Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
Az újságírás régi alaptörvénye, hogy a cikkben lehetőleg kevés adatot, számot említsünk. Viszont az is igaz, hogy semmi sem meggyőzőbb a számoknál. Ha Miskolc tanácsi hálózatába tartozó kulturális intézményekről beszélünk, akkor néhány adat sokkal jobban meggyőzi a kétkedőket, mintha arról a szellemi erőfeszítésről beszélünk, melynek naponként tanúi lehetünk, de valahogy mégis olyan megfoghatatlan. Nos, a tanácsi költségvetés 520 millió forintjából 141 és fél millió jutott az idén Miskolcon a kulturális ágazatra. Ebből a népművelési intézmények állami támogatása 15 és fél millió forint, ötmilliót a saját bevételre számíthatunk, summa summárum: 1970-ben 20 millió forintból gazdálkodtak a tanács felügyelete alá tartozó intézmények, a Városi Könyvtár, a Galéria, a Képtár, a vármúzeum, a színház, a művelődési házak stb. Ebben az összegben természetesen nem szerepelnek olyan jelentős centrumok, mint a Herman Ottó Múzeum, a Moziüzemi Vállalat és a szakszervezetek kezelésében levő intézmények. Hogy mit jelent a 20 millió, azt csak akkor tudjuk igazán, ha megnézzük az elmúlt évek statisztikai adatait. Nem egészen pontos számítás szerint 6—8 évvel ezelőtt ennek az összegnek csupán harmadrészét fordíthattuk népművelési célokra. Igaz, időközben — főleg az elmúlt öt esztendőben — számos létesítménnyel gazdagodtunk. A könyvtári hálózat bővülése, a vármúzeum, a galéria, a képtár, az Ady Endre Művelődési Ház, mind-mind hozzájárul a város kulturális életének sokszínűbbé tételéhez. Annak bizonyítására, hogy a városi tanács nem bánt szűk- markúan a kulturális intézményekkel — gazdasági beszámoló helyett — csak néhány intézményt említünk. Könyvtárhálózatunknak az idén 300 ezer forint jutott beszerzésre. (Mondanunk sem kell, hogy'fez több, mint a megelőző években volt.) Ezt az összeget azonban szerencsére sikerült megduplázni, mert az elmúlt év plusz-bevételeiből a tanács még 2 és fél millió forintot juttatott a népművelési ágazatnak, az eredeti költségvetési összegen felül. Ebből természetesen jelentős mennyiség jutott a színháznak, a szimfonikus zenekarnak, a különböző kulturális programokra, egészen a Tiszán innen — Dunán túl vetélkedő költségéig bezárólag. Ha az intézmények vezetőit megkérdeznénk, természetesen még ezek után sem lennének mindannyian elégedettek. Bizonyára a közönségnek is vannak kifogásai. Megnyugtatásul azonban csak ennyit: a gazdasági bizottság határozata értelmében a nemzeti jövedelem növekedésével egyenes arányban a kulturális intézményekre is mind több összeget fordíthatunk. Nemzeti jövedelmünk pedig — mint ismeretes — a következő 5 éves tervben jelentősen nő majd. (gyarmati) ENGELS A haladó világ tisztelettel adózik Engels Frigyesnek, aki 150 éve, 1820. november 28- án született. Marx Károlylyal együtt bábáskodott az , első proletár szervezetek lét* rejötlénól, kidolgozta a mun. * kásosztály stratégiáját és taktikáját. Engels Berlinben 1841—42- ben megismerkedett Hegel és Feuerbach filozófiai műveivel, tanulmányozta az utópista szocialisták írásait. Világnézetének alakulásában nagy szerepet játszott angliai, manchesteri tartózkodása (1842—44). ahova apja kívánságára utazott kereskedelmi gyakorlatra. Amikor 1844 őszén Párizsban felkereste Marxot, kiderült. hogy minden elméleti kérdésben egyetértenek. így kezdődött közös munkásságuk. Lenin rámutatott, hogy Engels volt az első, aki megmondta: a munkásosztály politikai mozgalma elkerülhetetlenül eljuttatja a munkásokat ahhoz a felismeréshez, hogy a szocializmuson kívül nincs számulcra kivezető út. Engels munkásságához tartozik a többi közt, hogy Marx-szal együtt megírta az 1848 februárjában megjelent „Kommunista Párt kiáltványa’ című művet, amely tömören és pontosan összefoglalja a proletariátus forradalmi elméletét. A kiáltvány megjelenésével egyidőben megkezdődtek az 1845—40-es európai forradalmuk, amelyek történelmileg igazolták a marxizmust. Engels fegyverrel is harcolt Dé! nyugat- Németországban a forradaRomlanak a világ legnépszerűbb fogai Ahol csődöt mond a komputei Még vannak emberek, akik csak a komputerekben bíznak, sőt azt is elhiszik, hogy rövidesen intelligensen elbeszélgethetnek velük — olvasható a New Statesman egyik cikkében. — Éppen a minap tájékoztatott róla Christopher Longuet- Higgins brit és Anatol B. Guridanov szovjet professzor, hogy a komputerek semmiképpen sem pótolhatják az embert. „Elég látni Femandel fogait, hogy az ember meghaljon a nevetéstől” — mondotta egyszer Charlie Chaplin Fernandelről, akinek fogai a legjobb francia exportcikkek közé tartoznak, mint például a Cammambert sajt, Maigret felügyelő és Brigitte Bardot. Egy párizsi és egy marseillei fogorvos őrzi a világ leghíresebb fogadnak lenyomatát, hogy legyen prototípus, ha netán valami baja történne a színész népszerű fogsorának. A kiváló gondoskodás ellenére azonban Fer- nandelnek újabban két foga is romlásnak indult, és bonyolult tömésnek kell alávetnie magát, hogy megőrizze világhírű csúnyaságát. Az elektronikus számítógépek teljes zavarba esnek bizonyos bonyolult nyelvi problémák akadályaiba ütközve. Tagadó szavakkal, kettős tagadásokkal, azonos szavak vagy kifejezések többszörös használatával és trükkös kérdésekkel szemben teljesen „értelmetlenné” válnak. A számítógépek továbbá nem képesek elemezni Shakespeare műveinek logikáját, de egy másodperc tört része alatt kiszámítják, milyen szavakat használt Shakespeare legtöbbször. Ez matematika, de semmiképpen sem bizonyítéka az alkotó- képességnek. De nemcsak Shakespeare- rel van baj. A minap az elektronikus agyak azt a feladatot kapták, elemezzék néhány fiatal brit és szovjet költő verseit. Nos, a komputerek „bevallották”, hogy ezek a szerzők írtak valami verseket, de nem voltak képesek válaszolni egyetlen, a stílusra, minőségre, ideológiára, mondattanra vonatkozó kérdésre sem. A legbüszkébben a londoni fonetikai intézet IBM— 37-es komputere feszített az említett költők művészetét elemezvén. Dicső módon megoldotta ugyanis az összes problémát, hangsúlyozván, hogy ezek a költők „írnak és szavakat állítanak össze”. A korszakalkotó felfedezés azonban nem hozott dicsőséget az elektronikus agyra. lomért, amelynek leverése után Angliába emigrált, ahol több művet írt, s igen nagy szerepet vállalt a Kommunisták Szövetségében a „baloldali” frakció legyőzésében. Az emigrációban Marx és Engels sokszor küzdött anyagi gondokkal; különösen nehéz volt a nagy családos Marx helyzete. Engels, az önfeláldozó barát, rengeteget tett azért, hogy legalább részben megszabadítsa Marxot a napi gbndoktól, hogy nyűgöd tabban dolgozhasson. Ezért azt is vállalta, hogy csaknem húsz évre részlegesen lemondott az önálló tudományos munkáról, s — bár gyűlölte e tevékenységet — a kereskedelemben dolgozott. Amikor 1883. március 14- én meghalt Marx Károly, az addig az I. Tnternacionálé létrehozásában is tevékenykedő és több művet írt Engels ingadozás nélkül vállalta nagy barátig müvének befejezését: kiadásba készítette elő „A tőke" jegyzetekben maradt II. és TTI. kötetét, amelyet Lenin joggal nevezett Marx és Engels közös művének. Engels a Marx halálát követő 12 év alatt számtalan cikket és két könyvet írt, amelyek elméleti szempontból igen jelentősek. Széleskörű szervező munkát is végzett a nemzetközi proletármozgalom irányítójaként. Gyakorlatilag az ö irányításával alakult meg 1889-ben a II. Internacionálé, a szocialista pártok nemzetközi szervezete, készítették elő az első kongresszusokat, ünne- 'pelték május 1-ét, a nemzetközi proletárszolidaritás ünnepét. Engels egész életét az egyszerűség jellemezte. Marx leánya, Eleonóra így írt róla: „Engels a világ legpontosabb embere volt, aki kötelességteljesítésben, a pártfegyelem betartásában mindenki előtt járt. Megbocsát- hatallannak tartotta, ha valaki becsapta önmagát, hűtlenné vált a. párthoz.” * Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága ma délelőtt, Engels születésének 150. évfordulóján ünnepi felolvasó ülést rendezett, amelyen az igazgató megnyitóján kívül az igazgatóság öt tanára előadást tartott Engels munkásságáról. REKORDAJÁNLAT Alain Delon francia filmszínész ismét rekordajánlatot tett egy londoni képző- művészeti aukción. 05 000 fontot fizetett egy Eem- brandt-rajzért, amely egy karosszékben ülő öregembert ábrázol. A műalkotást a neves színész egy barátja megbízásából vette meg. Tavaly saját részére vásáréit egy Dürer-rajzot — 58 000 fontért. KÁBÍTÓSZERT CSEMPÉSZTEK Kábitószercsempészés vádjával tartóztatott le a római rendőrség egy fiatal tanárházaspárt. A rendőrök a két turistánál 2000 LSD-tablettát találtak, amelvnék fe- keteniaci ára megközelíti a 16 000 dollárt. Kávéfogyasztók, figyelem! December 7-ig minden kedves Vevő a negyed kilogrammos RIO, QMSMIA vagy KOLUMBIA pörkölt kávéhoz 5 dkg KONGÓ és a fél kilogrammoshoz lO dkg KONGÓ kávékeveréket kap ajándékba valamennyi élelmiszer- és vegyesboltban. A kávét forgalomba hozza: BQRSOD-HEVE3 MEGYEI ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRU NAGYKER. V. MISKOLC ★ A televízió új sorozatában a harmadik arckép a Szirtes Ádámé. A felszabadulás utáni igazán tehetséges szinésznem- zedék három tagjának bemutatása után örülnénk, ha új címmel, de hasonló igényességgel készíteti műsorban, még több művészt láthatnánk ilyen közelről, mint Horváth Terit és Berek Katit láttuk, és holnap Szirtes Adámot is látni fogjuk... j FÖLDMOZGÁSOK Az egymást követő földmozgások miatt 24 családot költöztettek ki az olasz hatóságok a Nápoly melletti Mignanból. A térségben az elmúlt két hónapban szinte szüntelenül reng a föld, eddig 70 földlökést észleltek. KIHARCOLTÁK Tizenkettő százalékos béremelést harcolt ki a nyugatnémet fémipari szakszervezet a Volkswagen Művek dolgozóinak. Az új szerződést, amely 120 000 dolgozót érint, hétfőn írják alá és kedden lép életbe. ELBOCSÁTÁS A görög legfelsőbb bíróság jóváhagyta annak a 30 görög bírónak az elbocsátását, akiket a kormány még 1968-ban ellenzéki magatartásuk miatt menesztett. Az államtanács 1969-ben visszahelyezte ugyan tisztségükbe őket, de a junta érvénytelenítette a döntést. EGY ÉS FÉL ÉVET KAPOTT Bende Lajos, 36 éves büntetett előéletű segédmunkás a tatai Kristály presszóban ittasan belekötött egy nőbe, nem akarta beengedni a helyiségbe. A nő vőlegénye felelősségre vonta, mire Bende leütötte, rugdosta, úgy, hogy a lábát is eltörte. Az arra haiadó katonai járőr fogta le Bendét. Egy és fél évi börtönbüntetést kapott. FELBÚGTAK A SZIRÉNÁK Düsseldorfban péntekén felbúgtak a szirénák, és másfél órára elnéptelenedtek az egyik városnegyed utcái. A riadalom oka: az egyik kórház közelében építőmunkások a második világháborúból visszamaradt ’ időzített bombára bukkantak. Végül is tűzszerészek hatástalanították a hétmázsás „szörnyeteget.” 57 ÉVES VOLT Helena E. Madison az 1932-es olimpiai játékok háromszoros úszó aranyérmesnője 57 éves korában elhunyt. Madison 100 yardtól 1500 méterig amerikai és világrekordok egész sorát tartotta hosszú időn keresztül. LELEPLEZÉS A Líbertad című Costa Rica-i hetilap leleplező cikket közölt arról, hogy a Costa Rica-i vámhatóságok számos alkalommal elkobozták és megsemmisítették a szocialista országokból érkező tudományos és szépirodalmi műveket. Jósé Figue- res Ferrer köztársasági elnök most utasította a belügyminisztert, hogy alaposan vizsgálja ki a vámosok törvénytelen intézkedéseit. Meggyőző milliók
