Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Senkire nem figyelünk annyira, mint családunk tagjaira. Ennek köszönhető, hogy a közönséget már napok óta a televízió második programja foglalkoztatja. Hiába, a tévé is családtag. Lehet neki örülni, lehet szidni. Csak egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni. A második program beköszöntéséig ugyan még bőven van idő (csak 1972-ben kezdődnek az adások), az embereket azonban máris foglalkoztatja, hogy hogyan lehet majd a készüléket átalakítani (egy adapter szükséges a második program vételéhez), fogható lesz-e Miskolcon a Tokaj erősítette műsor, s egyáltalán mit várhatunk az új programtól? Vannak, akik azt kérdezik: nem volna jobb egy igazi színvonalas program, mint két közepes? Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón már előre felkészült ezekre a kérdésekre. Persze, hogy milyen lesz a második program, arra részletesen még aligha lehet válaszolni. De hogy szükség van rá, arról nem hiszem, hogy nehéz az embereket meggyőzni. Nemcsak azért, mert Nyugaton és Keleten egyaránt — immár évek óta — több programban válogathatnak a nézők. A legfőbb érv, hogy az' első program 50—55 órájába nem fér bele minden, s az 1 millió hétszázezer néző fokozódó igényeit jobban, nagyobb választékkal kell kielégíteni. Számomra a legnagyobb öröm, hogy nem zsarnokoskodhat tovább felettünk ez a kedves családtag. A két program között okosan válogatva csak akkor foglalkozunk vele, amikor úgy érezzük, hogy igazán megérdemli. Meg aztán — hála az ismétléseknek — nem érezzük majd, hogy pótolhatatlan mulasztást követtünk el, mert' egyik vagy másik műsor elhangzik majd mindkét programban, különböző időpontban. És nagy öröm még, hogy a televízió hatékonyabb oktató tevékenységet folytathat. Részint az iskolatelevízió kap majd (az első programban) több időt, s így alkalom lesz a középiskolákat is bekapcsolni, másrészt pedig a második program színvonalas közművelődési adásaival gazdagodunk. A két program természetesen versenyben áll majd egymással. A nyertesek pedig csak mi lehetünk. És van — Pécsi Ferencet idézem —: még egy vívmány. Hétfőn továbbra sem lesz adás. De hát hetenként elég is lesz az a 90—100 órás adási idő. Mert nemcsak tévé van, hanem színház és mozi is, meg sok elolvasatlan könyv. Hetenként egyszer talán magára hagyhatjuk ezt a fényes szemű családtagot, hogy igazán együtt lehessen a család. (gyarmati) ^ Házak az Adriánál. Kunt Ernő rajza. Tegnap esti hangverseny A Miskolci Szimfonikus Zenekar Beethoven-koncertje A 200 éve született „zenefejedelemre” ünnepi hangversenyekkel emlékezik a világ. Művei rendkívül népszerűek; tömegeket mozgósító zenéjén keresztül becsülik, szeretik a muzsikát értők és kedvelők egyaránt. Városunk zenei életében mindig ünnepi esemény a Beethoven-hangverseny. A tegnap esti koncert két szimfóniával és egy alkalmi művel, a ritkán hallható Hármasversemnyel hódolt a nagy zeneszerző emlékének. Kocsis Albert (hegedű). Banda Ede (gordonka) és Petri Endre (zongora) bontották ki ennek az egyébként nem hálás versenyműnek a magánszólamait. Legsikerültebbnek a II., lassú tétel hatott; itt szárnyalt a beethoveni melódia és szépívű kamarazenei élményünk támadt. A gyors tételek hangulatának maradéktalan élvezetét összjáték- beli és dísztonálási problémák zavarták. Az I. szimfónia a zeneszerző kirobbanó alkotása; a mindent meghódító, egyszerűségében is nagynak ható, frappáns zene. Kórodi András karmesteri irányítása nyomán a mű legapróbb, rejtett szépségei is feltárultak, pontos, precíz, kidolgozott előadást hallottunk. A szimfónia egészének hatásos érzékeltetése viszont árnyaltabb különbségeket igényelt, elsősorban a tételek tempója. karaktere között. (A II. tételt lassabbnak, feszültebbnek, a szélső tételeket vir- tuózabb, bravúrosabb előadásban szerettük volna hallani. i A Miskolci Szimfonikus Zenekar általában kulturált hangzásélménnyel szolgált ebben a műben is, akárcsak a VIII szimfóniában. A híres VII. szomszédságában keletkezett műben mesterére. Havdnre és egyben a 18. százai formavilágra emlékezik Beethoven, innen a szimfónia archaizáló jellege. Ami viszont Beethoven zenéjére olyannyira jellemző: a széles dinamikai ellentétek, a romantikus kifejezés határát súroló éles leütések, visszafogott dallamok, döbbent generálpauzák — a tegnapi előadásban kevésbé érvényesültek, s így meg kellett elégednünk a mű — és nem egy minden ízében hatásos előadás szépségével. BARTA PÉTER Beszélgetés Bálint Andrással Szombat este a Miskolci Galériában nagy érdeklődés mellett tartotta meg Bálint András a „Magyarország messzire van __” című előadói estjét. A sikeres bemutató után a filmvászonról és a televízió képernyőjéről egyaránt ismert és népszerű színésszel beszélgettünk. — Hogyan lett színész? — Egyáltalán nem készültem színésznők. Sőt, semminek nem készültem. Igaz, gimnazista koromban sokszor szavaltam. Végiül szüleim „enyhe” tiltakozása ellenére is a színészi hivatást választottam. Valamit közölni akartam az embereikkel. Verset fand nem tudok, a zenéhez nagyon keveset konyí- toik, s nem menne a festés sem. Tehát maradt a színészet. A mai estém célja is az vett, hogy mások mondatainak összeállításával a saját mondanivalómat fogalmazzam meg. — Bálint András filmjeinek nagy részét Szabó István rendezte. Vajon van-e valamilyen „különleges” oka, hogy ilyen sokat dolgozik Szabó Istvánnal? — Nemcsak az ő filmjeiben játszom. Szabó István egyébként jó barátom. Még az „Álmodozások kora” című filmünk előtt ismerkedtünk meg. A filmmúzeum előcsarnokában találkoztunk Rendkívül szerencsés találkozás volt; próbafelvételre hívott meg Szabó István. Hát így kezdődött ez a barátság. Tudunk ' egymással dolgozni. Hasonlóan gondolkodunk, hasonló az életfelfogásunk. Fél szavakból is értjük egymást. Természetesen sokat „veszekszünk” is, de a mi „veszekedésünk” alaphangja mégiscsak a szeretet és a barátság. — Ha választani kellene, a színházat vagy a filmet választaná? — Ha az ember filmen vagy a televízióban játszik, nem érzi a közönséget. Színháziban vagy előadói esten viszont megvan a közvetlen kontaktus a közönséggel. Tehát, ha választani kellene, a színházat választanám. De szerencsére, nem kell választanom. A fűm, a színház, a televízió és a pódium együtt adja a pálya szépségét és érdekességét. — További tervei? — A közeljövőben Kovács András Staféta című filmjében láthat a nagyközönség, majd a Madách Színház stúdiószínpadán egy Móricz- egyfelvonásóéban, télen pedig a kanraraszínházban Mo- liére Mizantrópjában játszom. Ezen a héten a televízióban Trenyov Gimnazisták című darabjában szerepelek. BÓTA SÁNDOR Magyar kulturális hét Bolognában A Budapesten megrendezett bolognai hét viszonzásaként magyar kulturális hetet rendeznek Bolognában. November 5-én a Palazzo re En- zóban nyitják meg a Budapest várostörténeti kiállítást, s a Palazzo dell Archgimna- sióban a modem magyar művészettel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Budapesti Madrigálkórus a Theatro Communaleban Vivaldi: Ju- ditha Tcimphans című operáját mutatja be. Az Arena del Sole filmszínházban mutatják be a Fényes szelek, Húsz óra, Falak, az így jöttem és a Szemüvegesek című játékfilmeket, s több dokumentumfilmet is műsorra tűznek. PALI BÁCSI HALÁLÁRA Hónapok óta tudtam, hogy Szabó Pál súlyos beteg, mégis mélyen megrendített halálának a híre. Irodalmunk és közéletünk megint szegényebb lett egy nagyemberrel. S most, hogy számosán gyászoljuk, a Vele kapcsolatos élményeimmel hadd járuljak hozzá embersége vonásainak az ismertetéséhez. Engedelmével 1951 nyarának egyik délutánján a társaságában lehettem. Mint az írói pályán elindulok legtöbbje, az idő tájt hullámvölgybe kerültem, kételkedni kezdtem abban, hogy alkalmas vagyok a toll forgatására. S akkor a Szabad Népben hosszabb cikket olvastam Pali bácsitól (így hívtuk magunk között, s így is szólítottuk). Megírta, hogy miként írói munkássága elején öt is segítette Móricz Zsig- mond és Illyés Gyula, hasonlóképpen akarja Ö is támogatni a kezdőket. Fél órával később telefonon elmondtam neki panaszomat, mire meginvitált a Diana u. 6. sz. alatti villájába. A halálomig emlékezni fogok arra a délután egytől este nyolcig tartó hét órára, amelyen át — lelket öntött belém. Nem az irodalommal kezdte. Miközben a kínálására félszegen egy körtét emeltem ki az asztalra tett tálból, nyomban kiselőadást tartott arról, hogy mikor, miképp került ez a gyümölcsfajta hazánkba, s kik nemesítették az idők folyamán. Amikor megkínált cigarettával, s az öngyújtójából tüzet adott, a nehezen lángra lobbanó benzinről mondott szakszerű véleményt. Fokról fokra tért rá az irodalomra. Többek közt bírálta Arany Jánost, mondván: „Nekem lehet, mert én is bihari vagyok.” Majd behatóan elemezte Majakovszkij és József Attila költészetét, rámutatva a két költőóriás alkotásainak azonos és egymástól eltérő jegyeire. Csak később jöttem rá, azért traktált meg mindezzel, hogy feloldja bennem a feszélyezettség béklyóit. Ez. teljes mértékben sikerült is. S csak azután kérdezte: „Hoztál valami írást?” Aktatáskámból a nagyanyám haláláról szóló novellámat adtam a kezébe. Elolvasása után ízes bihari kiejtéssel eny- nyit mondott: „Öcsém, te kísz író vagy... No, van itt hiba elég, de olyan megállapításokat is tartalmaz a novellád, amilyeneket csak író képes tenni.” S részletesen boncolgatta, hogy mi rossz, mi jó az írásomban. Aztán beírta nevemet a noteszába. Engem nem sokkal később elragadott az újságirászat, így nem sok időm maradt a szépirodalom művelésére. Azt a néhány későbbi novellámat, amelyet antológiákban tettek közzé, s a találkozásunk után három évre megjelent paraszt- tárgyú kisregényemet Pali bácsi mind elolvasta, és utána valahányszor vendégül látott, hogy megmondja a véleményét. Akkor már tudtam, még számos kezdő írót patronált így. Egy ízben többen is fenn voltunk Nála, s alaposan megmosta a fejünket: „Lusták vagytok, az a bajotok! Azért kerültök mindig hullámvölgybe.” Utoljára 1968 nyarán a Bács megyei tanyavilágban találkoztam Vele. Elményanyagot gyűjtött, s megint korholt, de valahogy úgy, ahogy az apánk szokott bennünket gyermekkorunkban, ha elhanyagoltuk kötelességünket. Sajnos, többé már nem teheti. Többé már nem tehetjük, hogy élőszavát hallva a biztatásáért felkeressük. A műveiből kell erőt merítenünk, hogy a nyomdokain járhassunk, — ha felnőni Hozzá nem is sikerül talán egyikünknek sem. TARJÁN ISTVÁN ÁTMÁZOLTA Festőhengerrel átmázolta Picasso „Háború és béke” című freskóját egy ismeretlen tettes. A feltételezések szerint, egy spanyol baszk férfi lehetett, aki a múlt hét végén tört be a Picasso-mú- zeumba Vallarurisban. Üzenetet is hagyott hátra, amelyben közölte, hogy tettét „idealizmusból” követte el. KIRABOLTÁK Öt fegyveres férfi kirabolt egy cordobai arisztokrata- klubot, és 70 ezer pezós zsákmánnyal elmenekült. A tettesek egy föld alatti peronista szervezet tagjai. HARC A VITELDÍJAK MIATT Utcai harccá fajult az autóbusz viteldíjak emelése ellen tiltakozó tüntetés Belfastban. A tüntetők egy 100 fős csoportja kőzáporral árasztott el egy rendőrőrsöt; Házilag készült bombák robbantak, több rendőr megsebesült, öt tüntetőt letartóztattak. ŐRIZETBE VETTÉK René Schneider tábornok feltételezett gyilkosainak egyikét őrizetbe vette a madridi rendőrség. A gyanúsított a 26 éves Julio Izquierdo Menen- dez, aki a merénylet elkövetésének napján ■ hagyta el repülőgépen Chilét. Letartóztatását a chilei rendőrség kérte. VÍZBE FULLADTAK Tíz férfi holttestére bukkant a rendőrség a kanadai Achigan-tóban. A vízen való átkelés során valószínűleg felborult csónakjuk és a vízbe fulladtak. A ZENERAJONGÓK TÁMADÁSA Popzene-rajongók rontottak egy Anaheim-i kongresz- szusi teremre, mert az egyik zenekar koncertjére nem kaptak már jegyet. Több százan megrohanták a bejáratot, majd összecsaptak a rendőrséggel. KÉMKIKÉPZÉS Portugál-Guineában Bissau városában egy úgynevezett Guineái Függetlenségi Front kém- és diverzánskikéozést folytat. A szervezetet szaka- dár guineaiak hozták létre a haladó guineai rendszer megdöntésére. KOLERA Kolera-megbetegedést észleltek Közép-Ghanában közel az Elefántcsont-parti határhoz. TŰZ PUSZTÍTOTT AZ AGGOK MADARÁN Tűz nusztított a cherleroi-i aggok házában. Négyen — valamennyien 70 éven felüliek — életüket vesztettév- egy asszony állapota válságos. FÖLDRENGÉS Üiabb földrengés okozott pánikot Bania Lnka boszniai városban. A földmozgás a Mercalli-Steber-féie skála szerint 5 fok erősségű volt; Jelentősebb károkról nem érkeztek hírek. NYOLC haláleset Nyolc személy vesztette életét Calcuttában a rendőrség és a maoista naxaliták között kirobbant összecsanás- ban. Huszonötén megsebesültek. „A színházat választanám” Családi öröm
