Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Az üzletek ünnep előtti nyitva tartása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és Miskolc m. j. városi Ta­nács V. B. kereskedelmi osztá­lyai — a KPVDSZ megyei bi­zottságával egyetértésben — a 2058/1961. (II. 4.) Korm. sz. hatá­rozat 4. §-a alapján az üzletek, vendéglátó egységek, piacok és vásárcsarnokok november 7. ün­nep előtti és alatti nyitva tartási rendjét Borsod megye és Mis­kolc város területén, az alábbi­ak szerint szabályozzák: 1970. november 6., (péntek). Valamennyi iparcikk és ruhá­zati szakbolt rendes hétköznapi, a kétmüszakos élelmiszert árusí­tó boltok szombati, az egymű- szakos, élelmiszert árusító és húsboltok 18 óráig, az egymű- szakos tejboltok 15 óráig tarta­nak nyitva. A vásárcsarnok és a piac szombati nyitva tartás sze­rint üzemel. 1970. november 7., (szombat). Kereskedelmi egységek, vásár­csarnokok és piacok zárva tar­tanak. A vendéglátó egységek szombati nyitva tartás szerint üzemelnek. A dohány- és édes­ségboltok vasárnapi nyitva tartás szerint árusítanak. 1970. november 8., (vasárnap). A vásárcsarnokok és piacok, vendéglátó és kijelölt kereske­delmi egységek a szokásos va­sárnapi nyitva tartás szerint üze­melnek. A miskolci piac a legdrágább? Árstatisztika Budapestről és három vidéki városból ^ Egy nagykockás anyagból készült dán „midi”. A kiegészí­tők várhatóan egyre fontosabb szerepet játszanak. A DB telexszolgálata jelenti: 1 él előtt a gyermekruhagyár A divatáramlatok a gyermekruházatot sem hagyják érin­tetlenül. Olyannyira nem, hogy maholnap a bakfisok számá­ra készülő konfekcióruhák számítanak a legkorszerűbbnek, a legdivatosabbnak. A Kaposvári Ruhagyár évenként 300 mttttő forint értékű gyérMéRmházati cikket készít, és ter­mékeik 80 százalékát a belkereskedelemnek adják át. Ex­portjuk nagy részét minden esztendőben a Szovjetunió kö­ti le. — Milyen színek uralkodnak az idei őszi gyermekdivatban? — A nylonvelúr kabátok közül az enciánkék színűek a legkeresettebbek. A többi ru­haféleségekben a palackzöld és a piros különféle árnya­lata a legdivatosabb. A hide­gebb napokra már elkészül­tek a műszőrmével bélelt ka­bátok, orkánoverallok és ano- rákok. — Hogyan szereznek tudomást a vásárlói igényekről, és meny­nyiben sikerül azokat kielégí­teni? — A mi vásárlóink közvet­ve mindig gyerekek, ezért a szülők véleményén túl, az ő kéréseikre is tekintettel va­gyunk. Több iskolában vé­geztünk közvélemény-kuta­tást, s arra is módot adtunk, hogy a termékeinkkel ismer­kedjenek a gyerekek. Arról nem is szólva, hogy népes „csöpség-maneken” gárdával rendelkezünk. — Milyen lesz az idei gyer- mekruha-divat? — Az overallokat műszőr­me-bélésekkel készítjük. Ezek az idei télen a legkönnyebb és a legmelegebb öltözetet jelentik. Az óvodás korosz­tálynak kártolt szövetből ter­veztünk ugyancsak szőrme- díszítéses télikabátokat, mel­les Gabi-nadrággal. A ki­egészítő kellékekkel remél­jük, a kötszövő vállalatok nem maradnak adósak. A kiskamaszoknál továbbra is divatosak a dzsekik, csak az alapanyaguk változott; kelle­mes, műszálas ballonból ké­szülnék. Jó hírt közölhetünk a szülőkkel: a kamaszoknak készült kártolt szövetöltönyö­ket olcsóbban állítjuk elő, és nyilván olcsóbban kerülnek majd a boltok polcaira is. Minden termékünkből jut bő­ven a hazai piacra, és remél­hetőleg, a legkapósabb ruha­félék sem kerülnek a hiány­cikkek listájára. — Milyen vásárlóként tartják számon Borsodot, Miskolcot a Kaposvári Ruhagyárban? — Az ÉTEX az egyik leg­jobb vásárlónknak számít, és igényes vevőnek tartjuk szá­mon. A korábbi években 15 millió forint értékben szállí­tottak tőlünk 2 évestől 16 éves fiúknak és lányoknak felsőruházati cikket. Az idén november 1-ig több mint 18 millió forint értékű gyer­mekruhát vásárolt az ÉTEX a borsodi és a miskolci leg­fiatalabb korosztály számára. N. J. Miskolcon van az ország legdrágább piaca! — mond­ják a vásárlók. A szakembe­rek azonban mást állítanak. Nézzük, mit mutat a sta­tisztika. A múlt héten 30—50 százalékkal kevesebb sárga­répa, gyökér, káposzta, kar­fiol, zöldpaprika, alma és körte érkezett a Búza téri piacra, mint tavaly ilyenkor. Paradicsomot pedig már csak elvétve lehet kapni. S mind­ezt borsos áron. De így volt ez a friss zöldáruval szinte tavasztól mostanáig. Nem vé­letlenül emlegetik az idei esztendőt a kereskedők a kü­lönleges meglepetések évének. A késői kitavaszodás, a hi­deg, esős, nyári napok és a korai fagy az idén tekinté­lyes károkat okozott a mező- gazdaságnak és alaposan „megkönnyítette” a miskolci háziasszonyok pénztárcáit. Az első meglepetés tavasz- szal következett be: a kedve­zőtlen időjárás ellenére, a piac forgalma június végéig enyhén emelkedett, és talán hihetetlenül hangzik, de a Búza téri standok ár­színvonala — a gyümöl­csök és az akkor még különleges csemegének számító primőrök kivé­telével — az első fél évben átlagosan 14 szá­zalékkal alatta maradt a tavalyinak. Ugyanakkor májusban és jú­niusban a miskolci piac 4—9 százalékkal drágább volt a budapestieknél. A gyümölcsöt a fővárosban 10—17 százalékkal adták ol­csóbban, mint nálunk. A Miskolchoz hasonló, ipari jellegű nagyvárosokban — Győrben, Dunaújvárosban és Pécsett — pedig a Búza téri árakhoz viszonyítva, 8—15 százalékkal kevesebbet kéi> tek az élő baromfi kilójáért, 7—9 százalékkal olcsóbb volt a zöldség és 27—30 százalék­Kiváló dolgozók November 7. méltó megün­neplésére készülnek a Mis­kolci Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat dolgozói. Az el­múlt napokban befejeződött üzemi termelési tanácskozá­sokon úgy döntöttek, hogy az ünnep alkalmából a vál­lalat 26 dolgozójának ado­mányozzák oda a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. Több dolgozót jutalomban részesí­tenek Forgácstörő A Diósgyőri Gépgyárban a IV. ötéves terv időszakában 5 millió forintos költséggel központi forgácstárolót és tö­rő t építenek. Fejlesztik a munkásvédelmi őrmozgalmat is, az aktívahálózat jutalma­zására, a béralap terhére évente 30 ezer forintot hasz­nálnak fel. A női öltözőkbe kéz- és hajszárítókat, a taka­rítók munkájának megköny- nyítésére 5 nagy teljesítmé­nyű ipari súroló- és porszívó­gépet vásároltak. Napok, hetek, hónapok Két és tél millió naptár készül I97l-re Igaz, a naptári cv végéig még majd két hónap van hátra, de már most folynak a jövő évi naptárak nyomdai munkáinak előkészületei. Két és fél millió különböző mé­retű és