Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-09 / 262. szám

if Szinte félve lépked a látogató, jaj, csak össze ne törjek valamit! Hozzá úgysem nyúlna semmihez — nem is lehet —, de ha mégis megtenné, a legpuhább érintésre mozdulna a kéz. Így csak a szem pihen meg gyönyörködve. Üvegtárgyakat csodál, melyek (óvatosak a rendezők is) üvegvitrinekben csil­lognak. Természetes színűek, vagy — gyakran egyetlen vázó,n — a szivárványt idézik. Hálósán erezett és sima, hajlított és szögletes, átlátszó vagy tejüvegen villan át, csúszik el, kris­tályprizmán törik meg a fény. Hagyományos formájú és egé­szen modern használati és dísztárgyak sokasága sorakozik művészien elrendezve. Mutatja, hogy ilyen a „Mai magyar üvegművészet". A kis- és térplasztikák, faliképek, mozaikok, ólomkeretes, színes üvegablakok, a vörösrézzel kombinált térelválasztó fal a legszebb lakásdisz lehet. Bennük mutatja meg büszkén villogva az anyag, hogy erre is képes. Huszon­hat tervezőművész, valamint a Képző- és Iparművészeti Gimnázium üvegszakosztálya növendékeinek leheletfinom ál­mait az ajkai, karcagi, miskolci, parádi, salgótarjáni és a to- kodi üveggyár, az Üvegesek Kisipari Szövetkezetével együtt öntötte formába. A kiállítást az Iparművészeti Tanács és a Miskolci Galéria rendezte. (Ágotha felv.) Gertrudis: Kovács Mária „Már úgy születtünk mint a szegény emberbarátaink ká­rán tapsolok; hiszen, ha hét az utcán hétszer esett, azon mindannyiszor kacagjuk magunkat el. S a szánás akkoron jön csak midőn látjuk, hogy egyike többé felállni nem tud.. ízes, ékes magyar nyelv, s mennyire mai a gondolat. A színésznő nem brokát, bár­sony ruhában, égő gyertyák világánál, hanem a szoba egyik meghitt sarkában civil „köntösben” idézi Katona Jó­zsef szavait. Halk, okos me­ditáció. Ezt a Gertrudist még nem ismerem. De egyszeri­ben megérzem: ez a királyi asszony, ember. Fölfedezés volna? Dehogy az. Hiszen Katona sem tró­nusról deklamáló szákrázó jelenségnek alkotta Gertru­dist. Az ő királynéját belső tűz hevíti, mely olykor csak épp, hogy bíboroírba borítja a márványarcot. Gertrudis önmagán is uralkodik. A vad trónbitorlókat, aljas kerítőket, a hatalom tébo­lyultjait a miskolci előadás előtt el kell feleitenünk. hogy újra-teremthessük magunk­ban a drámát. Kis Ferenc Bánkját, Tőkés Anna Gertrudisát nem köny- nyű eltemetni. S azt a Melin­dát sem, melyet Kovács Má­ria keltett évekkel ezelőtt életre. — Vállalja a régi Melin­dát? — Nem tagadhatom meg. De meggyőződésem, hogy leg­nagyobb nemzeti drámánkat ma már másként kell játsza­ni. Még akkor is, ha netán csalódást okoznék azoknak, akikben régi híres előadások nosztalgiája él... Egy híres pályatársnőm megkérdezte a minap: te örülsz Gertrudis- nak? Ennek az agyon játszott, túlkiabált figurának? Hall­gattam, mert nem szeretek, és nem is tudok a szerepről beszélni. Mit mondhattam volna? Hogy Nyilassy Judit rendezővel úgy „ismerked­tünk” a drámával, mintha semmit nem tudnánk róla. És, hogy most minden mon­dat a felfedezés örömét je­% Kiss Attila rajza lenti. Hallgassa csak: „...az a tűz, melyet a természet al­kotott az asszonyok szemébe, oly sebesen elragad, hogy azt csak egy nyájas nő is dühös lángokra gerjeszti, s az erőt­len ész elhallgat.. A szép, de kissé fedett asz- szonyi hang ismét meglepe­tés. Emlékszem, csak nemrég mondta valaki: át kell stili­zálni Katona mondatait, már nehezen érthetőek. A szí­nésznő is hallott hasonló „re­formerekről” s csak ennyit mond: Ne adjunk mi hozzá Katonához, és ne is vegyünk el belőle. Inkább próbáljuk igazán megérteni. Feláll. A szobában, ahol pasziánszoznak, olvasnak, be­szélgetnek, egyszerre min­denki feléje fordul. Házikön­töst visel, s papucsot. Mi va­lahogy mégis a koronaéksze­rek csillogását érezzük, s el­hallgatunk. Ö. ha a tehetséget oiyan könnyű lenne alkotórészeire bontani, mint egy nemes fémötvözetet. , (gyarmati) 300 előadóművész Vasárnap befejeződtek a VI. balassagyarmati irodalmi színpadi napok. A négynapos rendezvénysorozaton 15 — köztük a szovjet, csehszlovák és jugoszláv együttes — ösz- szesen mintegy 350 öntevé­keny előadóművész adta elő produkcióit. Palotai Boris szerzői estje A népszerű író- és költőnő november 10-én este tartja szerzői estjét a TIT Kazinczy Ferenc Klubjában. A szerzői esten Kordot László nyugalmazott könyv­tárigazgató mutatja be az írónőt. Később Palotai Boris a Keserű mandula című re­gényéből, valamint novellái­ból Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze mutat be részleteket. Az írónő előreláthatólag november 11-én, szerdán el­látogat a miskolci Kossuth Gimnáziumba is, ahol elbe­szélget a diákokkal. ,Szeges, a Nivnicéből való... 95 Comenius hagyatéka I. Az UNESCO javaslatára az idén az egész világon megem­lékeznek a nagy pedagógusról halálának 300. évfordulója al­kalmából. Ez azt jelenti, hogy életműve alapján magáénak vallja az egész kultúrvilág. Elsősorban Csehszlovákia, amely­nek földjén született és ahol élete 78 esztendejéből a legtöbb időt töltötte. Másodsorban Hollandia, ahová nemcsak sok szál fűzte, hanem élete utolsó napjait is töltötte, s ahol a hamvai fölé óriási mauzóleumot emelt a nemzetközi megbecsülés. Harmadsorban hazánk következik, de erről ez ideig mindig csak úgy beszéltünk, mintha csak a Sárospatakon eltöltött négy esztendeje, itt végrehajtott iskolareformja, és itt írt munkái lennének csupán az összekötő szálak. Cseh huma­nista pedagógus-, és filozófusként könyveltük el, aki első nagy ellenfele volt az oktatás skolasztikus rendszerének. Az utóbbi öt esztendő alatt folyó Comenius-kutatások azonban meglepő új tényeket hoztak felszínre: kétségbe­vonhatatlan magyar szárma­zását. Azt, hogy valódi neve: Szeges János. A felfedezés egy cseh szár­mazású norvég kutatónak kö­szönhető, Blekastad asszony­nak. Ö volt ugyanis az, aki a lengyelországi Leszno temp­lomának levéltári anyagában megtalálta Comenius: Cla- mores Eliae, Illés jajszava címmel írt naplóját a hozzá tartozó jegyzetekkel együtt. Ezt az egy ív-étű kötetet a száműzött Comenius európai bolvongásai közt írta, nem­csak Gondolatait. könyveinek vázlatát, hanem blz-’1mas le­veleinek tartalmát is ebben jegyezte fel. A második vi­lágháború után a menekülő németek sok más értékkel együtt ezt a kéziratköteget is elrabolták. 1961-ben azon­ban Lengyelország visszakap­ta, minek előtte lengyel ku­tatók rábukkantak a szász- országi Herrnhutban. Blekas- tadné egy norvég tudomá­nyos alapítvány megbízásá­ból kezdte tanulmányozni az anyagot, s a kézirat minden lapjáról fényképfelvételeket készített. Sok értékes új ada­tot talált a feljegyzések kö­zött, de mivel a cseh nyel­vű részekkel kapcsolatban, azok megfejtését illetően ké­telyei merültek fel. a prágai Károly Egyetem nemzetközi hírű Comenius kutatójához fordult. Anton Skarka fejtet­te meg azt, ami norvég kuta­tótársa számára érthetetlen volt A kézirat végén reszkető kézzel írva, magyarra fordít­va a következő szöveg állott: „Kedves anyámnak, a mor­vák földjének, ajánlja ezt az írásművét hűséges fiainak egyike Jan Amos Ko ...”, ám ennél a két betűnél a keze megállott, s egy vonással át­húzva a két utolsó betűt, a következőképp folytatta: „Szeges, a Nivnicéből való, akit apja után Komenskynak hívnak.” Skarka azonnal közreadta felfedezését a prágai Rudé Právo napilapban. Sikerűit azt is megállapítani, hogy Comenius az előbbi sorokat röviddel halála előtt, 1670. március 31-én írta le. Véle­ménye szerint valami vég­rendelkezésszerű megnyilat­kozás húzódik e sorok mö­gött. a búcsú sugallata, Co- meniusnak az a szándéka, hogy egy vezetéknévvel fel­fedje származását. Ä felfedezéstől eltelt idő alatt több kutató indult el ezen a nyomon, hogy Come­nius maevar származásár» fénvt deríts°n H. S7An^> BÉLA (Folytatjuk) r Korunk drámája — a mítosz köntösében Megírása és előadása óta Gyurkó László Szerelmem, Elektra című drámája állan­dó vita tárgya, s a legjelen­tősebb magyar drámák kö­zött tartja számon az irodal­mi köztudat. És joggal. Szom­baton, az ünnep estéjén ennek a drámának tökéletes előadá­sát láthattuk felvételről a képernyőn. Azt a színházi produkciót, mely sikerre vit­te, megismertette már koráb­ban is a közönséggel ezt a darabot. Gyurkónak szerencséje volt, a Nemzeti Színház előadása egyenértékű a darabjával, át­veszi annak korszerűségét, és úgy értelmezi azt, mint ma­ga a szerző. Korprobléma, a közönség várakozása egyként egy ilyen darabot vár. Gyur­kó és a színészek ennek a kí­vánalomnak tettek eleget. Be­vezetőjében a szerző azzal magyarázza — utólagosan — darabja antik témáját, hogy ezzel tudta általános érvé­nyűvé, nemcsak mára, ha­nem a történelemmenet egé­szére vonatkoztatni darabja érvényét. Utólagosan hadd fűzzek e témaválasztáshoz még egy magyarázatot: Gyurkó ezzel a darabbal ha­sonló feladatot töltött be, mint a hasonló témákat fel­dolgozó görög drámaírók, Ö is a közösség lehetőségeinek legégetőbb kérdéseit veti fel e drámában, és közvetlenül közönsége elé bocsátja elbí­rálásra kérdéseit és feleleteit Ahol pedig a drámaszerző funkciójában ily nagy a ha­sonlóság, ott természetes, hogy a témában is átveszi a stafétabotot, mint ahogy ez szokásban volt görög elődei­nél is. Elektra történetét is megfogalmazta mindhárom nagy görög drámaíró, hogy az újabb és újabb változa­tokkal a kor változását érzé­keltesse. Gyurkó Elektra-drámája cselekményében is eltérő va­riánsa elődeiének. Számára, és vele együtt a felszabadult népek számára is a zsarnok megdöntése, a felszabadulás ténye már megoldott problé­ma. Ezért helyezi át a dráma súlypontját a mi kérdésünk­re, az új hatalommal való élés problémájára. Hogyan válhat a szocialista forrada­lom minőségileg is külön-' bözővé a történelem korábbi hatalomátvételeivel szemben. Elektra forradalma a meg­gyötörtek, a kisemmizettek, a jogból kizártak forradalma, melyet Elektra csak a bosz- szúra akar felhasználni, ki­zárva belőle az emberek többségét. Oresztész rendje tág ölelésű, az emberiség egé­szére méretezett. Tudja, hogy a zsarnokság, a korábbi ren­dek eleve korrumpálták, jel- lemtelenné tették az embere­ket. Ö nem a félelem és az emberek kiirtása árán, ha­nem az emberekbe vetett bi­zalom útján tartja megte- remthetőnek az új rendet. Elektra a történelem régi lo­gikáját követi, melyben a forradalomban győztes osz­tály és a társadalom nagy többsége között