Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-09 / 262. szám

45000 f if. r iililas A Lenin Kohászati Művek dolgozói az elmúlt 20 év alatt 45 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. Az elfogadott és bevezetett újításokból ere­dő vállalati megtakarítás ér­téke csak százmilliókkal mérhető. Az újítómozgalom vállalati eredményeinek is köszönhető (a jelentős mű­szaki fejlesztés mellett), hogy a vállalat 1938-hoz ké­pest 638 százalékkal több nyersvasat, 440 százalékkal több martin- és 777 száza­lékkal több elektróacélt, 570 százalékkal több hengerelt készárut, 491 százalékkal több vas- és 341 százalékkal több acélöntvényt termel évente. Súlyos operációk után Gépnővér A kaunaszi Rádiómérés­technikai Kutatóintézet mun­katársainak egyik csoportja egy különleges berendezést készített, amelynek segítsé­gével az orvos — szobájának elhagyása nélkül — figyelem­mel kísérheti a betegek ál­lapotát. Ez különösen a sú­lyos operációk után fontos. A reanimációs kórterem­ben minden egyes ágy mellé egy éjjeliszekrény méretű berendezést állítanak; egy ilyen berendezés hat beteget .gondoz”. A betegre kapcsolt érzékelők továbbítják a szük­séges adatokat az ügyeletes orvos szobájába. Az orvos azonnal értesül a szív- és agyműködésben, a vérnyo­másban, a légzés ütemében bekövetkezett változásokról. Az orvos elektronikus segí­tőtársa — a gépnővér — automatikusan, vagy kézi irá­nyítással vezérelhető. A beteg állapotának súlyosbodásakor fény- és hangjelekkel riasztja az orvost.-/'CL'VS . .v !IaÉÉi«SÉ 3)c Rómában különleges módon jelzik a delet. 1846 óta min­dennap öt katona száguld fel — mostanában dzsipen — a Gianicolo hegyre, hogy a képen látható ágyúból leadja a déli lövésnek nevezett, 12 órát jelző sorozatot. Koordinált település­fejlesztés Kitűnően bevált Vas me­gyében a beruházások koor­dinálása: meggyorsította a települések fejlődését. A módszer lényege az, hogv a vállalatok, intézmények, szö­vetkeztek, közös „kasszába” teszik fejlesztési alapjuk egy részét és így közösen na­gyobb, jelentősebb beruhá­zásokat - valósítanak meg, sokkal előbb mint külön-kü- lön. Szombathelyen például a városi koordinációs' bizott­ság közreműködésével épül az új szombathelyi vásár­csarnok és a 3000 négyzetmé­ter alapterületű bútorház, vagy a gázkészülék szerviz is. Kuba hajói Kuba kereskedelmi és sze­mélyszállító flottája, amely­nek a forradalom előtt 14 ha­jója volt, 1969 végén már 47 egységgel rendelkezett. Víz­kiszorításuk összesen 370 ezer tonna volt — hatszor annyi, mint 1958-ban. Kuba kereskedelmi flottája ma Latin-Amerika ötödik legna­gyobb flottája. A kubai ke­reskedelmi és személyszállító flotta fejlődési üteme a leg­gyorsabb az amerikai konti­nensen. Műszaki vagy közgazdasági? Néhány év óta gyakran hangzik el a címben szereplő kérdés, főleg a műszaki szakemberek ajkáról. A közgazdá­szok „előretörtek” a vállalatoknál — mondják —, s főleg a vezetésben háttérbe szorítják a műszakiakat. Indokolt-e a búsongásuk? Meggyőződésem, hogy nem. Nem arról van ugyanis szó. hogy a műszakiakat háttérbe szorítja valaki, hanem arról, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a gazdaságosságnak, amire eddig alig fordítottunk gondot. Amíg a vállalatok tervfeladatot kaptak, a termelés gazda­ságossága tulajdonképpen ezzel el is volt döntve. Problémát főleg a műszaki kérdések jelentettek, s ezek megoldásához műszaki szakemberekre — mérnökökre, technikusokra — volt szükség. Közgazdászok és más gazdasági szakemberek csak az adminsztrációban kaptak helyet. Tevékenységük a vállalati eredmény — a tervteljesítés — szempontjából pasz- szív, szerepük ezért alárendelt volt. Az elmúlt évtizedben a népgazdasági tervezés — kiváló szakembereink munkája nyomán — igen magas szintet ért el. Az is világossá vált. hogy tervgazdálkodást nem lehet csupán utasításokkal irányítani. A jó népgazdasági terv csak akkor valósul meg, ha a végrehajtás szintjén — a vállala­toknál — is terveznek. A vállalatok a népgazdasági tervből rájuk eső részt nem utasítás formájában kapják meg, hanem saját maguk megtervezik. Ehhez azonban gazdasági szak­emberekre is szükség van. A közgazdasági szemlélet valóban „előretör”, ez azonban nem baj. A végletesen kiélezett kérdés hamis alternatívát állít fel, amelyre nem lehet válaszolni, mert maga a kérdés két dolog közül úgy választ, ahogy az élet sohasem. A ter­mék műszaki produktum. De hogy melyik termékből meny­nyit termelnek, vagy egyáltalán termelnek-e, az attól függ: az ára összhangban van-e a használati értékével; vevőre talál-e? Ha nagyon drága, akkor még a jó terméket sem veszi meg senki. Ugyanannak a műszaki produktumnak ez egy másik tulajdonsága, amely végül is eldönti a sorsát. Nem két dologról van szó, hanem valaminek a két oldalá­ról, amelyek elválaszthatatlanok egymástól: a termék mű­szaki és gazdasági tulajdonságairól. Hogy ez a két oldal össz­hangban legyen, ha kiegyensúlyozott gazdasági életre törek­szünk, a termelésben közreműködő különböző szakmák közül egyik sem szorulhat háttérbe. Mivel ez a termelés gyors ütemű növekedésének a feltétele, az pedig az életszínvonal emelésének az alapja, saját érdekünkben nem szabad olyan bástyát védenünk — foggal, körömmel —, amely a másé. Ha mindenki megteszi, amit a saját területén megtehet sen­kinek sem kell háttérbe szorulástól tartania. A terméket ez­után sem fogják közgazdászok tervezni, csak egy eddig el­hanyagolt tulajdonságát mondják meg: mennyibe kerülhet az előállítása. A termelést nem fogják irányítani, de nekik kell megmondani, hogy az mikor gazdaságos, s mikor nem. A feladat közös, megoldani is csak együtt lehet. Ügy érzem, van valami, ami valóban új ebben a folya­matban. A szakmák, a diplomák között megszűnőben van egy eleve kialakult rangsor; az, hogy a tanári diploma ki­sebb értékű az orvosinál, a közgazdász diplomája a mérnö­kénél. E rangsorolás megszűnésének a folyamatát az új me­chanizmus meggyorsította, örvendetes, hogy egyre inkább a jó szakember diplomája — a jó diploma. DR. TAPASZTÓ GYÖRGY Tanulmányterv a közlekedés javítására Kettős villamosmegállók, új járdaszigetek A városi tanács építési és közlekedési osztályának meg­rendelésére az ÉSZAKTERV Vállalat komplex tanulmány- tervet készít Miskolc közle­kedéséről. A tanulmányterv a város legkritikusabb — a Tiszai pályaudvarról a Marx térig terjedő útszakaszának — közlekedési problémáit öleli fel. A városi tanács kérésére a tervező vállalat a következő Emeletes lesz az Árpád-híd Húsz évvel ezelőtt, 1950. november 7-én adták át ren­deltetésének az Árpád-hidat. A híd nemcsak a főváros, hanem Közép-Európa egyik leghosszabb hídja. A víz fö­lötti hosszúsága 982 méter, felvezető útjaival együtt pe­dig a pályahosszúsága csak­nem két kilométer. Jelenlegi szélessége 13 méter, de pil­léreit — szám szerint 13-at — úgy építették annak ide­jén, hogy szükség esetén a híd kétszeresre szélesíthető. A következő esztendőkben valóraválnak azok a tervek, amelyekről még a híd épí­tésének kezdetén volt szó: a híd pályaszélessége a mosta­ni 13 méter helyett 27,60 mé­ter lesz. A közlekedés za­vartalan lebonyolításához to­vábbi két nyomsávot kell majd építeni. A távlati el­képzelések szerint ezt úgy oldják meg, hogy „emeletet” húznak a híd fölé, s a két újabb nyomsáv a mostani úttest fölött húzódik majd. Korszerű Közvilágítás a belvárosban Még az idén megkezdik a város közvilágításának kor­szerűsítését. A jövő évre át­húzódó beruházások között van a Bulcsú, a Lehel és a Tass utca világításának tö­kéletesítése. Jövőre a Mikes Kelemen, a Knézich és a Derkovits utcában szerelnek fel modern világítótesteket. A belváros legsötétebb utcái közé tartozik az Ady Endre, Zsolcai kapu és a József At­tila utca. Itt viszont még várni kell a Gömöri vasúti felüljáró megépítésére és az útvonal korszerűsítésére. Hasonló problémák késlelte­tik a lillafüredi útvonal köz- világításának építését is. 1971-ben felújítják még a Baross Gábor utca, valamint a tapolcai műút közvilágítá­sát. Az utóbbi munkálatok az autópálya teljes kiépítése után, a jövő év végén kez­dődnek. Ezen kívül napiren­den van — a Szemere—Ka­zinczy utcaihoz hasonló — Széchenyi utcai fénytengely kialakítása. Tervezik, hogy a belváros neonfénytestjei helyett korszerű, nagy telje­sítményű higanygőzlámpá­kat szerelnek fel. Az itteni neonfénytesteket pedig a mellékutcákban állítják majd fel. A közvilágítás légveze­tékeit föld alatti kábelekkel cserélik fel. közlekedésfejlesztési koncep­ciókat dolgozta ki; a lehető­ségek szerint növelni kell a kettős villamosmegállók szá­mát. A belváros új forgalmi rendjéhez jobban alkalmaz­kodó megállóhelyeket kell kijelölni, valamint rendezni kell a villanyrendőrnél levő átszállóhelyeket. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a Szinva-hídon levő, Szemere utcai megállóba egyszerre több autóbusz is beérkezik. Ezek eléggé próbára teszik a híd teherbíró képességét. A megálló hídon való elhe­lyezése szabályellenes. A közlekedési tanulmány- terv készítése négy ütemben történik. Az első ütem konk­rét intézkedési tervjavaslata rövidesen a városi tanács vb elé kerül. Ebben szere­pel a Petőfi kollégium előt­ti villamosmegálló megszün­tetése. Ugyanakkor az Au­gusztus 20. utcai felszálló­hely előbbre kerül, csak­nem a selyemréti templom elé. Ezenkívül a tervjavaslat szerint — megszüntetik a Győri kapui Gépész utcai villamosmegállót. Ennek az intézkedésnek a jogosságát a júniusban tartott forgalom- számlálás adatai bizonyít­ják. Mindössze ketten-hár- man szoktak itt le- és fel­szállni. Ugyanakkor ezzel az intézkedéssel meggyorsul a villamosközlekedés. A Ti- zeshonvéd és a Hunyadi ut­cai villamos-megállóhelyet a Szabó Lajos utca és a Hu­nyadi utca kereszteződésébe vonják össze. A tervjavaslat Kellemetlen megbízatás Párizsi házában haldoklóit az egyfelvonásos bohózatok mestere, Eugéne habiche. Ágya mellett ott állt fia, aki röviddel azelőtt veszítette el feleségét és aki zokogva így szólt apjához: — Ha találkozol vele ott fenn, mondd meg neki, hogy mindig rá gondolok! — Nem lenne jobb édes fiam — mosolygott Labiche —, ha személyesen adnád át ezt az üzenetet" lényege: a kettős villamos- megállóhelyek kialakítása, így majd egyszerre két vil­lamos-szerelvény állhat be a megállókba. A Győri kapui megállók­ban mindenütt járdaszigete­ket építenek, a biztonságos megállóhelyeket pedig kor­szerű világító jelzőtáblákkal szerelik fel. sz. Szépen kongó hordó9 veresfüs teknő Széllel bélelt vásár Autón, motoron, szekéren, gyalog özönlik a nép a Zsar- nai-telep felé. Hetivásár van... Sarokba szorítva A buszvégállomással szem­ben, a vásártér sarkában kádárak hordói, szőlőprései fogják föl a szelet. Kérges, bütykös öklök kongatják a vaspántos dongákat. A 103 literes 700 forint, a 73 literes 600 és így tovább lefelé. Né­hány prés kék krétával meg­írva oldalt várakozik. — Azokat már eladtuk, csak nem jöttek még értük. Régebben a kocsik közt árult a kádárember. Amint elkélt az áru — fogd meg koma, húzd meg sógor! — ott helyben fölrakták a sze­kérre. Most ide kárhoztat­tak. Nem tudom, kinek jó az, hogy a gazdáknak ide kell curikkolniuk a hordók­ért?! Repeszt a szél — Hogy a teknő? — Melyik kéne? Mert ez veresfűz, amaz meg kanadai nyárfábul igen sűrű oldalú. Nem üt át rajtuk a só! — A takaros cigányasszony kö­zel hajol hozzám, szeme a szomszéd — két öreg ci­gány kínálta — fehérebb tefcnőre villan. — Egyet mondok gyöngy­virágom: az olyan sápadtul ■ tartózkodjon! Topolyábul ké­szül az, aldala mint a rosta lika. Nem sértődik meg, hogy csak érdeklődöm. Leguggol, s nagykendőbe bugyolálja teknői szélcsapta oldalát. — Hogy meg ne repedjen, ara­nyoskám — magyarázza. — Szárít ám a szél! Ha megmarad, melegít Törekfelhő és por kavarog a sertésvásár fölött. A teret határoló magas kerítés aljá­ban kocák, malacok hever­nek. Amott a szélámyékban disznója hátának vetve a magáét, fekszik a gazda. Így melegítheti a csontjait. Sze­rencse, hogy még nem kelt el áruja. Feje fölött, végig a kerítés rácsára, mintha a hí­zókat hirdetné, hulladókpa- pirokat ragasztott a szél. Nemcsak odaragasztotta, ha­nem hangosan olvassa is őket, ahogy átduruzsol a kerítésrácsok négyszögén. „Beszállok” egy üzletbe Vasvázas, gumikerekes fu­varoskocsi dacol a széllel. Előttem hárman állnak. Az ülés mellől fölmeredő rúdon szénaesomó-zászló. — Mit jelent ez a lobogó? — Hogy a kocsi eladó — vágja rá a tulaj. Míg én a kocsit szemrevé­telezem, a két vevő engem. Ügy döntenek, hogy nem va­gyok ellenfél, mert barátsá­gosan válaszolgatnak kérdé­seimre. — Mennyiért kínálják? — Hat ezer 500-ért. — Mi kerek 6 ezret adnánk. — Itt vágjanak szemközt, ha 2 fillért engedek! — he- vesikedik a gazda, aztán föl­lép a bakra, s nagy kört ír le a kocsival, behúzott fé­kekkel, hogy megmutassa, milyen járgány az övé. — Megéri a pénzét — bó­lintok. A két delikvens — ettől vagv a viharos erejű szél­től hajtva — belemegv az üzletbe. Még egvszer átszá­molják a oénzt, aztán a vál- lamra csapva. áldomásra hívnak. Megyek, megszolgál­tam S*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom