Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
Utasó gyár A fenti névvel nyugodtan illethetnék az Avas Bútorgyárat. Az idén több brigád, a szakmunkástanulók egy csoportja és a KISZ- szervezet több tagja járta meg Lengyelországot, Csehszlovákiát és az NDK-t. Az utazási költségek nagy részét a brigádok a munkaversenyben elért helyezésük jutalmából, a KISZ-szervezet pedig a különböző társadalmi munkákból befolyt összegből fedezte. Huszonhat ú'ítás A Diósgyőri Gépgyár dolgozói októberben 45 újítást, tervet készítettek. Ebből 26- ot már elfogadtak. Közöttük több eszmei-díjas van. Az egyik legjelentősebb újítás bevezetése 550 normaóra megtakarítást jelent, egy másik, ugyancsak értékes ötlet megvalósítása pedig 300 ezer forint megtakarítás' eredményez a gyárnak. A DH városfejlesztési fóruma: Lesz-e kiállítócsarnok? Autóscsárda és turistaszálló Úszómedence az iskolában A diósgyőri vasasklubban rendezett városfejlesztési ankét után azt ígértük olvasóinknak, hogy a vitát lapunkban folytatjuk. Egy témával kapcsolatban mi is véleményt nyilvánítunk, a többi kérdés megválaszolására ez alkalommal Szekrényt Jenői, a városi tanács tervosztályának vezetőjét kértük lel. y Amikor nem nyomoz. Roger Moore, mint békés néző feleségével a londoni Paramount mozi premierjén. Éppen olyan makulátlanul jólfésült, mint a legvéresebb ökölharc után. Csalóka a statisztika R miskolci piac a legdrágább? II. Spekuláció a vásárlók ssehére Joggal vetődik fel a kérdés: a vásárlóknak vagy a szakembereknek van igazuk? . Valóban a miskolci piac a legdrágább? Hogyan lehet az, ha a hivatalos statisztika szerint is Budapesten és az ország városunkhoz hasonló ipari centrumaiban a zöldség-gyümölcs árak színvonala ilyenkor, ősszel magasabb mint nálunk? Az ellentmondás csak látszólagos. A hivatalos statisztikából ugyanis az is kiderül, hogy Budapesten és Miskolcon, Pécsett, Dunaújvárosban és Győrött évről évre megismétlődik a piaci árak „versenyfutása”. Tavasszal, amikor "Borsod gyümölcsökből és zöldárukból is behozatalra szorul, nálunk 10—20—30, egyes cikkek esetében olykor 50—-60 százalékkal is drágább a piac. Választék van, de a kínálat — a borsos árak miatt — még hetekkel, egy-két hónappal később sem kényezteti el a miskolci háziasszonyokat. Az ellátás — a kereslet, a kínálat és az igény összhangja — csak jóval később lesz kiegyensúlyozottabb. S mire elérjük, hogy áraink megközelítik a fővárosi és vidéki árszínvonalat, már alaposan kimerül a hazai vásír-lók türelme és pénztárcája. Májustól szeotemberig a Búza téren a zöldáruért és a gyümölcsökért — azonos mennyiséget feltételezve — átlagosan 20 százalékkal több pénzt költenek el háziasszonyaink, mint az említett vidéki városokban. Ezért nem véletlen, hogy a nyilvános vitafórumokon, a taggyűléseken — s legutóbb a városi és megyei pártértekezlete- ken is — felvetődött a zöldség-gyümölcsárak kérdése. Városunk azért támogatja a piacbővítés és többek között az új vasgyári vásárcsarnok építésének tervét. ' A Vároái pSrfbízottságon 'a' napokban megtartott keres- kedelrni-piaci értekezleten maguk a szakemberek mondták el, hogy a kényszerű helyzeten csak akkor tudunk változtatni, ha a piacokon kedvezőbb feltételeket biztosítunk a kereskedéshez. Ha javulnak az értékesítési körülmények, ha több lesz a korszerű, tágasabb elárusítóhely és a kedvezményben részesített termelőszövetkezetek jó része nyerészkedés és haszonszerzés helyett valóban a vásárlók jobb áruellátását tekinti elsődlegesnek. Megengedhetetlen, hogy a szocialista gazdálkodás jelszava alatt magánszemélyek spekuláljanak. Különösen most, az őszi bevásárlások idején meg kell akadályozni, hogy a termék- forgalmazás szabad jellegét kihasználva, téesz-elárusítók, kiskereskedők egész sora, sőt egyes téesz-társulások is reggelenként nem a saját földjeikről vagy társgazdaságoktól, hanem itt, a Búza téren szerezzék be napi árukészleteiket. Nem lehet szabad utat engedni a lánckereskedelem kialakulásának akkor, amikor egy év alatt egyébként is 28—32 százalékkal emelkedtek a zöldség-gyümölcs árak. Fokozni kell a piaci ellenőrzéseket, s ha másképp nem vezet eredményre, erkölcsi-politikai eszközökkel kell megelőzni az árak emelkedését, a burkolt árdrágítást. L P. Milicz Lajos, III. kerület, Gyula u. 11. szám alatti lakos két kérdést tett fel: 1. Mikor épül Miskolcon korszerű kiállítócsarnok és hol? — Egy, mai igényeknek megfelelő kiállítócsamok létesítése már több éve foglalkoztatja a város vezetőit. Felépítése elsősorban az üzemek. vállalatok ilyen Irányéi szükségletét pótolná, de pillanatnyilag az építés költségeit egyetlen cég sem vállalja. Véleményünk szerint, hoz- zájárulásos alapon, több vállalat összefogásával hamarabb érhetnénk el eredményt. 2. Milyen beruházásokra fordít pénzt a közeljövőben a tanács Tapolca és Lillafüred idegenforgalmának növelése érdekében? — Ezeken a helyeken a tanács csak közmű- és úthálózat-fejlesztéssel, illetve területrendezéssel foglalkozik. Minden olyan esetben, amikor a gazdaságosságot is bizonyítani kell, a vállalatoknak adunk területet a fejlesztéshez. Így épült fel a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Lídó-szállója és így készül a Hungarhotels 240 ágyas tapolcai Júnó Szállodája is. Lillafüreden — a busz- végállomás környékén — egy autóscsárda és egy turista- szálló építése lenne célszerű. Tervei már elkészültek, de a gazdaságosság kérdése egyelőre visszatartja a vállalkozókat. Név és cim nélkül kaptuk a kővetkező kérdést: — Folytatják-e a negyedik ötéves terv időszakában a Győri kapui lakótelep, illetve az összekötő városrész építését a Gyula, Fém, Vas, Acél és Réz utcák környékén? — A terület szerves része a kiépülő, összekötő városrésznek, de szanálására és újjáépítésére 1975-ig nem kerül sor. — A modern életmód a fizikai dolgozóktól is egyre inkább megköveteli a rendszeres testedzést. Mivel kívánja segíteni a város a tömegsportok iránt fokozódó igények kielégítését? — kérdezte ugyancsak név nélkül az ankét egyik résztvevője. — Az iskolák tornatermei — tanítási időn kívül — máris kielégítenek bizonyos tömegsportigényeket. A tanács a közelmúltban egymillió forinttal járult hozzá a Selyemréti óvodában, társa dalmi munkával épülő strand medence építéséhez. Két-há rom éven belül pedig egyik új általános iskolánkat ki vánjuk beépített úszómeden cével ellátni. De ez is kevés Nagyobb összefogásra lenne szükség. Ahhoz például, hogy az MHSZ szervezésében új lakótelepeink mellett sportpályákat létesítsünk, maguknak a sportegyesületeknek is be kellene kapcsolódni ebbe a „szervezeten kívüli” munkába. —I Elkelne az új térkép Százötven öreg reggelije és ebédje Kétszeresére növelik városunkban a házi szociális gondozók létszámát. A jelenlegi négy gondozónő ma már kevés azokhoz az idős emberekhez, akiket időről időre valamilyen betegség gátol meg háztartási, önellátási tevékenységükben. A szociális gondozók mellett, az idős embereket napközi otthonos hálózat is segíti az I. és a III. kerületben. Naponta 150 ember kajija meg a reggelijét és ebédjét ezekben az otthonokban. Tavaly tavasszal, a legutóbbi várostérkép kiadásakor, a budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat mérnöke „bejárta” a miskolci utcákat, majd a városi tanács, a közlekedési és a vendéglátóipari vállalat képviselőivel történt megbeszélés alapján bejelölte az időközben történt változásokat. A térkép- készítés akkoriban mindössze a régi módosítását jelentette tehát. A hozzánk látogató idegenek azonban gyakran panaszolják, hogy egy-egy utcát már hiába keresnek ezen a térképen. Jó lenne tehát egy újabb várostérképet kiadni. Ugyanakkor — ahogy ezt megtudtuk — a várostérképeket csak a könyvterjesztő vállalatok megrendelésére készíti a budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, s amíg a boltokban kapható a régi várostérkép, újabbat nem nyomatnak. A könyvesboltokban előreláthatólag jövő tavasszal fogy el az utolsó „Miskolc utcatérképe”. Így 1971 végére számíthatunk új várostérkép megjelenésére. Hordozható üzletház A házgyár üzembe helyezése óta megsokasodtak az ilyen panaszok az új lakótelepeken: — Már több hónapja beköltöztünk, s még mindig késik az iskola, az óvoda, a bölcsőde és az üzletház átadása. Az előre gyártott elemekből szinte futószalagon készülnek a lakások. Ezzel szemben az egyedi tervezésű intézmények, üzletházak építése még mindig rendkívül munkaigényes és lassú. Minél jobban elsajátítják az építők a házgyári technológiát, annál inkább tapasztalhatjuk majd a már most is sok panaszt szülő fáziseltolódást. Mi a megoldás? Külföldön könnyű szerkezetekből, barakk - jellegű ideiglenes épületeket állítanak össze az új lakótelepeken, melyekben helyet kaphatnak az üzletek, szolgáltató részlegek, iskolák addig, amíg el nem készül végleges otthonuk. Akkor autóra pakolják, s elszállítják a könnyen mozgatható barakk-szerkezetet egy másik lakótelepre, ahol ősz- " szeállítva i6mét funkcionálhat egy ideig. Hasonló megoldáson törik a fejüket a városfejlesztés gazdái. Addig pedig, amíg a külföldi módszer nálunk is gyakorlattá válik, néhány lakás feláldozásával biztosítják a kisgyerekek elhelyezését az új lakótelepeken. Természetesen, ez a megoldás is csak átmeneti jellegű, az új óvoda, bölcsőde elkészülte után felszabadulnak az otthonok. (békés) (Ezentúl minden szerdán helyet adunk a városfejlesztési fórumnak, s folytatjuk a kérdések megválaszolását.) A vulkán-világ ékszeresmülielye Kristálymező Zemplénben A földfelszínt formáló természeti erők jóvoltából ismét érdekes lelőhellyel gazdagodott a Zempléni-hegység amúgy is gazdag ásványvilága. Telkibányától nem mesz- sze, a hajdani aranybányák környékén csillogó mezőre bukkanhat a szerencsés turista. Mintegy 15 holdnyi, gyér Salak Ózdról Hejőcsabára Nyersanyaggondokkal küszködött az utóbbi időben a Hejőcsabai Cementgyár. Az Ózdi Kohászati Üzemek új salakgranulálójának üzembe helyezése óta azonban kedvezően megváltozott a helyzet: 40 százalékkal nőtt az Ózdról szállított alapanyag meny- nyisége. Ily módon a cementgyár napi szükségletének több mint a felét Ózdról elégíti ki. A lakásfelmérés: 90 perc A lakásfelmérések átlag 90 percet vesznek majd igénybe — számolták ki a leendő idő- ráfordítás mennyiségét az Ingatlankezelő Vállalat szakemberei. A 90 perc kétharmada a helyszíni munkákhoz, további egyharmada a munkahelyi összesítéshez, az adatok feldolgozásához szükséges. fűvel benőtt területen ezerszámra villannak fel a felszín alól előbukkanó mára- marosi gyémántok, a kisebb- nagyobb méretű kvarckristályok. A geológusoknak, ásványgyűjtőknek valóságos el- dorádót kínál a természetnek eme ékszerészműhelye. Az oszloposán, hatszögesen kristályosodott kvarcok között gyakran találni egy-egy remekbe szabott, muzeális értékű példányt is. A telkibányai hegyek, e hazánknak páratlan „kincses- bányája” sok millió esztendőn át, a mélyben aludta Csipkerózsika-álmát. Ezen a területen talán a múlt században, vagy még azelőtt irthatták ki az erdőt, s így a kopárrá vált, meredek hegyoldalon a víz megkezdte romboló munkáját. Lassanként lehordta a termőföldet, s mintegy feltárta a kristályokat rejtő anyakőzetet. A fagy, a szél és a napsugárzás később magát az anyakőzetet is szétmorzsolta, az üvegnél keményebb kvarckristályokkal azonban nem bírt, ezeket valósággal kipreparálta börtönükből. A látványos lelőhely nemcsak ásványtani, hanem föld- történeti szempontból is roppant érdekes. Ez a kristálymező ugyanis a 30—40 millió éve ezen a területen működő vulkánok hagyatéka. A tűzhányók először andezillává- val borították be a környéket. A kitöréssel járó vulkáni gázok — akárcsak az élesztő a kenyeret — egy-egy helyen szivacsosra fújták fel a lassan kihűlő lávát, s így a megszilárduló kőzetekben néhány köbcentiméteres, sőt ökölnyi üregek keletkeztek. A vatikáni tevékenység halódó szakaszaként különböző ásványi anyagokkal telített hévizek törtek fel a mélyből, s az anyakőzetek üregeiber ezekből az oldatokból kris tályosodtak ki a máramarost gyémántok, akárcsak mélyen a hegy gyomrában a kőzetre- pedéseket kitöltő aranytelé- rek. Ismeri a labdarúgást A tanító megkérdezi a kis Jancsitól: — Hány tagból áll egy labdarúgó-csapat? Jancsi elgondolkodik, majd így szól: — Mérkőzés elölt, vagy után?