az új rend épülése során mindinkább szakadékok mélyültek. Oresz­tész útjában az író felveti szocialista forradalom leg­főbb tendenciáját: a rend­szer berendezkedése, felépü­lése mindinkább közelebb hozza az embereket egymás­hoz, egyszerre szolgálja a kö­zösség és az egyes ember fel­épülését. megerősödését, ki- teljesedését. K. L. A Csodaszínház” tiszteletbeli varázslója A világ bűvészei közötti barátság erősítésében, vala­mint a bűvészet csehszlová­kiai fejlesztésében szerzett érdemei elismeréseként Jo­sef Ouradát, a cseh bűvész­szövetség el nőikét, a Karlo­vy Vary-i „Csodaszínház” igazgatóját tiszteletbeli tag­jává választotta az Indiában székelő nemzetközi varázsló szervezet. éjféltől reggelig KIS SZERENCSE KÉRDÉSE A kanadai királyi csendőr­ség szóvivője kijelentette: „bizonyosak vagyunk abban, hogy lényegében felgöngyölí­tettük a québeci felszabadí- tási frontot. Most már csak idő és kis szerencse kérdése, mindössze egy telefonhívá­son, egy „felvilágosításon” múlik, hogy a szervezet egész vezetősége rács mögé kerül­jön. BÜNBANDA A BÍRÓSÁG ELŐTT A csehszlovák fővárosban befejezték egy 70 tagú bűn­banda perének tárgyalását. A banda csehszlovák és ju­goszláv állampolgárságú tag­jai nyugati márkájú autókat csempésztek be és adtak el Csehszlovákiában. A kisza­bott ítéletek 5 hónaptól négy évig terjednek. ŐRIZETBE VETTÉK Őrizetbe vették a Sierra Leone-i hadsereg 11 altisztjét. Azzal vádolják őket, hogy puccsot akartak kirobbantani Siaka Stevens kormánya el­len. VÁD ALÁ HELYEZTÉK Vád alá helyeték St. Louis- ban John Larra Ray-t, mert kirabolta a Mossouri-állam- beli St. Peters városka bank­ját. John Larry Ray a fivére Martir Luther King gyilko­sának, Earl Ray-nek. HAJSZA A perui rendőrség széles körű hajszát folytat Orlando Olcese volt mezőgazdaságügyi miniszter hatéves kisfiának, Pablonak elrablói után. Is­meretlen tettesek rabolták el az iskolából szolga kíséreté­ben hazafelé tartó gyerme­ket, gépkocsiba tuszkolták, majd elhajtottak. Orlandó je­lenleg élelmiszer-áruházak tulajdonosa. SZÉGYENLETESEN ALACSONY A francia színházak és filmgyárak dolgozói Párizs­ban és több vidéki városban különböző akciókkal hívták fel a közvéleményt arra, hogy a kormány szégyenletesen alacsony összegeket fordít kulturális célokra, az idei költségvetés összkiadásának csak 0,37 százalékát. 1700 SZOBA London délkeleti részén tervezik felépíteni a 3500 sze­mélyt befogadó 1700 szobás szállodát. Európa legnagyobb szállodáiénak fog számítani. A becslések szerint tízmillió font sterlingbe kerül majd. és a Themze déli részén építik fel. A Themzén keresztül közvetlen összeköttetést léte­sítenek a szálloda és London repülőtere között. MENTÉS A BOROSPINCÉBŐL Bogád községben a falu egyik idős gazdája Fekete József a borospincéjében dol­gozva eszméletét vesztette a, keletkezett musteáz követ­keztében. Két katona, Eszenyi Tászló és Kovács Géza gáz­álarcban hozta ki a pincéből az eszméletlen férfit, majd mesterséges légzést alkal­maztak. A gazda visszanyer­te eszméletét. A két katonát soronkívül előléptették. MEGGYTT KOI T4K Meggyilkolták az Európai Gazdasági Közösség brüsz- szeli központjában az egvik titkárnőt. A 46 éves, kölni születésű Ildebert Eckert holt­testét reggel találták meg egy gépkocsiban. BÖRTÖNBÜNTETÉST KAPTAK A madridi bíróság három katalán diákot „illegális szervezkedés” vádjával 18 hónaptól két évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom