Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-30 / 280. szám

Leültem aim áfám tövébe,,. A155 éves Bánk bán bemutatója előtt A Bánk bán nemzeti drá­mairodalmunk klasszikusa. Az 1833-as ősbemutatóját követő 100 év alatt elérte a 250. előadást. 1945—1961 kö­zött pedig csak a Nemzeti színpadán 350-szer játszot­ták. Azóta Both Béla rende­zői értelmezésében a Nem­zeti Színház megint felújí­totta, Vámos László főisko­lai, Lengyel György debre­ceni, Bozóky István szegedi. Szinetár Miklós tv-színház- beli, most pedig — december 4-én — Nyilassy Judit a miskolci bemutatóval adja át újabb nemzedékeknek. Katona József ennél kisebb sikert sem remélt, úgy halt meg, hogy eltemette a Bánk báni amely addig előadat- lan maradt, s könyvbeni megjelenése is érdektelen­ségbe fulladt Maga is visz- szahúzódott Pestről Kecske­métre, levegője elfogyott, lelkesedése megkeseredett. Erről panaszkodott utolsó ta­nulmányában is: „Ha a ma­dár látja, hogy hasztalan esik fütyülésé, élelméről gondoskodik és elhallgat.” * A buzdítás Döbrentei Gá­bor Erdélyi Múzeumától jött, amely 1814-ben indult, s már első számában magyar vagy Idegen történeti tárgy­ra szóló szomorújátékra hir­detett drámapályázattal ipar­kodott segíteni, hogy „játék­színeinken ne mindenkor fordítások játszassanak.” Katona hozzálátott a Bánk bén anyagának gyűjtéséhez. Az előversengés zárszava szerint {„Leültem álmafám tövébe hát s írám Kecske­méten,, Jakab havának 30- ikán”) 1815. július 30-án fe­jezte be, s idejében beküldte a pályázatra. Döbrenteiék a zseniális teremtő lelket” keresték, s amikor előpattant, észre sem vették. JVem volt-e pénz? vagy — amit szégyen volna hinni — nem találtatott valamire való munka, és így a neszt csak idővel akarták megha- latni?" — kutatja Katona az bkot még 1819 nyarán is. Időközben annyi történik a művel, hogy az író, apja ta­kácsműhelyében. egy kancsó bor mellett felolvassa egy­kori színésztársának, Udvar­helyi Miklósnak, s odaadja elolvasni egy jogász barát­jának, Bárány Boldizsárnak. Ez utóbbi Rosta címen ala­pos és terjedelmes bírálatot ír a darabról, s ezzel Kato­nát a javításhoz, végleges ki­dolgozáshoz segíti, Udvar­helyi pedig majd a színoad számára menti meg, amikor később. Katona halála után jutalomjátékul választja. * Nem véletlen, hogy szí­nész lett a fölfedező. A Bánk bán dráma, ami azt is je­lenti, hogy jó szerepek van­nak benne. Ez magyarázza, hogy az elsőt követő 3 újabb bemutató megint jutalomjá- tók, Kolozsvárt Egressy Gá­bor Ottó, Budán Kántorné Gertrudis a Nemzeti Szín­házban Egressy Bánk bán szerepét választja magának. A mű igazi nagyságát és halhatatlanságát a pesti kö­zönség adja meg, amikor a márciusi ifjúság 1848. már­cius 15-én ünnepi előadásul tűzeti műsorra. ZIMONYI ZOLTÁN Decemberi filmbemutatók December első premierje Mészáros Márta filmje lesz. Címe: Szép lányok, ne sírja­tok. A főbb szerepekben szá­mos beat-együttes mellett Jarka Shallerova, Zala Márk és Balázsovits Lajos mutat­kozik be. A karácsonyi film- bemutatók sorában újabb ma­gyar alkotást találunk: Bács­kai Lauró István „Gyula vi­téz télen-nyáron” című szí­nes filmszatíráját Koncz Gá­borral a főszerepben. Az ün­nepi filmprogramban szere­pel még az „Aladdin és a csodalámpa” című, egész es­tét betöltő színes francia rajzfilm, valamint „A Kreml toronyórája” című művészi szovjet alkotás. Az év két utolsó premierje Szilveszter napján lesz „Mr. Zero három élete” címmel színes angol fibnszatira, „Az inkák kincse” címmel pedig May Károly regénye nyomán készült bolgár—NSZK ka­landfilm kerül a mozik vász­nára. Szegediek a színházról Az elmúlt hónapokban több ezer szegedi színházlá­togató kérdőíveken nyilvání­totta véleményét a bemuta­tott produkciókról, a műsor­ról. A kérdőívek adatait kó­dolták, lyukszalagon rögzí­tették. Az elemzés azt mu­tatja, hogy a közönség jó ré­sze az operettet, a könnyű zenés darabokat kedveli, majd az opera és a próza következik a sorban. Balett­előadásokat a megkérdezet­tek alig 14 százaléka kér. Ér­dekes adat, hogy a szegedi színházlátogató közönség na­gyon fiatal sok az egyete­mista és a középiskolás. Egy- egy előadás látogatóinak át­lag ötvennégy százaléka hu­szonöt éven aluli. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a megkérdezetlek közül min­den harmadik ember, c-gy- egy általa kedvelt színész iá­tékának megtekintéséért megy el az előadásra. Könyvek — ünnep nélkül Napjainkban átrendezték a könyvesboltok kirakatait, s az utcákon is megjelentek az alkalmi könyvárusok asztalai, sát­rai. Az emberek könyvet vásárló kedve is jelentősen megnőtt Pedig most nincs ünnepi könyvhét. Most könyvvásár van. Téli könyvvásár, amely nagyobb választékban és bővebb mennyiségben kínálja a tudás forrását elsősorban azoknak, akik karácsonyra, vagy más alkalomra könyvvel akarnak kedveskedni szeretteiknek. A könyvnek — a sok éves gyakorlat szerint — két ünnepe van évenként nálunk: május—június fordulóján a könyvhét, amikor sokat szónokolnak róla, látványos találkozókat szer­veznek körülötte, s háttérbe szorul az eladás, a másik pedig most vah, tél elején, amikor nincs ünnepi külső, de van ke­reskedelmi forgalom. Ez a téli kampány bevallottan — és nagyon helyesen — kereskedelmi jellegű, ez azonban nem zárja ki, hogy ne jelenjenek meg erre az időszakra is új mű­vek, ne váljék a vásárlás az új müvekkel való találkozással párosultan emelkedettebb, ünnepszerű alkalommá. Az idei téli könyvvásárra is sok új mű megjelenését ígérte a nagyon szép kiállítású reklámfüzet. Több közülük már ré­gen a boltokba került, s mert a könyvkereskedelem dolgozói nem tudhatták még akkor, hogy a téli vásár kiadványai, a vásár naptári kezdetére nagyrészt el is adták őket. Más mű­vek viszont még most sem érkeztek meg, s négy héttel a nagy ajándékozási alkalom előtt, néhány műről a könyvbolti dolgozók sem tudnak többet, mint ami a reklámfüzetben ol­vasható. Üj könyvet, eredeti kiadást is többet vártunk volna, s főleg nagyobb választékot a kicsinyeknek. Mindez azonban csak szépséghiba, nem végzetes baj, de a könyvterjesztő vál­lalatoknak tanulságos kellene, hogy legyen. A boltokban van választék bőven, ha nem is mindig a legfrissebb tájékoztatókban jelzett kiadványokból. A legne­mesebb szórakozást jelentő könyv ajándékozásának nem le­het hát akadálya a bolti választék hiánya. Aki könyvet akar venni, talál. Igaz — az alkalmi árusokkal is — kevesebb he­lyen kínálnak könyvet, mint — mondjuk — itókát, de meg lehet a könyvek forrásait is találni. És érdemes is megke­resni. BENEDEK MIKLÓS Tárlat délről délre A tárlat délről délre első darabja Varga Imre szobrász­művész bronzból és alumíniumból készített kisplasztikája. A Derkovits-önarcképek ismert arckifejezését hordozó alak egész lényével azt a tiszta szigorúságot sugallja, amely nélkül nem élhet igaz művész e korban. Hat napon keresztül, tá­runk oldalunkon egy-egy mű­alkotást a kedves olvasó elé. A két-két bemutatásra ke­rülő szobrot,' festményt és grafikát a december hatodi- kán nyíló miskolci téli tár­lat ’70 anyagából választot­tuk ízelítőül. A szobrok sa­játos közege a tér, a fest­ményeké a színek világa. Sík lapu fekete-fehér lenyoma­tukat nem élménytadónak, de figyelemfelhívónak szán­tuk. Nem önmagunkra —, a téli tárlatra! Szurtos Ádám” Furcsa nemesség. De hát semmiképpen sem szégyellni való. A színész Sápi Szqrtos Ádámmal azt a mélységet jelzi, ahonnan vétetett. S eb­ben a mélységben — mely, ha úgy tetszik, magasság — csodálatos kincsek találtat­nak. Elsősorban talán a tisz­ta emberség, aztán a népme­séi ihletettség, egyszóval azok hite, akiket évszázadokon át lehetett gyötörni, de megron­tani sohasem. Szirtes Ádám — olykor úgy tűnik — ne­héz beszédű, nehéz mozdula­té ember. Kétségtelen, hiány­zik belőle a polgárok slág- íertigsége, de nem hiányzik a bölcsesség, melyet hosszú éveken, évtizedeken át tanul­hatunk csak meg a hallgatag, de mindig sokat mondó ter­mészettől, élemedett korú em­Vendégünk: Kovács Kati Egy hónapja került az üzletekbe Kovács Kati első nagy­lemeze, a Suttogva és kiabálva — és máris 15 ezer darab fogyott el belőle. Ez is bizonyítja, hogy ő az egyik legnép­szerűbb hazai táncdalénekesnő. Néhány napja a Bartók Béla Művelődési Központban lépett fel az Egy férfi és egy nő című műsorban, s ott kértem meg arra, hogy nyilatkozzon a Déli Hírlapnak. — Eddig hat filmnek volt főszereplője. Milyen tervei vannak a továbbiakban? Az énekesnői vagy a színészi pályát választja? — A filmek — számomra — csak kísérletek voltak, já­tékos kísérletek. Nem aka­rok színésznő lenói. sőt, még „amatőrként” sem fogok fil­mezni a jövőben. Ennek több oka van. Nem érzek magam­ban színészi tehetséget, és sok csalódás is ért ezzel kap­csolatban. Nem arra gondo­lok, hogy a filmek nem ér­tek el különösebben nagy si­kert, de azok készítőivel sem értettük meg egymást. — Mint énekesnek, milyen tervei vannak? — Nagyon szeretem a san­zonokat, annak ellenére, hogy a közönség eddig elég keve­set hallott tőlem. Edith Piai ebben a műfajban a példa­képem, s az ő dalait tolmá­csolom majd egy rádiómű­sorban. Szeretném minél ha­marabb elkészíteni második nagylemezemet, amely ter­veim szerint „beatesebb” lesz, mint az első. December 1-én utazom Hamburgba, ahol két kislemezt készít velem az egyik nyugatnémet cég. Sze­retnék továbbra is nagyon sokat énekelni, és elbaran­golni a zene számomra ed­dig még ismeretlen útjaira is. E — berektől, meg úgy, hogy sok­szor pokolra visszük magun­kat. , „Nagy erő a paraszti, erő­szak” — mondja Móricz Zsig- mond. Ennek az erőnek ér­zékelhettük a forrásait teg­nap este, mikor Szirtessel ta­lálkoztunk a képernyőn. Ke­vés arc van, melyet * jobban ismerünk filmről, ezt a „ci­vil” Szirtest azonban — mi, akik nem részesültünk abban a szerencsében, hogy közeli barátai lehetünk — most lát­hattuk először. Nem, nem okozott csalódást. Ilyennek képzeltük, mindig is ilyennek szerettük volna megismerni, ha egyszer találkozunk vele. Őszintesége már bátorság, humora mély, igaz és embe­ri. Minden története, amit el­mondott, egy-egy kis kerek novella. A cihát szétrúgó csintalan parasztgyerekek, az öreg csősz, amint