Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-28 / 23. szám
Valami nagyon régi újat Kincseket rejt a falu A színházi élet, a mai magyar dráma jelentős eseményének ígérkezett Raffai Sarolta Utolsó tét című drámájának bemutatója. Az Egyszál magam cimú regénye méltán megérdemelt országos sikert aratott, a belőle készített dráma pedig ígéretes színpadi belépőt jelentett szerzője számára. A Diplomások, a már eredetileg is színpadra tormáit történet, a TV jóvoltából országos nyilvánossághoz jutott. A fiatal írónő ezekben a művekben az általa jól ismert vidéki értelmiségi életben mutatta fel életünk jellemző konfliktusait, határozott állásfoglalással ítélkezett fontos és alapvető magatartásbeli, közösség-etikai kérdésekben. Mostani drámája másik világot mutat: egy zárt környezetet. Tegnapban élő öregek, és e körből végső távozásukkal sem kilépő fiatalok mozognak a színpadon. A szülők, a vagyonhoz ragaszkodó, azt foggal-körömmel, erkölcstelenséggel, gátlástalansággal növelő öregek képével indít a dráma. Az anya ennek a gátlástalanságnak az arcátlan-nyers megtestesítője, az „atya” pedig tudatosan játszott pipo- gyaságával ehhez asszisztál. Ha a „régi világ”, a „régi vagyonszerzési lehetőség” elveszett, hát találkahelyet rendeznek be a lakásban. Ebben a környezetben nő fel az elkényeztetett, jellemileg puhány vagány fiú, aki végül — egy rámenős, céltudatos lány hatására — elhagyja ezt a régen is, most is korrupt környezetet. Hogy Két nappal Riccardo Muti zenekari hangversenye után ismét fiatal külföldi zeneművészt fogadott városunk. A 29 ' éves Dimitri Mozatu ugyancsak először jár Magyarországon; Miskolcon szo- nátaestet adott, ma pedig Tatabányán lép fel Boccherini gordonkaversenyével. 1964. ben a Bukaresti Konzervatóriumban fejezte be zenei tanulmányait; 1962-ben hazájában, 1964-ben Genfben ért el első helyezést zenei versenyen. Jelenleg a Ploesti Filharmonikus Zenekar szólócsellistája. Zenekari munkája mellett koncertezik is. tavaszra meghívást kapott Jugoszláviába és Nyugat-Né- metországba. Tegnap esti hangversenyének műsorát Francoeur: E- dúr, Beethoven: A-dúr és Sosztakovics d-moli Szonátájából állította össze. A Bar- tók-terem hallgatósága már az első hangok után megállapíthatta, hogy Mozatu jól képzett, szép hangon játszó gordonkaművész. Kitűnő adottságai vannak, melyeket a barokk szonátában nagyszerűen ki is használt. Erőteljes vonóvezetése, biztos in- tonálása, nagyszerű technikai készsége élvezetes produkcióval ajándékozta meg a közönségét. A lényegesen igényesebb Beethoven-mű azonban nehezebb feladat elé állította a román gordonkaművészt. Alkalmi partnerével, Szenthelyi Judit zongoraművésznővel ugyan mindent megtettek a szonáta sikeréért, de az ösz- szeszokottság hiányát nem tudták pótolni. Ebben a műben elsősorban Szenthelyi briliáns és igen muzikális zongorajátékára kellett figyelnünk, aki érzelemgazdag előadásával a hangversenyélmény fő részese volt. A romantikus hangvételű Sosztakovics-mű meleg fényű, az új életet is lopással akarja indítani — a jegygyűrű- vételhez „atyja” .ékszereit emeli el — ez arról az új életről is jellemzően vall. Társas kelepce ez a kétrészes játék, melyben mindenki levetkezik egy-egy kitörésben: bizonyítja, hogy milyen szemét, de bizonygatja azt is, hogy a másik tette azzá, — azaz „szegény áldozat” csak. Rafíai ehhez a rnara szokvány, sőt avult történethez (melyet valaha, nagyon régen Gorkij még újdonságként fedezett fel, s melyet azóta annyian újraírtak, legutóbb például épp a miskolci Játékszínben Szabó Magda mo. dernizálgatott mai környezetbe), semmi újat nem tudott hozzáadni. Nem az ő világa ez a téma, ebben a ketrecben nem mozog otthonosan. Mondatai, poénjai mű- viek, melyeket jó színészek (Mészáros Ági—Kálmán György, illetőleg Ronyecz Mária—Fiilöp Zsigmond) elfogadhatóvá kerekítenek a színpadon. De nem ezt az utat tartom a Raffai útjának. Ügy érzem, elhagyta az ő hiteles terepét, itt csak mások sokadszori utánmon- dója lehet. Raffai, akinek eddigi műveit oly sokan szeretjük és becsüljük, és akinek további útjáért továbbra még inkább drukkolunk, úgy érzem kitérőt tett e darabban, elkerülte saját tehetségét. Megtapsoltuk ezt az előadást is a Katona József Színházban, de a továbbiakban sok igazi sikert kívánunk a számára. IC. L. lendületes tolmácsolása ismét megtalálta az utat a sajnálatosan kis létszámú, de lelkes hallgatósághoz, amit a zárótétel megismétlése is bizonyít. (barta) Mi mindent rejteget egy amerikai nagyváros, melynek jobbára csak a csillogó felületét — üzletsorait, fényeit — ismerjük. A sokáig rejtélyes bostoni gyilkosságsorozat, mely csaknem egy évtized múltán is elevenen él az emberek emlékezetében, csupán rémdráma lenne, ha nem mutatnák be a film alkotói a dokumentumok hitelességével azt a környezetet, melyben szükségképpen tenyészik a bűn. Az alkotmányára, s emberi jogaira oly büszke „szabad világ”, mely technikai csodái mellett a politikai gyilkosságok egész sorozatával büszkélkedhetik, ezúttal megmutatja valódi arcát. Mert a rémtettek felderítése közben annyi mellékterméke adódik a nyomozói munkának, hogy az már önmagában is figyelmet érdemel. Mennyi lelki megrázkódtatás, s az emberi testnek micsoda szörnyű elváltozásai... Mind, mind olyan dolog, melyen a jól szervezett társadalom nem képes segíteni. Richard Felischer filmjében ez a leglehangolóbb. Ebben a légkörben csak fokozza a várakozást és az izgalmat a — Dédapámat még Bodnár Józsefnek hívták. A Telkibányához közel levő He- vitán dűlőben volt kerülő. Rajta maradt a Hcvitán név annyira, hogy egy részeg jegyző nagyapámat már Hevitán Józsefnek írta be az anyakönyvbe. így lettem én is Hevitán — írta le dolgozatában és mesélte el a kis Hevitán Rozi, az 1. sz. Ipari Szakközépiskola néprajzi szakkörének tagja. Az ember nem sokat ért a néprajzhoz, de az ilyen „érdekességekre” felfigyel. Izgalmas a téma, és legalább ennyire a többi is. — A szakkör héttagú „keresztmetszete”, az elsőtől a „hetedik” évfolyamig — mutatja be a jelenlévőket Bariba László szakkörvezető. Varga János ugyanis már másodéves gépészhallgató, egyetemista. Szakácsi község és környékének népi hitvilágáról szóló munkájához ötödik éve gyűjti az anyagot. Az Istvánffy Gyula néprajzi pályázaton indul vele az idén. A többiek a sárospataki diáknapokra készülnek. Tavasszal negyedszer jelenik meg a szakkör évkönyve, a Népi hagyományok Borsodban. Ezekben a hetekben lesznek nyomdakészek azok a dolgozatok is, amelyekből az 1971-es kiadvány áll. Most különösen sok a megbeszélnivaló. A régi népélet megannyi izgalmas, felderítésre váró „fehér foltja”. — Padlások iránt érdeklődő, és ezért mindig poros túlbuzgó gyerek voltam már általános iskolában is. Hogyne, mikor mindig talál az ember valami nagyon régi újat. (Czakó István, Hejő- papi.) — Szeretem a történelmet és olyan jó dolog ezeket gyűjteni. (Jurácsik Erzsébet, Mezőkeresztes.) * — Keresztanyámat kértem először, hogy meséljen régi történeteket. Azt mondta, hogy az én eszem mindig valami furcsaságon jár. De most nagyon, jó adatközlőim vannak. (Béres Erzsi, Sajó- keresztúr.) — A földrajzi nevekhez fűződő történeteket és esetörténet. A filmnek egyébként már évtizedekkel ezelőtt született elődje, Fritz Lang (Egy város, aki keresi a gyilkost) alkotása. A „büntetlen” bűnös problematikája azóta — mint ahogy az élet is igazolta — semmit sem veszített aktualitásából. A rendező páratlan pszichoanalízissel rajzolja elénk a „kétlelkű” gyilkos karakterét. S ugyanakkor korképet ad a nagyvárosról is. A cél érdekében Richard Fleischer sajátos formai megoldáshoz folyamodik. Egy idősíkon több képet vetít elénk, mely kitűnően érzékelteti a főszereplő tudathasadását, s ugyanakkor jelentős dramaturgiai hatást is ér el. A pszichopata gyilkost alakító Tony Curtis nagyon nehéz feladatát (a belső történéseket kell kifejeznie) egyszerű eszközökkel, de nagyon szuggesztiven oldja meg. A felügyelővel folytatott utolsó beszélgetése, mely már a bizonyító vallomás, szinte félelmetes teljesítmény. A nálunk is népszerű Henry Fonda ugyancsak remek színészi karaktert teremt. (gyarmati) Dimitri Mozatu gordonkaestje [[ffn A bostoni fojtogató Köcsögtartófa Bogácsról (Barlha László felv.) ményeket gyűjtöm Legyes- bényén. (Kovács Ica.) — Szeretem a falut, ha mesélnek az öregek. (Cseh Tibor, Borsodgeszt.) Szó sincs szokványos válaszokról, a szokványos kérdésre, hogy tudniillik miért szeretik a néprajzot. Évek óta tartó szép munkájuk a bizonyíték, hogy csak oda kell figyelni, és kincseket rejteget a falu. — Csaknem valamennyinket tanítottam történelemből, tudom, hogy mit tudnak. Különben is jórészt postások lesznek, a precíz pontosság létszükséglet náluk. A szaknyelvet, a kérdezés módját is gyorsan elsajátítják, az információkat hűen adják vissza. Nagyon résen kell lenni, gyakran tévednek az adatközlők — mondja, és tanít egyszersmind Bartha László. Hogyan is kérdeznek falujukban a gyerekek? — A második háború, vagy az első idején volt (véletlenül sem mondják, hogy világháború), vagy előtte, ami. ről beszélni tetszik? Volt már akkor téesz? Mennyi idős is most a bácsi? — akkor a századforduló idejéről való a gyermekjáték. Előre tanulnak a gyerekek, van szünet is, adódik szabad idő, ilyenkor gyűjtenek. Nem könnyű ez, dehogyis. — Kiszimatolja az ember, hová kell menni. — Vagy kiseprűznek, vagy etetnek. — Sokszor nem az az eredmény, amire várunk. Érdekesebb, rosszabb, majd máskor sikerül. — Régi ház, itt biztos öregember lakik. Miről mesél ugyan? Tanár úr visszaadja a „tudománytalan” dolgozatot. De megéri az alaposabb utánajárást, ha az ember legbensőbb magánügyének tekinti, amit csinál. MAKAI MARTA Lesz-e beat-musical a tévében? Megosztani a fölfedezés örömét 3 perc Koncz Zsuzsával Nem tudom, hogy Koncz Zsuzsa megharagszik-e érte, de nekem egyre inkább a felkiáltó jel jut eszembe róla. A legszerényebb jel... Soha nem magára, hanem a már megfogalmazottra, a leírtra hívja föl a figyelmet. Akárcsak Zsuzsa személyisége az elhangzottra, a dalra. Sőt, annak tartalmára, mert Koncz Zsuzsa szinte az egyetlen magyar beat-énekesnő, akinek a legtöbb számában nem hiába keresi az ember a társadalmi mondanivalót. Mért van ez így? — Számomra mindig is természetes volt, hogy az általam énekelt dalok néhány szerzőjének van mondanivalója, és ez találkozik az enyémmel. Minél régebben csinálom ezt a szakmát, ez a természetesség egyre inkább szükségletemmé válik: egyre több dolgot észrevenni életünkből s hívni föl rá a figyelmet. — Ügy érti, hogy ezalatt mintegy a maga számára is fölfedezi életünk szépségeit, ellentmondásait... — ... és meg is osztom azonnal az emberekkel a fölfedezés örömét. Ez a megosztás természetesen új öröm forrása, de erről aligha lehet beszélni — ezt érezni kell. — Ahogy a legszínvonalasabb magyar beat-együttesek számait hallgatjuk, fölmerül a kérdés: nem bírna-e többet is el ez a kifejezési mód. A pódiumművészet értékei átmenthetők-e a színpadi művészetek világába? Mire gondolok? Természetesen a HAIR típusú zenés színházra, a musical comedikre. — Szerintem a vezető beat-együtteseink elérték ezt a szintet. Nekem musical dolgában tudomásom van egy, a Magyar Televízió kezdeményezte zenés beat-drá- ma előkészületeiről. A forgatókönyv már kész, a többiről semmi biztosat nem tudok. Mindenesetre ez a téma számomra is igen izgalmas, és türelmetlenül várom, hogy legyen belőle valami. — Vállalna szerepet benne? — Igen, bár ahhoz a cselekményhez bonyolult színészi játékra lenne szükség ... A zenei anyag megformálását viszont feltétel nélkül vállalnám. — És most pár szót egy közelebbi örömről! — Februárban jelenik meg az új Illés nagylemez. Van néhány közös számunk, amelyekkel — úgy érzem — nem vallunk szégyent közönségünk előtt. (nyakas) Kiss Attila tárlata A Bernáth Aurél tanítvány Kiss Attila kiállítását láthatja az érdeklődő közönség Kazincbarcikán február 1-én délután 5 órától az Eg- ressy Béni Művelődési Központban. A tárlat, amelyet Takács István. Kazincbarcika város Tanácsának vb-elnöke nyit meg, Kiss Attila azon festményeit mutatja be, melyeket az elmúlt két év során készített új otthonában, Kazincbarcikán. Ez lesz a Colonia Claudia Savaria emlékéremmel kitüntetett fiatal művész negyedik kiállítása. éjféltől reggelig A NÁSZNÉPRE OMLOTT Szomorú vége szakadt az egyiptomi Nadimin faluban tartott esküvőnek. Egy épület a vígadó násznépre omlott, a romok alatt 17 holttestet találtak. A menyasz- szony és a vőlegény sértetlen maradt. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ÖSSZECSAPÁSOKKAL összecsapások jegyében folyik a választási kampány az indiai Calcuttában. Egyedül tegnap tízen vesztették életüket a különböző pártok híveinek összetűzései következtében. TÜNTETTEK Több ezer beiruti középiskolás a tanítás hatékony ara- hosítása miatt, valamint az érettségi eltörlése érdekében a libanoni fővárosban tüntetést rendezett. A rendőrség könnygázgránátokkal oszlatta szét a fiatalokat. Néhány diákot letartóztattak. ELVONÖKÜRÁS TÁRSASUTAZÁS A csehszlovák utazási iroda orvosszakértők bevonásával külföldi társasutazást szervez alkohol élvezetétől eltiltott állampatgárok számára, illetve azoknak is, akiknek nehézséget okoz az önmegtartóztatás. Az első csoport nyáron repülőgépen utazik a bulgáriai tengerpartra. Az utazás az utókezelés részét alkotja. RITKA ZSÁKMÁNY Ritka zsákmányt ejtett a hajdúböszörményi határban Szabó Gábor helybeli vadász. Két lövéssel 130 kilós vadkant terített le. A nagy erdőségektől távol eső alföldi városban ilyen nagy vadkant még nem lőttek. Húszcentis az agyara. PÁRATLAN TELJESÍTMÉNY A magyarországi meteorológiai megfigyelések történetében páratlan teljesítményt nyújtott Varga Ferenc, az Országos Meteorológiai Szolgálat Szakály községi észlelője, nyugdíjas tsz-tag. ötven esztendőn át, 1921-től 1971-ig megszakítás nélkül végezte a csapadékmérést. Előrehaladott korára való tekintettel hagyott fel ezzel a munkával. AGGASZTÓ HÍREK Aggasztó híreket közölnek a vadászok Szolnok megyéből. Nyúlelhullásokat tapasztalnak többfelé. A pusztulást általában májzsugorodás okozza. Előidézője, hogy a nyulak vegyszerrel permetezett növényi eleséget is fogyasztanak, és a felhalmozódott méreg okozza a végzetes betegséget. KIVÁNDOROLNAK Görögország lakossága egyrészt a kivándorlás, másrészt a születések számának csökkenése miatt az 1961-es 3 millió 339 213-ról 1969-ben 8 146 852-re csökkent. 1970- ben 62 ezren születtek az országban és 85 ezren emigráltak. FÖLDLÖKÉSEK Szerdán földlökéseket észleltek Szocsiban, a Fekete- tenger partján levő üdülőhelyen. A földlökések epicentruma a part menti körzetben volt. A földlökéseket föld alatti morajlás kísérte. Sérülés nem történi. Raffai: Utolsó tét Színházi levél Budapestről
