy dolgozóink milyen utakon bukdácsolnak. Eddig nem kerestek meg ebben az ügyben, de ha újra szóba kerül, hajlandók vagyunk a fejlesztési alapunkból erre áldozni ,.. Miskolci Vendéglátóipari Vállalat: — Ilyen eélre nem is volt és most sincs pénzünk, kevés a fejlesztési alapunk ... Amfora Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat budapesti központja: — Eddig nem tudtunk erről a tervről, de ha kereskedelmi és anyagi szempontból megfelelő feltételeket kínálnak, nem zárkózunk el... Akik támogatják És végül az egyetlen olyan vállalat, amely nemcsak az újságírónak ígérte a támogatást: MEK: — Változatlanul fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy reális keretek között, erőnkhöz képest támogatjuk ezt az észszerű javaslatot. programot állított össze számukra a szálló gondnoksága; egyebek főzött egész napos aggteleki és sárospataki kiránduláson is részt vesznek. Ismeretes, hogy január elsején vezették be a szab- ványboríték-rendszert. A posta két hétig, tehát tizenötödikéig haladékot adott azoknak, akik nem szabványméretű borítékokban adták fel küldeményeiket. Most azonban vége a „türelmi időnek”, és aki nem szabványméret'i borítékban küldi el levelét, arra szigorúan kiróják a portóköltséget. A feladók egyébként a postán, valamint a levélszekrények elején található szabványmintán is ellenőrizhetik, hogy küldeményük megfe* iel-e a szabványméretnek. A feladók kilencven százaléka már január elsejétől betartotta a szabvanyelőirást. Hogyan készül a 40 centis pertli? Már tavaly egyszer írtunk róla: nem lehet fekete, 40 centis cipőfűzőt kapni a miskolci rövidáru boltokban. Bagatell úgy, ha nincs, nincs. Elvégre lehet helyettesíteni barnával zölddel, esetleg hosszabbak Most csak azért terünk vissza erre a témára, mert sikerült megtalálnunk ennek a közvetett okát. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőhelyettese elmondta, hogy a Budapesti Zsinórárugyár még a múlt év utolsó negyedére rendelt 4 ezer pár fekete félcipőbe való pertlit sem szállította le. Sőt! Most már az idei 4 ezerrel is adós! Ezért van, hogy hosszú hetek óta hiába keressük a boltokban a fekete pertlit. Mellesleg: az sem nyugtat meg bennünket, hogy ez nem tipikusan miskolci jelenség. Hasonló panaszokról olvashattunk már az országos lapokban is. Sajnos, a „monopol-helyzetben” levő. cipőpertliket gvártó fővárosi üzem illetékeseivel nem sikerült beszélnünk. P lett volna számukra egy igen izgalmasnak tűnő kérdésünk. Illetve kettő: Miért nem tudják idejében leszállítani a megA Palotaszálló vendégei És: ha tudnak 60 centiseket készíteni, akkor miért ne csinálnak kisebbeket is? (Ugyanis hosszabb cipőfűzőt ko látlan mennyiségben kaphatunk, csak éppen azokat többsz rösen a bokánkra kell tekerni, ha nem akarjuk, hogy lelő janak.) Eddig mi laikusok, azt hittük, hogy a 40 centis cipőper úgy készül, hogy a 60 centisből húsz centit lenyisszantana No, már most! Ez a feltevésünk nem vált be. Viszont: ha ez nem így történik, akkor lenne ezzel ka csolatban egy ésszerűnek látszó javaslatunk. Gyártson a zs nórárugyár több méter hosszú, családi cipőpertliket. Akk majd házilag lehet előállítani gyermek- és felnőtteipőkt vagy síbakancsba való fűzőket. Az újításunk kivitelezése nyilván nem ütközhet komolyat akadályokba! Újítási díjként mindössze néhány pár, fekete félcipőbe va pert'ire tartunk igényt. 5/ L
