Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-30 / 280. szám
Kádár János elvtárs I kongresszusi vitazáró ja MISKOLC EGY HETE A tegnapi napilapok közölték Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a pártkongresszuson szombaton elhangzott vitazáró beszédét, amelyet a televízió és a rádió egyenes adásban sugárzott. A vitazáró azóta a párttagok és a párton- kívülick körében egyaránt beszédtéma lett, s általános elismerést váltott ki. Kádár elvtárs közvetlen megnyilatkozása méltó befejezése volt a legmagasabb pártfórum munkájának, a felszólalások lényegének ösz- szegezése rámutatott a X. kongresszus sikerére. Arra, hogy a kommunisták az előző kongresszus szellemében munkálkodtak az elmúlt négy esztendőben, s a mostani kongresszus előkészítésével és munkájával szilárd alapot teremtettek ahhoz, hogy a szocializmus építése a következő időszakban a még nagyobb követelményeknek megfelelően mehessen végbe. Kádár elvtárs értékelésében a többi közt kiemelte, hogy a kongresszus általános vitája magas színvonalú volt és minden egyes felszólaló átérezte a felelősséget A felszólalásokban kifejeződött az a politikai fejlődés, amely a mindennapi munkánk eredményeként a párttagságnak, a párt aktivistáinak, a politikailag aktív dolgozóknak, sőt lehet mondani, egész népünknek egyik jellemzője. Mint mondotta: „Kiszélesedett az emberek látóköre, erősödött pártunk és közvéleményünk egyetértése és egysége.” Hangsúlyozta, hogy az elmúlt héten a kongresszusi eszmecsere nemcsak az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folyt, hanem az egész országban. A továbbiakban a szénbányászat és a textilipar jövőjéről szólt, majd elemezte mezőgazdaságunk fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaságunk életerős, a nehézségeket is elviselni képes népgazdasági ágazattá változott. A parasztság is nagyot fejlődött szocialista tudatában. Mindez azt bizonyítja, hogy a munkásosztály helyesen dönt és határoz, amikor számít a paraszti testvérosztálvra, azzal szövetkezik és együtt halad a szóéi»lizmus építésének útján. Ebből következően hangoztatta Kádár elvtárs: „Egyetlen termelőszövetkezetet sem engedünk tönkremenni, mert most nehézségeik vannak.” A vitazáróban a jelentőségéhez mérten külön hangsúlyt nyert a dolgozó nőkről. az anyákról való gondoskodás, amiről többször sző esett az előző napi felszólalásokban. Kádár elvtárs figyelmeztetett arra, hogy aki kommunistának vagv egyáltalán felvilágosult embernek tartja magát, az tisztelje a dolgozó nőt! Hangoztatta azt is, hogy a család gyarapodásához, a gyermekek neveléséhez anyagi eszközök kellenek. Óva intett, hogy odáig ne fajuljon egy helytelen szemlélet, hogy megszólják az állapotos anyát, mert nem a saját jólétével törődik. — Ezzel nekünk, kommunistáknak szembe kell szállnunk — mondotta. — Aki a társadalom normális törvényei, az emberi természet vonásai szerint él, azt nem lehet csúfolni, mi ezt nem tűrhetjük. Az életszín vonal-emelésről szólva kiemelte, hogy a párt és a kormány nem késlekedik, ha annak megvan a lehetősége. Felhívta azonban a figyelmet az irreális számvetés káros voltára. A munkaerkölcsről is szólt, hangoztatva, hogy társadalmunkban a munka minden jog alapja. Aki társadalmilag hasznos munkát végez, dolgozzék bármely területen, annak munkáját tiszteljük, becsüljük, elismerjük. Végezetül hangsúlyozta, hogy a párt a tömegekkel Húsz tanszék és számos miskolci, megyei és országos vállalat dolgoztat rendszeresen a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ma tematika tanszékén levő számítógépeken. Az egy darab osszeaorrva dolgozik, s még jobban össze kell forrnia a jövőben. — A néppel, a népért dolgozunk — így kell tennünk, amikor a X. kongresszus határozatainak megvalósítására kerül sor. Mint említettük, Kádár elvtárs vitazárója beszédtéma úgyszólván mindenütt. Ahhoz, hogy az abban elhangzottak valósággá váljanak, most már a mindennapok munkájában tettekre van szükség. Kivétel nélkül mindenki részéről. Odra típusú lengyel és három darab Cellatron típusú NDK elektronikus számítógépet csak olyan feladatok megoldására használják fel, melyek alkotó jellegűek. Kifizetődő udvariasság Az eladóktól függ vásárol-e a vevő Iskolák az árvízkárosultakért Miskolc és Borsod 463 általános iskolájának úttörői vettek részt az árvízkárosultak megsegítése céljából meghirdetett hulladékgyűjtő akcióban. A MÉH-tröszt megyei vállalatánál ezekben a napokban értékelik a gyűjtés eredményét, amely az előzetes adatok szerint jóval meghaladja majd a negyedmillió forintot. Az akció végleges értékelése december 10-ig várható, akkor derül ki az is, melyik iskola úttörői voltak a legszorgalmasabbak. Számítógépek — csak alkotó jellegű feladatokra fi Pravda a kongresszusról Lakva ismerjük meg egymást, tartja a közmondás, es ezt idézte — kissé átalakított formában — Biszku Béla elvtárs kongresszusi felszólalásában. Valahogy így: lakva, azaz huzamosabb együttműködés útján ismerhetik meg vezetőiket a beosztottak, és nem biztos, hogy aki jó szakember, s kiváló munkaerőnek bizonyult egy alacsonyabb beosztásban, az képes demokratikus módszerekkel megfelelően irányítani a közösséget. Fejtegetése egy beszélgetést idézett emlékezetembe. Az egyik miskolci nagyüzem megbecsült, régi szakmunkása és pártaktivistája panaszolta, hogy akad náluk olyan gazdasági vezető, aki — vélt — szellemi fölénye tudatában lassan szóba sem akar állni a munkásokkal. Hónapok telnek el anélkül, hogy kimozdulna íróasztala mellől, és körünézne „lent.”, az üzemben. „Egy vitánk során én meg is mondtam az illetőnek: Több időt töltött az idén külföldön, mint a gondjaira bízott üzemrészben.” Tévedés ne essék, nem az a baj, hogy a szobán törgó vezető vagy bárki más igyekszik külföldön is bővíteni ismereteit. De eredményes munkát aligha végezhet, ha nem ismeri azoknak az embereknek a munkáját, problémáit, akik megvalósíthatják a — részben külföldi tapasztalatok alapján kialakult — pompás elképzeléseit. Nem azt várják a fizikai munkások, hogy a magas beosztású mérnök naponta megjelenjen közöttük „bratyizni”, vicceket mesélni, jópofáslkodm. De joggal hiányolják azt az emberi kapcsolatot, ami az egy célért dolgozó kollektívában nem nélkülözhető. Hiszen a gyakorlati munka során ezernyi olyan kérdés, probléma vetődhet fel, amire lent, a műhelyben, a gépek között lehet azonnal jó választ, megoldást találni. És talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a diploma, a szakirodalom rendszeres olvasgatása, s a külföldi utak mellett is tanulhat a vezető a jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkásoktól. Az ilyen, közvetlen hangú véleménycserére nem elég alkalom az időnként összehívott termelési tanácskozás sem. Különösen nem elég — szerencsére egyre kevesebb példa van erre —, ha a termelési tanácskozások is abban merülnek ki, hogy a vezetők kifejtik véleményüket, elmondják észrevételeiket, mindössze azt várva el. hogy a kollektíva mindezt tudomásul vegye. Sokat beszélünk manapság a tudományos-technikai forradalomról. Hangoztatjuk, hogy csak akkor tudunk lépést tartani a világszerte tapasztalható, rohamléptű fejlődéssel, ha egyre több magasan képzett szakemberrel rendelkezünk. Sajnos, kevesebb szó esik arról, hogy nem elég, ha a vezető beosztásokban csiszolt „koponyák” dolgoznak. A termelésben dolgozóknak, a kétkezi munkásoknak is fel kell nöniök a kor diktálta feladatokhoz. S csak úgy nőhetnek fel, ha nem gátolja a szakmai arisztokratizmus a mindennapos, közvetlen véleménycserét. Idegen az ilyen szemlélet társadalmunktól, a szocialista közgondolkozástól is. Ezért jó, hogy szakmunkás ismerősöm — úgy is, mint pártmunkás — .legalább egy megjegyzéssel igyekezett ráébreszteni mulasztására a felettesét. Ha nem használ a figyelmeztetés, beszélhet az illető mérnökkel az üzem pártszervezetének a vezetősége is. Mert akit megmá- morosít a „funkció”, annak jó tanácsra, útbaigazításra van szüksége. Vonatkozik ez természetesen a különböző politikai funkciókra is. S ha a jó tanács, a figyelmeztetés sem használ? Nos, akkor a kollektíva dönthet arról: nem kell-e alacsonyabb beosztásba helyezni a vezetésre alkalmatlannak bizonyult, de más területen még hasznos munkát végezhető embert BÉKÉS DEZSŐ Iskolai KISZ-élet Nevelőtestületi értekezletek A ma megjelent egyetlen moszkvai napilap, a Pravda a TASZSZ budapesti jelentése alapján részletesen ismerteti az MSZMP X. kongresz- szusának a párt nemzetközi tevékenységéről, a társadalmi fejlődésről, a szociálisig demokrácia fejlesztéséről, a gazdasági építőmunkáról, az ideológiai életről, valamint a párt működéséről hozott határozatait. Az SZKP KB vezető lapja a budapesti jelentésnek a következő címet adta: Az irányvonal: a szocialista építés meggyorsítása. Felújítják az Fxd resst Nyolc napig tartó renoválási munkák után megnyílt a Fórum-bisztró. A 60 ezer forint költséggel kifestett és modernizált vendéglátóipari egységnek különösen a szellőzésén változtattak. Legközelebb az Expressz étterein felújítására kerül sor. A karácsony és újév közötti munkálatok előreláthatólag >—6 napig tartanak. Közelednek az ünnepek. Ajándékaink a legtöbb boltban már ott sorakoznak a raktárban a polcokon, ám hogy az elkövetkező hetekben hol és mit vásárolunk meg, elsősorban az eladók viselkedésétől függ. A merész megállapításhoz a Belkereskedelmi Kutató Intézet egy, a közelmúltban megtartott szokatlanul érdekes és tanulságos vizsgálata szolgáltatja az alapot. A kutatók — a hazai kiskereskedelem történetében először — több budapesti üzletben arra kerestek választ, hogyan befolyásolja az eladók magatartása a forgalmat. Az már a vizsgálat első napjaiban bebizonyosodott. hogy meglepően szoros az összefüggés a boltból üres kézzel távozó vevők és az eladók viselkedése között. Megfigyelték, hogy ha az elárusító csak a blokkok kitöltésével és a pénz elszámolásával törődik, az önkiválasztó rendszerű üzletekbe betért vevőknek csupán 19 százaléka vásárol. Ezzel szemben, amikor az eladók segítenek. a vásárlók 44 százaléka akkor is vesz valamit, ha eredetileg csak szemlélődni tértek be a boltba. Ha viszont az eladók kényszeredetten, türelmetlenül vagy közönyösen végzik munkájukat, a vásárlók többsége lemond szándékáról, vagy más üzleteket keres fel. Kiderült az is, hogy a megvizsgált üzletekben csak minden második kereskedelmi alkalmazott végzi jól a munkáját. A ruházati boltokban például minden száz dolgozó közül 21-en — a blokkoláissal és pénzelszámolással — arra kényszerítették a vevőket, hogy maguk döntsenek, és ki is szolgálják saját magukat. Az eladók több mint három százaléka pedig viselkedésével határozottan akadályozta a vásárlást, durva és tolakodó volt. Végül a bolti dolgozók csaknem negyedészét közönyösség, nemtörődömség jellemezte. Az ilyeneknél gyakran fordult elő, hogy a vevő azt az árut sem kapta meg, amit egyébként csak a raktárból kellett volna előhozni. Meglepő eredményt mutatott annak vizsgálata, hogy a különböző magatartásé elárusítók munkája mennyire hatékony. A segítőkész, előzékeny dolgozók az üzletbe lépő száz vevő közül átlagosan 38—39-nek adtak el árut. A bizalmaskodó, sokszor sértő viselkedésű kereskedők munkája csupán 20 százalékban iárt eredménnyel. A közönyösek náluk csak három százalékkal értek el jobb eladási arányt. Száz eset közül mindössze 23 alkalommal tudtak eladni valamit. És a legkülönösebb tapasztalat: az ideges, kapkodó, türelmetlen dolgozók munkájának hatásfoka két százalékkal bizonyult gyengébbnek, mint a legjobbaké. A vizsgálatot követően a szakemberek azt is megállapították, hogy a boltok személyzetének magatartása — az értékesítés hatékonyságán keresztül — 80 százalékban meghatározza az üzletek forgalmát. I. P. A Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat az idén csaknem 300 mázsa gesztenye- massza leszállítására kötőn szerződést az egyik debreceni szövetkezettel. A szerző dés alapján a szövetkezel hetenként kétszer mintegy 8—10 mázsa édes masszái küld a miskolci vállalatnak. Ebből a gesztenyemennyiségből naponta átlagosan 4—5 Befejeződtek a novemberi nevelőtestületi értekezletek, amelyeken a párt Közponli Bizottságának ifjúságpolitikai határozatából adódó tennivalókról tanácskoztak az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógusai. ezer adag gesztenyepürét készítenek a cukrászok. A hivatalos szabvány szerint a normális adagú pürében 6 dekagramm gesztenyemassza és 3 dekagramm tejszínhab van. A vállalat ellenőrei rendszeresen „razziákat” tartanak a vendéglátóipari egységekben, hogy a cukrászok betartják-e a szabvány előírásait. A tantestületek a megbeszéléseken mindenekelőtt azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyek tisztázása az iskola soron levő feladatainak megoldását is segíti. Szóba került a tanácskozáson: hogyan valósítható meg a tanulók eredményes politi kai-erkölcsi-világnézeti nevelése, közösségi-közéleti tevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatása. Megvitattak azt is hogyan segíthetik a művelődési otthonok a diákokat a szabad idő helyes irányú fel- használásában. A középiskolákban a nevelői közösségek tanácskozásán különösen arról folyt termékeny vita, milyen új szervezeti formákkal módszerekkel és eszközökkel gazdagíthatok — az életkori sajátosságok, a fiatalok sokirányú érdeklődésének figyelembevételével — az iskolai KISZ-élet, az ifjúsági szervezet tartalmi munkája. A tanácskozásokba általában bevonták a KISZ és a Népfront. a pedagógusok szak- szervezete, az üzemek, a vállalatok és az intézmények képviselőit is, akik a maguk területén sokat tehetnek az ifjúság nevelése érdekében. i gesztenyepüré szabványa Debrecenből jön a massza Többet külföldön, mint a saját üzemében
