Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

$ Homéroszi korokból száll felénk az agyagműves, a fazekas korongjának monoton sercegése. A legősibb foglalkozások egyike évezredek során sem merült el az idő, az elmúlás s a feledés tengerében. Az ember csodálatos képességekkel megáldott keze a görög dipülon vázákon, az etruszk agyag­szarkofágokon s a kínai Ming-dinasztia mestereinek alkotásain, örökbecsű remekművein át a magyar Zsolnay-gyár művészi termékeiig hirdeti a munka gyönyörűségét, szépségét. Évezredek óta forog ez a korong, évezredek óta vívja nemes harcát az emberi ujj a vízzel puhára gyűrt agyag-anyaggal, hogy aztán e szakadatlan, az élet értelmét jelentő küzdelemből mindig ő, a tartalom és forma nehézségeivel dacoló, művészi egységét megtaláló homo sapiens kerüljön ki győztesen. (Nyikes—Valent) Minlatanítás Lehet, hogy többen már a cím miatt is rosszallóan csó­válják a fejüket, hiszen ma már csak bemutató tanításról beszélünk. A két terminológia között, gondolom, jól érezhető mind a tartalmi, mind a hangulati különbség. A 37-es számú általános iskolában a minap azonban két­ségtelenül mintatanítást láttunk, hallottunk. S ex a tény — legalábbis az én számomra — nem okozott osztatlan örömet. Elfogult, vagy igazságtalan lennék? Idézzük föl ezt az órát. A bemutató célja: a könyvtári anyag felhasználása a föld­rajz tanításában — olvashattuk már a meghívón. A tanítási anyag: Afrika növény- és állatvilága volt. Á 7. c. osztályban rendkívül tartalmas, hangulatos órának lehettünk tanúi. A nevelő az egész osztályt aktivizálva, sokoldalúan szemlél­tetve, a témához kapcsolódó művek tucatját felhasználva, a tantervi követelményeknek teljes mértékben eleget téve dol­goztatta fel az anyagot. Jutott ideje a változatos számonké­résre, csoportos foglalkoztatásra. Meggyőződhettünk a ta­nulók tárgyi ismereteiről, olvasottságáról, egyszersmind arról is, hogyan alakult ki bennük máris az életkori sajátossága­iknak megfelelő természettudományos világkép. A tanár im­ponáló szakmai ismereteiről, személyiségek megannyi po­zitív jegyéről csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. Mi ad okot mégis az aggodalomra? Megnéztem a gyerekek órarendjét. Az említett napon délutános volt az osztály. A mintatanítás kedvéért azonban — teljes úttörő díszben — délelőtt is bejöttek az iskolába. Délután történelem, fizika, orosz, magyar irodalom, ének és testnevelés óra várta őket A délelőtt — a jelenlevő szakemberek egybehangzó vélemé­nye alapján — kitűnően sikerült. Kedvem lett volna azon­ban délután is beülni a 7/c-be. Mert ezeknek a gyerekeknek nemcsak földrajzzal, sőt nemcsak Afrika növény- és állat­világával kell foglalkozniuk. Történelemből, magyarból, s bizonyára fizikából is elkészítették a könyvtárosok az ún. tárgyi bibliográfiát. A tanárok pedig joggal megkívánják — mindenkinek fontos és kedves a szaktárgya —, hogy a tan­könyvön kívül más élményt keltő, s ismereteket adó műve­ket is olvassanak el a gyerekek. Számoljunk egy kicsit. A földrajz órán (az adatot könyv­tárossal hitelesítettem) 15 műből idéztek az osztály tanulói. Tudjuk, hogy nem kellett mindenkinek minden könyvet el­olvasni, de. ha tanítási egységenként minden tárgyból csak néhány szemelvény jut a 13 éves gyerekre, az is rendkívül megterhelő. Elég tehát a tankönyv? Szó sincs róla! (Bár a gyengébbek­nek a szorosan vett