Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-08 / 6. szám

250 vizsgázó a KPM-ben A KPM autósiskolájának tájékoztatása szerint január 3-án megkezdődtek a gépjár­művezetői vizsgák. Kétszáz­ötvenen vizsgáznak KRESZ- ből és műszaki ismeretekből, valamint vezetési gyakorlat­ból. A vizsgázók közül 150 az „úrvezető”, vagy ahogyan a hivatásosoktól — a „pilóták­tól” megkülönböztetik őket: a „mazsola”. Programterv az ifjúsági politikáról Január 6-i ülésén tárgyal­ta meg és fogadta el a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem párt-vb-je azt az if­júságpolitikai programtervet, melyet a párt X. kongresszu­sának irányelvei alapján ké­szítettek. A negyvenöt oldal­nyi terjedelmű terv részlete­sen foglalkozik az egyetemi oktatók és a hallgatók vi­szonyával, s felvázolja a he­lyi egyetemi oktatás felada­tait ifjúsági ügyekben. jJc Évente 15 millió forint értékű akkumulátort gyárt az Ak­kumulátor és Szárazelemgyár miskolci üzeme. Az Arany Já­nos utcai telepen tizenöten dolgoznak. Űj akkumulátorok mellett javítást és töltést is vállalnak. A megértő lakók előre dolgoznak... Jó ütemben haladnak a lakásfelmérések A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat huszonkilenc admi­nisztratív és 17 műszaki szakembere december eleje óta háromezerkétszáz lakást mért fel. A vállalat kilenc házkezelőségének felmérői reggel 7 órától este 8-ig jár­ják a várost. Előreláthatólag a tervezettnél hamarabb vé­geznek a még hátralevő 14 ezer 300 bérlemény felméré­sével. Akiket a délelőtti órákban nem találnak ott­hon, a késő esti órákban ke­resik fel. A lakásfelmérő ívek mint­egy harminc különböző kér­dést tartalmaznak; a bérle­mény fekvése, tulajdonviszo­nya, műszaki állaga stb. Eze­ken kívül még azt is feljegy­zik, hogy merre néznek a lakás ablakai. így a lakbé­reket az eddigieknél jóval differenciáltabban tudják megállapítani. A felmérő ívek jól meg" fogalmazott, egyértelmű kér­déseinek s a felmérő szakem­berek alapos felkészülésének köszönhető, hogy eddig még semmi komolyabb probléma nem volt munkájukkal. A lakosság túlnyomó része tisz­tában van a felmérések szük­ségességével, ismeri az erre vonatkozó rendelkezéseket, s megértőén fogadja a lakások­ba érkező MIK -dolgozókat. Sőt! Sokan vannak, akik már előre felmérik bérleményü­ket, így meggyorsítják a ház- kezelőségek munkáját. A beérkező adatokat elő­reláthatólag a január 15-e rután megjelenő rendelkezés alapján a hónap második fe­lében kezdik feldolgozni, s ezek alapján szabják meg a MIK-lakások bérét. Új beosztásban Egy nagy gyár vezérkarában Tízezer ember gondjaival törődnek Kamaszkoruk, kora ifjú­ságuk egybeesett a felsza­badulással. Ma negyven éve­sek. Egy nagy gyár, nemzet­közileg is hírneves vállalat vezérkarában, igazgatói be­osztásban dolgoznak mind a ketten: Balázs Ferenc és Murányi Gyula. A kinevezés dátuma: 1971. január 1. Az erről szóló okmányt még az óévben átvették, az új be­osztásukat január elsején. Regisztrálás helyett A második szó után a munka kellős közepébe invi­tálják a krónikást is. Ter­vek, elképzelések bontakoz­nak ki a szavak nyomán, és a tisztelet azok iránt, akik­től átveszik a stafétabotot. Balázs Ferenc — aki ed­dig a személyzeti főosztály vezetője volt — a gazdasági igazgatói megbízatást látja el ezután. — Teljesen új terület és munkakör — mondja. Olyan beosztás, ahol eddig is ma­gas színvonalon dolgoztak. (Elődje 30 évig irányította ennek az igazgatóságnak a munkáját.) — Érzem a felelősséget, de nem riadok meg tőle. Sok új feladat vár rám, ezt na­gyon jól tudom. Nagy vállalatról, a DIGÉP- ről van szó, ahol kereken 10 ezer ember dolgozik. Ügyeiket intézni, munkáju­kat irányítani nem könnyű feladat. Ebből fakad, a prog­ramnak is beillő néhány szavas interjú, amelyben az első helyet az operatívabb munka kapja. — Az előrelátás nagyon fontos — mondja Balázs Fe­renc. — A regisztrálások ideje lejárt. A különféle döntések előkészítéséhez, a feladatok végrehajtásához nagyfokú tájékozottságra és tájékoztatásra van szükség. Szeretném elérni, hogy az adatszolgáltatás a beosztot­takhoz is időben, gyorsan el­jusson. Summásan összegezni a tennivalókat is: a gyárt­mányösszetétel javítását, a helyes költséggazdálkodást, a rendelkezésre álló eszközök­kel való hatékonyabb gaz­dálkodást, a megfelelő nye­reség és fejlesztési alap meg­teremtését, és minden olyan tennivalót, amely az új és növekvő igényekhez igazo­dik. Izgalmas feladatok Hasonló hangnemben nyi­latkozik Murányi Gyula, az új kereskedelmi igazgató is, aki mindeddig a műszaki fejlesztési főosztály vezetője volt. Nagyon őszintén mond­ja: — Mindig féltem, nehogy a beszerzés, általában a ke­reskedelem közelébe kerül­jek. S most, pontosan a kö­zepébe pottyantam. A derűsen tett vallomás után komolyra fordítva a szót arról beszél, hogy an­nak idején milyen ijesztő volt számára a műszaki fej­lesztési főosztály is, ami ké­sőbb kedvére való lett. — Nagy önállósággal, iz­galmas feladatokat oldot­tunk meg — mondja. — Évente 180—200 millió forint sorsáról kellett dönteni. A cél mindig az volt, hogy a termelékenységet fokozó be­ruházásokat szorgalmazzuk. Ügy érzem, ez sikerült is. A nacionáléból Ide kívánkozik még né­hány olyan adat, amely ki­mondottan a személyükre szóló információ Balázs Fe­renc 1953-tól dolgozik a gyárban. Pénzügyi vonalon kezdte, majd személyzeti munka lett a feladata egé­szen a kinevezésig. Murányi Gyula a műszaki egyetem után — 1954-ben — a Bor- sodvidéki Gépgyárba került, ahol 3 év múltán főmérnök lett. Innen a DIGÉP kábel­gyárába vitt az útja, ahon­nan főmérnöki beosztásból a műszaki fejlesztési főosztá­lyon át most kereskedelmi igazgató lett. Nagy tervekkel, kedvvel és felelősségtudattal kezdik az új esztendőt új beosztás­ban, új nagy feladatokkal a tarsolyukban mind a ketten. TÓTH FERENC Szénből, olajból volt elegendő A II. kerület tüzelőanyag-ellátása A II. kerületi tanács ipa­ri és kereskedelmi osztálya hasonlóan tavaly is megfe­lelő módon látták el a kerü­fiukét a keltszövetkezeti tagoknak A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár 300 dolgozója tagja a erenyői és lyukói völgyben — hosszú ideig hasznosítatlan föl­deken kialakított — kertszö­vetkezetnek. Néhány éve a 400 öles parcellákon virágzó „kertészkedés” folyik. A gyá­rak füstös-gázos munkahe­lyeinek dolgozói műszak után és hétvégén szívesen tevékenykednek telkeiken, ami nemcsak kellemes idő­töltést, de hasznos foglala­toskodást is jelent. Számos kertből a család évi zöldség- szükségletén kívül még el­adásra is jut bőven. A sok örömet jelentő kis „gazdaság” azonban gondok­kal is jár. Ezért rendez a Bartók Béla Művelődési Központ vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel előadással egy­bekötött ankétot a diósgyőri vasasklubban, melyre meg­hívták az áfész és a III. kerületi tanács képviselőit is. Ez a megbeszélés jó alkalom lesz néhány sürgős probléma megbeszélésére. A már írásban beérkezett kérdésekből kitűnik, hogy fontos tennivalók kerülnek terítékre. Ilyenek: az áruter­melés elősegítése és az érté­kesítéssel kapcsolatos teen­dők, a megvásárolt földek tulajdonjogi rendezése. Meg­vitatják a tagság összefogá­sával a vízhálózat és csator­názás megvalósításának, az egész terület kulturált kiala­kításának lehetőségeit. A vitát dr. Szmetana Ti­bor jogtanácsos vezeti. Fejlődik a VIMELUX A III.. ötéves terv idősza­kában megháromszorozta termelését az idén 20 eszten­dős Miskolci Finommechani­kai Javító Vállalat, a VI­MELUX. A fejlődés