hazaviszi, s átadja a szülőknek a színész- szé lett fiú első keresetét, a leánykérés Szigligeten, szinte kötetbe kívánkozik. S ugyancsak elgondolkoz­tató, hogy ez a mesebeli le­gény — ezúttal nem a legki­sebb, hanem a legnagyobb fiú — világjáró útján meny­nyi veszedelemmel találko­zik. Új nyelvet kell tanulnia, de úgy, hogy el ne veszítse a régi zamatét, másfajta embe­rek között kell élnie, mint amilyeneket megszokott, de úgy, hogy sose felejtse azt a környezetet, mely elindította az úton ... S ennek az útnak még most sincs vége. Am a vándor­tarisznya már korántsem üres. sőt olyan gazdag belse­je, hogy mindannyiunknak jut abból. GY— HARMINC SZEMÉLYT ŐRIZETBE VETTEK Az athéni katonai parancs­nokság utasítására 30 sze­mélyt őrizetbe vettek a gö­rög fővárosban. A letartózta­tottak között van két cent­rista képviselő, valamint több neves jogász. ELRABOLTAK Félmillió dollár értékű festményeket raboltak el egy nyugat-japáni magánmú­zeumból. A tolvajok éjszaka lefűrészelték az épület abla­kainak vasrácsait, és így ha­toltak be zsákmányukért. Ed­dig ez volt a legnagyobb kép­rablás Japánban. AZ ASSZONYOKAT MEGKÖTÖZTÉK A házigazdák távollétében fegyveres peronista gerillák törtek be három Buenos Airesben élő amerikai kato­natiszt-diplomata lakásába. Az asszonyokat megkötözték, a lakásban levő fegyvereket, iratokat, egyenruhákat ma­gukkal vitték. Óriási felháborodás Óriási felháborodást keltett Londonban, hogy egy aukció során egy amerikai műkeres­kedő több mint ötmillió dol­lárért megvásárolta Velas­quez egyik festményét Gyűj­tést indítottak a kép vissza­szerzésére. A kormányt sür­getik, hogy intézkedjék, Anglia ne veszítse el a fest­ményt. ÜLŐSZTRÁJK 100 spanyol ügyvéd ülő­sztrájkot tartott a madridi igazságügyi palotában. Köve­telik, hogy a hatóságok bo­csássák szabadon öt ellenzé­ki kollégájukat, őket akkor tartóztatták le, amikor éppen sztrájkot készítettek elő a 16 baszk hazafi pere elleni til­takozásuk kifejezéseként. ISMÉT MEGTENNÉ Vallomást tett Benjamin Mendoza, aki merényletet kí­sérelt meg a pápa ellen Ma­nilában. őrült festőnek neve­zik őt művészkörökben. Val­lomása szerint azért akarta megölni a pápát, mert a val­lás babona és a babonákkal le kell számolni. Azt is kije­lentette, hogy örömmel is­mételné meg tettét, ha újból lehetősége lenne rá. ÉPSÉGBEN FELSZÍNT ÉRT Épségben felszínt ért az a francia sportbúvár, aki no­vember 19-én „merült alá”, hogy megjavítsa a keszonos mélymerülés világcsúcsát. A keszonban olyan légnyomás- körülményeket teremtettek, mintha 520 méter mélységbe ereszkedett volna alá. Az ed­digi csúcsot angol búvárok tartják 457 méterrel. RABLÓGYILKOSOK A szegedi rablógyilkosok ügyében hirdetett ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. Deák Kálmán és Pintér Sándor ra­bolt és gyilkolt. Deák 20 évet kapott. Pintér 16 esztendőt. vonatrablAs Egy angol vasúti pályaőr észrevette, hogy a sínek mel­lett valami csillog. Kiderült, hogy ezüstrúd. Röviddel utá­na még jó néhányat talált. Kitudódott, hogy a rudakat Londonból Doveren és a csa­tornán keresztül vopat szál­lította Olaszországba vala­mint frissen vert olasz ezüst lírákat., A rablók megfúrták a páncélvonatot, és a zsák­mányt ledobáltéV hoav majd visszatérve ö'szesz^d’’' őket. A rendőrség haiszá* indított a két szökésben levő gyanú­sított után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom