Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-24 / 301. szám

6 A város lakóiért, s nem önmagáért épül Interjú dr. Fekete Lászlóval, a városi tanács vb-elnökével A szeretet ünnepén Ilyenkor, a béke és a szeretet ünnepe, karácsony táján val latéra fogjuk néha önmagunkat: van-e szeretet a mi tár­sadalmunkban? Olyan szeretet, amely legalábbis annyira a kor lényegéből faliad, mint amennyire az ókor vad sötétségét fejezte ki a. vágyakozás egy Messiás után. aki megváltja szenvedéseitől az ő népét. Ha nem is. kérkedve, de önérzettel mondhatjuk: a mi tú­runk több szeretetet ád gyermekeinek, mint*a korábbi száza­dok bármelyike. A XX. században számolta töl végleg az emberiség a rabszolgaságnak évezredekkel korábbról if. rekedt intézményét. A mi századunkban teremtette s terem; i meg az orvostudomány a vérátömlesztés, a vese-, a szív-átül­tetés technikai feltételeit. Századunk emberei találták fel — A városfejlesztés kettős feladatot ró a tanácsra. Mi­nél gyorsabban, minél több lakást, de ugyanakkor egy' új Miskolcot is kell építeni. Bár e kettő szorosan össze­függ, mégis — bizonyos vo­natkozásokban — eltér. — Hogyan sikerül össze­egyeztetni a gazdaságossági és esztétikai követeimen ve­ket'.’ — ezzel á kérdéssel ke­restük fél dr. Fekete Lászlót, a városi párt-vb tagját, a vá­rosi tanács vb-elnökét. — Az igazság az, hogy na­gyon leszűkítve fogalmazunk, amikor csupán kettős fel­adatról beszélünk. De ha megpróbáljuk két szűk cso­portra botitam, akkor is lát­ható, hogy egy nagyon sok­rétű és nagyon sok gonddal, nehézséggel tarkított feladat a városfejlesztés — mondta bevezetőül dr. Fekete László, majd így folytatta-: — Városunk — az épüle­tek állományát tekintve — öreg. Vannak ma^nttfíajdon- ban levő házak, amiket ez­előtt 70—90 évvel építették. Ezek nagy pisze ma már em­beri tartózkodásra afig al­kalmas. Négy-ötezer lakás fölött azonnal 3d lehet mon­dani az ítéletet. Ká is mond­tuk. Vannak olyan területek, amelyék előtérbe kerülnek, mert vagy lakást vagy közin­tézményt^ építünk ott. s emiatt meg kell gyors^a- nunk a szanálást. De kényte­lenek vagyunk azon a terü­leten is bontani, ahol a la­kások állaga, a lakók életkö­rülményei rosszak. Gondolok itt a cementgyári barakkokra, a Danyl egy részére, a Szent- péteri kapui téglagyár, a kaptafágyár kornyékére. Né­hány Sziinva-parti épületre, a Vasgyár környékére. De ezek közé tartozik még — sok más mellett — a Gordon is, ahol körülbelül 50—60 százalékos szanálásra van szükség. — Önmagáért a városért tehát nem lehet építeni, mi nem vagyunk ehhez elég gaz­dagok. Az állam viszont biz­tosít nekünk megfelelő esz­közöket, hogy a lakásépítést összekapcsoljuk a városépí­téssel. Magyarországon két­féle városépítési és rekonst­rukciós folyamat ment végbe az elmúlt 15 évben. Az egyik — amit szinte általánosnak nevezhetünk — a külső vá­rosrészek beépítését irányoz­ta elő. Ezért ma már a haj­dani perifériában komforto­sabb. észté tikusabb lakáso­kat találunk a városok több­ségében, mint a belterületen. — Ilyen irányú városfej­lesztési folyamat zajlott le Miskolcon is. Csakhogy a szabad területek lassan el­fogytak. Hogyan tovább? — Ezelőtt, akár csak tíz esztendővel is, senki sem hitte volna, hogy a lakás­építés így meggyorsul majd nálunk. Korábban mi Mis­kolcon csak azt tudtuk el­képzelni, hogy ezer, ezerkét­száz lakás épülhet egy év alatt. A technikai-technoló­giai felkészültség