üteme továbbra sem lassul. A kö­vetkező 5 évben a termelé­si érték a jelenlegi 65 mil­lió forintról 100 millió fo­rintra nő. A város legnagyobb szol­gáltató vállalata sokat ad dolgozói képzettségére is. Je­lenleg az összlétszám több mint 50 százaléka érettségi­zett, s ez az arány egyre ja­vul. A mintegy 1200 dolgozó 15—20 százaléka vesz reszt szervezett oktatásban. Minden jő, ha a vége jó Egy kábeldob kalandos utazása a közelmúltban megvizsgál­ta a kerület tüzelőanyag-el­látását. A hejőcsabai, tapol­cai és szirmai TÜZÉP-kiren- deltségek a korábbi évekhez — ön klinikánk első bete­ge. aki egyszerre két banán­héjon csúszott el. . (A Vjesnik karikatúrája) let lakosságát szénnel és fá­val. A TÜZÉP üzletei az előző évivel azonos forgal­mat bonyolítottak le, és a szén mellett brikettből, tűzi­fából, alágyújósból is elegen­dő készlettel rendelkeztek. A korábbi megállapodások ered­ményeként novembertől új TÜZÉP-telep működik He- jőcsabán, amely tovább ja­vítja a kerület ellátását. A szén és a tűzifa mellett az ÁFOR által forgalomba hozott fűtőolaj is folyamato­san érkezik a második ke­rület két üzemanyagtöltő te­lepére. A propán-bután gáz­palackok szállítása — hason-' lóan a város ellátásához — az árvíz, majd az őszi csúcs- forgalom idején akadozott, egyébként kielégítő volt. 395 km-es ivóvízhálózat A Borsod megyei Vízmű­vek kezelésében levő ivóvíz- hálózat hossza az 1965. évi 265 km-ról 1970-re 395 km- re nőtt. A vízművek tavaly több mint 8 millió köbméter vizet szolgáltatott. Az üze­mek számának gyors növe­kedését jelzi, hogy jelentő­sen megnőtt a vízművek ál­tal elvezetett szennyvíz mennyisége is: 1965-ben 2,6 millió, tavaly pedig már mintegy 6 millió köbméter szennyvíz elvezetéséről kel­lett gondoskodni. Több szállító — több áru A most befejeződött har­madik ötéves terv indulása­kor még mindössze 60—70 szállítótól vásárolt árucikke­ket a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat. Ta­valy már 300 szállítóval tar­tottak kapcsolatot. Az ered­mény: több és jobb minő­ségű áru az üzletekben, csökkent a hiánycikkek szá­ma. A vállalat jelenleg 166 kü­lönböző, főleg szakboltot üzemeltet a megye területén. Tavaly ezek összesen 4 mil­liárd (!) forintos forgalmat bonyolítottak le. Az Ózdi Kohászati Üze­mek durvahengerművében a szállítást végző két hatalmas Brown-daru közül 1969-ben az egyik „megunta” a több évtizedes szolgálatot és a fáradtságtól „összecsuklott”. Nagy érvágás volt ez, hiszen azóta csak óriási nehézségek árán oldható meg a gyár­részlegben a vagonrakodás. Az ÖKÜ vezetői a Ganz- MÁVAG-ot kérték fel az új, jóval erősebb, korszerűbb daru megépítésére. A fővá­rosi vállalat elvállalta ugyan a váratlan munkát, de csak 1970. december 31-re ígerte teljesítését. A létszámhiány és egyéb objektív okok elle­nére december 29-én átadha­tó volt a konstrukció. A daru azonban ma sem dolgozik. A próbajáratás is elmaradt. Ennek oka: a Ganz-MÁVAG által decem­ber 4-én vasúton feladott fontos alkatrész, a kábeldob nem érkezett meg Özdra. Az idő engedte volna az utolsó munkamozzanat elvégzését, a szerelők is helyben voltak, ám a kábeldob — a MÁV jóvoltából — Szolnok mellett, Űjszászon várt a sorsára, egy mellékvágányra kitolt ’ va­gonban. A keresésére indult csapat találta meg, majd egy kavicsot szállító szerelvény­hez csatolva, december 21- én érkezett Özdra, 17 napos késéssel. Éppen a legalkal­masabb időben, mert a sze­relők szedelőzködtek, hogy mennek haza az ünnepekre. A 17 napos késés természe­tesen a próbajáratás, a mű­szaki átvételek idejét is „megnyújtotta”. A durvahen­germű szállítási részlege így szükségmegoldásokkal, felére csökkent kapacitással kezdte az új évet. VINCZE ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom