Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-23 / 300. szám
Ezer oldal egy országrészről Megjelent a borsodi monográfia „...A termelőerők nyugodt fejlődése révén a megállapo- dottság békessége jellemzi társadalmunkat. S amire eddig nem volt érkezésünk, most próbálkozunk vele: e monográ- fikus tanulmányokból összeállított könyv példázza szándékunk jóhiszeműségét. ... A messzibb múlt is megszólaltatik a kötetben, hogy a történelmi hűség hitelével bizonyítson népi államunk eredményei mellett. Gondok is felrajzolódnak, természetesen együttgondolkozásra, kollektív cselekvésre invitálva az olvasót.” Ezekkel a sorokkal bocsátja útjára a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke azt az országos viszonylatban is példamutató kötetet, mely számos szakember öt esztendei műm Icájának eredménye. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára (ez a monog- ráíia teljes címe) több mint ezer oldalon mutatja be ennek az országrésznyi kijj- igazgatási egységnek historikus múltját, a vármegyék kialakulásától egészien 1965- ig. A kötet szerkesztési munkájáról, céljáról Varga Gá- borné, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, a monográfia szerkesztő bizottságának elnöke tájékoztatta tegnap a sajtó miskolci képviselőit. A monográfia struktúráját, s tartalmát némileg megismerve, megállapí that j uk: rendkívül hasznos forrásmunkával gazdagodtunk. 1885 óta nem jelent meg Borsodról átfogó mű, a mostanihoz hasonló alapos és részletes értékelésről pedig egyáltalán nem beszélhetünk. A szerkesztő bizottságnak sikerült a régebbi korok ás az elmúlt évtizedek feldolgozásában a helyes arányokat megtalálnia. A vármegyék kialakulásától a népi demokrácia megszületéséig terjedő fejezetek inkább csak áttekintést nyújtanak, míg az utóbbi évtizedek kritikai feldolgozása — számos adattal és dokumentummal kiegészítve — jól tükrözi a történelmi, gazdasági változásokat. * A kötet egyébként két nagy „fejezetre” tagozódik. 140 szerzői ívet a tanulmányok foglalnak el, a terjedelmesebb rész pedig (670! oldal) adattár, mely Abaújal- pártól Zsujtáig minden megyebeli község adatait azonos sorszámban közli. Növeli a monográfia értékét, hogy a tanulmányok többsége eredeti forrásanyagok alapján készült. Az illusztrációk — a vizsolyi biblia címlapjától egészen napjaink létesítményednek fotóiig tartalmilag és hangulatilag egyaránt jól egészítik ki a könyvet- Szép példája ez a mű az alkotói összefogásnak, különösen egy olyan városban, megyében, ahol humán jellegű kutatóintézetek nincsen- nek. A monográfia, mely három nyomda — köztük- a borsodi — kooperációjával még felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján megjelenhetett, remélhetőleg eljut majd • minden borsodi településre, haszonnal forgathatják közművelődési és tudományos könyvtárainkban, s a 2500 példányból jut majd a könyvesboltokba is. (gyarmati) Mit nézünk meg a tévében? A televízió és a rádió tömegkommunikációs, közvéleménykutató osztálya egy októberi műsorhétről 1412 ember véleményét kérdezte meg. A „legnézettebb” műsorok a hét mipd a hat adásnapján a húsz órakor kezdődő, úgynevezett főműsorok. Az emberek az első tévéhíradó előtt ma már elég ritkán kapcsolják be készüléküket. A műsorkezdés és az első híradó között az adásnapok többségében legfeljebb csak a készüléktulajdonosok 15— 20 százaléka tartja bekapcsolva a televíziót, ami nem több 300—350 ezer nézőnél. Ebből máris az következik, hogy a tévénézők millióiról szóló eszmefuttatások ma már csak korlátozottan érvényesek. A tévéhíradókat is csak a megkérdezettek 50 százaléka nézte naponta. Érdekes jelenség viszont, hogy az első híradó nézettségére milyen hatással van az utána következő főműsor. Azon a napon, amikor este nyolckor a Fekete nyilat vetítették, már a félnyolcas híradót is végignézte a megkérdezettek 60 százaléka. Azon a napon, amikor egy operát adtak a fő műsoridőben — amit a megkérdezetteknek mintegy 30 százaléka nézett végig —, a híradóra sem voltak 40 százaléknál többen kíváncsiak. A nézettség természetesen nem feltétlenül esik egybe a tetszés hasonló fokával, mert például ezen a bizonyos októberi héten nem a nézettség tekintetében első Fekete nyil volt a tetszési lista vezetője, hanem... mi más is lehetett volna? ... a megismételt Kockázat. Színész vagy rendező? Beszélgetés Iglódi Istvánnal A Gárdonyi Géza Művelődési Házban mutatkoztak be a miskolci közönség előtt Iglódi István és Galkó Balázs, a budapesti Nemzeti Színház művészei. Iglódi István Anouüh Szabad a vásár-ából és Shakespeare Athéni Timon-jábol adott elő részleteket. Az első Napóleon száznapos visszatéréséről és végső kudarcáról, az utóbbi pedig a magára hagyott, az emberekben csalódott, s már az őrület felé közeledő Timonról szól. A Galkó Balázs által elmondott versek pedig — úgy éreztük — az előző két műből áradó pesszimizmusra válaszoltak. Az előadás után kértük meg a fiatal színész-rendezőt, hogy nyilatkozzon a Déli Hírlapnak. — Iglódi István előadóestjeiről még nem sokat hallottunk . — A mai volt életem első ilyen produkciója, melyet ne előadóestnek nevezzünk, mert én úgy érzem, hogy egy előadóest nemcsak művészi hitvallás, hanem egy egész életmű betetőzése is kell hogy legyen. A 27 évemhez ez még korai... — ön azon kevés fiatal művészek közé tartozik, akik a Színművészeti Főiskolán a színészi mellett a rendezői szakot is elvégezték. Óhatatlanul előkerül a kérdés: színész vagy rendező? — Most február 26-ig elsősorban és kizárólag színész vagyok. Minden erőmet az akkor bemutatásra kerülő Rómeó és Júlia Mercutiójá- nak megformálására fordítom. Különben ha megnézzük a világ legjelesebb színházainak embereit, közöttük sok a színész-rendező. Szerintem minden rendezőben benne lakozik a színész, és minden jó színész belül egy kicsit rendező is, szóval elválaszthatatlan a kettő. — A film és a színház neve nálunk eléggé összeforrt. Vajon egy színpadi művész számára mit jelent a film? — Közel sem annyit, mint a színház! Az idén több filmet is forgattam, s most jöttem rá, hogy a film számomra nem ad olyan művészi kielégülést, mint a színpad. — Tervei? — Most fordítom oroszból Sosztakovics Az orr című operájának librettóját. Ezt szeretném majd megrendezni a Színművészeti Főiskolán. (... ős) Gyula vitéz télen-nyáron a címe a színes magyar filmvígjátéknak, amelyet holnaptól kezdve vetítenek a Kossuth moziban. Éer- czeg Miklós novellájából Polgár András írta, Bácskai Lauró István rendezte. A tévé kalandfilm-sorozathoz keres főszereplőt. Véletlenül fedezik fel Prohászka Ferit, ő lesz Gyula vitéz. A sorozat olyan népszerűvé válik, hogy amikor különböző „szempontok” miatt Gyula vitéz kivégzésével ér véget a kalandfilm, a közönség fellázad. A tévéstáb azonban leleményes és kivágja magát. — A film témája érdekes, meséje jó szórakozást ígér, Koncz Gábor, Kállai. Ferenc, Öze Lajos, Almási Éva játéka pedig szintén biztosítékai a sikernek. A Valóságban olvastuk Lovárok és khelderások éjféltől reggelig Magyarországi cigánytelepekről, illetve az oláhcigányságon belüli lovár és khelderás törzs életéről közölt két rövidebb tanulmányt a folyóirat. Egy 1960-as felmérés tanúsága szerint hazánkban 2100 cigánytelep van. Építőik és lakóik mind nyelvi hovatartozásukat, mind kulturális szintjüket tekintve eltérnek egymástól. Egyben egyeznek meg: a telephez való viszonyukban. Matolay Magdolna és Vekerdi László cigánytelepülésekről szóló tanulmánya a telep meghatározó és visszahúzó hatását hangsúPATATOS... Először csak képek jelentek meg a recehártyán. Mindennapos képek; emberek mozogtak rajtuk és megszokott dolgokat müveitek: mentek a munkába, tele kosárral jöttek hazafelé a piacról és alkonyaitájt mozijegyet vettek. Ilyenkor mindig jön egy összefüggő képsor, amelynek a kellős közepén felébresztik az embert, és ez nagyon rosszul esik. Álmodni ezért jó, és ezért rossz ... Megjött a képsor. Pálmafákkal kezdődött, s a pálmafák környékén minden sárgászöld volt. A sárgászöld világban emberek jelentek meg. Kifejlettek és térdigéröek. Bar- naszínűek voltak, a szemük is barna volt Kevés ruha volt rajtuk, duzzadt ajkaik mögül pedig nagyon hiányos, rossz fogsor éktelenkedett elő. Pókhasú gyerekeket láttam, amint nyers krumplit ettek; a krumpli habzó, gyér leve lassan folyt lefelé a szájuk két sarkán. Aztán a felnőttek valami ismeretlen szerszámmal a földet kaparászták, s a betonkemény talajból krumplit próbáltak kicsikarni, amit aztán odaadtak a gyerekeknek. Ezek a krumplik sokkal kisebbek voltak, a levülc sem csörgött. „Az ország északkeleti vidékein hozzávetőlegesen hárommillió ember van kitéve állandóan az éhhalál veszélyének. A legtöbben avitaminózisban, hiánybetegségben halnak meg. A lakosság fő tápláléka a kicsire növő édesburgonya és az aszályra különösen erősen reagáló bab. Általános, évszázad óta ismert jelenség a vidéken a geofágia, a földevés” ... Ekkor szóltak, hogy ébredjek. Hároméves, tizenhét kilós fiam kuncogva mászott keresztül a fejemen. Hatalmasat rúgtam a takarómon; mindig úgy kell ébredni, hogy az ember eleve gyorsan mozogjon. Egy könyv hullott paplanomról a padlóra, kinyitva esett le. Belenéztem: „Az ország északkeleti vidékein ... hárommillió ember . . . éhhalál veszélyének... a geofágia, a földevés.” Zöld borítója volt a könyvnek. Címe: „Az éhező Brazília”. Irta: prof. Josue de Castro. A fiam teljesen meztelenül ült az asztalnál és egy félliteres kakaósbögrével birkózik ... Kavarog a gyomrom, cigaretta után matatok a zakóm zsebében. Patatos,.. .los funedros patatos ... Krumplik, azok a hatalmas krumplik. l—s — n) lyozza elsősorban. Vizsgálatukat Kalocsa cigánytelepén, Gödrökön végezték, ahol nyolc család mintegy 500— 600 tagja él. A tanulmány társadalmunkba való beilleszkedés mellett tör lándzsát, s ennek biztosítékait keresi elsősorban a cigánylakosság körében. Nem sokat talál. Javaslata: a legfiata- labbakkal kell kezdem; óvodákat, napközi otthonokat, diákotthonokat kell létesíteni cigánygyerekek számára, i Ezekkel lehetne ellensúlyozni j még idejében a cigánytelep ingerszegény, igénymeghatározó jellegét. Sziklai Imre Budapest III. kerületében öt éven keresztül kísérte figyelemmel az oláhcigányok két törzsének, a lovároknak és a khelderá- soknak életét, mint gyermekeik tanítója. Viszonyaik, szokásaik leírásánál belülről is képes megmutatni a cigányéletet. Tanulmányában két fontos tény érdemel külön említést. Az egyik a cigányélet belső közösségi ösz- szetartó erejének pozitív hatása, a másik a cigánygyerekek sajátos személyiségfejlődése. A szerző ez utóbbira alapozza a speciális cigányoktatási rendszer szükségességét. Tanulmányát figyelmeztetéssel fejezi be; azasz- szimilálódó cigányok száma messze elmarad az utóbbi évek népszaoorulatához viszonyítva. Tehát, a cigányság léte nem csökkenő, hanem növekedő társadalmi problémát jelent. (nyakas) ÖSSZEESKÜVÉST LEPLEZTEK LE A bolíviai hatóságok bejelentették, hogy összeesküvést lepleztek le, amelynek célja Juan Jósé elnök meggyilkolása és új kormány alakítása lett volna. A leleplezett összeesküvést a jobboldali szélsőséges pártok szervezték. ELTŰNT Két Picasso-festmény tűnt el a New York-i Guggenheim múzeumból. A „Nő nyitott legyezővel” és az „Asztal az ablak előtt” című képek értékét mintegy 110 ezer dollárra becsülik. ÖTVENEZER DOLLÁRÉRT MEGVETTE Alain Delon filmszínész 50 ezer dollárért megvette De Gaulle 1940 júniusi felhívásának eredeti kézírásos példányát. Ez a felhívás tartalmazza a híres mondatot: „Franciaország elvesztett egy csatát, de nem vesztette el á háborút”. POKOLGÉP ROBBANT A marseille-i spanyol konzulátus egyik épülete előtt pokolgép robbant és ki se1'' > anyagi kárt okozott. ÉHSÉGSZTRÁJK Mannheimben nyugatnémet fiatalok és a városban élő spanyolok éhségsztrájkba kezdtek, tiltakozásul a burgosi per ellen. SÚLYOS HELYZET A HÓ MIATT A napokban lehullott hatalmas mennyiségű hó súlyos helyzetet teremtett Szíriában. A sivatagban — Hanna térségben — élő beduin családok nagy része teljesen elszigetelődött a külvilágtól. A kormány most helikopterekkel próbálja elszállítani, vagy élelemmel és takarókkal ellátni a bajba jutottakat. bíróság előtt ÖT SS-HÓHÉR Wiesbadenban folytatódik annak az öt SS-hóhérnak a bűnpere, akik a második világháborúban közvetlenül részt vettek zsidó származású személyek tömeges kivégzésében. Lelkiismeretüket 65 ezer gyilkosság terheli. A PAPI NŐTLENSÉGRŐL VI. Pál pápa bejelentette, hogy 1971 szeptemberére összehívja a püspöki szinó- dust, amely megtárgyalja majd a többi között a papi nőtlenség kérdését. Az egyházfő beszédében elítélte az Olaszországban már törvényerőre emelkedett válási .örvényt. SZABADON BOCSÁTOTTÁK Pekingben David Johnston angol bankárt szabadon bocsátották. A most 56 éves bankárt a, kínai szervek 1968 augusztusában ■ kémkedés gyanújával tartóztatták le. MŰTÉTRE LESZ SZÜKSÉG A 22 éves angol Lillian Board, olimpiai ezüstérmes atlétanő, mint ismeretes, hetek óta egy NSZK-beli klinika lakója. Boardot este váratlanul a ringbergi klinikáról egy müncheni kórházba szállították. Az orvosok nyilatkozata szerint bél- átfúródás következett be. valószínűleg műtétre lesz szükség.
