Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-30 / 280. szám
Leültem aim áfám tövébe,,. A155 éves Bánk bán bemutatója előtt A Bánk bán nemzeti drámairodalmunk klasszikusa. Az 1833-as ősbemutatóját követő 100 év alatt elérte a 250. előadást. 1945—1961 között pedig csak a Nemzeti színpadán 350-szer játszották. Azóta Both Béla rendezői értelmezésében a Nemzeti Színház megint felújította, Vámos László főiskolai, Lengyel György debreceni, Bozóky István szegedi. Szinetár Miklós tv-színház- beli, most pedig — december 4-én — Nyilassy Judit a miskolci bemutatóval adja át újabb nemzedékeknek. Katona József ennél kisebb sikert sem remélt, úgy halt meg, hogy eltemette a Bánk báni amely addig előadat- lan maradt, s könyvbeni megjelenése is érdektelenségbe fulladt Maga is visz- szahúzódott Pestről Kecskemétre, levegője elfogyott, lelkesedése megkeseredett. Erről panaszkodott utolsó tanulmányában is: „Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyülésé, élelméről gondoskodik és elhallgat.” * A buzdítás Döbrentei Gábor Erdélyi Múzeumától jött, amely 1814-ben indult, s már első számában magyar vagy Idegen történeti tárgyra szóló szomorújátékra hirdetett drámapályázattal iparkodott segíteni, hogy „játékszíneinken ne mindenkor fordítások játszassanak.” Katona hozzálátott a Bánk bén anyagának gyűjtéséhez. Az előversengés zárszava szerint {„Leültem álmafám tövébe hát s írám Kecskeméten,, Jakab havának 30- ikán”) 1815. július 30-án fejezte be, s idejében beküldte a pályázatra. Döbrenteiék a zseniális teremtő lelket” keresték, s amikor előpattant, észre sem vették. JVem volt-e pénz? vagy — amit szégyen volna hinni — nem találtatott valamire való munka, és így a neszt csak idővel akarták megha- latni?" — kutatja Katona az bkot még 1819 nyarán is. Időközben annyi történik a művel, hogy az író, apja takácsműhelyében. egy kancsó bor mellett felolvassa egykori színésztársának, Udvarhelyi Miklósnak, s odaadja elolvasni egy jogász barátjának, Bárány Boldizsárnak. Ez utóbbi Rosta címen alapos és terjedelmes bírálatot ír a darabról, s ezzel Katonát a javításhoz, végleges kidolgozáshoz segíti, Udvarhelyi pedig majd a színoad számára menti meg, amikor később. Katona halála után jutalomjátékul választja. * Nem véletlen, hogy színész lett a fölfedező. A Bánk bán dráma, ami azt is jelenti, hogy jó szerepek vannak benne. Ez magyarázza, hogy az elsőt követő 3 újabb bemutató megint jutalomjá- tók, Kolozsvárt Egressy Gábor Ottó, Budán Kántorné Gertrudis a Nemzeti Színházban Egressy Bánk bán szerepét választja magának. A mű igazi nagyságát és halhatatlanságát a pesti közönség adja meg, amikor a márciusi ifjúság 1848. március 15-én ünnepi előadásul tűzeti műsorra. ZIMONYI ZOLTÁN Decemberi filmbemutatók December első premierje Mészáros Márta filmje lesz. Címe: Szép lányok, ne sírjatok. A főbb szerepekben számos beat-együttes mellett Jarka Shallerova, Zala Márk és Balázsovits Lajos mutatkozik be. A karácsonyi film- bemutatók sorában újabb magyar alkotást találunk: Bácskai Lauró István „Gyula vitéz télen-nyáron” című színes filmszatíráját Koncz Gáborral a főszerepben. Az ünnepi filmprogramban szerepel még az „Aladdin és a csodalámpa” című, egész estét betöltő színes francia rajzfilm, valamint „A Kreml toronyórája” című művészi szovjet alkotás. Az