Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-06 / 4. szám
V: A cél értő közönség „Magyarországon a mozilátogatás 1960-ban érte el a mindenkori legmagasabb csúcsot: az ország filmszínházaiban 140 millió 46 ezer nézó fordult meg... 1969-ben már csak 82 millió 256 ezer néző váltott hazánkban mozijegyet” — ad felvilágosítást a Magyarország 1971-es évkönyve a legnépszerűbb tömegszórakozás, a mozi iránti érdeklődésről. Az bizonyos, hogy a mozgókép, a 75 évvel ezelőtt született „csoda” már régen nem csoda. Bár az első nyilvános párizsi mozielőadás, 1895. december 28-a óta szinte csodálatos fejlődésen ment át a filmművészet. Sőt. elérte azt a stádiumot is, amikor a főszerepet az üzlet, a másodrangú szerepet pedig a művészet „játszotta” (ha ebben az esetben művészetről egyáltalán beszélhetünk). Élelmes üzletemberek felfedezték, hogy a közönség nem is annyira a filmek, mint inkább a művészek kedvéért jár moziba. Azután jött a televízió, mint új csoda, nálunk is, máshol is. Számtalan okot sorolnak fel akkor, mikor a filmművészet válságáról beszélnek. Magyarázni igyekeznek a mozilátogatók egyre csökkenő számát. Egy dologban azonban a szakemberek és a közönség egyetértenek: a film ízlésformáló ereje — éppen azért, mert mindenki számára hozzáférhető — felbecsülhetetlen. Ehhez azonban két dolog szükséges: művészi film és értő közönség. Nem véletlenül szerepel középiskoláinkban héhány éve egy új tantárgy: a filmesztétika. Oktatásának szükségszerűsége elvitathatatlan. Tanítását pedig megkönnyíti a diákok érdeklődése. „Megismerni a filmművészet lényegét, valósághoz való viszonyát, a művészi alkotás módszerét, a formát, a műfajt” — ezt próbálják megtanulni a filmesztétika órákon a középiskolások. Az oktatás felmenő rendszerű; az elsősök tulajdonképpen még az alapokkal ismerkednek, a második és harmadik osztályban már értően vitatnak meg egy-egy produkciót. Évekbe telik, amíg a kísérletből természetes gyakorlat lesz, amíg az ország valamennyi középiskolájában az úgynevezett filmesztétika I-et tanítják. Tankönyvből, pontosan kidolgozott tanmenet szerint oktatják Budapest néhány középiskolájában és egy-két vidéki iskolában is. Az elterjedtebb forma azonban az úgynevezett filmesztétika II, amely a televízió filmesztétikai adásaira (évenként öt ilyen műsor van) feladatlapok kitöltésére, s megbeszélésre szorítkozik. Külön osztályzatot nem kapnak a tanulók, ennek ellenére (vagy talán éppen ezért?) szívesen nézik a filmeket, a látottakat szívesen értékelik, kedvtelve vitatkoznak. Miskolcon a Hevesy Iván Filmklubban harmadik éve rendeznek a televízió vetítéseit kiegészítő előadásokat a film- esztétikát tanuló diákok részére. Természetesen mindhárom évfolyamnak külön-külön programmal. Ezek a vetítések nem kötelezőek, de egyre látogatottabbak. Magyar szakos tanárok tanítják a filmesztétikát a város valamennyi gimnáziumában és szakközépiskolájában. Az ő szaktudásukon (továbbképzések segítenek, hogy ez egyre mélyüljön) és ügyszeretetükön, a film „tanításának” egyáltalán nem könnyű munkáján múlik ma és később is, hogy értő közönség üljön a mozik nézőterén. MAKAI MÁRTA 'M A gyilkos a házban van a címe a Bán Róbert rendezte új magyar bűnügyi filmnek, amelyet a Kossuth moziban láthat holnaptól a miskolci közönség. Bán Róbert először rendezett bűnügyi filmet. Méghozzá igazi krimit. Nem volt könnyű feladata, mert a történet egy színhelyen játszódik. Feszültséget adó helyváltozások, izgalmas üldözések tehát nincsenek a filmben. Munkáját azonban megkönnyítette az érdekes sztori és főként az, hogy még a legkisebb szerepeket is ismert, kiváló művészek alakítják. A nagy kérdésre, hogy ki ölte meg a liftben talált, hiányos öltözetű, fiatal nőt, a Stanislaw Mikulski, azaz Tímár százados által vezetett nyomozócsoport ad a film végére választ. A magyar közönségnek amj- nyira népszerű „Kloss kapitány” a tőle megszokott, rokonszenves határozottsággal alakítja a nyomozótisztet, és természetesen most is Bitskey Tibor hangján szólal meg. (A filmet egyébként ma mutatják be Tatabányán, ahol a közönség találkozik kedvenc hősével, a Magyarországon tartózkodó Stanislaw Mikulskival.) Az elmúlt évi sikerek Színházi mérleg Az új év munkáját segíti, ha összegezzük az elmúlt év eredményeit. Ebből a meggondolásból készítettek mérleget a budapesti színházak, összegezték a sikereket, a kiemelkedő eseményeket, a színházak életét befolyásoló pozitív és negatív tényezőket. A Nemzeti Színházban háromhetes szovjetunióbeli vendégszereplésüket tartják a legjelentősebb eseménynek. Az ember tragédiájával, a Szerelmem, Elektrával és a Varsói melódiával szereztek Számtalan magnófelvételen Gugyerákról úgy áltajjában — Viselkedjünk, viselkedjünk! — intette atyai hangon jó modorra Gugyerák a Rádió Kabarészínházának meghívott közönségét, amidőn ez az egyébként is nagyon hálás publikum a decemberi műsor felvétele során hosszas nevetőorkánjával akadályozta Bárdi-Gugyerákot, hogy kifejtse további nézeteit a divat túlzásairól. Ez az „incidens” is jelezte, hogy Gugyerák rendkívül népszerű a rádióhallgatók népes táborában, s mint ilyen, ugyibár, megérdemli, hogy alaposabban megismerkedjünk vele. A Gugyerák-dossziéban lapozgatva kitűnik, hogy hősünk a XX. század ötvenes éveiben tűnt fel a Rádiószékház Pagodának nevezett csevegőhelyén. Bárdi György, a neves színművész szórakoztatta kollégáit azzal, hogy „Gugyerákul beszélt”, vagyis szelíd gúnnyal ostorozta azokat, akik fontos feladatkört kaptak, de szívós és sokoldalú tanulás, önképzés helyett, tudálékos kifejezések és a hivatali zsargon sablonkifejezései segítségével igyekeztek okosnak látszani. Amikor aztán a hatvanas évek derekán egy igényesebb káderpolitika jóvoltából ,,ál- tajjában” csak a szívós ön- képzők maradhattak felelős munkakörben, — az idők változása kihúzta a társadalmi alapot az ős-Gugyerákok alól, s Bárdi György levette kezét” szülöttjéről. Gugyerák azonban nem vész el, csak átalakul. Tízévi szünet után Tardos Péter a Rádió Kabarészínháza részére újjászülte Gugyerákof, vagy pontosabban, vállalta a nevelőanya szerepét GugyeEgy mártír újságíró Bacsó Béla író, újságíró, aki 1920 februárjában áldozatul esett Horthyék fehérterrorjának, nyolcvan évvel ezelőtt, 1891. január 6-án született. Kassán végezte tanulmányait; a Kassai Napló, majd 1919-től a Népszava munkatársa volt. Bátor hangú elbeszéléseiben a szociális igazságtalanságokat tette szóvá, antiklerikális kérdéseket feszegetett. Több írásában a paraszti "Töldéhséget állította előtérbe. Haladó írásaiban bemutatta a proletárok nehéz életét, a kivándorlásra kényszerülők tragédiáját, s leleplezte a háború igazi céljait. Bacsó Bélát — Somogyi Bélával, a Népszava főszerkesztőjével együtt — 1920. február 17-én este fehérterrorista tisztek, az Ostenburg- különítmény tagjai elhurcolták .A megyeri csárda és a Fővárosi Vízművek között agyonlőtték őket, s holttestüket Dunakeszi határában a Dunába vetették. A fehérterror ilyen eszközöktől