Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

1 Ha idős ember emlékezik, a mondatokban a történelem rejtőzik. Beszélgetés közben mondta el a kollégám (ő is idős embertől hallotta), hogy hogyan is volt régen, milyen mély meggyőződés kötötte az illegális kommunista mozgalomhoz az embereket. A szervezetbe való belépés egyik feltétele pél­dául az volt, hogy kézírással másolta le az újonnan jelent­kezett a Kommunista Kiáltványt. Ami túl azon, hogy írás­hoz nem szokott ember kezében a malteroskanál, a hén- gerészfogó után milyen nehezen engedelmeskedett az írótoll. azért sem volt tréfadolog, mert a lemásolt, megőrzött, tiltott írás lebuktathatta tulajdonosát. Aki azonban leírta, hogy „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete”, az hitt abban az eszmében, amő az írott szöveg hordozot*. Ez a hit pedig teremtő hit volt A legjobbak ma is akként őrzik és adják tovább. Az öreg a fiatalnak, a felnőtt a gyereknek, az idős munkás a kezdőnek, a tanár a diáknak; biztosítva a folytonosságot. Nem volt mindegy a múltban, nem mindegy a jelenben sem, hogy a közeljövő felnőttje, a mai fiatal hogyan látja maga körül a világot. A minden iránt fogékony, érdeklődő gyerek gondolatait rendbe szedni a legszebb feladat, és amilyen nehéznek látszik, olyan könnyű. A felnőttkor kü­szöbén álló gyerek maga kívánja a legjobban, hogy tisztán lásson. Segíteni kell neki. Csak üdvözölni lehet tehát a Nehézipari Műszaki Egyetem marxista tanszékének törekvését, hogy együtt a középis­kolai tanárokkal, de a felsőfokú intézmény adta lehetőségek birtokában, középiskolai marxista diákkörben foglalkoznak a legérdeklődőbb gyerekekkel. „Lefordítva” a tudományt az ő nyelvükre, válaszolva a kérdéseikre, segítik a tanárok munkáját, a gyerekek szélesebb, és főként biztosabb látókö­rének kialakulását. Hogy mennyire szükség van erre, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a jelentkezők nagy száma. (Az egyetemen több mint százan, a Zrínyi és a Kossuth Gimnáziumban pedig egy igen bő egyetemi szemináriumot kitevő gyerekcsoport hallgatja az előadásokat, beszélget az egyetemi oktatókkal.) A sokoldalú kíváncsiságot a gondos tematikával összeállított foglalkozásokon minden kötöttség­től mentes légkörben elégítik ki, tehát nemigen maradnak zavaros, nem tisztázott gondolatok. Szinte bizonyos, hogy ez a kísérlet is beválik. Folytatása és bővítése pedig minden­képpen kívánatos. maka| marta Tízezer kilométerről érzékeli a gyufalángot A világ egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Szov­jet Tudományos Akadémia zelencsuki asztrofizikai állo­másán befejezték a 6 méter átmérőjű, óriásteleszkóp alapjának szerelési munká­latait. Az új csillagvizsgáló a kaukázusi hegyvonulat egyik 210 méter magas ormán épül. Helyét gondosan vá­lasztották ki, a tudósok hat éven át vizsgálták az itteni „látási viszonyokat”. Milyen vizsgálatokat tesz lehetővé ez az „óriásszemű'’ berendezés? Segítségével a tudósok sokkal távolabbra hatolhatnak a világűrbe, mint eddig, távoli galakti­kákat, kvazárokat vizsgál­hatnak, tanulmányozhatják a csillagok, a csillagködök fi­zikáját, más bolygók légkö­rét. felületét. Az új teleszkóp érzékeny­ségét a következő példával szemléltethetjük: ha a Szov­jetunió távol-keleti körzeté­ben valaki meggyújt egy gyufát, akkor a láng fellob- banását a körülbelül 10 ezer kilométerre levő kaukázusi teleszkóp rögzíteni tudja. 3jc Furcsa, de csak több mint fél századdá7 az esemény után, kezdjük igazán közelről megismerni a kort, mely győztes proletár­forradalmával megrengette a világot. S mos látjuk egyre tisztábban Lenint is. Lenint, ak nem az eszméket szerette, hanem az embe reket. A korról és világformáló szereplőire — elsősorban Leninről — vall a Miskolc Nemzeti Színház ma esti ünnepi műsora „Fejezetek Leninről.” Gyurkó László azonos című könyve alapján a dokumentum-orató­rium is ezt a címet viseli. Sallós Gábor ren­dező azokat a fejezeteket idézi, amelyek legérthetőbben vallanak Lenin tiszta ember­ségéről, a párt vezetőinek nagy dilemmáiról, s melyek megőrizték Gorkij és Vlagyimir rljics őszinte barátságát. A száműzetés évei Xrupszkajával. a béketárgyalások, az új szovjet állam ezernyi sebe és gondja, a 'cronstadti lázadás, s két zseniális ember ba- átsága... A színészek leveleket, jegyző­könyveket, cikkeket idéznek, de xigy beszél­nek a hajdanvolt eseményekről, hogy min­den szavukkal nekünk üzennek .. (Klein felv.) A negyedik hét s A hét A hét című új televíziós folyóirat jóformán még meg sem született, máris sok vi­tára adott alkalmat. Nem­csak a nézők körében, ha­nem a televízióban is. Van­nak, akik még mindig az első adást tartják a legjobb­nak, vannak, akik a harma­dikra esküsznek. A televí­zióban működik egy társa­dalmi tanácsadó testület is, amelynek tagjai a tévén kí­vülálló újságírók és egyéb szakemberek. Nemrégiben megvitatták A hét eddigi adásait. Természetesen olyan új javaslat még nem ké­szült. amely bármiféle vál­toztatást igényelne, hiszen Magyar játékszín Szombaton este tartja nyitó előadását a Madách Színház új stúdiószínpada. A Négy- szemközti színpad elnevezés joggal illeti meg, hiszen RO személyes nézőtere eleve biz­tosítja az intimitást. Az első bemutatón Magyar játékszín címmel két egyfelvonásost állítanak színpadra. Móricz Zsigmond Groteszk című já­tékát és H. Bartha Lajos Bé­kességben, ámen! című két­személyes darabját. Mikor — néhány évvel ez­előtt — Jókai Anna első no­velláit olvastuk, valaki meg­jegyezte: bátor ember, aki a magyar irodalomban ezen a néven mer jelentkezni. Ak­koriban ez még kétes értékű dicséretnek számított. Az író­nő nevét mindenesetre meg­jegyeztük. S mikor a novel­lák után első regénye is meg­jelent, már minden „olvasni tudó” ember meggyőződhe­tett róla: a szerző valóban bátor. Vagy inkább őszinte? De hisz van-e nagyobb bá­torság mint a kendőzetlen őszinteség? Akik a regényt nem olvas­ták (az eredeti cím 4747 — tulajdonképpen egy helyrajzi szám) a szolnoki Szigligeti Színház előadásának tévéköz­vetítése után bizonyára ked­vet kapnak majd az immár második kiadásban is megje­lent műhöz. A történet — szerencsé­re — színpadi megfogalma­zásában sem vesztett eredeti értékéből. A drámai fordula­tokban bővelkedő cselekmény dialógusait olvasva, a művel való első találkozáskor is megállapíthattuk: sikere lesz az esetleges adaptációnak. József Attila óta sűrűn em­legetjük a város peremét. De nem láttunk ott mást és töb­bet, mint amit a költő látott. Jókai Anna nem a nagyvá­ros-széli proletariátusról be­szél. A perifériák kispolgári közegébe kalauzol el bennün­ket. Nagyon ismeri ezt a vi­lágot. És nagyon gyűlöli. Gyűlöli a bűzös kapualjakat, a kertek olcsó virágait, a szobák gipszmintáit, a kony­ha repedezett kövét, a cse­pegő yízcsapot. Az embere­ket szánja és megveti. Mi­lyen világ ez? Mézes szavak és ordenáré szitkok, a kap­zsiság és hazugság birodal­ma. Aki ebből a talajból táp­lálkozik, az bűnt, képmuta­tást, olcsó szentimentalizmust szív magába, s „kipárolgá­sával” megmérgezi maga kö­rül a levegőt... A szolnoki színház natu­rális díszletei — nem is le­hetne jól más környezetben játszani a darabot — a sze­replőkkel együtt beszélnek arról a szörnyű szellemi nyo­morról. melybe Nusi néni fullasztja a családot. A színházi est nem szívde­rítő. Hegedűs Ágnes, Szakács Eszter. Kránitz Lajos. Anda- házi Margit és a többiek re­mek szerepformálása, Beré- nyi Gábor színészvezetése, s a drámai csúcsok biztos kezű kitapintása azonban emléke­zetes produkciót teremt. Jó lenne, ha Jókai Anna dráma­írói erényeiről más alkalom­mal is meggyőződhetnénk. Hiszen a kis színpadot már nem is olyan nehéz bejárni ipa va'aki annyira ismeri n „nagy játékteret” (gyarmati) ideje sem volt még ennek a műsortípusnak, hogy kipró­bálja lehetőségeit. Márványi György szer­kesztőtől azt kérdeztük: mi­lyen érdekességet kínál a közeljövőben A hét? — November 8-án este Fehérgyarmatról és Csenger- ből, a két árvíz sújtotta fa­luból jelentkezik a műsor. Bizonyára sokan emlékeznek még A TV jelenti... egyik, különkiadására, amelyben kizárólag árvízi ügyekről volt szó. Akkor ott sokan nem akarták vállalni az el­költözést. Most azt próbál­juk bemutatni: mi történt azóta, mit sikerült felépíte­ni, hogyan élnek, gondol­kodnak azok az emberek, akiket akkor láthattunk. A műsort a stúdióban most is Vértessy Sándor vezeti; a helyszínen Balogh Mária és Horváth János lesz a ripor­ter. Népi és iskolai csillagvizsgáló A Halle közelében levő Eilenburg város látványos­sága 1964 óta a Jurij Gagarin nevét viselő népi és iskolai csillagvizsgáló, amelyet ál­lami eszközökkel a legmo­dernebben rendeztek be. A nagy főépületben, amelyben a toronyállomás is van, ta­lálható a megfigyelő lapos tető két távcsővel, a mérő- és óraterem, valamint szá­mos munkaszoba. A nap minden órájában sok. fiatal fiú és leány láto­gat ide a környék iskoláiból. Gyakorlati szemléltető esték egészítik ki a csillagászati kutatóprogramot, amely min­den iskola tantervéhez hoz­zátartozik. Az eilenburgi csillagvizs­gáló, mint műbolygó-követő állomás, nemzetközi viszony­latban is jó hírnévnek ör­vend. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája leg­utóbb köszönetét mondott az eilenburgiaknak a Szojuz—9 űrhajó repülése során vég­zett megfigyelésekért. Új telefonközpont az egyetemen A következő évben, tíz­millió forintos beruházással, az egyetem teljes telefonhá­lózatát kicserélik és ezzel együtt új telefonközpontot építenek. A régi 300 vonalas helyett ezer vonalas lesz az új központ, mely a későbbi igényele kielégítésére 1500 vonalig bővíthető. Az első fizikai Nobel-díjas Holnapután lesz 75 éve, hogy Wilhelm Konrad Rönt­gen, a világhírű német fi­zikus felfedezte a róla elne­vezett Röntgen-sugárzást, amelyet ő még X-sugárzás- nak nevezett. Az általa szerkesztett cső segítségével végezte lanka­datlan energiával kísérleteit az 1845-ben született és 1923-ban meghalt kiváló tu­dós. Eljárásának lényege az volt, hogy a Röntgen-csőben felgyorsított elektronok fém­felületbe ütköztek, s ott mozgási energiájuk • körül­belül 1 százaléka Röntgen- sugarakká alakult át. Az ál­tala kikísérietezett készü­lék alkatrészei: a sugárvédő búrában elhelyezett Rönt­gen-cső, az annak üzemelte­téséhez szükséges feszültsé­get előállító generátor, vala­mint az egész berendezést szabályozó vezérlő asztal. Röntgen professzor nagy jelentőségű felfedezéséért 1901-ben elsőként kapott fi­zikai Nobel-díjat. E felfede­zésén kívül foglalkozott még kristályfizikával. tanulmá­nyozta a gázok fajhőjét, to­vábbá a folyadékok fizikai sajátosságait magas nyomá­son. IZZÓ lAvafolyam Másfél kilométeres zzó lávafolyam ömlött végié az Etna északkeleti oldalán. A kitörést messzehangzó rob­banások kísérték. A ható­ságok szerint a lakott terü­leteket nem fenyegeti ve­szély. KÉMKEDTEK Kémkedés vádjával állí­tanak három francia állam­polgárt algériai bíróság elé. Januárban tartóztatták le őket. FÖLD ALATTI ROBBANTÁS Nukleáris robbantást haj­tottak végre az amerikaiak nevadai kísérleti telepükön. A felrobbantott szerkezet hatóereje 20 000—200 000 ton­na tnt-nek felel meg. TŰZ A SZOCIÁLIS OTTHONBAN Tűz ütött ki hajnalban egy montreáli szociális ott­honban. Mire a tűzoltók és a mentők a helyszínre ér­keztek, az otthon lakói kö­zül 17 idős ember füstmér­gezés következtében már halott volt. Rajtuk kívül még 17-en tartózkodtak az épületben, őket kórházba szállították. FELBORULT A KOMPHAJÓ Huszonkilencen vesztették életüket, amikor egy dél­koreai folyón Csuncsön vá­ros közelében felborult egy 60 személyt szállító komphajó. SÚLYOS GAZMÉRGEZÉS A dél-norvégiai Kristian- sand kikötőben horgonyzó tankhajó rakodóterében sú­lyos gázmérgezés történt. Száz munkás tartózkodott a hajón, akik javítási munká­latokat végeztek, amikor egy széndioxid „pisztoly” magától működni kezdett és a hajó géptermét gázfelhő borította el. Hatvan munkás rosszul lett, 12-én a kórház­ban gázmérgezés következ­tében meghaltak. MEGÖLTE FELESÉGÉT — FIÁT Hajnalban debreceni la­kásán Závoczky József 52 éves éjjeliőr, idegbeteg, több baltacsapással megölte fele­ségét és 15 éves fiát. Másik két fiát és sógornőjét sú­lyosan megsebesítette. Utá­na a közeli erdőben öngyilkos lett. A TRAGIKUS TŰZVÉSZ OKA A franciaországi Saint Laurent-i táncteremben a tragikus tűzvész során — mint már megírtuk, 144 fia­tal pusztult el. A tüzet egy fiatalember okozta, aki ci­garettára akart gyújtani, de az égő gyufát véletlenül egy habselyemDórnával be­vont székre ejtette. Az ese­tet két tanú is látta, akik elmondották, hogy a fiatal­ember megpróbálta eloltani a tüzet, de sikertelenül, és hamarosan az egész karzat is lángba borult. A fiatal­ember is bennéseít. MEGFENYEGETTÉK A Hamburger SV klubhoz névtelen levél érkezett, amelynek írója halállal fe­nyegeti a legnépszerűbb nvugatnémet labdarúgót. a 34 éves Uwe Seelert. A név­telen levélíró 117 nap hala­dékot adott Seelemek utá­na levegőbe repíti házát, családiával együtt. Uzsorás­nak, kizsákmányol ónak ne­vezi a hamburgi középcsa­tárt. akinek biztonságé-" a hamburgi rendőrség a Kö­vetkező időben különöskép­pen ügyelni fog. Őrizni * Fejünk felől a tetőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom