Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
+ Miskolcon megkezdődött a gyermekek Sábin-cseppekkel való beoltása. Városunkban 7698 gyermek kapja meg a cseppeket még e hét folyamán az oltókörökben — Miskolcon 21 van belőlük — és a bölcsődékben. Képünk a Szentpéteri kapui körzeti gyermekrendelőben készült, ahol egy rendelési idő alatt kétszázan szerzik meg a védettséget a gyermekparalízis ellen. (Agotha Tibor felvétele) Több miskolci nő dolgozhat A hejőcsabai lakóházak Hónapoa óla folyik szombat-vasárnaponként is a munka azon a három hejő- csabai lakóházon, melyet a Miskolci Építőipari Vállalat épít. Kongresszusi felajánlásuk szerint ez év végéig mind a három bérház műszaki átadása megtörténik. Már egy épületet átadtak, a második befejezése december 10. körül várható. A harmadikban e héten fejezik be a vakolási munkát, és aztán már az asztalos, a parkettázó és festő brigádokon múlik, teljesül-e a felajánlás. Hahó, hó! Vasánrap reggel már kiélték a Bánkúti turistaház melletti pályán a léccel rendelkező turisták. A hatnyolc centiméteres hó mind a mai napig megtartotta vastagságát, „nem ment el”, és a nem köves pályaszakaszon sízésre alkalmas. A havazás egyébként „megrendelésre” érkezett, hiszen a MÉMTE december 14-ére tervezte az első sítábor megnyitását • • Öregek napja December 22-én a KIOSZ vezetősége és Nőbizottsága együttesen rendezi meg a Széchenyi utcai klubhelyiségben az öregek napját. A hozzátartozó nélküli idős kisiparosok részére rendezendő kedves, műsoros délutánon az ajándékcsomagok mellé rendkívüli szociális segélyként 200 forintot kapnak a meghívottak. Mindemellett a KIOSZ a külső patronáltakról sem feledkezik meg. Az I. illetve a III. kerületi tanács kezelésében levő öregek napközi otthonaiba is eljuttatják ajándékaikat öt évvel ezelőtt Miskolcon a keresőképes nők 48 százaléka egészítette ki saját keresetével a családok jövedelmét. Ma a városban élő munkaképes korú nőknek több mint 66 százaléka van állásban, vagy tanul állandó jelleggel. Hozzávetőlegesen 17 ezren vannak azok. akiknek nincs állandó munkahelyük, illetve háztartást vezetnek. A város ipari jellege miatt még mindig kevés a kifejezetten nők foglalkoztatására alkalmas munkaterület. S ha ezeket a nehezebb, vagy mostoha körülményekkel járó munkákat el is vállalják, rendszerint kevesen bírják ki hosszabb ideig. Amióta a tanács munkaügyi osztályának közvetítő szerepe megszűnt, a vállalatok vették gondjaikba a miskolci nők foglalkoztatási arányának javításával kapcsolatos tennivalókat. A vállalatoknál évek óta kutatják a kifejezetten nők számára alkalmas munkaterületeket, és az ilyen helyeken dolgozó férfi munkaerők átcsoportosításával jelentős eredményeket értek el. Ebben a törekvésben elsősorban a pamutfonó, a kereskedelem és az egészségügy jár az élen. de évről évre jobb eredményeket ér el a csokoládégyár és a hűtőház is. Különösen a két utóbbi vállalat közreműködésének köszönhető, hogy néhány év alatt csaknem ötezerre emelkedett azoknak a nőknek a száma, akik az év egy részében szezonmunkákat vállalhatnak. Mankó és munka Habilitációs szakmunkástanuló-képzés Tanuljanak a munkásgyerekek! A fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatásáról — az emlékezetes párthatározat óta — közoktatáspolitikai témák keretében több alkalommal is tárgyalt a városi párt-végrehajtóbizottság. Két évvel ezelőtt, pontosabban 1968 novemberében pedig, önálló témaként vizsgálta az ügyet. A múlt héten újból visszatéri a kérdésre: milyen-tapasztalatok alapján kell újabb tanulságokat leszűrni? Ez az utóbbi felmérés összegezésül megállapítja; a két esztendővel ezelőtti határozat óta jó néhány intézkedés történt, észrevehető a szemléletváltozás, tapasztalhatók kezdeti eredmények a beiskolázás, a tanulmányi eredmények, a szociális megsegítés vonatkozásában. Szép és követendő példák egész sora méltó az említésre, elismerésre. Hasznosnak bizonyulnak a korrepetációs csoportok, az egyetemi előkészítő tanfolyamok; nem kevésbé dicséretes, hogy a városi tanács és több üzem ösztöndíjat alapított középiskolai tanulók részére, sőt több tanulónak ingyenes menzaellátást ad A segítő szándékból fakadó eredmények egesz sorai említhetnénk. Az eredmény .azonban korántsem kielégítő. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az állami és társadalmi szervek még zártabb összefogására van szükség, újabb, a határozatból fakadó intézkedések kellenek, további javításra szorul a politikai és a pedagógiai hozzáállás, de még inkább a kivitelezés. A fizikai dolgozok gyermekei egy reszenek iskoláztatasa, a tehetségesek továbbtanulása útjában olyan akadályok állnak, amelyen végeredményben megértéssel, jóindulattal és politikai felelősségérzettel! elmozdíthatok a holtpontról. Nem mással, egyedül talán a közönnyel magyarázható, hogy a társadalmi ösztöndíj meghirdetése nem lelt szélesebb körben támogatásra. A tapasztalatok szerint az üzemek, vállalatok által biztosított társadalmi ösztöndíj messze elmarad az igények és a lehetőségek mögött. Sajnálatos, hogy több vállalat még csak nem is válaszolt a városi tanács felhívására. Pedig — és ezt is a tapasztalatok igazolják — az anyagi támogatásban részesült munkásgyerekek — csekély kivétellel — az elmúlt tanévben is rászolgáltak a támogatásra. Ez a tény a kérdés jó megítélésének, s az ügy szorgalmazásának helyénvalóságát igazolja. Sőt: egyenesen követeli, hogy ne csak a már adott körben segítsünk, hanem szélesítsük e kört. A végrehajtó bizottságnak határozott véleménye: ideje alaposan felmérni, hány tehetséges munkásgyerek van a városban, akinek könnyíteni kell a sorsán. A könnyítés, a segítség természetesen nem szorítkozhat egyedül az anyagiakra. Liberális elvi engedményekre sincs szükség. „Politikai, ideológiai, szociális és pedagógiai téren” kifejtett munkával lehet és kell segíteni. Ebbe a megfogalmazásba tartozik például az, hogy „a fizikai dolgozók gyermekeinek kedvezőtlen kulturális, szociális körülményeit jobban kell pótolnia — az iskolának!” Az iskola adhatja az egyik — és talán a fontosabbik — lehetőségét annak, hogy a hátrányosabb helyzetben levő munkásgyerekek képessége zavartalanabbul bontakozhassék, tehetségük érvényesüljön az otthon által meg nem adható, de az iskola révén pótolható jobb körülmények által. Az a kívánság, hogy a fizikai dolgozók gyermekei mind többen és többen tanuljanak, és a tehetségesek egyre feljebb törekedjenek — társadalmi érdek. Az erőfeszítésnek is társadalmi méretűnek kell lennie! Ám ebből az igyekezetből nem hagyható ki a munkásszülő. Azt a kedvezőtlen tendenciát, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek száma csökken, sikerült megállítani — a középiskolákban. De csak megállítani! Más a helyzet az egyetemek és főiskolák esetében. Ebben közrejátszik a szülői szemlélet is, amelyet a felvételi bizonytalanság, a hosszú tanulmányi idő, a kezdő diplomások viszonylag alacsony fizetése okoz. Természetesen áldozat- vállalás nélkül nem lehet tanulni. Az áldozatot a szülőnek is vállalnia kell. Nem azért, hogy a fiából, lányából „legyen valaki”. Hanem azért, mert a munkáshatalomnak e tekintetben is kötelezettségei vannak. Egy hatalmon levő osztálynak törvényszerűen ki kell termelnie a „szellemi utánpótlást” is — méghozzá önmagából! Ez az egyik lényeges feltétele annak, hogy érvényt szerezzünk a X. kongresszus ama igényének: cselekedjünk, miként eddig, de magasabb szinten! Cs. L „Egy fixált lúdtalp már elég a szakmunkástanulónak jelentkezett egyén eltanácsolásához.” A „már elég” kifejezés lehetőséget biztosít a rugalmas értelmezésre, tehát a lúd- talpasok még reménykedhetnek, hogy az általános vagy a középiskola elvégzése után szakmát tanulhatnak. De vannak olyanok, akiknek súlyosabb a helyzetük! Pár évvel ezelőtt még reménytelent írtunk volna, ma már ez nem lenne helytálló. Létezik olyan intézmény, amely biztosítja az érzék-, illetve mozgásszervi károsult fiatalok beiskolázását szakmunkástanulónak. Miskolcon idestova négy és fél éve, az országban elsők között teremtették meg a habilitációs iparitanuló-képzés lehetőségét. Azóta Budapesten és Tatabányán is követték példájukat. Hely és helyzet A Szentpéteri kapui kórház mellett az egykori felvonulási épületek közül kettőben folyik á képzés. A 116 fiatal lány és fiú három évfolyamon, összesen öt osztályban foglalkozik elméletben és gyakorlatban a mechanikai műszerész, esztergályos, női szabó és könyvkötő szakmákkal, a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárainak vezetésével. Ott van kollégiumuk is. A kis közösség egyelőre még helyezkedik, illetve helyezkedne, de csak addig nyújtózhat, ameddig a takaró ér: az alkohol detoxikáló (kijózanító) állomástól az épület másik végét elfoglaló családokig. A kettő közül egyik sem eszményi nevelési fórum... De mégis folyik a munka és nem kis eredményekkel. Bot helyett szakmát a kézbe Ez az elsőrendű cél. Nem isteni csodát kell sejteni mögötte, hanem egy természetes követelmény teljesítését: a károsult fiatalra ne a bot legyen élete végéig jellemző — ne a másra való támaszkodás, az örökös kiszolgáltatottság —. hanem a társadalmat és önmagát fenntartó kvalifikált munka. Oktatási feltételeik, ha lassan is, de javulnak. Nemrégen jutottak műhelyhez a női szabók, s olyan ipari varrógépekhez, amilyeneken a szakmunkásvizsga után ktsz- ekben, ruhagyárakban vagya szociális foglalkoztatóban dolgoznak majd. A 24 könyvkötő tanuló pedig már a termelésbe is bekapcsolódott: a szociális foglalkoztató nagy mennyiségű bérmegrendeléseket teljesít. Az élet iskoládba Még ki sem kerültek az előbbi falai közül, máris az utóbbi ad fel számukra megoldhatatlan feladatot. Részükről — a mechanikai műszerészek részéről — megoldhatatlan. Mondhatnánk úgy, hogy ők az iskola büszkeségei — öt érettségizett van közöttük — és egyben nagy problémái is. Az idei tanévtől kezdve gyakorlati képzésüket a Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat vette át. s jól felszerelt tanműhelyt biztosított számukra. Mégis a szerszámok érintetlenek — munka híján. Söprögetni és boltba menni már szépen tudunk — így a fiúk. akik harmadéves korukra, néhány hónappal a szakmunkásvizsga előtt alig konyítanak a szakma gyakorlati oldalához. Tanáruk már írt a vállalathoz egy levelet. A válasz szerint a „munka” útban van Pestről. Két hete immár. A fiúk szerint azóta már gyalog is ideért volna — ha elindult egyáltalán. Ügy érzik, ugyanott tartanak, mint iskola előtt, mint amikor még ők is reménytelennek látták a helvzetíiket Miért? Mert nem mindegyik gazdasági vezetőnek fontosak azok a fiatalok. akiket mások elindítottak a teljes értékű emberré válás útján. NYAKAS SZILARD Ma befejeződik a reklámkonferencia Ma délután az előadások elnökeinek a vitákról szóló összefoglalóival. a kirakatverseny díjkiosztásával és a konferencia általános értékelésével befejeződik a Technika Házában a második reklámkonferencia. A reklámszakemberek figyelmét olyan témákkal kötötték le, mint a reklámtudomány mai helyzete, a termék és a reklám összefüggése, a hazai fogyasztó piac és a reklám kapcsolata, vagy például a reklám költsége. A szakemberek körében még manapság is vitatott a reklámköltségek alakulásának mérése. A legtöbb országban a reklámráfordítást a bruttó nemzeti termékhez hasonlító, mutatót használnak. Ez az arány nyugati országokban 0,6—2,9 százalék között mozog, míg hazánkban csak 0,003—0,004 között. Az egy év alatt felhasznált reklámköltségeket ennek tükrében szakembereink 1 milliárd forintra becsülik. 1967-ben a magyar vállalatok 82 millió forintot költ- töttek sajtó vagy apróhirdetésre tavaly már 218 millió forint volt ez az összeg. Az egyik előadás hazánk tarifaköltségeit az ausztriaival hasonlította össze. Amíg például egy hasáb milliméter hirdetés ára a Magyar Hírlapban 8, a Magyar Nemzetben 10, a Népszabadságban 28 forint (a Déli Hírlapban hétfőn 8, a többi napokon 5 Ft), addig az 50 000 példányszámú Die Presseben 50, a 80 000 példányszámú Kurir-ban 80 schilling, amíg a Magyar Televízióban egy másodperc hirdetés ára 85—300 forint, az Osztrák Televízióban 3000—13 000 schilling... Kiss Béláné, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat propagandistája például elmondta, hogy vállalatuk a forgalom 1 százalékát költi reklámra. Vállalatuknak főleg helyben kell 160 üzletnek reklámtevékenységet kifejteni. Ennek egyik formája lenne a tetszetős kirakat. A kevés számú kirakatrendezővel azonban na- gyan nehéz csábító kirakatokat bemutatni a közönségnek. Kifogásolta a reklámszakember-képzés jelenlegi helyzetét is. Jövőre a közúti igazgatóság dolgozói megyeszerte tovább folytatják a KRESZ- táblák korszerűsítését. E munka terv szerint halad Miskolcon is, többek között a kelet—nyugat irányú fővonal Ady híd—Bszperantő téri szakaszán helyezik el a világító KRESZ-táblákat Ilyen korszerű tilalmi és jelzőtáblák kerülnek a város valamennyi forga1 lasabb közlekedési csomópontjába is. Újabb világító KRESZ-táblák