tantervi anyag feldolgozása is éppen elegendő.) De azt hiszem, veszélyes ez a maximalizmus. A 37-es iskolában azt láttuk, hogy egyetlen órán mire képes egy nagy intenzitással dolgozó nevelő, aki hosszabb idő óta készült osztályával erre az órára. A fontos azonban az, hogy az egész oktatás folyamatában egy-egy átlagos órán mit tu­dunk produkálni. Ne feledjük: az általános iskola, alapozó iskola, ahol minden tárgy egyaránt fontos, s ahol a hetedik­ben átlagosan négy órára kell naponta készülniük a gyere­keknek. De a tanárnak is van egy tanítási nap folyamán — még optimálisabb esetben is 4—5 órája. Valóban bámulatos, hogy egyetlen órán mi mindent lehet — a könyvek segítségével és más eszközöket is igénybe véve tanítani. De azért nem ártana azon sem elgondolkodni, hogy mennyit szabad! GYARMATI BÉLA Mesél a Nílus Akinek pénze, autója van... ODA-VISSZA Rényi Tamás új filmje A műteremben furcsa kép fogad. A hatalmas vetítővászon előtt egy gépkocsi modellje. A vezetőülésben egy idősebb és egy fiatalabb férfi. Szenvedélyesen vitatkoznak. Közben mö­göttük a vásznon országút, jegenyesor „robog”. — Kertész Ákos filmjét forgatjuk — világosít fel Rényi Tamás rendező. — A történet lényegében robogó autókban játszódik, s ennek felvételét háttérvetítéssel oldottuk meg. A néző természe­tesen semmit sem vesz észre a „trükkböl”. Tegnap este 7 órai kez­dettel , egyiptomi kisíilm- estet tartottak a TIT Ka­zinczy, Ferenc klubjában. A filmeket az Egyesült Arab Diákhumor — rajzban Karikatúra-kiállítás nyílt az egyetem E/2-es klub­jában. A diákhumor raj­zos megnyilvánulásai nem­csak az gyetemi viszonyok benfentes ismerőinek, de mindennapjaink érdeklődő emberének is élményt nyúj­tanak. Köztársaság nagykövetsége bocsátotta a klub rendelke­zésére. Az érdeklődők elő­ször az Egyiptomi képek cí­mű kisfilmet tekintették meg. A kezdő képek a Szuezi-csa- torna vizeire vezették el a nézőt, a következő filmkoc­kák viszont már Kairót, a modern és régi világvárost mutatták be, majd a pirami­sokban, szfinkszekben gazdag tájakra kalauzolták a néző­ket. Mesél a Nílus volt a címe a második filmnek, amelyet a Magyar Film­híradó munkatársai készítet­tek. „Egyiptom a Nílus aján­déka” tartja a több ezer éves mondás. Ma máginkább igaz ez, amikor modern gépekkel és a Nílus vizével varázsol­ják termővé a sivatagot. Er­ről szólt ez a kisfilm. — Miről vitatkoztak a sze­replők? — Ha jól megfigyelte, fő­ként az idősebb férfi beszélt, a fiatalabb hallgatott. Ez a jelleméhez tartozik, úgy is mondhatnám: bizonyos ma­gatartást fejez ki. A film­ben majd meglátjuk, hogy éppen ez a hallgatás ingerli kitárulkozásra a partnereket. — Ha már egy idősebb és egy fiatalabb férfit láttunk — valamiféle nemzedéki el­lentétre gondolhatunk? — Nem erről lesz szó. Egy bizonyos magatartást vet­tünk nagyító alá. Társadal­munkban is előfordulnak olyan emberek, akik azt vallják: mindegy a módszer, a lényeg, hogy az ember sok pénzhez jusson. Akinek pén­ze, autója van, hatalmat sze­rezhet a kevesebb pénzűek, az autó nélküliek felett. Természetesen ez nagyon helytelen, elítélendő gondol­kodás, de mert létezik, keli róla beszélnünk. — És kikhez csatlakozik a fiú? — Az előbb említett ma­gatartást mélyen elítéli. ' S annak tarthatatlanságáról még inkább meggyőződik, amikor autóstoppal megjárja a Budapest—Balaton útvo­nalat oda-vissza. Különböző emberek kocsijába ül be, így a kérdést különböző vé­leményekben kifejtve, meg­világítva hallhatjuk. A fiú tehát helyes álláspontról in­dul, de neki is van egy nagy hibája. Szívesen beszél, vi­tatkozik arról, amit helyte­lennek tart, de a cselekvés­hez már jóval kevesebb a bátorsága. Olykor odáig megy passzivitásában, hogy eltűri, ha kirakják valamelyik autó­ból. Elhallgatja a vélemé­nyét, s( inkább a következő kocsiba' kéredzkedik. A világ nyelvei Spanyolországban nemré­gen nyelvész-kongresszust tartottak, amelyen a tudósok kiszámították, hogy Földün­kön jelenleg 2976 nyelvet használnak. Ebből 1200 nyel­vet 17,5 millió amerikai in­dián beszél. A Föld lakossá­gának kétharmada mind­össze 13 nyelvet használ. Ezek az úgynevezett „nagy nyelvek”, s ezek mindegy) kén legalább 50 millió em­ber beszél. E 13 nyelv a vi­lág 65 országában terjedt el. akik a gyengébbek kihasz­nálását szinte elvként vall­ják. — Kikkel forgatta a fil­met? — A főszereplők: Balázso- vits Lajos. Almási Éva, Bánffy György, Löte Attila, Avar István. Az operatőr Varga Vilmos. — Mit mondana még film­jéről? — Hangsúlyozom, hogy közérthető lesz, a nézőt ál­lásfoglalásra készteti, s talán el is gondolkoztatja a feltárt jelenségről. A szerepeket úgy ; formáltuk, hogy a negatív és a pozitív figurák össze­csapásában mindkét fél ér­vei egyformán erősek, s az igazságot . valódi vitákban bontják ki. SIMON EMIL r T __D L V ^ Láss, ne csak nézz Ugyanazon divatban meg­jelenő szereplők, azonos tör­ténelmi kor — mégis egé­szen más emberek ... Nem mintha közvetlenül össze­mérhetők lennének a Heltai Jenő által életre keltett Tün­dértaki lányok és a forradal­mat életre keltő bolsevikok tettei, világszemléletük. Va­lahol mégis párhuzam von­ható közöttük, hiszen egy társadalomban éltek — a polgáriban —, egymást fölté­telezve. Mert élők a Heltai teremtette alakok, valósak, s egy jelentős réteg, a közép­európai kispolgárság jelleg­zetes képviselői. Márpedig a forradalmi harcot Orosz­országban vagy Magyarorszá­gon velük vagy ellenük kel­lett megvívni. S hogy a kis­polgári szemlélet még a for­radalmárok között is élő, ható valami, azt a Mihail Satrov rendezte Július hato- dika című szovjet filmben követhettük nyomon. Álszent polgári erkölcsök — a Tündérlaki lányok sum­máját így szokták levonni: Boriska „önfeláldozása”, a „tiszta, igaz” szerelem fel­adása könnyfacsaróan igaz szituáció. De... csak akkor igazán megható, ha elfogad-, juk — miként a darab sze­replői közül mindenki — a kispolgári világ istenségei közül a pénzt, a jómódot, a ..tiszta, szolid szerelmet”, an­nak, aminek látszik: egyedüli emberboldogí tónak. Heltai Jenőtől telt annyira, hogy — ha nem is Boriska és a költő kapcsolatában, de a torna­tanár és Manci jövőbeli sor­sában — felvillantsa annak a szolid, szerelemnek kissze- rüségét is. Néznek, de nem látnak darabja hősei, nem látnak tovább saját világuk fétiseinél, s így végső soron a Béres Ilona kitűnő alakítá­sában életre kelt Boriska ha­mis eszményeknek esik áldo­zatul. Satrov, az 1918. július ha- todikát megjelenítő filmjében a forradalmár „nézők” és „látók” közti ellentétet dol­gozza fel. A baloldali szociál- íorradalmárok — bármeny­nyire is becsülendő emberi, forradalmi múltjuk (például Szpiridonováé) — a proletár­forradalom idején megméret­nek és könnyűnek találtat­nak. Éppen a parasztok, munkások érdekeit képviselő forradalmi gyakorlattal szem- ben. Ez a megmérettetés azonban majdnem végzetes magára a forradalomra is. Szerencsére az eszerlázadás harcaiból a látók kerültek ki győztesen. Leninék. Az emberközelbe hozott történelemalakító személyisé­gek bemutatása azért szeren­csés e filmben, mert nem ol­csó közvetlenkedésekkel, ha­nem olyan ellentmondások közepette mutatja meg a for­radalom vezetőit, melyek fel­oldása külső és belső sebek ejtésével jár. (nyakas) HÁROM SÜLYOS SÉRÜLÉS Három súlyos sérülés tör­tént Olaszországban. Sízők a Világ Kupa idénynyltó ver­senyre készültek. Edzés köz­ben a francia Indrig Laffor- gue a jobb lábán kettős csonttörést szenvedeti Hon­fitársát, Dominque Mathie- ux-t jobb bokaficammal szállították a kórházba, az olasz Claudio de Tassis jobb lábát törte. HÜSZ HALOTT Húsz halálos és számos se­besült áldozata van annak a földrengésnek, amely éjjel Peru és Equador határvidé­két sújtotta. VÉGE SZAKADT Vége szakadt az 5 éves aszálynak az ausztráliai Queensland állam középső és déli részén. Három napja szakadatlanul ömlik az eső. Míg helyenként 40 centimé­terig is felér a víz, Queens­land nyugati részén tovább­ra is szárazság uralkodik. ELHALLGATOTT A RÁDIÓ Másfél órára megszakadt Japánban a rádió és a tele­vízió műsora, valamint a hírügynökségek munkája, mert a dolgozók béremelési követeléseik alátámasztására sztrájkba léptek. ELLOPTAK EGY KÖTABLÁT Ellopták Amenophis fáraó időszámításunk előtti 15. szá­zadból származó kőtábláját az egyik gizehi műemlék­templomból. Az egyiptomi rendőrség rendkívüli bizton­sági intézkedéseket tett, ne­hogy a felbecsülhetetlen ér­téket kicsempésszék az or­szágból. SIMÁN MEGÚSZTÁK Mint már megírtuk, a* Oerlikon—Bührle svájci cég vezetői 88,7 millió frank ér­tékű fegyvert vittek ki az ' országból. A törvényszéki el­járást simán megúszták, fel­függesztett börtönbüntetést kaptak, tudatosan elkenték az ügy politikai vonatkozá­sait. Zürichben -a város lakói tömegtüntetést rendeztek fel­háborodásuk kifejezésére az enyhe büntetés miatt. MEGSEMMISÍTETTÉK A VDK légvédelme Quang Binh tartomány felett ismét megsemmisített egy pilóta­nélküli amerikai felderítő repülőgépet. Ezzel a VDK légterében megsemmisített amerikai repülőgépek száma 3371-re emelkedett. LE KELLENE HŰTENI Dean Acheson, a Truman- kormány egykori külügymi­nisztere szerint „Brandt nyu­gatnémet kancellárt le kel­lene hűteni, s ily módon lefé­kezni a Moszkva felé tartó esztelen versenyfutását.” K EGYETLEN KEDTEK Sürgős tanácskozásra haza­hívták a Thieu-rendszer Phnom Penh-i nagykövetért. Mint ismeretes, a kambod­zsai kormány panaszt tett amiatt, hogy az országban tartózkodó dél-vietnami zsol­dosok kegyetlenkednek az ország polgári lakosságával. MEGTAGADJÁK Három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetséghez tartozó dokkmunkás-szak- s/.ervezeiek elhatározták, hogé szombattól megtagad­ják a spanyol hajók be- és kirakását, tiltakozául a bur- gosi terrorper miatt, — Végül így ismerjük meg. s így búcsúzunk tőle? — Nem egészen. Az út vége felé egy idősebb, fá­radt férfi veszi fel az autó­jába. Jóhiszeműen átengedi a vezetést a fiúnak, aki ki­használja az alkalmat, s a tulajdonos tiltakozása elle­nére másfelé, a saját céljai elérésére irányítja a kocsit. Vagyis: kiderül, hogy sokat hangoztatott álláspontja meg­lehetősen gyenge lábakon állt, s ő is azoktól tanult,

Next

/
Oldalképek
Tartalom