Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

Az utolsó csavarig A jövő év első felében összeszerelik Lagosban azt a vasáruüzemet, amelyet a miskolci Vas- és Fémipari Ktsz készített. Az utolsó csa­varig minden készen áll a hosszú útra. Az új kisüzem 1971 második negyedévében megkezdi a termelést Nigé­riában. Csattog a korbács A fajgyűlölő Dél-Afrikai Köztársaság parlamentjében az igazságügyminiszter beje­lentette, hogy 1968 júniusá­tól 1969 júniusáig összesen 39 ezer 650 személyt ítéltek megkorbácsolásra. Mitől ájultál el, drágám? Nem láttál még valódi indiánt?! (A Vjesnik karikatúrája) Csődbe ment vállalatok A Welt am Sonntag nyu* gatnémet lap szerint csak az utóbbi hat hónapban az NSZK-ban összesen 1666 csődbe ment vállalatot árve­reztek el. Pankám, ugye jó itt nekem...? Széttört némaság A némaság előfordul veleszületett formájában, későbbi életkorban az agy egyes betegségeivel kapcsolatban, vagy át­meneti jelleggel lelki behatások következtében (például ijedt­ség, hallucinációk hatására). (Üj Magyar Lexikon, V. kötet) Harminckét évvel ezelőtt Nagy Jánoené szülei az utób­bi ok következményeként könyvelték el akkor első osz­tályos lányuk némaságát és süketségét. Reménykedtek, hogy csak átmeneti jellegű lelki behatásról van szó. Nem így történt. Lányuk mindörökre süketnéma ma­radt. Ma már nem is em­lékszik rá, hogy valaha be­szélni is tudott, s hallotta a zenét, a hangokat. Amikor egy-két hete a Diósgyőri Gépgyár szivaty- tyúüzemének szerelőcsarno­kában megszólítottam, csak nézett rám, szája hangtala­nul mozgott, s én képtelen voltam felfogni, miért nem válaszol- Egészen addig, amíg egy szerelő oda nem lépett, s meg nem mondta: akit kérdeztem, nem értette sza­vaimat, s nem is tud vála­szolni. * Ülünk a reggeliző asztal­nál. A Hadház- és Kardos­brigád tagjai vesznek körül bennünket, s figyelnek Nagy Jánosné történetére. Itt dol­gozó öccse, Pavella László mesél. — 1955-ben ismerte meg Jancsit, s még ebben az év­ben férjhez is ment sors­társához. A sógorom is sü­ketnéma .. Ekkor már négy éve dolgozott a gyárban. Mi­kor is született a gyerek? A kérdést szótagolva, jelekkel illusztrálva közvetíti nővéré­hez. aki hangtalanul vála­szol. — 1957-ben. Nagyon bol­dogok voltunk. Ki tudná azt leírni szavak­kal, mit érezhetett ez azasz- szony, s a férje, amikor Nagy Tibor megszületett. Vajon hányszor gondoltak arra, hogy süket és néma lesz-e ő is, s ha nem, hát hogyan nevelik, hogyan tanítják meg beszélni? Amikor erről szólunk, a 38 éves asszony szemébe még most is köny- nyek tolulnak, öccse is csak nehezen „fordítja” a ki nem mondott szavakat: — Nyolchónapos volt Ti­biké, amikor egyszer rán­gatni kezdte a kezemet. Tud­tam, hogy valamit akar. Az ajtó felé néztem. Vendég jött, ő halottá meg a kopog­tatást. Azt jelezte ... Azóta 12 év telt el. Tibi ma már nagyfiú, iskolás. Megtanult szüleivel beszél­ni, s az emberekkel is. Se­g'itett a család, a rokonság, a munkatársak... * — Mikor került Nagynéa brigádba? — Több mint tíz éve, ami­kor megalakultunk. Tulaj­donképpen a Kardos-brigád tagja, csak Palival dolgozik együtt, aki viszont a mi bri­gádunkban van. Nagyon ügyes asszony, nagyon sze­retjük .valamennyien. Kér- dezze .csak meg Palit... Palf, ' a Hadházi-brigád ezermestere ezt mondja Nagynéról: — Kitesz két férfit is. Amit egyszer megmutatunk neki, megcsinálja, nyugod­tan rá lehet bízni. Tavaly megérdemelten lett kiváló dolgozó is. A legjobban én tudok