minőségű, asztali, fa­li és zsebnaptár időbeni ki­bocsátásáról kell gondoskod­ni. Hogy honnan ered a nap­tár elnevezés, azt nem nehéz kitalálni: — napok halmaza, tára — naptár. Érdekes vi­szont, hogy az év szó — finn­ugor eredetű. Magyarorszá­gon először az l^OO-as évek elején jegyezték fel, mint egyenes leszármazottját a finn eve szónak. Az évsza­kok sem dicsekedhetnek ma­gyar őssel, kivéve a tavaszt, amelynek jelentése a túl, to­va, tavai (a téli hónapokon) szavakra vezethető vissza. A tél és az ősz szintén északi testvéreinktől származik: a tül (hideg), illetve a titles (lombhullás szóból keletkez­tek. A nyárt ellenben joggal tekinthetjük Törökországból „importált” jövevénynek, — bár a jaz (meleg) szóból va­ló levezetés helyessége mind­máig tisztázatlan. A hónapok elnevezése egytől egyig a szláv nyelvcsaládból került hozzánk. Maga a hó kifeje­zés az osztrák chaw (hold) szónak szülötte. Mindennapi beszédünkben számtalanszor használjuk az egy hét időhatározót, és eszünkbe sem jut csodálkoz­ni az összetétel magyartalan­ságán! Holott a hét a hét na­pot foglalja magába, tehát az önálló számnév, mint főnév honosodott meg nyelvünkben. A napokkal már nagyobb szerencsénk van; a vasárnap, a hétfő és a kedd színtiszta magyar szó. A vasárnap a hétvégi vásár-nap egybeol­vadásából keletkezett, míg a hétfő, mint első napja a hétnek, a hét feje kifejezés­ből alakult át mai formájá­ra. A kedd definíciója egy kicsit már izgalmasabb, ere­detét szám-, illetve sorszám­névre: a második régies alakjára, a ketted-re vezet­hetjük vissza. A szerda, csü­törtök és péntek szláv erede­tű: jelentésük szó szerint kö­zépső, negyedik nap, illetve ötödik nap. A legrégibb múlttal a szombat dicsekedhet. „A he­tedik napot pedig megszen­teld!” — mondja a Biblia, és ezt a tanácsot már az ó-héberek is jónak látták megszívlelni. Innen ered a szláv sobota (megszentelt) szó, ami aztán az idők fo­lyamán nálunk szombatra változott. Igaz, van egy jobb — bár ritkán használt — kifejezé­sünk is rá: szabad szombat. kai (!) került kevesebbe a gyümölcs. Az igazi primőr­szezon viszont még mindig késett. A nyár elején ennél is to­vább súlyosbodott a helyzet. A rengeteg eső hatására egyik hétről a másikra, meg­csappantak a hajnali zöldség­szállítmányok. Gyümölcsből 17, zöld­áruból 12, burgonyából 9 százalékkal érkezett ke­vesebb a városba, mint egy évvel azelőtt. Júliusban a borsodi piacokon a zöldségárak csaknem negy­ven, a gyümölcsárak több mint 20 százalékkal emel­kedtek. De romlott az ellá­tás az ország többi részén is. Július közepére Miskolcon már csak az élő baromfi és a gyümölcs maradt drágább mint Budapesten és az or­szág nagyobb ipari városai­ban. Az új zöldáruk szezon­ja azonban sehogyan sem akart megérkezni. A Búza téren a zöldpaprika kilója még mindig 22 forintba ke­rült, és ára ekkorra a főváros­ban is elérte a 22 forintot. Győrben viszont ugyanezért az áruért már 33 forintnál is többet kértek. Miskolcon átlagosan K) forintért adták a paradi­csomot. Budapesten a paradicsom ára ekkor 13. Győrben 18, Pécsett 14 forint volt. Egy hónappal később, augusztusban bár mérsékel­ten, mégis tovább csökken­tek az árak, de addigra a zöldáru már negyven száza­lékkal, a gyümölcsök 25 szá­zalékkal kerültek többe, mint 1969 augusztusában. És Mis­kolc ezalatt „behozta” a pes­ti piacokat, vidéken pedig már csak gyümölcsöt lehe­tett olcsóbban kapni, mint nálunk. Mindez annak ellenére tör­tént, hogy megyénkben a jó termé­sek idején is kevesebb árut hoznak a piacra, s lényegesen gyengébb a kínálat az országos át­lagnál. És különös módon, a legíri- sekb jelentések is azt igazol­ják, hogy a rossz termés és a kedvezőtlen földrajzi adott­ságok ellenére, a Búza téren, ha nem is olcsón, de lénye­gesen kedvezőbb árakon tu­dunk vásárolni a pestieknél, a dunaújvárosiaknál, a pé­csieknél és a győrieknél egyaránt. L P. Idősek bútora, fiatal kezekből Az Avas Bútorgyár három­száz heverőt, 175 asztalt és háromszáz faliszekrényt szállít le november első he­tében a város új szociális ott­hona részére. Nem közönsé­ges termékek ezek. Sok al­katrészük készült munkaidőn túl, típus tekintetében pedig alaposan különböznek az itt gyártott Milánó, Mini, Avas és Tapolca szériáktól. A megrendelők nem kész tervekkel jöttek, hanem az idős emberek igényeit sorol­ták fel. A műszakiak Delta szocialista brigádja ezek alapján, a kis szobák mére­teihez igazítva, olyan egy­szerű, tartós berendezési tár­gyakat tervezett, melyeket könnyű tisztítani, mozgatni, A fekvőbútorokat külön fej­résszel látták el; az időseb­bek szeretik a félig ülő test­helyzetet. Rugós heverőik nem nyílnak majd nehezen. Lent, az üzemben is igye­keztek a dolgozók. Valaki így beszélt erről: „Tudjuk, hogy annyit várhatunk majd a fiataloktól, amennyit most adunk az öregeknek.” Teljesítette éves tervét a KTV helyi egysége Már teljesítette 11 millió forintos éves tervét a Kisipa­ri Termeltető Vállalat he­lyi egysége. Az év végéig még mintegy hárommillió forint értékű munkát végez­nek el a vállalat által foglal­koztatott kisiparosok. A mun­káik között számos különle­gesség is akad. Miskolci kisiparosok, Ko­vács Sándor és társai készí­tik például a Debreceni Or­vostudományi Egyetem és a Medicor Művek megrendelé­sére azokat a gyógyászati be­rendezéseket és alkatrésze­ket, amelyek végleges he­lyükre beszerelten az egész magyar orvosi műszeripar hírnevét öregbítik. A meg­rendelés értéke mintegy fél millió forint. Ugyancsak Miskolcon kis­iparosok szállítják a BVK- nak és a TVK-nak azokat a nagyfrekvenciás pvc-hegesz- tő gépeket is, amelyeket ed­dig tőkés importból, drága valutáért szerzett be a fel­használó. S végül egy érdekesség: Csótai József egyedüli kivi­telezője városunkban a ké­zi és pantográf vésési mun­káknak. ö készíti a környe­ző vállalatok gépi adattábla-, gépi és kézi beütő számok és betűk véséseit. A termékeit 80 százaléka exoort A Miskolci Textilkoníekeiu Szövetkezet a termékeinek 80 százalékát — a külkeres­kedelmi vállalatok segítségé­vel — külföldön értékesíti. Az elmúlt évben például mintegy 11 ezer férfi- és női kabátot, valamint férfize­két szállított szocialista, va­lamint tőkés piacra. A mos­tani évbén termelt árufélesé­gek legnagyobb része is kö­zelebbi, vagy távolabbi or­szágokba kerül. Jelenleg egy szovjet megrendelés teljesí­tésén munkálkodnak a szö­vetkezet zömében nődolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom