Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-14 / 292. szám

4 A Ssentpéteri kapuban Korszerűsítik a kórházat + Zűtdséges az Ady-hídnál. (Ágotha felv.) Tele a banánérlelő Hetente háromszor érkezik narancs A DÉEKER vállalat ok­tóberben adott prognózisa eddig maradéktalanul bevált: ebben a szezonban valóban jobb a déligyümölcs-ellátás, mint az elmúlt télen. A FÜSZÉRT vállalat he-, tente többször kap naran­csot, eddig körülbelül 1300 mázsát vettek át. Remélhe­tőleg Spanyolországban és Észak-Afrikában is tovább tart a jó idő, s az ünnepek előtt is bőven lesz a kedvelt déligyümölcsből. A manda­rinról már nem tudunk eny- nyi jót elmondani, most is rendszertelenül is kevés ér­kezőt belőle. Az Állomás utcai banánérlelő azonban hosszú hetek óta mindig te­le van, s nagyjából folya­matosan szállítanak az élel­miszerboltoknak is. Ha már az érlelésről volt szó, jó tudni, hogy amennyi­ben az üzletben zöldes ár­nyalatú banánt vásárolunk, ajánlatos otthon egy-két nap­ra nylonzsákba tenni a gyümölcsöt. Amikor megje­lennek az apró fekete pon­tok — amelyek *a közhittel eientétben, nem a romlást, hanem az érettséget jelzik — akor a legjobb ízű a ba­nán. Fügéből eddig 350 mázsát kapott a FÜSZÉRT, a hó­nap végéig még újabb 150 mázsát várnak. A datolyáról sajnon ezen a télen le kell mondanunk, nem tudjuk, hogy a rossz termés, vagy kereskedelmi meggondolások miatt, de a szállító partne­rek csak egész kis mennyi­séget igazoltak vissza a DÉLKER-nek. (pusztai) Az elkövetkező évek során a Szentpéteri kapui kórház jó néhány új épülettel, léte­sítménnyel gazdagodik. Mint arról lapunk hasábjain mór hírt adtunk, 63 ágyas ter­hespatológiai és 400 ágyas gyermekosztály épül. Ötezer adag étel A majdan felépülő új osz­tály betegeinek élelmezése szükségessé teszi a kórház konyhájának bővítését és korszerűsítését. Ez év tava­szán az Egyesült Kórházak Központi Igazgatóságának megbízásából a Borsod me­gyei Tervező Vállalat meg is kezdte a kiviteli és beruhá­zási tervek készítését. Az újjávarázsolt konyha teljesítménye az eddigi há­romezer helyett, ötezer adag étel lesz. Külön főző-, dié­tás-, tej- és tea-, valamint hidegkonyhai részlegek, ön­álló cukrászüzem biztosítja a betegek változatos étrend­jét. A jelenlegi üzem korsze­rűsítése 2 millió 500 ezer, a bővítmény kivitelezése pe­dig 3 millió 600 ezer forint­ba kerül. A tervezők gondoltak a technológiai berendezések felújítására is; erre 1 millió forintot fordítanak. A kivi­telezők először a bővítményt építik meg és utána kerül sor a korszerűsítésre. Csak így válik lehetővé, hogy a konyha eben az időszakban is biztosítsa a betegek fo­lyamatos étkeztetését. A terveket előreláthatólag 1971 áprilisában dokumentálják, s utána már az építőkön a sor. Bővül a telefonközpont A kórház főépülete és az Egészségügyi Szakiskola kol­légiuma közötti szabad tér­ségbe impozáns, modern vo­nalú, lábakon álló épületet terveznek. Ennek a létesíté­sével a beruházók azt kíván­ják elérni, hogy a jelenlegi irodai problémák megoldód­janak. Szükség van a kis kapa­citású telefonközpont korsze­rűsítésére is. Az épület tövé­ben gépkocsiparkoló-hely, kü­lönböző árusító pavilonok és 'egy kis zöldövezet kap he­lyet. Az épületben helyezik el az új, nagy kapacitású. CROSSBAR rendszerű táv­beszélő központot. Üzembe helyezése után, az eddigi 300 helyett, 600 alvonal áll majd a kórház rendelkezésére. Itt lesz az új, nagy tanácskozó- terem és a különböző társa­dalmi szervek irodacsoportja. Büfé, fodrászat, virágbolt Az előbbi épülethez telje­sen hasonlót építenek a fő­épület és a szakiskola közöt­ti térségben. Ebben a kör­ház dolgozói és a járóbete­gek számára létesítenek szol­gáltató központot. A tervek szerint, a két épület teljesen modern vo­nalú, előregyártott szerkezeti elemekből épül, homlokzati részüket pedig kőburkolat fe­di. Ugyanekkor a főépület homlokzata is hasonló kő­burkolatot kap. így ez az épületkomplexum esztétikus összhatást nyújt. Kivitelezési terveik hozzávetőlegesen 15 millió forintba kerülnek. A két épület tervdokumentációi előreláthatólag a jövő év vé­gére készülnek el. Építőjük, csakúgy, mint az előbb em­lített új konyharészlegé, a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat, tervezője pe­dig Gál István, a Borsod megyei Tervező Vállalat épí­tészmérnöke. B. S. Könyvsorsjáték A főbb nyeremények Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat 31. húzásának főbb nyere­ményei a könyvsorsjátékon. Moszkvics személygépkocsi, nyerte: XIV. osztály 24 522 számú sorsjegye. Spanyolországi utazás, egy személy, 11 napra, nyerte: X. osztály, 868 számú sorsjegy. Be­nelux körutazás egy személyre, 10 napra, nyerte: XIV. osztály, 15160 számú sorsjegy. 10 000 fo­rintos vásárlási utalvány- XXIII. osztály. 11 666 számú sorsjegy és V. osztály, 17 187 számú sorsjegy. Londoni utazás, egy személy. 8 napra, nyerte: XII. osztály 2375 számú sorsjegy. Leningrád—Tal­lin—Helsinki utazás egy személy­re, 13 napra, nyerte: II. osztály 20 651 számú sorsjegy. Moszkva— Buhara utazás, egy személy. 16 * napra, nyerte: Vili. osztály 6388 számú sorsjegy. 5000 forintos vá­sárlási utalványt nyert a XVII. osztály 15 031 számú sorsjegy, a XVIII osztály 22 136 számú sors­jegy és a XIX. osztály 10 648 szá­mú sorsjegy. Osztrák körutazást nyert egy személy, 9 napra a XV. osztály 3477 számú sorsjeggyel. Leningrádi utazást nyert egy sze­mély. hat napra a XIV. osztály 3680 számú sorsjeggyel. NDK kör­utazást nyert egy személy 9 nap­ra, XIV. osztály 5774 számú sors­jeggyel. Berlin—Potsdam utazást nyert egy személy 5 napra a XII. osztály 18 652 számú sorsjeggyel. Előjegyzés frakkra Az ünnepek előtt ' sokan keresik fel a jelmezkölcsön­zőt. A diákszínjátszók kü­lönféle kosztümös darabok­hoz kérnek ruhákat; de nagy á keletje a frakkoknak és az estélyi ruháknak is. A leg­kapósabb ruhákra előjegyzé­seket is felvesznek a bolt­ban. Épül az MKV új telephelye A Miskolci Közlekedési Vállalat új telephelyének építkezését téliesítették, így a munka zavartalanul folyik. A francia Oclein gyártmányú földkiemelő gép igen meg­gyorsítja a pillértartó „ku­tak” fúrását. A 102 millió fo­rintos beruházás a tervek szerint, 1973 nyarára valósul meg. Kevesebben vétenek a társadalmi tulajdon ellen Az Igazságügyminisztérium vizsgálata Az Igazságügyminisztérium— a fővárosi és az egyes me­gyei bíróságok büntető kollégiumainak közreműködésével — megvizsgálta a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűn­tettek körében az elmúlt év során a bűnözés alakulását, s a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Megállapította, hogy a va­gyon ettem büntettek száma 1965 óta fokozatosan csökken. A csökkenés különösen az elmúlt esztendőben volt je­lentős: az egységes rendőr­ségi—ügyészségi statisztika szerint 1968-hoz képest 14.5 százalékos. E tendencia a bí­róságok által jogerősen elítél­tek számában is megmutat­kozik: amíg 1965-ben a jog­erősen elítéltek csaknem 47 százaléka vagyon elleni bűn­tettet követett el, addig ez az arány tavaly mintegy 37 szá­zalékra csökkent. A társa­dalmi tulajdon elleni büntet­tek az elmúlt évben a köz­vádas bűntettek mintegy 21 százalékát tették ki — ez az SIRALI APÓ A Föld legöregebb lakója Befejeződtek a haltelenítések Borsod megyében befeje­ződtek az idei haltelepítések. A mezőcsáti Szőke Tisza Hal­gazdaság ősszel mintegy 19 mázsa ivadékot .ültetett el” a Tisza holtágaibá. Megyénk 23 lehalászásra jogosult szö­vetkezete közül az idén csu­pán kettő nem teljesítette te­lepítési kötelezettségét. A festői Talisi hegyek ol­dalában megbújó Barzavu fa­lucska felhők közé rejtőzött. Autónk a messze földön hí­res Sirali Miszlimov háza előtt fékez. Sirali nagyapó — így hív­ják őt a falubeliek — 165 éves már, idősebb, mint bár­ki a világon. Nem csoda hát, ha a világ minden sarkából leveleket, táviratokat, képes­lapokat kp Szőlő vagy mazsola Találomra kiválasztok egyet a tavaly érkezett levelek közül: „Olvastam az újság­ban , az ön 164. születésnap­járól. Biztos vagyok benne, hogy ez nemcsak a Szovjet­unió, hanem az egész világ számára is tisztesség.” Ez­után tizennégy kérdés követ­kezik, még arra vonatkozó­an is, vajon Miszlimov apó a friss szőlőt vagy a mazso­lát szereti-e jobban? E levél írójának, az Osa- kába való Nobutomi Mimaki' tanítónak éppúgy, mint sok más levelező partnerének azt válaszolja Sirali Miszlimov. hogy hosszú életének „titka” a fizikai munka, a friss, he­gyi levegő és a mértékletes táplálkozás. A hajnal már a gyümölcsöskertben találja; legelteti a juhokat, máskor meg kilovagol (fiatal korá­ban a falu legügyesebb lo­vasa volt). 200 leszármazott Sirali apó 165 év alatt csak kétszer hagyta el a kis hegyi falut, hogy lemenjen a völgybe. Az azerbajdzsán fővárosban vizsgálták meg először. „Pulzus: 70—72, vér­nyomás: 125/75” — jegyez­ték fel kartonjára az Azer­bajdzsán Tudományos Aka­démia fiziológiai intézetének orvosai. Érdemes megfigyel­ni: olyan adatok, mint egy 30—40 éves férfinál. Sirali Miszlimovnak már több mint 200 gyermeke, unokája, déd- és ükunokája van. Hasonlóan sok idős ember él az azerbajdzsáni sztyep­pékén is. Csereken faluban lakik Sirin Gaszonov, akit errefelé ..Sirali Miszlimov öccsének” hívnak. Gaszanov 1817-ben született, 153 éves. Több mint száz éven át pász­torkodott, majdnem egész életét a szabad levegőn töl­tötte, és most már nem akar változtatni megszokott élet­módján. Sirin apó egész év­ben házának nyitott veran­dáján tölti az éjszakát, egy szőnyeggel borított faágyon alszik, takarója a régi, ki­szolgált szűr, a pásztorok min­dennapi, megszokott ruhája. Háromszor házasodott Sirin apó — „bátyjához”, Sirali Miszlimovhoz hasonló­an — háromszor házasodott meg. Felesége, Sábán anyó 70 évvel Fiatalabb nála. Nemrég a DEFA-stúdió filmesei érkeztek Barzavu fa­lucskába és dokumentumíil­met készítettek a Föld leg­öregebb lakójának életéről Sirali Miszlimov így vála­szolt kérdéseikre: „Ügy ér­zem magam, mintha a leg­magasabb hegycsúcsra ér­keztem volna. És néha félel­metes érzés lenézni. Nem túl sok ez a 165 év? Soikszor mondják nekem, hogy én va­gyok a föld legöregebb em­bere. Erre mindig azt vála­szolom: a legboldogabb is vagyok.” B. BORIN arány 1965-ben csaknem 30 százalék volt —, a személyi tulajdon elleniek pedig több rríHít 16 százalékát. Az okozott kár összege azonban nem csökkent, ha­nem évről/évre — az 1965. évi csaknem 70 millió forint­ról mintegy 83 millió forint­ra — emelkedett. Az egy el­ítélt által okozott kár öt év­vel ezelőtt 3965 forint volt, s ez az összeg 1969-ben 8361 forintra emelkedett. Az elítéltek túlnyomó több­sége — mintegy 86 százaléka — férfi. Rablást kizárólag, lopást és rongálást pedig 90 százalékon felüli arányban férfiak követtek el, viszont a csalás vagy sikkasztás miatt elítéltek több mint egyötöde nő. Életkor szerint a legtöbb bűntettet a 20—30 év közöt­tiek követték eh Százezer azonos korú férfiból 852 kö­vet el társadalmi tulajdon elleni bűntettet ebben a kor­csoportban, míg a 30—40 év közöttiek közül 719, a 40— 50 év közöttiek közül pedig csak 417. Az elítéltek csaknem 85 százaléka általános is­kolai végzettségű, mint­egy 10 százaléka közép­iskolát, 1,2 százaléka pe­dig főiskolát végzett. Az alkohol, mint bűnözést kiváltó ok, csak a lopásnál és rongálásnál jelentkezik nagyobb mértékben: előbbi­nél csaknem 15, utóbbinál mintegy 25 százalékban füg­gött össze fogyasztásával. A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények több­ségét az állami ipari üzemek és vállalatok, a közleke­dési és a kereskedelmi vállalatok terhére kö­vették el. Az okozott csaknem 83 mil­liós kárból mintegy 52 mil­lió ezeket a vállalatokat súj­totta. Az elkövetők csaknem 58 százaléka a sértett válla­lattal munfcavi szóny ban átló személy volt, s bűncselek­ményeikkel a 83 millió fo­rintos kárnak csaknem há­romnegyedét okozták. Mind a statisztika, mind az egyes bűnügyek konkrét vizs­gálati adataiból az állapítha­tó meg, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnözés alap­vető motívuma a könyelmű életmódra való törekvés ki­elégítésére irányuló haszon- szerzési vágy. A bűnözés elsődlegesen nem a nehéz anyagi és családi helyzettel függ össze. Ezt mutatja, hogy bár a leg­több bűntettet családosok kö­vették el, mégsem a több- gyermekesek — ahol a csa­ládi helyzet nyilvánvalóan a legterhesebb —, s bár az el­követők legtöbbjének vi­szonylag alacsony a keresete, mégsem a létminimum hatá­rán álló keresettel rendelke­zők alkotják az elkövetők többségét. A konkrét ügyeket feldol­gozó megyei kollégiumi je­lentések igen sok adatot tar­talmaznak arra vonatkozóan, hogy az állami üzemekben, szállítási és kereskedel­mi vállalatoknál a mun­kaszervezés, az anyagok tárolása és őrzése nem megfelelő. Sok helyütt az üzemi admi­nisztráció, az ellenőrzés, a bi­zonylati, pénz- és anyagke­zelési fegyelem hiányos vagy teljesen hiányzik, a pénz- és vagyonkezelők kiválasztásá­nál nem járnak el megfelelő körültekintéssel. A bűnelkö­vetésnek egy újabb motívu­ma is jelentkezett a gazda­sági irányítás új rendszeré­ben. a mindenáron való gaz­daságosságra és nyereséges- ■ ségre való törekvés. Az autómentők szezonja A szegélyes, ködös időjá­rás sokszor okoz közlékedé- si balesetet. így bőven akad munkájuk az autómentők - nek. Míg az elmúlt hónap­ban Borsodban 128 alkalom­mal volt szükség az autó­mentők segítségére, addig december elején már hat­vanegyszer riasztották őket (ebből nyolc viszonylag sú­lyosabb karambol volt). A „lopókocsi” továbbra is működik, úgyhogy jó lesz vigyázni a gépkocsivezetők­nek, nehogy tilosban parkí­rozzanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom