Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-27 / 22. szám
Közművelődés Diósgyőrben Könnyű lenne a számokkal érvelni, mert a diósgyőri vasas-népművelés körzetében az elmúlt esztendőben 12 ezren iratkoztak be a könyvtárba, 685 ismeretterjesztő előadáson 50 ezer résztvevő sajátíthatta el a természet- és társadalomtudományi ismereteket, háromszáz különböző ismeretterjesztő rendezvényen — szellemi vetélkedőkön, filmvetítéseken, kiállításokon 87 ezer ember vett részt, nem beszélve arról a 300 ezer érdeklődőről, akik a különböző vasas művészeti együttesek előadásaira váltottak jegyet. Nagy város, sok munkás, megbecsülendő számszerű eredmények. Ám mikor a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Központ és a hozzátartozó vasaskörzet eredményeit emlegetjük, mégsem hivatkozhatunk pusztán a számokra. A statisztikái adatoknál sokkal örvendetesebb eredményt jelentett például az elmúlt esztendőben az a vasas dalosünnep, melyet számos nagy hírű együttes részvételével rendeztek az LKM fennállásának 200. évfordulóján. A hangversenyek a többi között azt bizonyították, hogy elevenen él ebben a városban a szervezett- munkásság által teremtett több évti- aedes kóruskultúra, hogy ápoljuk legjobb hagyományainkat, s hogy az idős dalosok mellett feltűnnek tehetségükkel a fiatjai együttesek is. Ennek a diósgyőri nagy családnak szerte az országban nagyon sok jó barátja, ismerőse Van, akik — mint Vass Bajos említette a nyár folyamán — egy kicsit mindig hazajönnek Miskolcra, Diósgyőrbe. Az itteni fogadtatás, a meleg légkör és a diósgyőri vasas művészeti együttes által képviselt magas művészi színvonal máris megteremtette az előfeltételét annak, hogy dalos találko- aósrifcat a közeljövőben esetileg nemzetköri méretűvé tegyük. Annál is inkább érdemes lenne ezen gondolkodni, mert a diósgyőri vasasoknak a szomszédos országok egyikével- másikával már az elmúlt években igen jó kapcsolata alakjait ki. 1970-ben a tánckar a lengyelországi Gdanskban Szobrot állítanak Horváth Márknak A magyar történelem egyik dicső, ám méltatlanul háttérbe szorult,1 feledésbe merült alakja Horváth Márk, a szigetvári vár hajdani kapitánya. Az idén lesz halálának 410. évfordulója. Ebből az alkalomból .Szigetváron kegye- letes ünnepségekkel emlékeznek meg a hős várvédőről. Legfényesebb haditette Szigetvár várának 1556-ban történt sikeres védelme volt, Ali budai pasa ellen. Az évfordulón felállítják Szigetváron a hajdani várkapitány, Horváth Márk szobrát. Alakját Nagy Géza budapesti szobrászművész faragta kőbe. A várbaráti kör erre az alkalomra kiadja Horváth Márk szigetvári leveleit, amelyeket az Országos Levéltárban őriznek és eddig még nem tették közzé. A dokumentumok nagyobb része magyar nyelven, a többi latinul íródott, s érdekes képet festenek a középkori magyar életről, a szigetvári eseményekről és az 1566-os második török ostromról. jjc Nem könnyű szórakozást, sokkal inkább nyomasztó élményt ígér a mindannyiunk számára ismerős témájú, Richard Fleischer rendezte A bostoni fojtogató- című színes, szélesvásznú amerikai film. A valóságban is megtörtént esetet örökít meg. Az 1962. és 1964. között Bostonban lejátszódott különös gyilkosságsorozatot. A gyilkos egyéniségének pszichológiai tanulmányozását látjuk a filmvásznon. A rendező érdekes új stílusa — tudniillik az, hogy egyszerre több szituációt fényképeznek egymás mellé — érzékelteti a tudati történések kettéosztottságát. Az így kissé vontatottnak tűnő kibontakozásért kárpótol a történet hitelességének izgalma, és a kitűnő színészi alakítások. Tony Curtis és Henry Fonda neve fémjelzi az izgalmas filmet. Előbbi a gyilkost, utóbbi a rend- örfelügyelőt játssza. A filmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti. A PÓDIUMON i A r ^jf élt tői 1 reggelig TŰZVÉSZ RÖVIDZÁRLAT MIATT Tűzvzész pusztított a Pirelli olasz gumiipari tröszt egyik részlegében. A tűzoltás során négy munkás megsérült. A károkat 5 milliárd lírára becsülik. Feltételezik, hogy a tűzvészt rövidzárlat okozta. RÁGYÚJTOTTÁK A CSŰRT 70 EMBERRE 125 személy felett ítélkezett a tabriri (Irán) bíróság. A vádlottak 1966-ban egy szomszédos faluban rágyújtottak egy csűrt 70 emberre, huszonhetén benneégtek. A két község ellenséges viszonyban volt egymással. A bíróság 12 vádlottat halálra, húszat' életfogytiglanra ítélt. A többiek háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetést kaptak. HASIST FOGLALTAK LE és környékén szerepelt, az éneikikar pedig az NDK-beli Kari -Marx-Stadtban aratott nagy sikert. De ha nem tekintünk a város és az ország határain túlra, csak az intézményben folyó munkát vizsgáljuk, akkor is példamutató eredményekről adhatunk hírt. A Bartók Béla Művelődési Központban a fiatalok ezrei látogatják az ifjúsági akadémia előadásait. Ez a fórum egyre inkább központijává válik a városban az ifjúság iskolán kívüli erkölcsi- politikai nevelésének. S miután látogatóik jórészt a két nagyüzem, a DIGÉP és az LKM leendő munkásai közül kerülnek ki, hatását még inkább becsülnünk kell. A Diósgyőrben végzett művészeti, közművelődési tevékenység — melyről érdemben ezúttal csak vázlatosan szól- tanfc — már megkívánja, hogy új otthont kapjanak a vámár erre sem keil sokáig várni. (gyarmoti) Beszélgetés Keres Emillel Tegnap délután 6 órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Házban tartotta előadói estjét Keres Emil, a Thália Színház Kos- suth-díjas művésze. Műsora első részében a legszebb költői hitvallásokból mondott el egy csokrot, melyek közül különösen szép volt József Attila. Ars Poeticá-jának értelmezése. A második részben magyar költők szerelmes verseiből adott elő. Aminek nagyon örültünk: nem maradtak ki Petőfi szerelmes versei sem. Végezetül az irodalmi humor területére kalauzolt el minket a művész. Az előadóest után kértük meg Keres Emilt, hogy nyilatkozzon a Déli Hírlapnak: „Második premier Új szereposztásban a Pompadour jfr Pompadour marquise (jobb oldalt) Mártha Edit, Belőtte, Pompadour 'komomája Komáromy Éva. (Klein felvétele) Tegnap este mutatkozott be a közönségnek Fall Leo Pompadour című nagyoperettjének két másik női főszereplője; primadonnája és szubrettje. Pompadour marquise szerepét Mártha Edit énekelte, Belőtte, Pompadour komomája Komáromy Éva volt, a zenekart Kalmár Péter dirigálta. Premier volt tehát a tegnap esti előadás is, a főszereplők premierje. Az „újként” színpadra lépőknek, s a többieknek egyaránt hálás feladat jutott. Jelezte is azonnal a poénokat elkapó és a szereplőket ünneplő közönség. A szórakoztató műfaj egyik reprezentáns darabjától most is megkapták a nézők, amit vártak. Mártha Edit kedves, szép és szép hangú Pompadour. A vérbő, tüzes királyi szeretőt nem annyira robbanó temperamentummal, inkább vonzó bájjal formálta meg. Néhol kicsit fátyolos, de egyéni ízű és kiejtésű beszédhangja után szépen szárnyalt kedves szopránja. Komáromy Éva ismerős, szeretett humora, tökéletesen srinpadbiztos énektudása és mozgása nem új a miskolciaknak, és most sem okozott csalódást. A „sokadik” előadásra mindig kíváncsi az ember, és ha nem fáradt az előadás — mint azt tegnap láttuk —, sőt egyre csiszoltabb, azt hiszem, ez nagy szó, mérce minden produkció száméra. Bujkált is bennem az ördög, hogy na, hogy bírja a népes szereplő- gárda, és az igen megerőltető munkát (a szó legszebb értelmében azt!) végző többi szereplő az előadás diktálta tempót. Bírták. Felszabadult kedvvel (itt-ott talán túl felszabadultan is) komédiáztak, és a Kalmár Péter vezette jól szóló zenekar által diktált dinamizmus gyors tempóban vitte előre a színpadi történést. Még csak annyit; nem lehet nem felfigyelni az egyik „lány”, Csorba Ilona erősen csengő, szép szopránjára, és Pálffy Lajosnak, különösen az első felvonásban érvényesülő, imponáló tánctudására, A továbbiakban egymást váltja majd a színpadon a két-lcét női főszereplő. Ehrenburg Hja Ehrenburg, a nemrég elhunyt kiemelkedő szovjet író és publicista — hosszú időn át a Béke-világtanács alelnöke — nyolcvan évvel ezelőtt, 1891. január 27-én született. A forradalmi mozgalomba az 1905—07-es években kapcsolódott. 1908-ban bebörtönözték; szökése után emigrált és Párizsban telepedett le. A februári forradalom idején visszatért hazájába, de 1921-től újra Párizsban élt. Bírálta a kapitalizmus világát, és eljutott annak teljes tagadásáig, de a szovjet életnek ekkor még inkább csak a fonákságait látta. A 30-as évektől újra otthon élt, és egyre jobban megerősödött hite a szovjet rendszer győzelmében. Tudósított a spanyol polgárháborúról, 1941-ben pedig a francia nép tragédiáját írta meg „Párizs bukása” címmel. A Nagy Honvédő Háború idején hadi- tudósítóként tett szert rendkívüli népszerűségre; több mint 3000 cikket, tudósítást, karcolatot stb. írt ebben az időben. A békemozgalomban kifejtett tevékenységéért 1931- ben nemzetközi Lenin-béke- díjjal tüntették ki. — Egyre több előadóestről hallunk. Nem egy színész azonban ezeket a produkciókat csak hakninak fogja fel, fizetése kiegészítésének köny- nyű módját látja benne, ön azonban már a felszabadulás utáni évektől kezdve, szinte misszionáriusként terjeszti a szép szót. Mit jelent Keres Emil számára a pódium? — A pódiumot én annak az emelvénynek tartom, melyre, ha valaki feláll, jobban odafigyelnek rá az emberek, jobban meghallgatják. Számomra ez jelenti a világhoz való hozzászólás legnagyobb lehetőségét. A vers kiválasztásánál én vagyok a magam lek- ' tora, szerkesztője és rendezője. Mindig találok aktuális verset, s azok tolmácsolásával úgy érzem, jobban meg tudom értetni magam, részt veszek az ízlésformálásban. Nincs olyan ember, akiben — ha rejtetten is — ne élne a vers szeretete. Számomra a legnagyobb örömet az jelenti, ha egy falusi kultúrházban, vagy egy községi kiskönyvtárban el tudom fogadtatni, s meg tudom szerettetni Ady Endrét vagy Radnóti Miklóst. — ön sok száz verset adott már elő huszonöt év alatt. Melyik a legkedvesebb? — A magyar lírar Olyan gazdag, hogy egy név kiemelésével azt hiszem, megtagadnám a többit. Minden költőt másképp szeretek, most József Attilát érzem magamhoz a legközelebb, akinek mondanivalója egyre maibb lesz. — Keres Emil. a színész milyen szerepre készül most? — Meghívást kaptam a 25. Színházba. Ott játszom majd Gyurkó László Az egész élet című darabjának férfi főszerepét. E. Á. Várostörténeti miniatűrök Gazdag görögök Macedóniából a XVII. században a törökök elől igen sok görög menekült, költözött hazánkba, s jelentékeny számban városunkban is letelepedtek. Többnyire kereskedéssel foglalkoztak, s csakhamar nagy vagyonra tettek szert. Különösen a borkereskedelmet kaparintották a kezükbe, a jó hírű miskolci bort még Lengyelországba is szállították. Jómódjukat mutatja, hogy a város fontosabb utcáiban, kőházakban laktak, de voltak házaik a lengyel városokban is. 1785-ben engedélyt kaptak arra, hogy templomot építsenek, de külön iskolájuk is volt. Különösen gazdag kereskedők voltak: Sagona Demeter. Zsámbék Tamás, Kozma Miklós. Nemcsak borkereskedelemmel foglalkoztak a görögök, hanem kölcsönöket adtak uzsorakamatra. Sokszor lábon vették meg a szegények termését, s nemegyszer az adósnak mindenét elárverezték. Az egykori iratok szerint 1755-ben Csáthi Szabó István Zsámbék Tamásnak tartozik 1128 forint és 48 pénzzel, boltbéli adósságokért és kölcsönökért. Mivel fizetni nem tud, a tanács exequciót rendel el, és házát, szőlőjét, pincéjét összesen 958 forint értékben lefoglalja. 1765-ben Danavár István és felesége ugyancsak Zsámbéknak tartozik 139 forinttal s 39 pénzzel, s ezek három esztendei kamatával. Biztosítékul kénytelenek a Nagy-Ruzsinban levő szőlőjüket, valamint az Ispitály utcában levő házukat felajánlani. 1766-ban Kozma Miklósnak Gál Mátyás özvegye 23 forint és 46 pénzzel tartozik, melyet időre megfizetni nem tud. Minthogy „öregségemre házamat kívánná elfoglalni, alázatosan instálok a becsületes nemes tanácshoz, ezen ügyemet bölcs ítéletek szerint remélvén elintézni’’ — írta az özvegy Hogy az ügyes kereskedelemmel, uzsorakamattal felhalmozott pénzből hogyan éltek, arról mejd egy következő cikkben adunk számot. BODGÁl FERENC 282 font súlyú, 164 ezer dollár értékű hasist foglalt le a rendőrség a kötni repülőtéren. A kábítószer az afganisztáni Kabulból Münchenen keresztül érkezett a kölni repülőtérre. ZAVARGÁSOK Kilenc újabb halálos áldozata volt a hosszú hónapok óta tartó nyugat-bertgáliai zavargásoknak. Tavaly augusztus óta 400 személy vesztette életét politikai összetűzések során. ROBBANÁS Az ÉTTEREMBEN Pokolgép robbant Brüsszelben a jugoszláv Dubrovnik étteremben. A robbanás anyagi károkat okozott. Feltételezik, hogy merényletről van szó. A BÖRTÖNBE HURCOLTAK ŐKET A spanyolországi Sevilla város rendőrkapitányságaira és börtöneibe az utóbbi napokban 60 ellenzéki személyiséget hurcoltak. A letartóztatottak: fiatal munkások és egyetemi hallgatók, a haladó értelmiség képviselői, • parasztok, papok. SZERENCSÉTLENSÉG Hat afrikai bányász életét vesztette és 23 eltűnt egy dél-afrikai aranybányában kitört föld alatti tűzben. A tűzoltó csapatoknak még nem sikerült a tűzvészt megfékezniük. ELGAZOLTA A 26 éves Dosztály István figyelmetlenül vezette tehergépkocsiját és Monoron elgázolta Kocsis József 7 éves ’iskolai . tanulót, aki a kórházba szállítás közben sérüléseibe belehalt. A rendőrség a teherautó vezetőjét őrizetbe vette. FELGYÚJTOTTÁK Neonácik felgyújtották a Német Kommunista Párt székházát a Ruhr-vidéki Kre- feldben. A tűz súlyos anyagi károkat okozott. A VÁDLOTTAK PADJÁN öt fehér férfit és tizenöt afrikai nőt állítottak bíróság elé a dél-afrikai Excelsior- ban. Azzal vádolják őket, hogy az erkölcsi törvényeket megsértve más fajhoz tartozó személyekkel álltak szexuális kapcsolatban.