vele beszélni, de a többiek is megértik, illetve ő is megérti őket. Egyszer el akarták vinni más munka­helyre. Tudja, ez termelő üzem, ahol könnyen történ­het baleset. Nem engedtük. Tud vigyázni magára, sőt még ránk is. Ismét Pavella László, a tíz évvel fiatalabb testvér se­gít a beszélgetésben. Most az én szavaimat „fordítja”. — Ha üzemvezető lennék valahol, s azt mondanám magának, adok a mostani 8.10-es órabére helyett, mond­juk, 10,50-et, eljönne? A néma női arcról szere­tet és öröm sugárzik, ami­kor megérti a kérdést. — Nem — válaszolja most nagy meglepetésemre —, majd hozzá teszi: — Pa,- ri-kám... — A többit, hogy „ugye, jó itt nekem” már ismét öccse mondja. — Egyes egytagú szavakat ki tud mondani, mi is ta­nítjuk, de az 1-t r-nek ejti, azért mondja, hogy Pari — meséli Hadházi" István Amikor elbúcsúzom, öcs- cse segítségével még meg­kérdezem, mit szeretne, ha teljesülhetne legnagyobb kí­vánsága. Azt gondoltam, azt válaszolja majd, hogy sze­retne beszélni, hallani a fiát, a brigádtársakat, vagy egy ötös találatot, hogy ne kell­jen dolgoznia. Csalódnom kellett. Ezt mondta becsé­nek: — Szeretnék száz évig él­ni. Szeretem az embereket, a brigádot, a műhelyt... NYIKES IMRE A DH városfejlesztési fóruma i A Szudi-tanya jövője Nézhet-e északra az ablak? Hol lesz zöldterület? A városfejlesztési fórum mai számában a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár közötti terület jövőjével, a DVTK-stadion és a kerékpárút környékének rendezésével kapcsolatos kérdésekre kértünk választ Horváth Béla városi főépítésztől. Olvashatatlan aláírással kaptuk kézbe a követke­ző kérdést: — Milyen városrendezési elképzelé­sek vannak a két nagy gyár közötti, a Szinvától délre eső terület fejlesz­téséről? — A Lenin Kohászati Mű­vek főbejárata előtti terület rendezése a Gőzön Lajos ut­ca mindkét oldalán megke»-. dődik. Távlati terveink a Marx Károly utca déli ol­dalán biztosítják a városrész további rekonstrukcióját, de ez az elkövetkező években csak lassú ütemben folyta­tódik. A közeljövő terveiben ezen a városrészen csak egy óvoda és egy bölcsőde építé­se szerepel. A városrendezők a két nagyüzem környékén ügyelnek arra, hogy a leve­gő tisztasága érdekében ösz- szefüggő zöldterületet alakít­sanak ki. Egy-egy zöldövezet kialakítása végett azonban még időszerűtlen volna la­kóházakat lebontani. Ezért a városrész rekonstrukciója át­húzódik az ötödik ötéves terv idejére. Konkrét terveink csak a már említett építke­zésekkel kapcsolatban van­nak. Kerékgyártó Imre, III. kerület Gépész utcai la­kos kérdezi: — A DVTK- stadiontól délre elterülő Szudi-tanya néven is­mert — terület évtize­dek óta kihasználatlan. Milyen elképzelések van­nak e városrésszel? — A távlati városrendezési tervek a Lórántffy Zsuzsan­na utca és a DVTK-stadion keleti oldala közötti városré­szen egy komplex sportliget számára biztosítanak helyet, ahol minden egyes sportléte­sítménynek fenntartják a szükséges területet. Az el­képzelések szerint itt — töb­bek között — gyakorló pá­lyákat, kispályákat, uszodát és korcsolyapályát építenek. Ezen a területen biztosítanak helyet a későbbiek során a cirkuszoknak is. A sportlé­tesítmények építésére csak a negyedik ötéves tervet köve­tő időszakban, 1975 után ke­rül sor.' Csekő József né a Szin- va-parti kerékpárút kör­nyékének rendezéséről érdeklődött. — A Szinva mentén húzó­dó Kiss Ernő utca a távlati városrendezési tervek sze­rint is forgalmi út marad. A vele