Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
Május 17—22 XII. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Védnökség, társadalmi zsűri Tegnap délelőtt a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban ülést tartott a XII. Miskolci Filmfesztivál előkészítő bizottsága. Ez alkalommal Miskolcra látogatott György István a fesztivál igazgatója, valamint Kiss Mihály, a Film- művészeti Dolgozók Szakszervezetének titkára. A fesztivált előkészítő tárgyaláson megjelent Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Marcziniák Sándorné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Kováts György, művelődési központ igazgató, az előkészítő bizottság titkára, valamint a város több művelődésügyi, kereskedelmi és vendéglátóipari szakembere és a Moziüzemi Vállalat képviselői. Kétfajta szomjúság Nem ritka a híradás: X községben vagy lakótelepen végre korszerű hajlékot kap a könyvtár; a korábbi iskolai vagy tanácsházi lakatosszekrényt most ízléses berendezésű, szabadpolcos helyiség váltja fel, ahol a kölcsönzés mellett helyben olvasásra is lehetőség nyílik, örömmel olvasom a hírt. Aztán a további sorokból az is kitűnik, hogy a könyvtárral egy épületben lesz az ugyancsak korszerű bisztró vagy cukrászda, vagy a művelődési intézményben ilyen meg olyan vendéglátó egység működik. Nem kizárólagosan miskolci gondot jelent a közművelődés és á vendéglátóipar sajátos összeházasítása, sokkal Inkább a vidéki településeken találkozunk a bevezetőben említett kettős létesítéssel, de a művelődési intézményekbe betelepült, s helyenként túltengő tevékenységet folytató italmérések ügye városban is figyelmet érdemel. Először néhány szót a vidéki könyvtárakról. Örvendetes dolog, ha a szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező községi tanácsok támogatására vállalkozik például az ÁFÉSZ vagy más szerv. A pártkongresszus egyébként a gazdálkodó szervek feladatává is tette a közművelődés és intézményei támogatását. Ebben — a társadalomépítés törvényévé lett — állásfoglalásban szinte szó szerint benne van o munkások lakta települések művelődési intézményekkel történő ellátásának kötelezettsége. Nos, így, e feladat teljesítéseként jönnek létre részben a korszerű falusi könyvtárak, s ez jó. De nem jó, hogy egy fedél alá, szomszédként odaépítik az italmérést is. Cukrászda, bisztró, eszpresszó a vidéki gyakorlatban általában ugyanazt jelenti. (Legalábbis a megnyitás után már néhány hónappal.) Félő, hogy az ilyen szomszédság nem azt eredményezi majd, hogy az arra járó emberek az italmérésből átszoknak a könyvtárba, s a kultúra szelleme lesz jellemző a szomszédos intézményre, hanem fordítva. A tudás és az ital forrásának közvetlen szomszédsága nem a legkívánatosabb, nem a legkövetendőbb út még akkor sem, ha éppen a presszó forgalmából nyeri a patronáló gazdálkodó szerv a könyvtár támogatásához szükséges nyereséget. A nagyobb, a városi, miskolci művelődési intézmények nem kis hányadában is túlzottan nagy szerepe van a büfének. Üdítő italokra, néhány falatra természetesen szükség van minden nagy tömeget vonzó intézményben. A gyakorlatban azonban a legtöbb helyen nem ezt találjuk, s több esetben a klub elnevezés is italmérést takar. Vagy jobb esetben a ritka közművelődési tevékenység szolgál a klub- kantin fedőszervéül. Talán szükségtelen itt felsorolni, hogy melyik miskolci közművelődési intézményben, klubban mi- Jyen forgalmat bonyolít le a vendéglátóipari gebines, s ez a forgalom miként aránylik egyes művelődési ágazatok tevékenységéhez. A könyvtárak és más művelődési intézmények feladata, hogy az emberek kulturális igényeit, tudásszomját kielégítsék. A másfajta szomjúságot oltani egészen más jellegű vállalkozások hivatottak. Kár a kettőt mind gyakrabban összekeverni, vagy a kétfajta szomjúság kielégítésének keveredésére újabb lehetőségeket teremteni. Űj könyvtárat lehet esetleg az új presszótól távolabb is létesíteni. Esetleg cukrászdabisztró nélkül is. A pártkongresszuson megfogalmazott, a művelődést támogató segítségnyújtás így is elképzelhető. BENEDEK MIKLÓS A fénykezelés Nohel-díjasa Mint néhány héttel ezelőtt már hírül adtuk, a Filmes Tévéművészek Szövetsége az 1971-ben rendezendő XII. filmfesztivál szervező munkáját, technikai lebonyolítását szinte teljes egészében Miskolc város illetékeseire bízza. A tegnapi összejövetelen György István. a fesztivál igazgatója ismét megerősítette ezt az elhatározását, valamint tájékoztatta a jelenlevőket a fesztivál lebonyolításának néhány fontos elvi és gyakorlati kérdéséről. Hol vetítik a tévéfilmeket A XII. Miskolci Filmfesztivált (ez már végleges időpont) május Í7—22 között rendezik meg. A fesztiválnak az előző évekhez hasonlóan most is a Szakszervesetek megyei Tanácsának Művelődési Központja ad otthont. A praktikus kérdéseken kívül a legfontosabb vitatéma a fesztivál televíziós filmprogramjának lebonyolítása volt. A XI. fesztiválon a Galéria termeiben vetítették a tévés-filmeket, két napra megszakítva ezzel a programmal a mozifilmek bemutatását. Ez a módszer részint a kis nézőszám, részint pedig technikai, kényelmi okok miatt a szakemberek véleménye szerint nem alkalmazható. Ezért a televíziós filmeket, ha nem is a fesztiválpalotában, de a művelődési központhoz mindenképpen közel eső objektumban fogják vetítetni. Az előkészítő bizottság arra törekszik. hoev a tévéfilmek jó technikai körülmények között és a közönség számára könnyen elérhető helyen kerüljenek bemutatásra. Kisfesztiválok Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is lesznek a megye területén úgynevezett kisfesztiválok. A fesztivál előkészítő bizottsága úgy határozott, hogy a vidéki vetítések egyik helyszíne az ózdi Bartók Béla Művelődési Ház legyen, s felmerült még Sárospatak és Sátoraljaújhely is, mint ahol ugyancsak hasznos fogadtatásra találnak az új filmek. Szombaton Az ögyvez a Gárdonyiban Néhány héttel ezelőtt a mezőgazdasági kiállításon a művelődés pavilonjában mutatta be a Gárdonyi Géza Művelődési Ház színpada Az ögyvez című szatírát. Gosztonyi János vérbő humorral megírt darabjának miskolci bemutatójára e hét szombatján kerül sor a hejöcsabai művelődési házban. A meglepetésekből csak annyit árulunk el, hogy szombat estére emlékmúzeum-avatásra invitálnak a meghívók. Ezzel kapcsolatban azonban még nem született végleges döntés. A fesztivál ideje alatt számos járulékos rendezvényt tervez az előkészítő bizottság. Az idén először kerülne sor például a filmművészek és a borsodi, miskolci színészek, képzőművészek, zenészek szervezett találkozójára. (A további rendezvényekről a közeljövőben részletesen beszámolunk.) Változás lesz továbbá a zsűri ösz- szetételében is. A Filmművész Szövetség — véleményünk szerint igen helyesen — ragaszkodik hozzá, hogy megyénk és városunk politi- tikai és társadalmi életének Horkai József szerkesztő: — Péter, hallgass bele légy szíves az Emilbe! Jósfay György rendező: — Fiúk, élnek a vonalaink? Vértessy Sándor és Erdei Klári műsorvezetők: — Gyerekek, nézzetek ki, „hözik” még? Szappanos András műszaki vezető: — Remélem tudjátok, hogy a stúdióból csak zene alatt lehet kimenni? Palásthy Pál zenei munkatárs: — Nem gondoljátok, hogy ideje eldönteni; mivel induljunk? Nagy Lajos technikus: — A szignál a hármas magnón! Bán Gyula hangmester: — Rendben, kösz! Indulhatsz! * F.s elindult, pontosan két órakor a kívánságműsor, amiben ezúttal a Borsod metöbb képviselője vegyen részt a bíráló bizottság munkájában. A fesztivál társadalmi jelentőségét növelve, az előkészítő bizottság politikai és gazdasági életünk reprezentánsai közül több művészetpártolót kér fel a fesztivál védnökéül. Plakát, plakett A fesztivál adminisztratív előkészületei már korábban megkezdődtek. Az érdekelt szakembereket és a sajtó képviselőit május első hetében .tájékoztatja az előkészítő bizottság a XII. filmfesztivál részletes programjáról Budapesten. Ezt megelőzően már megkezdődik a bérletek árusítása is. Rövidesen nyomdába kerül a filmfesztivál plakátja, melyet Fele- dy Gyula grafikusművész tervez, és elkészült a fesztivál plakettje is: Ligeti Erika szobrászművész munkája. gyei rádióhallgatók — főleg zenei — kívánságait teljesítették. Négy órán keresztül tizenegy vonal élt az éterben. öt mikrofon a stúdióban, három riporter jelentkezett az URH-s kocsikból. A Miskolci Rádió szerkesztőségi szobái, a technikai helyiség — ahonnan az adás ment — a becsöppent idegen számára ellenség által bevett, megszállt tűzfészeknek tűnhettek. A technikai helyiség 4x4 méteres térségében tizenketten beszéltek egyidőben; irányítottak, szerveztek, rendeztek, zenét készítettek elő, egyszerre beszéltek az állandóan csörgő telefonokon Pesttel. Ózddal. Kazincbarcikával és azokkal a rádióhallgatókkal, akik elfelejtették. hogy ez nem telefonos kívánságműsor. * — Sürgősen adjatok egy Miskolc-térképet! Eltévedtek a Kovalikék' A kvarclámpa ősének, az ívlámpás besugárzó készüléknek a feltalálója Niels Ryberg Finsen, Nobel-dí.ias dán orvos száztíz évvel ezelőtt, 1360. december 15-én született. A kiváló orvos érdeklődébe már korán a bőrbetegsé— Kontakthiba van a fejhallgatómban! — Nem baj, igy sokkal érdekesebb! — Segíts annak a zenének úszni! — Figyelj! Feles! (Azaz fél perc múlva vége a zenének.) Fojtsd meg! (Azaz: fejezd be a riportot.) — Adj egy kis hangot, nem hallom. a végét! — Azt meg kell érezni apukám! — Nem megy az adás — rohan be a „figyelőszolgálat”/. — Lehet, hogy másik adót hallgatsz? Itt semmi baj! * Nem is volt semmi baj, „az adás rendben lement’"! Elfogyott harminc üveg cola, három liter kávé, és a csatatéren összegyűjtöttünk egy fél vödör csikket. Reméljük, a hallgatók mindebből csupán a szép verseket, a riportokat és a jó zenét vették észre! VARSÁNYI ZSUZSA gek gyógyítására összpontosult. E területen fáradságot nem kímélve tevékenykedett, s a 44 éves korában bekövetkezett haláláig kiváló eredményeket ért el. A róla elnevezett fénykezelés orvosi fogalommá vált. A Finsen-kezelés lényege, hegy napfénnyel vagy ibolyántúli sugárzást bőven tartalmazó mesterséges fénnyel (higanygőzös kvarclámpával, ívlámpával) az egész bőrre — például csont-tbc esetében — vagy kisebb bőrterületekre — egyes bőrbetegségeknél — besugárzást alkalmaznak. Ezt a fénykezelési eljárást Fynsen alkalmazta először, s a róla elnevezett ívfénylampával eredményesen gyógyította az úgynevezett bőrfarkast. Művészeti ismeretterjesztés Tegnap a Kossuth Klubban plenáris ülést tartott a TIT művészeti választmánya. Az ülésen ismertették, hogy az 1969—1970-es évadban a különböző művészeti ágazatokról mintegy 7000 ismeret- terjesztő előadás hangzott el. Különösen beváltak a megyei könyvtárakkal, ifjúsági klubokkal, művelődési házakkal közösen rendezett előadássorozatok. A jövő feladatai között első helyen szerepel a munkások, tsz- tagok és az ifjúság körében végzendő művészeti ismeret- terjesztés. (gyarmati) j(c Fej Teliinger István rajza KettőtöS—hatig A Magyar Rádió közönségszolgálata Miskolcról jelentkezett éjféltől reggelig FELROBBANT A SILÓ Este felrobbant egy gabonasiló Kiéiben. Két ember életét vesztette. Legalább húszán megsebesültek. MŰKÖDIK AZ ETNA Ismét működik az Etna. A tűzhányó tegnap 200 méter magas lángoszlopot lövellt a magasba és a kráterből másfél kilométer hosszú lávafolyam tört elő. A lakott települések nincsenek veszélyben. ÖTVEN AUTÓ ÖSSZEÜTKÖZÖTT ötven autó összeütközött az angliai Trowel közelében a sűrű ködben. Négy személy meghalt, 15-en megsebesültek. ÁLARCOS BANDITÁK KUDARCA Álarcos banditák próbáltak kifosztani egy belfasti bankot. De üres kézzel kellett távozniuk. Az egyik alkalmazottnak sikerült működésbe hoznia a riasztókészüléket. Az autón menekülő banditák és az üldöző rendőrök között tűzpárbaj keletkezett. A banditáknak sikerült elmenekülniük. ELÍTÉLTÉK A GAZOLÓ SZÍNMŰVÉSZT Buss Gyula színművész Budapesten egy idős asz- szonyt elütött, mert nagy sebességgel vezette kocsiját. A szerencsétlen asszony a helyszínen meghalt. A bíróság Buss Gyulát másfél évi szabadságvesztésre ítélte. MEGHIÜSÍTOTTAK AZ AKCIÓT Ismeretlen tettesek az éjszaka Nyugat-Berlinben megkísérelték a brit katonai rendőrség egyik parkoló gépkocsiját felgyújtani. Egy kartondobozban hét benzinnel telt üveget helyeztek el a gépkocsi alatt és gyújtózsinórral rákötötték az autóra. A járókelők felfedezték és meghiúsították az akciót. PORIG ÉGETT Porig égett három lakóház a bajorországi Überlingen óvárosban, Eddig négy szénné égett holttestre bukkantak, de további halálos áldozatokra számítanak. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. A kárt egymillió nyugatnémet márkára becsülik. AGYONSZÜRTA A FELESÉGÉT Bann Zoltán. 29 éves segédmunkás, dögéi lakos felkereste a különváltan élő 27 éves feleségét, aki a Kisvár- dai Söripari Vállalat kirendeltségénél segédmunkásként dolgozott. Az asszonyt kihivatta munkahelyéről, amikor találkoztak. zsebkésével mellbe szúrta. A szerencsétlen asszony a kórházban belehalt sérüléseibe. Banut letartóztatták. PÉNZT TALÁLT A HOMOKLADÁBAN Egy ötéves kisfiú 60 ezer márkát talált a müncheni utcán egy homokiadában. A rendőrség feltételezi, hogy a pénz rablásból származhat. Egy hete Mikulásnak öltözött férfi 188 ezer márkát rabolt egy nagyáruház főpénztárából. A hét végén egy bankból pedig 553 ezer márka tűnt el.