év két utolsó premierje Szilveszter napján lesz „Mr. Zero három élete” címmel színes angol fibnszatira, „Az inkák kincse” címmel pedig May Károly regénye nyomán készült bolgár—NSZK kalandfilm kerül a mozik vásznára. Szegediek a színházról Az elmúlt hónapokban több ezer szegedi színházlátogató kérdőíveken nyilvánította véleményét a bemutatott produkciókról, a műsorról. A kérdőívek adatait kódolták, lyukszalagon rögzítették. Az elemzés azt mutatja, hogy a közönség jó része az operettet, a könnyű zenés darabokat kedveli, majd az opera és a próza következik a sorban. Balettelőadásokat a megkérdezettek alig 14 százaléka kér. Érdekes adat, hogy a szegedi színházlátogató közönség nagyon fiatal sok az egyetemista és a középiskolás. Egy- egy előadás látogatóinak átlag ötvennégy százaléka huszonöt éven aluli. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a megkérdezetlek közül minden harmadik ember, c-gy- egy általa kedvelt színész iátékának megtekintéséért megy el az előadásra. Könyvek — ünnep nélkül Napjainkban átrendezték a könyvesboltok kirakatait, s az utcákon is megjelentek az alkalmi könyvárusok asztalai, sátrai. Az emberek könyvet vásárló kedve is jelentősen megnőtt Pedig most nincs ünnepi könyvhét. Most könyvvásár van. Téli könyvvásár, amely nagyobb választékban és bővebb mennyiségben kínálja a tudás forrását elsősorban azoknak, akik karácsonyra, vagy más alkalomra könyvvel akarnak kedveskedni szeretteiknek. A könyvnek — a sok éves gyakorlat szerint — két ünnepe van évenként nálunk: május—június fordulóján a könyvhét, amikor sokat szónokolnak róla, látványos találkozókat szerveznek körülötte, s háttérbe szorul az eladás, a másik pedig most vah, tél elején, amikor nincs ünnepi külső, de van kereskedelmi forgalom. Ez a téli kampány bevallottan — és nagyon helyesen — kereskedelmi jellegű, ez azonban nem zárja ki, hogy ne jelenjenek meg erre az időszakra is új művek, ne váljék a vásárlás az új müvekkel való találkozással párosultan emelkedettebb, ünnepszerű alkalommá. Az idei téli könyvvásárra is sok új mű megjelenését ígérte a nagyon szép kiállítású reklámfüzet. Több közülük már régen a boltokba került, s mert a könyvkereskedelem dolgozói nem tudhatták még akkor, hogy a téli vásár kiadványai, a vásár naptári kezdetére nagyrészt el is adták őket. Más művek viszont még most sem érkeztek meg, s négy héttel a nagy ajándékozási alkalom előtt, néhány műről a könyvbolti dolgozók sem tudnak többet, mint ami a reklámfüzetben olvasható. Üj könyvet, eredeti kiadást is többet vártunk volna, s főleg nagyobb választékot a kicsinyeknek. Mindez azonban csak szépséghiba, nem végzetes baj, de a könyvterjesztő vállalatoknak tanulságos kellene, hogy legyen. A boltokban van választék bőven, ha nem is mindig a legfrissebb tájékoztatókban jelzett kiadványokból. A legnemesebb szórakozást jelentő könyv ajándékozásának nem lehet hát akadálya a bolti választék hiánya. Aki könyvet akar venni, talál. Igaz — az alkalmi árusokkal is — kevesebb helyen kínálnak könyvet, mint — mondjuk — itókát, de meg lehet a könyvek forrásait is találni. És érdemes is megkeresni. BENEDEK MIKLÓS Tárlat délről délre A tárlat délről délre első darabja Varga Imre szobrászművész bronzból és alumíniumból készített kisplasztikája. A Derkovits-önarcképek ismert arckifejezését hordozó alak egész lényével azt a tiszta szigorúságot sugallja, amely nélkül nem élhet igaz művész e korban. Hat napon keresztül, tárunk oldalunkon egy-egy műalkotást a kedves olvasó elé. A két-két bemutatásra kerülő szobrot,' festményt és grafikát a december hatodi- kán nyíló miskolci téli tárlat ’70 anyagából választottuk ízelítőül. A szobrok sajátos közege a tér, a festményeké a színek világa. Sík lapu fekete-fehér lenyomatukat nem élménytadónak, de figyelemfelhívónak szántuk. Nem önmagunkra —, a téli tárlatra! Szurtos Ádám” Furcsa nemesség. De hát semmiképpen sem szégyellni való. A színész Sápi Szqrtos Ádámmal azt a mélységet jelzi, ahonnan vétetett. S ebben a mélységben — mely, ha úgy tetszik, magasság — csodálatos kincsek találtatnak. Elsősorban talán a tiszta emberség, aztán a népmeséi ihletettség, egyszóval azok hite, akiket évszázadokon át lehetett gyötörni, de megrontani sohasem. Szirtes Ádám — olykor úgy tűnik — nehéz beszédű, nehéz mozdulaté ember. Kétségtelen, hiányzik belőle a polgárok slág- íertigsége, de nem hiányzik a bölcsesség, melyet hosszú éveken, évtizedeken át tanulhatunk csak meg a hallgatag, de mindig sokat mondó természettől, élemedett korú emVendégünk: Kovács Kati Egy hónapja került az üzletekbe Kovács Kati első nagylemeze, a Suttogva és kiabálva — és máris 15 ezer darab fogyott el belőle. Ez is bizonyítja, hogy ő az egyik legnépszerűbb hazai táncdalénekesnő. Néhány napja a Bartók Béla Művelődési Központban lépett fel az Egy férfi és egy nő című műsorban, s ott kértem meg arra, hogy nyilatkozzon a Déli Hírlapnak. — Eddig hat filmnek volt főszereplője. Milyen tervei vannak a továbbiakban? Az énekesnői vagy a színészi pályát választja? — A filmek — számomra — csak kísérletek voltak, játékos kísérletek. Nem akarok színésznő lenói. sőt, még „amatőrként” sem fogok filmezni a jövőben. Ennek több oka van. Nem érzek magamban színészi tehetséget, és sok csalódás is ért ezzel kapcsolatban. Nem arra gondolok, hogy a filmek nem értek el különösebben nagy sikert, de azok készítőivel sem értettük meg egymást. — Mint énekesnek, milyen tervei vannak? — Nagyon szeretem a sanzonokat, annak ellenére, hogy a közönség eddig elég keveset hallott tőlem. Edith Piai ebben a műfajban a példaképem, s az ő dalait tolmácsolom majd egy rádióműsorban. Szeretném minél hamarabb elkészíteni második nagylemezemet, amely terveim szerint „beatesebb” lesz, mint az első. December 1-én utazom Hamburgba, ahol két kislemezt készít velem az egyik nyugatnémet cég. Szeretnék továbbra is nagyon sokat énekelni, és elbarangolni a zene számomra eddig még ismeretlen útjaira is. E — berektől, meg úgy, hogy sokszor pokolra visszük magunkat. , „Nagy erő a paraszti, erőszak” — mondja Móricz Zsig- mond. Ennek az erőnek érzékelhettük a forrásait tegnap este, mikor Szirtessel találkoztunk a képernyőn. Kevés arc van, melyet * jobban ismerünk filmről, ezt a „civil” Szirtest azonban — mi, akik nem részesültünk abban a szerencsében, hogy közeli barátai lehetünk — most láthattuk először. Nem, nem okozott csalódást. Ilyennek képzeltük, mindig is ilyennek szerettük volna megismerni, ha egyszer találkozunk vele. Őszintesége már bátorság, humora mély, igaz és emberi. Minden története, amit elmondott, egy-egy kis kerek novella. A cihát szétrúgó csintalan parasztgyerekek, az öreg csősz, amint hazaviszi, s átadja a szülőknek a színész- szé lett fiú első keresetét, a leánykérés Szigligeten, szinte kötetbe kívánkozik. S ugyancsak elgondolkoztató, hogy ez a mesebeli legény — ezúttal nem a legkisebb, hanem a legnagyobb fiú — világjáró útján menynyi veszedelemmel találkozik. Új nyelvet kell tanulnia, de úgy, hogy el ne veszítse a régi zamatét, másfajta emberek között kell élnie, mint amilyeneket megszokott, de úgy, hogy sose felejtse azt a környezetet, mely elindította az úton ... S ennek az útnak még most sincs vége. Am a vándortarisznya már korántsem üres. sőt olyan gazdag belseje, hogy mindannyiunknak jut abból. GY— HARMINC SZEMÉLYT ŐRIZETBE VETTEK Az athéni katonai parancsnokság utasítására 30 személyt őrizetbe vettek a görög fővárosban. A letartóztatottak között van két centrista képviselő, valamint több neves jogász. ELRABOLTAK Félmillió dollár értékű festményeket raboltak el egy nyugat-japáni magánmúzeumból. A tolvajok éjszaka lefűrészelték az épület ablakainak vasrácsait, és így hatoltak be zsákmányukért. Eddig ez volt a legnagyobb képrablás Japánban. AZ ASSZONYOKAT MEGKÖTÖZTÉK A házigazdák távollétében fegyveres peronista gerillák törtek be három Buenos Airesben élő amerikai katonatiszt-diplomata lakásába. Az asszonyokat megkötözték, a lakásban levő fegyvereket, iratokat, egyenruhákat magukkal vitték. Óriási felháborodás Óriási felháborodást keltett Londonban, hogy egy aukció során egy amerikai műkereskedő több mint ötmillió dollárért megvásárolta Velasquez egyik festményét Gyűjtést indítottak a kép visszaszerzésére. A kormányt sürgetik, hogy intézkedjék, Anglia ne veszítse el a festményt. ÜLŐSZTRÁJK 100 spanyol ügyvéd ülősztrájkot tartott a madridi igazságügyi palotában. Követelik, hogy a hatóságok bocsássák szabadon öt ellenzéki kollégájukat, őket akkor tartóztatták le, amikor éppen sztrájkot készítettek elő a 16 baszk hazafi pere elleni tiltakozásuk kifejezéseként. ISMÉT MEGTENNÉ Vallomást tett Benjamin Mendoza, aki merényletet kísérelt meg a pápa ellen Manilában. őrült festőnek nevezik őt művészkörökben. Vallomása szerint azért akarta megölni a pápát, mert a vallás babona és a babonákkal le kell számolni. Azt is kijelentette, hogy örömmel ismételné meg tettét, ha újból lehetősége lenne rá. ÉPSÉGBEN FELSZÍNT ÉRT Épségben felszínt ért az a francia sportbúvár, aki november 19-én „merült alá”, hogy megjavítsa a keszonos mélymerülés világcsúcsát. A keszonban olyan légnyomás- körülményeket teremtettek, mintha 520 méter mélységbe ereszkedett volna alá. Az eddigi csúcsot angol búvárok tartják 457 méterrel. RABLÓGYILKOSOK A szegedi rablógyilkosok ügyében hirdetett ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. Deák Kálmán és Pintér Sándor rabolt és gyilkolt. Deák 20 évet kapott. Pintér 16 esztendőt. vonatrablAs Egy angol vasúti pályaőr észrevette, hogy a sínek mellett valami csillog. Kiderült, hogy ezüstrúd. Röviddel utána még jó néhányat talált. Kitudódott, hogy a rudakat Londonból Doveren és a csatornán keresztül vopat szállította Olaszországba valamint frissen vert olasz ezüst lírákat., A rablók megfúrták a páncélvonatot, és a zsákmányt ledobáltéV hoav majd visszatérve ö'szesz^d’’' őket. A rendőrség haiszá* indított a két szökésben levő gyanúsított után.