csak eny- nyire adott lehetőséget. Ma azonban már nem meglepő, hogy évente 2 ezer, 2 ezer 500 lakást lehet építeni. — Az előnyős változás nyil­vánvalóan a házgyár mun­kába állásának köszönhető. ' A magasépítők gyors tempó­jával azonban alig-alig tud­nak lépést tartani már nap­jainkban is a mélyépítők, vontatottan halad az elő- közművesítés. — Ha egy évig nem ad­nánk senkinek lakást, akkor megfelelően elő lehetne ké­szíteni a területeket. Foglal­koztunk ezzel az alternatí­vával, még az Építésügyi Mi­nisztérium is azt javasolta, hogy próbáljuk ki ezt a mód­szert. Mi azonban végül mégis inkább kompromisszu­mos megoldásra jutottunk. El kellett vetnünk, hogy fel­áldozunk egy évi lakásmeny - nyiséget. Mert —mint mond­tam — a lakásépítés nem ön­magáért a városépítésért van, hanem a lakosságért. Elfogytak a szabad telkek, ezért ki kellett tehát válasz­tanunk .azokat a területeket ahol kevés lakásáldozattal lehet építeni. Ezért- építet­tünk Hejőcsabán, ahol érték­telen épületeket bontottunk le és a Gordonban, ahol csak 50 százalékos volt a szaná­lás. Alacsony a bontási arány a diósgyőri városrészben is. » — Eddig csak a lakásépí­tésről beszéltünk. Miskolcnafc azonban, mint Északkelet- Magyarország központjának, rendelkeznie kell számos köz­intézménnyel i$. — A városi tanács mai’ evekkel ezelőtt arra ösztön­zött számos intézményt, hogy építsen magának önálló szék­házat. így született meg pél­dául a Borsodi Szénbányák, az ÉMÁSZ, az MHSZ új székháza. Közismert, hogy az építészek ma már a város- központokat úgy tervezik, hogy itt helyezkedjenek el gz igazgatási, hatósági közép- és felsőfokú ellátási közpon­tok. Miskolc városközpontjá­ban azonban még ma is az épületek többsége lakóiváz. De már nem sokáig. A már meglevő SZMT-széfcház és a sportcsarnok szomszédságá­ban épül fel a megyei könyv­tár, s itt kap helyet egy szál­loda is. Részletes rendezési terv készüK a Népkert, a Székelykert, a Szinva-part, a Tanácsház tár beépítésére, a Búza tér és a Centrum Áru­ház környékének rendezésére. Épül a belvárosban szol­gáltatóház, 15 ezen négyzet- méter alapterületű üzlet és számos más funkciójú épület. Az új épületek túlnyomó többsége egyedi építkezés­ként valósul meg. Emellett folynak olyan jelentős, a vá­rosképet is javító munkák, mfnt például a Pece befe­dése, a belváros úthálózatá­nak és világításának a kor­szerűsítése. Az Avas beépí­tése is egy olyan panorámát ad majd, hogy nem kell szé­gyenkeznünk vendégeink előtt. — Lcm tehát Miskoicnak egry szép városközpontja, ahol érvényesülhet a tervezők fan­táziája és lesznek komfortos otthonokat nyújtó, őc bi­zony nem tül szép lakóte­lepei. — Vitathatatlan, hogy az új lakótelepek lehetnének szebbek is. De azért máris rendelkezünk tiszteletre mél­tó kivételekkel. A kiliáni telep például országosan is megállja a helyét. A most alakuló diósgyőri városköz­pontnak is igen szép, sőt egyedülálló keretet ad majd a vár és környéke, a hegyek koszorúja. — Nem lehetett volna mar eddig is többet áldozni az esztétikum oltárán például a Győri kapui lakótelepért? — Nem akarom most bí­rálni az építőipart, egész év­ben úgy is megteszem elég sokszor. A házgyár — az épí­tők mentségére legyen mond­va — rövid múltra tekinthet vissza. De az biztos, hbgy le­hetnének esztétikusabbak, változatosabbak például a Győri kapui épületek. — Lapunkban is hírt ad­tunk róla, hogy az építő- és képzőművészek a tanács tá­mogatásával szobrokkal és egyéb alkotásokkal díszítik majd a telepet. A szándék tiszteletre méltó, de így utó­lag alapvető változást nem hozhat ez a terv sem a lakó­telep esztétikai arculatában. . — Egyetértünk abban, hogy bár hasznos lehet, de .neu csak ettől, sőt nem is első­sorban ettől várjuk lakóte­lepeink szépülését. Mármint az ezután épülőkét. A ház­gyári termékeket kell válto­zatosabbá tenni. Folyik a kutatás, bizonyos színező, dí­szítő anyagok kidolgozására. Van egy olyan lehetőség is, hogy házgyári termékeket cserélünk á városok között. — Beszélgetésünkből kidé­iül, hogy mennyi gonddal, bajjal jár a városfejlesztés. Melyik kérdés okozta a leg­több fejtörést idén a végre­hajtó bizottságnak? — A lakások szanálása. Ha eltervezzük, hogy egy terü­letre valamit építünk, már évekkeil előbb el kell készí­teni a közművesítés terveit, s ha ott magántulajdonban levő házak vannak, el kell végezni a szanálást is. Az érdekeltek egy része azt mondja: jobb lakásba kerü­lök — és nem vitatkozik so­kat. Másik része azonban semmiképpen sem akar köl­tözni, mert itt született, itt élt, megszokta a környezetét sflb... A harmadik csoport­ba tartozók okozzák azonban a legtöbb gondot, mert ők egyszerűen keresni akarnak a városfejlesztésen. Ezek a személyek felkeresik az ösz- szes párt- és állami szerve­ket, sőt elmennek a kormány és a pártközpont vezetőihez, vitatkoznak, peréinek. A ki­vitelező nem nagyon törődik vele, hogy az építkezést le kell állítani. Nekünk azon­ban milliós kárunk szárma­zik nemegyszer az ilyen hu­zavonából. Ha azt mondom, hogy a beruházások' lebo­nyolítása néha kisebb fel­adat, mint az előkészítés, ak­kor nem túlzók. —■ Es önnek, személy sze­rint, mi okozta a legtöbb gondot, álmatlan éjszakát? — Nem egy probléma van, ami foglalkoztatja az embert. Engem talán leginkább a közlekedési viszonyok tölte­nek el gonddal. Ez alatt ér­tem az úthálózatot is. És egy másik téma: Mis­kolcot még mindig „piszkos” városként emlegetik egyesek. Itt születtem, valószínűleg én is mondtam már, hogy pisz­kos város a miénk. Jelenleg azonban más a véleményem. A városban az elmúlt 11 év alatt ugyanis történt néhány olyan intézkedés, mely in­dokolatlanná teszi a csúnya jelzőt. Az összes belterületi utak rendben vannak, egy­két olyan kivételtől eltekint­ve, ahol jelentősebb építke­zés indul majd. A köztiszta­sági vállalat tevékenysége is jóval színvonalasabb, igénye­sebb, mint néhány éve volt Tehát az alaptalan megjegy­zések, kritikák azok, melyek engem a legjobban bosszan­tanak. Vagy mondok valami mást. Amíg nem volt szép áruházunk, sportcsarnokunk, addig mindig a fejünkhöz vágták ezeknek a hiányát. Most. hogy van. mindenki természetesnek veszi, s alig dicsérik, hogy milyen szép. Pedig lenne rá ok. Mindazt, ami egészséges, jó szándékú kritika, ei kell fo­gadni. De vannak olyan igé­nyek is. amelyek joggal vi­tathatók. És van a városban egy olyan réteg is, mely tar­tózkodó álláspontra helyez­kedik, nem osztozik sem örö­meinkben, sem gondjaink­ban. őket kellene felráz­nunk, hogy váljanak val<t ban városukért rajongó lo­kálpatriótákká. BÉKÉS DEZSŐ a többi között — a penicillint, eltorlaszolták a járványos gyermekbénulás útját, sok évvel meghosszabbították az átla­gos emberi életkort. A mi századunk gyermekei hatoltak be a legmélyebben a Föl5] titkaiba, ők emelkedtek legközelebb a csillagokhoz. A szeretet azonban nem csak érzés. Cselekvés, aktivitás is. Árvíz döntötte romba sok ezer magyar állampolgár, hazám fiai, velem egysorsú. dolgos emberek hajlékát! Szeretem őket, ha személy szerint talán egyikükhöz sem fűz barátság, vagy ismeretség... Es összegyűlnek a forintok és 'útrakelnek épí­tők, és árad az ország más tájairól az anyag, hogy talpra álljanak a károsultak Nem tekintem a mi társadalmunkat a szeretet monopolis­tájának. De azt sem hallgatom, el, hogy rtépünk a történelem legcselekvőbb emberszerető mozgalmának a sodrában él. Olyan hazát építünk, amelyik nemcsak fölindul az emberi elesettség láttán, de eltökélten, országos méretekben, erejét megfeszítve küzd azért, hogy ne legyenek társadalmunknak elesettjei. A mi társadalmunk úgy szereti az embert, hogy azt hirdeti: „Aki nincs ellenünk, az velünk van..." A legenda szerint csillag mutatta meg a betlehemi hajlékot a három királynak. Ma is van csillag, amelyik beragyogja a szereteíre vágyó emberiség álmait.. Ennek fénye alatt egyenlő jogú mindenki, akit anya szült. A világpak azon a részén, ahol ez a csillag ékesíti a középületeket, hegyormokat és gomblyukakat, ptt a milliók megfeszítik erejüket, hogy em­berhez méltó viszonyokat alakítsanak ki. Erre' gondolok, amikor kígyóinak az ünnep gyertyái, me­lyekből soha nem égett annyi a magyar otthonokban, mint amióta a szocializmus ötágú csillaga világítja be a mi népünk Hobbyja: műgyűjtés Kard és kardtartó diszmagyarhoz, atillára és mentére való gombokkal, sarkantyúk, öv. csótány és toliforgó. Török kardok, kések, ku­ruc szablyák, zsoldossisakok, mammutfog, majomkoponya, érmek, pipák, pisztolyok tömkelegé. Az ablaknál nagy, embermagasságú váza. A fiókban levelek, bélyegek, a falról három pisztoly néma csöve mered rám. A sarok­ban békésen nyugszik a pipatórium. Mindezek Ludányi Tibor, a Miskolci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat dekorációs csoportjának vezetője ottho­nában. — Mióta gyűjtő? — Tíz-tizenkét éve gyűjtöm a régiségeket; gyűjteményem 600 darabra tehető. Hogy kezdtem? Vettem nagyon ol­csón egy tatár koponyát, egy janicsár puskát és egy 1640- es kiadású, latin nyelvű könyvet. Leül és egy török puskát vesz elő. Ez működőképes — mondja. — Mint futballbíró. sok helyen megfordulok, így alkalmam van a gyűjtésre. Járom a padlásokat falun, s a kollégák is mindig hoznak valami érdekességet. Kezdet­ben mindent gyűjtöttem, de aztán elcseréltem azokat a darabokat, amelyeket nem éreztem hozzám közelállónak. Persze, minden darabtól ne­héz megválni. — Gyűjteményének kin­csei? — Az országban egyedül nálam található ez az 52 darabból álló diszmagyar- gamitúra: díszkarddal, tar­tójával, gombokkal az atillára és mentére, sarkantyú, csó­tány, toliforgó és öv. Itt van II. Miksa császár nemességet adományozó levele valódi kutyabőrön, II. Rákóczi egy tarsolylevele, Zrínyi Ilona, Báthory Zsófia, I. Rákóczi le­vele. Specialitásom a vágó-, szúró- és lőfegyverek, a ha­dikitüntetések és pipák. Di- csekedhetem még négy-öl ezer kötetnyi latin nyelvű könyvvel, megvan Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauza, az Erkölcs történet I—IV. Ezeket csak gyűjtők­nek adták ki. — Mit adna el? — Eladni? Olyat nem te­szek, szerintem, aki elad, az kereskedő. Én gyűjtő vagyok és szenvedélyes. KÓBOR PÁL Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk kedves olvasóinknak. A Déli Hírlap szerKesztosége

Next

/
Oldalképek
Tartalom