Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

>tc Grasalkovits Tibor szinte még gyermekfejjel, Vásárhe­lyi István mellett tanulta a pisztrángtenyésztést. Hosszti idő óta ő a Garadna-parti telep vezetője. lafürecl külföldi vendégei is szívesen ellátogatnak Grasal- kovtts papához, hogy megíz­leljék a különlegesen fűsze­rezett, nyárson sült piszt­rángot. (békés—ógotha) Pintér István j(c Fejik a pisztránganyát. A mesterségesen megtermékenyí­tett ikrákból 45 nap múlva kelnek ki az ivadékok. A Garadna patakot ölelő hegyoldalakat hófoltok tar­kítják, a kisebb tócsákat mind gúzsba kötötte reggelre a fagy, de az ilyen időjárást még enyhének talál ja a piszt­ráng. Sokszor már október­ben elkezdődik a sebes piszt­ráng ívása, silyenkorra jó­részt megtelnek a bádogtep-. sik ikrával a Borsodi Érdő- és Fafeldolgozó Gazdaság’ lillafüredi pisztrángtelepán. Most azonban még csak né­hány edényre való gyöngy­fényű ikrát fejt Grasalkovits Tibor telepvezető. A Margit-forrás friss vizé­vel táplált medencékben je­lenleg 23 mázsa pettyes és szivárványos pisztráng ta­nyázik. Már külön vannak válogatva a törzsállomány­hoz tartozó „anyák” és „apák”, a többi medencék­ben pedig a növendékek ke­ringnek fáradhatatlanul. Le­sik gazdájukat. Elég egyetlen etetést imitáló mozdulat, és máris forrni kezd a víz Gra­salkovits mester keze körül. A fürgébbek még ki is ug­rálnak, csipkedik ujjait, ka­bátja hajtókáját. Bőven kap- riak a vágóhídi hulladékból de a ragadozó pisztráng fa­lánksága nem ismer határt. — Vigyáznunk kell na­gyon, nehogy egy idősebb, jobban fejlett példány ke­rüljön a picik közé, mert né­hány nap alatt bizony meg­ritkítaná rokonait a fürge kannibál — magyarázza a te­lepvezető és mutatja, hogy elővigyázatosságból a meden­céket összekötő csatornák há­lóval vannak elzárva. Nehéz féken tartani a pisztrángét, hiszen köztudottan igen gyors mozgású hal, az állatvilág­ban is valóságos akrobatá­nak számít. A szálló mel­letti vízesésen — legalább tíz méter magas — különö­sebb erőfeszítés nélkül _ fel­úszik a pisztráng. Kezdő se­bessége eléri a 80 kilomé­tert. De gyorsasága, ügyessége sem menti meg néha a Ga­radna patakban szabadon tenyésző állományt az orv­halászoktól. A tiltó rendel­kezések ellenére elég sok kárt okoznak. A telep elsősorban tenyész­tési célokat szolgál, évente 500—800 ezer ivadék kerül innen az ország más tájaira. A pisztránghús rendkívül fi­nom csemege, de mivel a ha­lak csalc négy év után érik el a 20—30 dekát, viszonylag kis mennyiséget tud a teleo a vendéglátóioamak szállí­tani. évente mindössze 6—10 mázsát. Nyáron viszont Lil­Bejelzések briiádBapiébaB Ritka az olyan brigád­napló, mint amilyennel a Lenin-brigád tagjai dicseked­hetnek a DIGÉP kábelgyá­rában. Az évek óta ponto­san és részletesen vezetett dokumentum lapjain Kádár János elvtárs sorai, a gyárat meglátogató külföldi küldött­ségek vezetőinek kézjegye olvasható. így többek között emléksorokat írt a naplóba a Francia Kommunista Párt küldöttsége is. A brigád — amely a vállalat élenjárói között halad — becses kincs­ként őrzi és gondozza a kis kollektíva életét és munká­ját rögzítő brigádnaplót. U Kicserélik az erdőt a Bodrogközben A Bodrogközben megkezd­ték a kiöregedett hullámtéri véderdők kicserélését. Az idén Cigánd, Tiszakarád, Sá­toraljaújhely és Sárospatak térségében mintegy 35 hek­tárnyi területen 70 000 facse­metét telepítenek — a Bodrog és a Tisza gátjainak biztonsá­gosabb védelmére. A parto­kon a tavaszi áradáskor úszó jégtáblák megbontására tíz sor magas növésű nyárfát, ezt követően a hullámverések csökkentésére alacsony törzsű fűzeket és mocsári cipruso­kat, a gátak víz felőli lábai­nál pedig szomorúfűzeket és vadrózsacserjéket telepítenek. A DH városfejlesztési fóruma Kert helyett — segítség Ki kaphat bontási jogot? Hol adnak cserelakást? Az utóbbi napokban számos, általános jellegű és közérdekű kérdéseket tartalmazó levél érkezett szerkesztőségünkbe. Többségük a szanálásra ítélt városrészek lakóinak — a bon­tásokkal, kisajátításokkal és a cserelakások kijelölésével kap­csolatos kérdéseire keres választ. Városfejlesztési fóru­munk mai számában a városi tanács tervosztályának segít­ségével ezeket a leveleket gyűjtöttük csokorba. Nincs rosszabb érzés a bizonytalanságnál — írja egyik olvasónk. — Ezért is kellene nyilvánosan Is­mertetni a lakossággal, hogy az elkövetkező 25 év alatt hol és milyen kisa­játítások lesznek a város­ban! — A kíváncsiság érthető: mindenki szeretné tudni, hogy a jövő hogyan érinti otthonát, de az előzetes tájé­koztatásnak ilyen hosszú távú formája megoldhatatlan. Mis­kolc általános rendezési ter­ve — amelyet ugyan a Mi­nisztertanács is jóváhagyott — meghatározza, hogy 1990-ig mely városrészekben alakíta­nak ki Jakó- és zöldterülete­ket, illetve hová telepítenek új ipari létesítményeket. A részletes rendezési tervek ké­sőbb ennek alapján határoz­zák meg az egyes városrészek beépítését, de a program ki­dolgozása a város egész te­rületére nem egyszerre tör­ténik. Az, hogy melyik terü­leten, hol és mit sajátítanak ki, legfeljebb csak a közép Filléres bosszúság Körülbelül hat hete hiába keresik a miskolci papírboltok­ban a milliméter-papírt. Filléres áru, mégis nagy szükség lenne rá. Vajon miért került a hiánycikkek listájára? — kér­deztük dr. Németh Zoltántól, a PIÉRT miskolci kirendeltsé­gének áruforgalmi vezetőjétől. — A milliméter-papírt eddig az Alföldi Nyomda gyártotta. A III. negyedévtől kezdve azonban profilátszervezés miatt nem vállalják a további megrendeléseket A jövőben teljesen le is állnak az irodai célokra szükséges papíráruk gyártásá­val és csakis könyvek és nyomdai kiadványok készítésével foglalkoznak. A milliméter-papír gyártása igen munkaigé-> nyes technológiát és nagy pontosságot követel. Éppen ezért nem szívesen vállalja ennek a cikknek a készítését más vál­lalat. Ez ügyben a Papír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat budapesti központja már többször folytatott tárgyalásokat. Amennyiben ezek sem vezetnének eredményre, úgy a hazai milliméter-papír szükségletet importból fogják fedezni. Je­lenleg a magyar papíripar gyárt ugyan tíz méter hosszú, 75 centiméter széles milliméter-papírt, de az a kérdés, hogy kinek van szüksége ilyen nagyméretűre. Másodszor pedig, ez sem mindenütt kapható. Hasonló sors vár egyébként a határ­időnaplóra és a beírókönyvre is, mivel ezeknek a gyártása is nyitott kérdés. (bóta) távú tervekben nyer megfo­galmazást. Az ilyen ötéves tervek részletes kidolgozása pedig mindig az adott idő­szakban rendelkezésre álló anyagi lehetőségektől függ. Ezt öt évnél hosszabb időre, előre nem lehet megállapí­tani. Sokakat foglalkoztat a következő kérdés: a vá­ros melyik részén kapnak új lakásokat azok, akik­nek házait a közeljövő­ben a Győri kapu — Vá­szonfehérítő és Bársony János utca körüli — kör­nyékén kisajátítják? • Az említett utcák helyén — a Győri kapui lakótelep­től a belváros felé — tovább folytatják az összekötő vá­rosrész építését. A tervek szerint erről a területről már jövőre megkezdik a lakók ki- költöztetését. A szanálások idején azonban tömeges la­kásépítkezés csak a diósgyőri új városközpont területén lesz. Ezért a jövő évi szaná­lások által érintett lakosság nagy részének csak Diósgyőr­ben tudnak új lakást bizto­sítani. A kisajátításra kerülő városrészekben sokan földműveléssel foglalkoz­nak, gazdálkodásból él­nek. Az ilyen emberek számára a bérházi lakás egyet jelent jövedelmük elvesztésével. Kertes lak­helyük pótlására milyen segítséget nyújt számuk­ra a tanács? Ha az érintettek a kisajá­títást követően nem tudnak új kertes családi házat vásá­rolni, a tanács azt javasolja számukra, hogy építkezéssel segítsenek magukon. Csere­lakásként a város senkinek sem tud kertes házakat biz­tosítani, de — segítségként — építkezéseikhez, a szanálásra kerülő lakóházak bontási jo­gának megadásával hozzájá­rul a tanács. A bontásból ki­kerülő anyagokat ilyen eset­ben — térítés nélkül — saját lakóházaik építésénél hasz­nálhatják fel. Viszonylag kevesen tud­ják, hogy a kisajátítás után új lakást igénylők esetében hogyan kell ér­telmezni a 40 százalékos levonást. A kérdéses ösz- szeget csak az eredeti la­kás értékéből, vagy a telkek árával együtt ki­fizetett kártérítés egészé­ből vonja le a tanács? Akik a kisajátítás alkalmá­val — kártalanításként — cserelakást igényelnek, azok kártalanitási összegéből ki­zárólag csak a lakóház után számított 40 százalékot von­ják le. Az utóbbi években egy­re több kertszövetkezet alakul a városban. A kis­kert-tulajdonosok arra kérnek választ, hogy ha lakásuk szanálásra kerül, megkaphatják-e a bontás jogát és felhasználhat­ják-e a bontási anyago­kat hétvégi házak, szer­számkamrák építéséhez? A városi tanács a bontásra jogosultak kijelölésével min­denekelőtt a családiház-építő- . két kiv’ánja segíteni. Ezért a- bontási jogot elsősorban olya­noknak adják meg, akik ér­vényes lakóházépítési enge­déllyel rendelkeznek. Az ilyen igények ma még meg­haladják a bontásra kerülő, lakóházak számát, s így a ví- kendház- vagy garázsépítőka közeljövőben nem jöhetnek számításba. Ha ez mégis elő­fordulna, a tanács erről ide­jében értesíti a lakosságot. lo—p TEA 5 DOLLÁRÉRT 21. Az ügyvéd és az újságíró szót­lanul hallgatta az idillt. Fors­ter azonban most már meg­elégelte a dolgot. — Megbízásom nem családjogi ter­mészetű — mondta. — Szeretném, ha a hölgy folytatná. — En is szeretném, ha megtudnék minden részletet — közöltem. — A do­log egyre rejtélyesebb lesz. Nem értem, ha egyszer Terner Csánkó cinkosának tart, miért akar a segítségemre lenni. — Én sem értettem — mondta Ruth. — És most már érti? — kérdezte Le­wis. aki közben elővette a jegyzetfüze­tét. — Talán. Terner megmagyarázta, hogy az a bizonyos Csánkó közönséges szélhámos. — Ruth, szívem, ennyit nélküled is tudok — fakadtam ki epésen. — Már hogyne lenne az. amikor rámfogja, hogy meg akarom gyilkolni, és éjnek k n kirángattat a karjaidból. Ruth elpirult. Határozottan jól állt neki ez is. Legszívesebben átöleltem és megcsókoltam volna, de ezt mégsem il­lett megtennem a sajtó és a jogásztár­sadalom képviselője előtt. — De Mr. Terner ennél jóval többet tud Csánkóról — folytatta Ruth. — És azt üzente neked, hogy ha továbbra is Csánkó cinkosa maradsz és összejátszol vele, alaposan megütheted a bokádat. — Nagyszerű! — mondtam. — Ez aztán segítség! Hogy állhattál szóba egy ilyen alakkal? — ö is éppúgy magyar, mint te vagy... gondoltam, összetartotok... Az egyik magyar meghallotta, hogy a má­sik bajba került, s elment, hogy segít­sen rajta. — Köszönöm szépen az ilyen összetar­tást — mérgelődtem. — Most már te is láthatod, szívem, hogy az idekinti ma­gyar milyen összetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal odasiet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Valami olyasmi, mint amikor a parton álló mentőövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem js isme­ri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy em­ber, mint ő. — Hogyne. A jelenet pompás, a ha­sonlat telitalálat. Csak kicsit módosíta­ni kell. Olyan ez, jó uram, mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbefulóv nak: kapaszkodjon bele, biztosabban el­merül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogta­tott a jogász az asztalon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz ... — Azt csak megengedi, hogy tisztáz­zam, mit mondott rólam ez a Terner? — ripakodtam rá az ügyvédre. — Szó­val, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszo­tok, s az egész meggyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tagja, de nem ennek— mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzetmentők len­nénk is. akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni ? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Terner csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmen­tők Bajtársi Köre nevű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fon­tossá tegyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyítani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. — Jaj, de cuki vagy — simogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hit­tem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — botol­tam. (Folytatjuk) Eletet mentett — kitüntették „Életmentő érdemérem”- mel tüntették ki ifJ. Kiss Sán­dor napkori polgári vagyon­őrt, aki megmentette Antal Matild életét. A 17 éves naptori lány ez év januárjában gémes kúton húzott vizet. Közben a kút- ostor elszakadt, s a vödör víz, valamint a kútostor együttes súlya a lányt berántotta a 3,5 méter mély vizű kútba. A kö­zelben tartózkodók segítsé­gért kiáltoztak. Meghallotta ezt. ifj. Kiss Sándor, aki éppen szolgálat utáni pi­henőre tért, odarohant, kér­te, szerezzenek létrát, ő pe­dig háttal és lábbal támasz­kodva elindult lefelé a kút- ban. Mire leért, felbukkant a lány teste. Hajánál fogva ra­gadta meg az eszméletlen lányt és a leengedett létrán a felszínre vitte. A gyors mentéssel és orvosi beavat­kozással sikerült Antal Ma­tild életét megmenteni. A ki­tüntetést Orosz Ferenc, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács vb-elnöke adta át. Kazincbarcika kapufában A modern áruház és mű­velődési központ szomszéd­ságában hamarosan elkészül Kazincbarcika új főterének harmadik jelentős objek­tuma, a párt- és tanácsháza. Jelenleg a BÁÉV dolgozói az épületen a befejező szakipari munkálatokat végzik. A tér következő eleme az a to­ronyház lesz, amely a vele szemben levő kórház ki­emelkedő tömbjével együtt képezi majd a város kapuját. Késik a pisztrángok násza

Next

/
Oldalképek
Tartalom