párhuzamosan, a köz­vetlen a Szinva-part men­tén haladó kerékpárút el­bontása ma még időszerűt­len, mert megfelelően he­lyettesíti a hiányzó part menti sétányt Másrészt, a Kiss Ernő utca későbbi re­konstrukciója során a ke­rékpárutat az úttest szélesí­tésére használják fel. A ke­rékpárút Thököly utcától ke­letre eső szakaszának rende­zése forgalomtechnikai szem­pontból egyelőre sürgetőbb feladat. A közeljövőben csak itt tervezünk kisebb változ­tatásokat. Név nélkül kaptuk a kö­vetkező kérdést: — Ű,j lakótelepeinken a kelet­nyugati fekvésű bérhá­zaknál miért építünk olyan lakásokat, melyek­nek ablakai északra néz­nek? — Kizárólag északi tájo­lású lakásokat az érvényben levő előírások szerint nem lehet építeni. Kényszerűség­ből helyenként mégis meg­tesszük, mert minden lakás­nak lehet északi fekvésű szobája is, de a bérházak födlszinti átjárója miatt ezt a problémát másképp lehe­tetlenség megoldani. la—p Ma délelőtt ülést tartott a Borsod megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság a megyei ta­nács székhazának nagyter­mében. Az ülés napirendjére tűzték a gépjárművek alkat­rész-ellátási problémáinak megtárgyalását. Szó lesz a malom- és Sütőipari termé­kek minőségének vizsgálatá­ról, valamint a társadalmi tulajdon védelméről a ta­nácsi vállalatoknál. Névadó ünne díjtalanu pseg, Megjelent a művelődésügyi miniszter rendelete a név­adás és a házasságkötés tár­sadalmi ünnepei, valamint a polgári gyászszertartás meg­szervezéséről. A rendelet értelmében az említett családi események lebonyolításáról — ha ilyen irányú kívánság az egyének, az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek részéről felmerül — a tanácsok igaz­gatási szerve, illetve osztá­lyai mellet külön e célra lét­Pintér István TEA 5 DOLLÁRÉRT 15. Jobbnak láttam, ha hallgatok. Igent nem mertem, nemet pe­dig nem akartam mondani, mert ha nem muszáj, nem szoktam ha­zudni. Valóban, őrültnek tartottam Bur- tot meg a társait. Mi a nyavalyát akar­nak tőlem? Hiszen én aztán igazán biz­tos voltam benne, hogy semmi közöm sincs az egészhez. Hagyjanak engem bé­kén, és kész! — Ügy, tehát nem válaszol?!... Úgy is jó! Majd én mindjárt bebizonyítom magának, hogy nem vagyunk hülyék! örültem ennek az ígéretnek. Elmeál­lapota tökéletességének legfőbb bizo­nyítékát akkor adhatta volna, ha azon­nal szabadon enged, s abbahagyja ezt a felesleges és értelmetlen faggatózást. De Burtnak esze ágában sem volt el­engedni. Diadalittasan harsogta: — Miből szállt meg a Hotel Clive- ban?... Miért nem jelent meg egyszer sem ezen a lakhelyén, és miért töltötte az éjszakákat albérletben?... Miért szereltették le a magyar hadseregből?... Miért nem volt hajlandó válaszolni honfitársainak, amikor otthoni tevé­kenysége felől érdeklődtek? Búrt villámgyorsan hadarta a kérdé­seket, szünet nélkül, nem engedett időt a válaszra. Sőt, a végén is belémfojtot- ta a szót. — Hallgasson! Ezek a kérdések mára maga főbenjáró bűneire vonatkoznak. Törvényeink szerint kötelességem felvi­lágosítani, hogy a válaszadásnál jelen lehet az ügyvédje. Kérem, közölje ügy­védje nevét és címét. — Nincs ügyvédem — mondtam. A faggatás mestere olyan meghök­kenéssel nézett rám, mintha fürdőnad­rágban és színes napernyővel jelentem volna meg az államelnök tanácsadóinak szűkebb értekezletén. Véleménye sze­rint minden jobb embernek rendelkez­nie kell ügyvéddel, különösen egy me­rénylőnek. — Hogyhogy nincs ügyvédje? — há­borodott fel. — Ügy, szóval húzni akar­ja az időt. De figyelmeztetem, hogy hiába manőverezik. Egyetlen olyan bí­ró sincs New Yorkban, alá akár másfél millió dollár óvadékért engedélyezné a szabadlábra helyezését. Itt az Egyesült Államok biztonságáról van szó. Mi, amerikaiak, szeretjük a tréfát. De eb­ben nem tréfálunk! Szerettem volna, de nem mertem azt mondani, hogy igenis tréfálnak. Éppen tőlem féltik az Egyesült Államok biz­tonságát.. Én aztán igazán ártalmatlan • szegénylegény vagyok, aki örül, ha él. Persze, ha ilyen súlyos vádat emelnek ellenem, azzal Is számolnom kell, hogy megfosztanak ettől az örömtől. Az idő­húzásra vonatkozó célzást nem értet­tem, pedig szerettem volna egy kis időt nyerni. Jó lett volna végigondolni hely­zetemet, hiszen alighanem jókora csá­vába kerültem. Búrt kérdéseiből láttam, hogy a bukméker irodában tett látoga­tásain hozta a fejemre a bajt. Az ezre­desből lett paripaszakértőnek valaho­gyan felkeltettem a gyanúját. így ke­rültem a pácba. És most hogyan má­szom ki belőle? Búrt akaratlanul is segítségemre si­etett. Kijelentette: — Ha most azt mondja, hogy él az ügyvédválasztás jogával, és ezért igény­li a huszonnégy órai haladékot, amelyet a törvény ez esetben biztosít, vagyis ha csak egy nap múlva és az ügyvédje je­lenlétében hajlandó válaszolni a kérdé­seinkre, kijelentését jegyzőkönyvbe vesszük, de az esküdtszék ezt magára nézve hátrányosan értékelheti. Megálla­píthatják, hogy igyekezett késleltetni, hátráltatni a nyomozást, és ezért meg­átalkodott bűnözőnek bélyegezhetik. Az ilyesmi pedig nem kellemes, különösen akkor, ha a tisztelt bíróság tagjai ép­pen azon meditálnak, hogy húsz vagy huszonöt évi börtönt, avagy pedig vil­lamosszéket sózzanak-e a nyakába. Szó­val, én barátilag azt tanácsolom magá­nak, hogy ne kérje a huszonnégy órás haladékot... — Ragaszkodom hozzá! — vágtam rá. (Folytatjuk.) rehozott iroda gondoskodik. Az érdekeltek díjtalanul vehetik igénybe a névadó, valamint a házasságkötés ün­nepségeinek céljaira beren­dezett helyiséget, s az erre az alkalomra javasolt kultu­rális műsort — szavalatokat, köszöntőket, gépzenét — s ugyancsak díjtalan a hivata­los személy— az anyakönyv­vezető — közreműködése. Ha­sonló fettételek vonatkoznak a polgári gyászszertartás megtartására i§. Ha azonban az említett külsőségeken kí­vül más igény is felmerülne, a tanács végrehajtó bizottsá­ga külön díjazást állapíthat meg. A névadó ünnepséget — hangsúlyozza a rendelet — csakis a gyermek anyaköny­vi bejegyzése után, általában a születést követő egy éven belül lehet megrendezni. A rendelet 1971. január 1-én lép életbe. Robbantás a Széchenyi utcán A miskolci Széchenyi utca 3— 5. számú épülettömbök udvari részének bontási-szanálási mun­kálatai során a Borsodi Szénbá­nyák szakemberei robbantócso­portja 1970. december 3-án 6 óra 45 perckor robbantást végez! A robbantás ideje alatt a Szé­chenyi utcában, a Kossuth utcá­ban, az Erzsébet téren, a Sötét­kapu felé és a Patak utcában rövid ideig (max. 5—10 perc) tar­tó forgalomkorlátozások lesznek. A forgalmi tilalmat jelzőőrök­kel biztosítjuk! A robbantásokat az előzőkhöz hasonlóan hangjelzésekkel közöl­jük! (a jelzésrendet korábban leközöltük) Felkérjük a város lakosságát, hogy — az előző robbantásokhoz hasonlóan segítsék elő a robban­tási munka pontos időben, gyors, eredményes és balesetmentes le­bonyolítását. Robbantócsoport MIK Ma ülésezik a megyei NEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom