Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-12 / 9. szám
XX Egyetemi évek, érvényesülés A Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ tervei A tudományos-technikai forradalom a felsőoktatásban is számos megoldásra váró kérdést vet fel az oktatás módszereit, eszközeit illetően. A Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ 1971-es tervei között nem véletlenül szerepelnek azok a kísérletek, amelyek arra keresnek választ, hogyan hasznosíthatók a felsöoktásban a kazettás filmek, a zártláncú televíziós rendszerek, az oktatógépek és a diafilmek. Ezenkívül is több tucat téma jelzi: az utóbbi néhány évben megélénkült a felsőoktatási intézmények szervezetére, tartalmi munkájára, továbbfejlesztésére vonatkozó kutatás. Egyaránt foglalkoznak a felsőoktatási intézmények jelenével és jövőjével. Hogy mindjárt az elején kezdjük: megválaszolatlan még a kérdés, hogy melyik a legmegfelelőbb felvételi vizsgaforma. Az tudniillik, amely már a felvétel idején megállapítja a jelöltnek az illető pályára való alkalmasságát, kimutatja képességeit. Ennek vizsgálatára dolgozták ki azokat a kísérleti módszereket, amelyeket elsőként a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen próbálnak ki. Az egyetemi előkészítőre jelentkezett és egyetemista fiatalok sorsát figyelemmel kísérik. Összevetik egyetemi munkájukat az érettségivel és a felvételi. vizsgával. Szociológiai, lélektani vizsgálatok segítik munkájukat. Az egyetem elvégzése után sem szeretnék szem elől veszíteni a harminc éven aluli fiatal értelmiségieket, egyaránt figyelni akarják szociális viszonyaik alakulását, elhelyezkedésük részletkérdéseit, szakmai és művelődési körülményeiket. Ugyanilyen fontos egy másik kutatási területük, melyben összevetik az egyetemen elért teljesítményt a későbbi érvényesüléssel. A mérnökés közgazdászjelölek mellett a kísérletek első stádiumában figyelemmel kísérik ötven tehetségesnek ítélt orvos- tanhallgató pályafutásának alakulását is. Üstökös napközeiben 1786-ban Éneke német csillagász fedezte fel az azóta róla elnevezett üstököst, amely ezekben a napokban ötvenedszer van napközeiben. Ötvenegy millió kilométerre közelítette meg az üstökös a Napot, ez a távolság körülbelül egyharmada a közepes Nap—Föld távolságnak. Az Éneke üstökös négy magnitúdó fényességű, ami azt jelenti, hogy napkelte előtt szabad szemmel is látható a keleti égbolton, a Sagittarius csillagképnél. A miskolci Uránia csillagvizsgáló is több megfigyelést végez és megpróbál több fényképfelvételt készíteni az üstökösről. Pető János kiállítása Leninvárosban A lehinvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ mindig szívesen ad otthont festők, grafikusok, szobrászok, fotó- vagy iparművészek munkáinak bemutatására, de különös szeretettel rendez kiállítást fiatal művészek alkotásaiból. Az év első tárlatát tegnap este nyitották meg Leninvárosban. Ezen Pető János fiatal grafikusművész mutatkozott be a közönségnek húsz legszebb litográfiájával. Pető János csak rövid ideje él a miskolci művész- telepen, de szűkebb hazája is Borsod: Mezőkövesden született. A főiskola elvégzése után szinte minden jelentős hazai tárlaton szerepelt, ám sok külföldi ldállí- tóteremben is láthatták már alkotásait. Először Szófiában, a VIT-en vett részt magyar grafikai bemutatón, majd Angliában, Prágában, Moszkvában, Bukarestben, Párizsban, Olaszországban és Lengyelországban is kiállították munkáit. Első önálló bemutatkozását szülőfalujában, Mezőkövesden rendezte 1966-ban, két év múlva Debrecenben, majd tavaly Budapesten, a Dürer-terem ben volt önálló tárlata. Szophoklész Elektrájának rokona „A gyász maszkja” Új külföldi játékfilmek Németh László tekintélyes életműre tekinthet vissza —1 olvasható a Die Tat című svájci lap cikkében, — A mintegy tucatnyi regényből, a legalább kétszer annyi drámából és az esszék százaiból eddig négy elbeszélő müve, egy vaskos kötet színdarabgyűjtemény és egy esszékötet jelent meg németül. Kritikusai közül sokan — s talán ő maga is — a Gobert kiadónál éppen most megjelent regényét, „A gyász maszkjá”-t érzik legsikerültebb művének, amelynek eredeti kiadása 1935-ben a puritán „Gyász” címen látott napvilágot. A külföldi játékfilmeket a Magyar Filmátvételi Bizottság vásárolja meg. Jó néhány bemutatásra váró alkotás van újra a birtokában. A legújabb csehszlovák filmtermésből hat játékfilmet vett át. Közülük az ördög mérnök halála (Ester Krum- bachová színes szélesvásznú komédiája) szórakoztatónak, és egy ugyancsak színes szélesvásznú film, a Musical comedy még szórakoztatóbbnak ígérkezik. A további filmek közül kiemelkedik Francois Truffaut alkotása, a Családi fészek. Színes francia filmvígjáték az Aki mindenhez ért, és könnyed hangnemben feldolgozott háborús kalandfilm Bourvil utolsó filmje, Az atlanti fal. René Clément rendezésében láthatjuk majd a mozikban Az eső utasa című francia bűnügyi drámát. Szakfolyóiratok már a forgatás, sőt. az előkészületek idején számtalanszor beszámoltak Vittorio de Sica olasz—francia koprodukciójában készült Napraforgó című filmjéről. A főszerepekben Sophia Lorent, Marcellö Mastroiannit és Ludmilla Saveljevát láthatjuk. A közeljövő film-repertoárján szerepel egy érdekesnek ígérkező amerikai (Vidékiek) és egy angol (Zsákmány) vígjáték. Az NDK-ban járt küldöttség hét játékfilmet választott ki. A Signale című NDK— lengyel koprodukcióban készült film a fántasztikus tudományos regények filmadaptációját kedvelő nézőknek szerez majd örömet. A színes alkotás Carlos Hass Csillagvadász c. regénye motívumait használja fel. Lipcsében játszódik és az első szerelemről szól a Te és én, és a kis-Párizs című színes szélesvásznú NDK-film. Emst Barlach ismert német szobrász életének utolsó éveit, mesterművének a nácik által való elrablását, a művésznek a fasizmus elleni fordulását eleveníti meg Az elveszett angyal című (ugyancsak NDK) film. A Csipkerózsika újabb színes filmváltozata — Walter Beck rendezésében — a legfiatalabb korosztálynak nyújt majd élményt. Amit Németh László általában mond el a regényírásról, az ebben a műben egészen különös módon is jelen van. Az „elszorult szív” az imént elvesztett elsőszülöttet gyászolja, a „követelő hangok” pedig magát a halállal való szembesítést sürgetik. Meglátja „az álszenteskedést a gyászban...” Hogy az író regényhősnői Szophoklészéihez hasonlíthatók, már jó néhányszor kimondták. A gyász maszkját ebben a regényben egy fiatal parasztasszony viseli, Szophoklész Elektrájának rokona. A jómódú paraszt- családból származó fiatal- asszony egy vadászat során veszíti el férjét. Kisfiával férje szüleinél lakik — a falu leggazdagabb embereinél — továbbra is, aikik tudatában vannak annak, hogy amint Zsófi kisfiával elköltözik tőlük, ki kell adniuk hozományát, a kisfiút megillető apai örökséggel együtt. Ezért azt tervezik, hogy az özvegy fiatalabb fiúkhoz menjen feleségül. Zsófi büszkesége és egészséges asszony! ösztönei azonban tiltaHatvany Lajos, a kiváló író, kritikus, Kossuth-díjas irodalomtörténész, tíz évvel ezelőtt, 1961. január 12-én halt meg 81 éves korában. Gazdag gyáros családból származott. A budapesti egyetemen tanult, s 1905-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1908-ban Ignotusz- szal és Fenyő Miksával megalapította a Nyugat című folyóiratot. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével, akinek művészetét számos írásában propagálta. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom Idején a Nemzeti Tanács tagja volt; kóznak ez ellen. Zsófi visz- szautasít minden arra irányuló közvetlen és közvetett kísérletet, hogy özvegységét feladja — annak ellenére, hogy az igazi gyászt már csak szándékoltan, mester- ségiesen szítja tovább magában — azért, hogy a magára kényszert tett szilárdságot továbbra is fenn tudja tartani. Azután ez a büszkeségből és lemondásból összetákolt valami is összeomlik: a kis Sanyi agyhártyagyulladásban meghal. Semmi sem marad többé, ami Zsófit a világgal, az emberekkel ösz- szekapcsolná; már csak otthona és a temető között él és mindinkább a gyász maszkjává merevedik. Ez a negyven évvel ezelőtt íródott regény a legmodernebb regényírási követelményeknek is megfelel. Ahogy az özvegy lelkében egyre inkább megérik és megmerevedik a minden lehetséges szerelmi kapcsolatról való lemondás —, azt ma sem lehetne „modernebbül” ábrázolni. 1919 nyarán Becsbe emigrált. 1927-ig Ausztriában, majd Németországban élt, s a külföldi sajtó hasábjain éles hangú cikkekben támadta az ellenforrradalmi rendszert. Amikor 1927-ben hazatért, az emigrációban kifejtett tevékenysége miatt bíróság elé állították, s elítélték. 1938- ban a fasizmus elől ismét idegenbe kényszerült; 1947- ben tért vissza végleg hazájába. Egész életét a haladó magyar irodalom szolgálatának szentelte. Ezért értékelte nagyra tevékenységét kormányzatunk. Várostörténeti miniatűrök Bakterok és strázsák Miskolcon az elmúlt századokban strázsák és bakterok vigyáztak a csendre, rendre, a város éjszakai nyugalmára. Legfőképpen a tűzre és a vízre, amelyek nem egyszer alattomosan támadtak: a Szinva igen sokszor öntötte el a várost, s szeles időben a fél város is leégett. Ezért tiltotta azután a város tanácsa a szabadban való pipázást, vagy gyertyával, parázzsal való járká- lást. 1813-ban 1 kapitány, 1 strázsamester, 3 tornyos strá- zsa, 16 városi strázsa és 18 pincék közt való éjjeli strá- zsa volt a városban. Számuk később hol növekedett, hol csökkent, akárcsak a dolguk. Nappal aludtak, vagy napszámos munkán dolgoztak, éjjel pedig a várost járták. 1838-ig estéli kilenctől hajnali négy óráig óránként versben jelezték az időt: Kilentzet ütött már az Öra! Vigyázz Ember ezen szóra. Minden vigyázzon házára, Cselédjére és gyertyára, Hogy tűz ne legyen kárára, Kitől mentsen egek ura, Kilentzet ütött már az óra! Éjfél után óra három, Hogy még többet üssön várom. Én ugyan a várost járom, Ha nem alszom az én károm, Szemeimet be sem zárom. Éjfél után óra három, Éjfél után óra három!... Négy az óra, felkeljetek, Kakasszóra serkenjetek. Mindjárt Istent dicsérjétek, Munkátokat úgy kezdjétek. Ügy lészen áldott éltetek, Négy az óra, felkeljetek, Négy az óra, felkeljetek! 1838-ban megszüntették az éjjeliőrök óránként való versezését, s ezt „emlékezet okáért” a levéltárban helyezték el. Így maradt meg számunkra városunk régi népéletének egy darabja. A Nyugat egyik alapítója éjféltől reggelig VÉRES ZAVARGÁSOK Véres zavargások robbantak ki az indiai Benares ben, amikor a város utcáin diákok vonultak fel, tiltakozva az ellen, hogy a rendőrök pár nappal előbb egyik társukat meggyilkolták. A rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre, nyolcán meghaltak közülük, köztük egy kisfiú is. MEGTÁMADTÁK Olasz neofasiszták fényes nappal a város kellős közepén megtámadták és súlyosan bántalmazták Mirco Sassit, az OKP pármai szervezetének egyik titkárát. Ok: a kommunista vezető az utcán az Unitá legújabb számát „merte” olvasni. REKORD ZÜZMARAKÁR Rekord zúzmarakárt okozott a tartós hideg, a ködös időjárás Békésben. Egy évtizede nem volt egyszerre annyi leszaikadt kábel, megrongálódott telefonvonal, mint most. LELŐTTE ANYÓSÁT Az' NSZK-ban a nyugatnémet rendőrség jelentése szerint, egy frankfurti tűzoltó lelőtte anyósát, megsebesítette apósát, majd öngyilkos lett. KIÜTÖTTE A BÍRÓT Olaszországban, a Juvenilia—Cesare Battista bajnoki labdarúgó-mérkőzésen Luciano Saracinit (Cesare Battista) a játékvezető kiállította. A labdarúgó mérgében „kiütötte” a 29-éves Giacinto Giacinti játékvezetőt, i akit állkapocstöréssel szállítottak kórházba. MEGTAGADTÁK Az USA-ban 1970-ben 3873 esetben indítottak vizsgálatot és 968 személyt ítéltek börtönbüntetésre, mert nem volt hajlandó bevonulni. Várható, hogy az idén az ítéletek száma még emelkedni fog és meghaladja a négyezret. A katonai szolgálatot megtagadótok elsősorban a vietnami háború ellen tiltakoznak. A HULLÁMOKBA VESZTEK 17-en vesztek a hullámokba, amikor az Ambon szigetnél (Maluku szigetek) a viharos tengeren elsüllyedt egy nőket és 8 gyermekeket szállító motoroscsónak. A fedélzeten összesen 36-an tartózkodtak. KIGYULLADT Budapesten a 43-as Építőipari Vállalat Budakeszi út 55. szám alatti felvonulási épülete kigyulladt. A lángban álló épületre rázuhant a fölötte levő elektromos vezeték. Az elektromos szakemberek gyors segítségével a tűzoltók folytathatták munkájukat, és sikerült lokalizálni a tüzet. A tűzeset keletkezésének megállapítására vizsgálat indult. NŐKKEL ERŐSZAKOSKODTAK A budapesti XX. kerületi bíróság ítéletet hirdetett Hü- bér Mátyás 24 éves betanított grafikus és társai ügyében. Több lánnyal erőszákos- kodtak, megfélemlítéssel pornográf felvételeket készítettek róluk, összesen 21 évi börtönbüntetést kapott a galeri, köztük Hübér Mátyás a legtöbbet, nyolc esztendőt.