sem riadt vissza, hogy megfélemlítse a haladó értelmiségieket, s biztosítsa uralma zavartalan kiépítését. rák körül. Gugyerák szerepét viszont, most már a Rádió kabaréelőadásain, továbbra is Bárdi György alakítja. És ez aztán igazán testére, pontosabban, hangjára szabott szerep: hiszen már egy évtizeddel megírása előtt, több szezonon keresztül próbálta és játszotta a Pagodában. Az új Gugyerák nagyjából örökölte őse beszédmodorát;' ezenkívül egyéniségét új vonással dúsították: buzgó osto- rozója lett minden hibának, emberi gyengeségnek, torzulásnak, mért — mint Tardos Péter fogalmazza — a maga módján mai és egyetértő tagja társadalmunknak, aki bohó hangon előadott kritikájával javítani akar. Az új Gugyerák népszerűsége mesz- sze túljutott a Pagodán. A rádió kívánságműsorainak ügyfelei a 139-660-on sorozatosan kérik legutóbbi csevegéseinek ismétlését. Sokan szeretnének Gugyerák-liang- lemezhez jutni, de a Hanglemezgyártó Vállalat eddig nem készített ilyet. Ezért számtalan magnófelvétel őrzi megnyilatkozásait belföldön, de külföldön élő hazánkfiai is sokszor kérnek itthoni rokonaiktól pár tekercs Gügye- rákot. Megkérdeztük Gugyerák művész urat jövő terveiről is. Ennyit mondott: „Ha tetszenek majd meghallgatózni, január első dekádjában, az éter hullámjaiból kifojólag (élipszilonnal ugyibár), akkor sztereofonetikusan halogathatják könnyű baritonomat egy üzemi témáról, no meg a hiúságról, meg ami van neki ügyi...” hírnevet a magyar színházművészetnek. Budapesten a Bűnbeesés után és a Mózes volt a legnagyobb közönség- siker. Mindkét darab 175 előadást ért meg. A Katona József Színház művészei legszívesebben a Mindent a kertbe és a Stuart Mária előadásaira emlékeznek. Ez volt tudniillik a legnagyobb siker. A Vígszínház Pozsonyban a Vány a bácsi és az Adáshiba előadásaival szerepelt emlékezetesen. Itthon századik előadásához közeledik a Vörös postakocsi című Krúdy-mű. A Thália Színház is külföldi babérokat sorol a sikerek között az első helyre. Kalevala előadásuk a mű hazájában, Finnországban aratott megérdemelt sikert. Amire legbüszkébbek: 1970-ben a Thália Stúdió a magyar dráma műhelyévé vált. Csurka István Ki lesz a bálanya? és Fekete Sándor Öserdei szim- pozion című darabjai jelezték a kísérleti színpad eredményességét. A Körszínház Milton Elveszett paradicso- má-ra, a Madách az Oidi- pusz király bemutatójára legbüszkébb. A József Attila Színházban 1970-ben kelt el a legtöbb bérlet: 17 ezernél is nagyobb a színház törzs- közönsége. Tizenöt éves jubileumukat ünnepelték az elmúlt évben a Mary, Mary és a Canterbury mesék sikeres előadásával. A Fővárosi Operett Színház mostoha körülmények között játszott az elmúlt évben. Az újjávarázsolt, hajdani Orpheum,ban, az operettszínházban valószínűleg áprilisban lesz az ,.új honfoglalás”. Ezt követően színháztörténeti eseménynek számít majd a Csárdáskirálynö ezredik előadása. 1971 ad majd végleges és új otthont Budapest legfiatalabb színházának, az októberben megnyílt 25. Színháznak és az Állami Bábszínháznak is. (m. m.) Várostörténeti miniatűrök Miskolci fazekasok Városunk lakosságának főfoglalkozását a XV111. században, de még a XIX. század utolsó harmadáig is a céhes iparűzés és a szőlőművelés jelentette. A mesterségek közül számban ugyan nem volt jelentős, készítményeiről azonban híres volt a fazekasipar. Már a középkorból ismerjük Fazokas Mihali miskolci mester nevét, a múzeumban levő régi, 1692-es évszámú dísztányér is feltehetőleg miskolci mester munkája. Égettek a miskolci mesterek téglát, készítettek cserépkályhát, de sokféle edény is dicséri munkájukat. A XVIII. századból Hosz György, Görget János, Lekrhan János, Losonci Pál, Szabó Miklós, Folg Gáspár, Rusznyák András mesterek neveit ismerjük. Ez a hét mester a legényekkel, inasokkal nagyon sok edényt; tálat, tányért, fazekat és sok egyebet készíthetett, de készítményeikből alig maradt hírmondó. Csak hagyatéki leltárakból, számadásokból, vagy a néha ásatásokból, építkezéskor előkerülő cseréptöredékekből sejthetjük, milyen szép edényeket, használati tárgyakat készíthettek. A múlt század elején Miskolcon dolgozik Rácz József, Varró János, Gyöngyösi József, Vig József, Ifjú Varró János. Stras József. 1824-ben Pongyelok helységből idetelepedik Traitler János, aki műhelyét és égetőkemencéjét a város majorjának szomszédságába építette. A múlt század végefelé már kezd fogyni a miskolci mesterek száma, a gyári áruk fokozatosan kiszorítják a régi cserépedényeket. Hírmondónak maradt korunkra még egy fazekas, Áfra János bácsi, aki néhány éve, igen idős korában hunyt el. Vele eltűnt városunkból ez a régi, művészi mesterség is. BODGÁL FERENC KÉT AUTÓBUSZ ÖSSZEÜTKÖZÖTT 16 ember halt meg és további 22 személy szenvedett sérülést a fülöp-szigeti Rizal tartományban, amikor két autóbusz összeütközött. GÖZROBBANÁS A Csepel Vas- és Fémművek martinüzeméből Gúla Mihály 26 éves gépkocsivezető izzó salakot szállított a Duna-parti tárolóhelyre. Amikor a salakot a hóval borított földre leszórta úgynevezett gőzrobbanás történt, amelynek következtében a tehergépkocsi vezetője súlyos égési sérülést szenvedett, a teherautó megrongálódott. KÁOSZ Az olasz főváros közlekedési káosz elé néz: sztrájkba lépnek a közlekedési rendőrök a személyi állomány 700 új emberrel való kiegészítését és a túlórabérek felemelését követelve. A vasutassztrájk is beindul és bezárják a római főpályaudvart. LAKÓHÁZRA ZUHANT A New York-i La Guardia repülőtér közelében egy lakóházra zuhant az amerikai kormány egy kétmotoros repülőgépe. A házban állítólag senki sem tartózkodott. A helyszínen posztoló rendőr szerint 3 embert húztak ki a roncsok közül. HALÁLOS ÁRAMÜTÉS Hortobágy és Tiszafüred között a vihar által megrongált magasfeszültségű vezeték' javítása közben Asztalos Endre 24 éves elektrotechnikus a figyelmeztetés ellenére áramtalanítás céljából felmászott a villanypóznára és halálos áramütés érte. SZÍVROHAMOT KAPTAK Ohamában az egyik autósztrádáról tűzoltó létrákon másztak fel a hóban rekedt autósok egy hídra, mert másképp nem tudták kiszabadítani őket. A halálos áldozatok legnagyobb része olyan autós volt, aki megkísérelte kocsiját kiásni a hóból és közben szívrohamot kapott. FAJI ZAVARGÁSOK Faji zavargások robbantak ki Hanauban (NSZK) állomásozó amerikai egységben. Az összecsapások során 1 néger katona meghalt, 2 súlyosan megsebesült. MAGÁHOZ TÉRT Háromévi eszméletlenség után egy 50 éves norvég ember, aki annak idején lezuhant egy háztetőről, magához tért, ismét eszik, járni tanul. MEGSEBESÜLTEK Súlyosan megsebesült néhány ember, amikor az egyik müncheni pályaudvaron összeütközött egy mozdony és egy expresszvonat. MA HIRDETNEK ÍTÉLETET A belgrádi katonai bíróság befejezte .Hans Peter Rullmannak, a Spiegel című nyugatnémet hetilap belgrádi tudósítójának és két jugoszláv állampolgár társának kémkedési bűnperét. A szeptember végén kezdődött perben ma hirdetnek ítéletet. Rullmant a múlt év márciusában tartóztatták le.
