Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-07 / 286. szám
A Magyarország legutóbbi számának levelezési rovatában találkoztunk az egyik miskolci gyógyszertárvezető panaszával, illetve javaslatával. A levélíró elmondja, hogy patikájában évek óta igen nagy gondot okoz a gyógyvizcs palackok tárolása, hiszen a gyógyszertárak közismerten szűk raktárral rendelkeznek. Rögtön egy javaslatot is tesz: miért nem lehet a Hunyadi, Salvus, Mira gyógyvizeket az ecethez, az étolajhoz hasonlóan eldobható műanyag flakonba tölteni? Ez a megoldás sokat segítene a gyógyszertárak gondjain, s a betegeknek sem kellene cipekedniök az iircs üvegekkel. A megyei gyógyszertári központ gyógyszergazdálkodási osztályának vezetőjétől. Kalács Gézától arra kértünk választ, milyen tapasztalataik vannak a gyógyvizek árusíA kolbászipar központjában A professzor — mert illik rá a kifejezés — a gyulai Húsipari Vállalat főmérnöke. Zám Andrásnál, Gyulán vallattam az igazi gyulait. A gyulai páros Mi a különbség a gyulai es a csabai közt? Ma már más, mint hajdan volt A formai különbség: a gyulai páros, a csabai hosszabb, vastagabb, száraz áru. Fűszerezésében — hajdan — a gyulai enyhébben aromás, a csabai erősebben csípős. De ezek már csak régi meghatározások, a csabai is modem gyártástechnológiával készül. Mégpedig itt, Gyulán! (Csabán csata a MÉK egy kisebb üzeme készíti.) Annyira valódi csabai készül itt Gyulán, hogy ezzel a „csabaival” két díjat is nyerteik. Űj terméknek is nevezhetjük. Ami megmaradt a régiből, az a csípőssége. — Az öregek azt mondják, hogy a régi kolbász jobb volt, igaz ez? — kérdem. — Talán a hús alapanyaga. A fűszerezés hasonló. Inkább az emlékezet az, ami szépít. A technológiát természetesen megváltoztattuk. A régi csabai túlzott dajká- lása megszűnt. Kérdem: mi az a daj-kálás. Hogy lehet egy kolbászt dajkálni? A régi módszer — Elmondom, hogy készüli. Ledarálták régen, s kézzel két-háromszor átdolgozták. De teljesen elölről a munkaszakaszokat: elóbb kis darabokra vágták a húst, állványokra rakták, hogy a leve lecsurogjon,, ahogy mondták: száraz húst kapjanak. Minél kevesebb legyen a nedvességtartalma. Ezzel igen értékes fehérjéket vesztettek el. Ezután következett a szikkasztás vagy dermesz- tés. Szalonnával, fűszerrel kézzel keverték, majd darálták. Fakádakba tömték, keményen ledöngölték a húsmasszát és 48 óráig hagyták itt érlelni. Majd dugattyús löltőgépekbe rakták, itt még egyszer átdöngölték füstölés előtt. A régi érlelésről pedig már oly sokat hallottunk: a széljárást kihasználták, ablakokat nyitottak, különféle huzatokat csináltak. Ma a klímaberendezések korában ?! Az új. egészséges, korszerű technológiánál a darabos húsokat azonnal intenzíven lehűtjük, nyolc-tíz óra alatt, fehérje- és értékes anyagok vesztesége nélkül kerül a ..kiszikkadt” hús a keverőbe, darálóba, s vákuumos • )1 tógéppel távolitjuk el a levegőt a húsmasszából. Ez az újfajta csabai két éve született itt Gyulán; kétéves karrierjét a sok vagon export bizonyítja. A gyár- gyulaiból tíz év alatt négyszer annyit készített, mint korábban, s mégsem tudják az igényeket kielégíteni. Hogy miért épp Gyulán, Csabán született meg ez a nemzeti kolbászipar? Az alapanyag bősége miatt. Békés megye sertéstenyésztéséről híres vidék volt. Most is az állattenyésztés egyik hazája, s épp ezért is ez a nagy gyár minden alapanyagát innét, a megyéből vásárolja. Sőt, többszörösét vásárolják fel, mint ámennyit feldolgoznak, küldik a társvállalatoknak Budapestre, Szolnokra, sőt, időnként Szegedre, Debrecenbe is. Új vágóhíd Hogy tesz több gyuláink, csabaink? A negyedik ötéves tervben szerepel e húsipari bázis, a fűszeres ízek fellegvárának bővítése, fejlesztése. Üj vágóhidat kap majd Gyula. Naponta most még csak 300 darab sertést vágnak itt — a falánk üzemnek még hűtőházakból hozzák az alapanyag egy részét —, az új vágóhíd 1200 darab sertés feldolgozására lesz majd képes. És új feldolgozó húsipari üzem is épül, amelyben mártsak úgynevezett száraz árut gyártanának. K. Gy. tásával. a palackok tárolásával kapcsolatban? — A különféle gyógyvizeket a FÜSZÉRT Vállalat hozza forgalomba, és mivel ezek receptre is kaphatók, a nagykereskedelem osztja el a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok megrendelése alapján. A gyógyvizeket általában az idősebb emberek fogyasztják, olyan nyugdíjasok, akiknek az a pár forint is sokat jelent, amennyivel olcsóbb, ha receptre íratják. A gyógyvízforgalmunk így érthetően rendkívül nagy és — különösen falun — egyre növekszik. Ebben az évben 103 ezer palackkal vettünk át a FÜSZÉRT-től, és mivel az üres üvegeket is gyógyszer- táraink veszik vissza, gyakorlatilag 200 ezer üveget kell megmozgatni. — A raktározási gondokat súlyosbítja, hogy a nagykereskedelem negyedévenként szállít és ilyenkor egy-egy nagyobb patika egy teherautóra való gyógy'” ^°t kell, hogy átvegyen. Higiéniai szempontból sem megfelelőek ezek a szállítmányok, már ami a csomagolást, a ládákat illeti. A betegek gyakran kimosat- lanul hozzák vissza az üvegeket, egyszóval mindenképpen megoldatlan a gyógyvizek patikai értékesítése. — A miskolci kollégáink által felvetett ötletet, a flakonba való csomagolást mindenképpen hasznosnak, megszívlelendőnek tartjuk. Már csak azért is, mert pillanatnyilag a gyógyszertárakban összegyűlt üres üvegeket saját gépkocsijainkkal először be kell hozni a központba, ahonnan konténerekkel szállítja el a FÜSZÉRT. P. É. Eszménk erejével Ácséi György elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának könyve Eszménk erejével címmel megjelent a Kossuth Könyvkiadónál. A válogatott cikkeket és előadásokat tartalmazó kötet átfogó képet nyújt kulturális életünk ideológiai kérdéseiről, tudománypolitikánkról, közművelődésünkről. Halál a bányában és a smek között Tatabányán a X/b-akna frontján egy körülbelül három köbméter nagyságú kő munka közben ráesett Ho- licskó Tamás 36 éves frontmester. környei lakosra, aki olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás után meghalt. A halálos baleset körülményeinek megállapítására vizsgálat indult. A Hortobágy és Hortobágy - halastó közötti vasútvonalon egy személyvonat halálra gázolta Veres Sándor 69 éves nyugdíjas, debreceni lakost. A halálos balesetet az idős em. bér figyelmetlensége okozta. Az előadónak asszisztense is akadt Karnuls Ágnes, a Kossuth Gimnázium negyedikes diákja személyében, aki az előadás illusztrációjaként, különböző gyakorlatokat mutatott be. (Agatha Tibor felvételei) A szőlő és a bor ex librisen Ex libris kiállítást rendezett a Mezőgazdasági Múzeum Nyíregyházán, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanácstermében. A tegnap megnyílt kiállításon a hazánkban található mintegy félezer közül a legértékesebb 200 ex librist mutatták be a nagyszámú érdeklődőnek. A kiállított könyvjelzőket — amelyeken a szőlő- és bortermelés egy-egy mozzanatát ábrázolják — a legmagasabb művészi igénnyel készítették. A nagy értékű ex libris gyűjteményt Lipóczi Norbert Lengyelországban élt, egyébként Tokaj környéki születésű gyűjtő ajándékozta a múzeumnak. Pihenés whullapósban 99 A mai ember és a jóga „A jóga népszerűségében három stádium van. Először, az emberek nem hallgatják meg és nem értik, másodszor, kigúnyolják, harmadszor pedig elfogadják. Magyarországon a jóga már az elfogadják’ stádiumban van.” — Ezekel a szavakkal kezdte ÓRA A FALON Kádár elvtárs kongresszusi vitazárója azóta is, és még bizonyára hosszú ideig tartalmas viták forrásául szolgál. Sok embertől hallottam idézni például azt a tréfásan megfogalmazott, mégis komoly intelmét, hogy egy embernek is nehéz másodállásban építeni a szocializmust, de egy egész országnak lehetetlen. Nekem különösen az tetszett, amit arról a bizonyos óráról mondott, aminek — szerinte — ott kellene függeni minden politikai és gazdasági testüket tanácstermének falán, valahol a Lenin-portré közelében. A képmás arra int bennünket, hogy soha ne térjünk el a helyes iránytól, az óra pedig arra, hogy az idő kérlelhetetlen, teendőinket nem halogathatjuk egyik napról a másikra. És talán még valamire ... Egy kicsit arra is, hogy szabjuk kurtábbra mondandónkat, az üres szavak cséplése helyett szenteljünk több időt a tetteknek. Mert bizony ma még gyakran veszünk részt olyan tanácskozásokon, ahol a hátsó sorokban ülök az irigyelt emberek, ők ugyanis nyugodtan szunyókálhatnak. Nemrégiben idéztük egy lengyel lapból — úgy látszik, nemcsak a mi betegségünk a szószaporítás — a nagyon találó „lelki emigráció” elnevezést. Azok követik el, akik a jelenléti ív szerint tevékeny részvevői a tanácskozásnak, de valójában csak testileg vannak jelen. Szellemük — az unalomtól és semmitmondástól megriasztva — kimenekül a teremből, s lehet, hogy éppen a karácsonyi ajándékvásárlás körül kalandozik. Illetlenség? Igen. De még inkább az sokat és unalmasan beszélni, olyan tanácskozásokat összehívni, melyek mindenki által régen ismert információkkal szolgálnak, s olyan kérdéseket „tálalni”, melyekre régen megszületett a válasz. , Persze, az is előfordul, hogy a témáját tekintve sokat ígérő eszmecsere ellaposodik Miért? Gyakran azért, mert a vitaindító beszámoló túl hosszúra sikerült, s mire odáig jut a szónok, hogy kéri a hallgatóság véleményét, a legtöbben már ásítoznak. Ha vitának hirdetünk egy rendezvényt, akkor az legyen valóban vita, s g szószóló csak jelezze a tisztázatlan kérdéseket. Akik pedig hozzászólásra jelentkeznek, vegyenek annyi fáradságot. hogy — ha kell — térjenek el az előre megirt, begyakorolt szövegtől. Mert nincs nagyobb bosszúság, mint ilyesmit hallani: ..Igaz ugyan, hogy az előttem szólók már kimerítően... de azért én is..." Jó tehát, ha ott függ az a bizonyos óra a falon, s még jobb, ha lelki• szemeink előtt mindig forognak a mutatók, ahányszor szót kapunk egy kollektíva előtt. Persze, erről még nagyon sokat lehetne beszélni. De az óra jár! BÉKÉS DEZSŐ előadását legnap este a TIT Kazinczy Ferenc klubjában Dely Károly budapesti jógaoktató. Még a beszámoló előtt beszélgettünk el Dely Károlyival. — Mi tulajdonképpen a jóga? — A jógát legkielégítöb- ben Sri Jogendra, a Bombay-i Jóga Tudományos Kutató Intézet igazgatója határozta meg. Szerinte az ésszerűen értelmezett jóga olyan életmódot jelent, amely teljes fizikai, szellemi és erkölcsi egészséget nyújt, A jóga származása még az ókori Indiába és Tibetbe vezethető vissza'. Szakkifejezései is szanszkrit eredetűek. A jóga-tanítás tudomány, és azokat, akik ezzel a tannal foglalkoznak, jógiknak hívják. A jóga-rendszernek lényegében vallásokhoz, vagy kultuszokhoz semmi köze nincs. Technikája pontos, következetes és tudományos. — Mi az ön foglalkozása? — Én vagyok Magyarország egyetlen jógaoktatója, egyébként a Medicina Könyvkiadó szerkesztői tisztét is betöltőm. A közelmúltban megjelent- két jógakönyvet i.s én szerkesztettem. Elvégeztem a Testnevelési Főiskolái az Eötvösön pedig filozófiát hallgattam. — Mióta foglalkozik jógával? — Öt éve rendszeresen jó- gázom. Azóta teljesen nyugodt vagyok és beteg sem voltam. A jógában és a tornában sok közös elem van. A különbség az, bogy a jógában sokkal nagyobb gondot fordítanak a légzésre és a figyelem. koncentrációjára. Budapesten a TIT és az OKISZ keretein belül 350 embert oktatok jógára. — Miben látja a jóga hasznosságát? — Aki rendszeresen jógá- zi-k. nyugodt, vidám és boldog életet élhet. Nagy szerepe lehet a pihenésiben is. A „hullapóz” például több órás alvást is pótolhat. A ma emberét ülő embernek lehetne nevezni, mert nagy részük ülő foglalkozást végez. A kényelmes bútorok pedig nem a legegészségesebb testtartást biztosítják. amely előbb- utóbb valamilyen mozgásszervi deformációhoz vezethet. " Ezt azonban néhány jógagyakorlattal ellensúlyozni lehetne. Vagy egy másik gyakorlati példa: ha valaki sokáig van összegörnyedt pózban — márpedig ilyen gyakran előfordul mindenkivel — semmiesetre sem helyes a kifejezetten merev testtartás. Ez legalább any- nyira káros, mint az össze- gömyedés. Ilyen esetekben is rendkívül hasznosak a különböző jógagyakorlatok, amelyeket a különböző jóg'a- szakkönyvekből is megtanulhatunk. ma emberének tehat szüksége van a jógára. Népszerűsége hazánkban is egyre növekszik. Bizonyítja ezt az a té»iy is, hogy a nemrég 70 ezer példányban megjelent jógaszakkönyvo* azonnal elkapkodták. BOT A SÁNDOR i Aliért nem műanyag flakonban? A patikákat elárasztják az ivegek
