Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-02 / 257. szám

TANÁCSKOZIK A BORSOD MEGYEI PARTERTEKEZLET (Ágotha Tibor felvétele) szervezeted az elmúlt négy esztendőben tovább erősöd­tek, növekedett eszmei, szer­vezeti, cselekvési egységük. Előbbre léptünk a párttagság kommunista nevelésében, a párt és a munkásosztály ve­zető szerepének erősítésében. Erre utal az áz aktivitás, amit a küldöttértekezleteken, valamint az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken tapasztalni lehetett. Az ered­mények mellett szóvá tet­ték azt is, hogy kedvezőtlen változás következett be a foglalkozás szerinti összeté­telben. Mégis megállapítha­tó, hogy a bekövetkezett arányeltolódás nem veszé­lyezteti a párt munkásjelle­gét, sőt, növeli politikai be­folyását olyan társadalmi ré­tegekre, ahol ez kívánatos is. Érvényesültek a pártélet lenini normái A pártértekezletek vitáit elemezve Bodnár élvtárs megállapította, hogy a kül­döttek nagy felelősséggel, sokrétűen elemezték a politi­kai, az ideológiai és a gaz­dasági munka pozitív, vala­mint negatív jelenségeit. Ta­nulságként jelentkezett az a kívánság, hogy a párt külön­böző helyeken dolgozó veze­tői jobban éljenek a párt­szervek tagjaival való beszél­getések lehetőségével. A megyében folyó ideoló­giai, politikai és kulturális munkákról szólva hangsú­lyozta : — Előbbre léptünk példá­ul a szocialista erkölcsre ne­velés terén. E folyamat bo­nyolultságát jellemzi, hogy egyrészt figyelemmel kísér­hető a munkához való szo­cialista viszony erősödése, másrészt még sok helyen laza a munkafegyelem. Szükséges, hogy a gazdál­kodási tevékenység, a sza­bályozás jobban feleljen meg a követelményeknek. Következetesebben kell fe­lelősségre vonni azokat a vezetőket, akik elnézik a technológiai és technikai mulasztásokat, a hanyagsá­got és a munkafegyelem megsértését. Változatlanul igen fon+os feladatunk, hogv ahol szükséges, konkrét in­tézkedésekkel. neveléssel felléniünk a kispolgári anya­giassággal. az effvenlősdi né­Az előadó megelégedéssel állapította meg. hogv az erő­södő demokratizmus kedvez a gondolatok kicserélésének, a különböző nézetek őszinte, szabad megnyilvánulásának. Az aggályoskodóknak vála­szolva mondotta: — A marxizmus—leniniz- mus iránti érdeklődés, a párt eszmei, politikai befolyása az elmúlt négy évben erősödött. A különböző helytelen néze­tek és megnyilvánulások so­rán a torzítások elleni harc­ban tovább szilárdultak a marxizmus—leninizmus pozí­ciói. Külön is kiemelte azokat a figyelemre méltó eredménye két, amelyeket a Miskob városi Pártbizottság ért el a- ideológiai munkában. A me gyei pártbizottság megítélés szerint kétségtelen eredmé nyele tapasztalhatók a propa ganda- és agitációs munkák­ban, ugyanakkor nem sike rült kellő mértékben előbbn lépnünk a kulturális életben Elsősorban a tárgyi és sze­mélyi feltételek elégtelensége gátolta ezt a munkát, ezért a jövőben nagvobb anyagi tá­mogatás szükséges a közok­tatás. a 'közművelődés fej­lesztéséhez. A megye pártszervei és Nagyobb figyelmet a közművelődésnek A pártértekezletek jó munkáját bizonyítja, hogy a választások eredményekép­pen több, vezetésre alkalmas, tehetséges fizikai dolgozó, fiatal és nő került a testü­letekbe, a különböző vezető posztokra. Minőségileg javult a választott szervek összeté­tele, politikai, szakmai felké­szültsége, vezetői készsége. Ezt követően az előadó megállapította: — A megyei pártbizottság és annak végrehajtó bizott­sága a IX. kongresszus óta eltelt időszakban biztosítot­ta, hogy a megyei vezető pártszervek tevékenységében érvényesüljenek a pártélet lenini normái- a demokratiz- kus centralizmus, a kollektív vezetés és a személyes fele­lősség. — Eredményeinkhez, sike­reinkhez mindenkor biztos támasz volt a Központi Bi­zottság elvi, politikai irányí­tása és az illetékes osztályok rendszeres, konkrét segítsé­ge. A pártirányítás haté­konyságát segítette az orszá­gos állami szervekkel való kapcsolatunk erősödése is. Azt kérjük a Központi Bi­zottságtól, hogy a X. kong­resszus határozatainak végre­hajtásához is nyújtson ha­sonló támogatást. Az állami szervek pártirá­nyításáról és az ott folyó pártalapszervezeti munkáról szólva megállapította, hogy növekedett a differenciált­ság, s javult a hatékonyság. A párt- és az állami szer­vek tevékenységében a fel­adatok ma már jobban elha­tárolódnak, bár községi szin­ten még tapasztalható bizo­nyos átfedés. Arra kell tö­rekedni, hogy az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének felada­tait sikeresen oldjuk meg. A bevezetett, és a tervezett in­tézkedések megkövetelik a pártirányítás hatékonyságá­nak növelését, a pártvezetés módszereinek és stílusának további javítását. Változat­lanul nagy figyelmet kell fordítani a szocialista törvé­nyességre, a jogalkalmazási, jogpolitikai elvek érvényesí­tésére. j. Bodnár elvtárs előadásá­nak befejezéseként megálla­pította : — Az a négyéves időszak, melyről most beszámolunk, szerves része az MSZMP 1956 óta folytatott politikájá­nak. — Ha tekintetünket a meg­tett út összegezésével előre, társadalmi céljainkra irá­nyítjuk, látjuk, hogy felada­taink sokrétűvé váltak. A szocializmus építését, a párt politikáját magasabb szinten kell megvalósítanunk. Fel­adataink sikeres megvalósí­tásához a társadalom erői­nek magasabb fokú aktivitá­sára, megyénk minden dol­gozójának öntudatosabb munkájára van szükség. Er­re lehetőséget biztosít a munkáshatalom, amely nem­csak hatalmat jelent, hanem az emberek meggyőződését és ezen alapuló cselekvő rész­vételét is igényli a felada­tok megvalósításában. Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a kongresszusi irányelvekhez, valamint a szervezeti _ sza­bályzat tervezetéhez kapcso­lódó észrevételeket, javasla­tokat összegezte és értékelte szóbeli kiegészítőjében. Min­denekelőtt arról szólt, hogy a párttagság nagy többsége részletesen megismerte és ta­nulmányozta a dokumentu­mokat. A párttagok és pár- tonkívüliek a Központi Bi­zottság által követett gya­korlatot olyan példamutató módszernek tekintik, amely lehetővé teszi a széles töme­gek aktív részvételét a párt és a kormány politikájának formálásában. államélet, a szocialista de­mokrácia fejlődése, a szoci­alista gazdasági építőmunka, társadalmunk ideológiai, kul­turális állapota, az életszín­vonal és a szociálpolitika cí­mű fejezetek keltették. Min­den fórumon sok szó esett a munkások, a tsz-tagok, az if­júság, a nők, az értelmiség különböző rétegeinek fejlő­déséről és helyzetéről. Min­denütt hangsúlyozták: az irányelvek megállapításaival és a jövőt felvázoló elképze­lésekkel — egyes egyéneket, vagy kisebb csoportokat ki­véve — teljes az egyetértés, azokat pártunk X. kongresz- szusa erősítse meg. Ezt a véleményt osztjuk mi is. A szervezeti szabályzatter­vezetének legnagyobb akti­vitást kiváltó fejezetei azok voltak, amelyek a pártba va­ló felvétellel, a párttagok kö­telességeivel, jogaival, a párthoz való tartozással stb. vannak összefüggésben. Osz­tatlan egyetértést és helyes­lést váltottak ki a pártde­mokrácia további fejlesztésé­re, valamint a bírálók védel­mére vonatkozó előírások. Általános volt az a vélemény — s ez a mi állásfoglalásunk is —, hogy .a módosított szervezeti szabályzat magába foglalja mindazokat a vál­toztatásokat, amelyeket a politikai munka magasabb színvonalra való emelése jövőbe mutatóan megkíván. Segíteni akaró javaslatok A X. kongresszus irányel­veivel és a szervezeti sza­bályzat-tervezet főbb tapasz­talataival kapcsolatban Doj­csák elvtárs arról szólt, hogy a dokumentumok vitáját mindenütt összekapcsolták az adott területen kialakult gya­korlattal. Sokoldalúan, pél­dákon keresztül .mutatták be a párt politikájának érvé­nyesülését, de azt is, hogy milyen hibák gátolják a fej­lődést, a végrehajtás során a helyes elveket. Sok helyütt a dokumentumok szellemé­ben határozták meg a helyi tennivalókat, amelyekkel mi is egyetértünk. Számos eset­ben utaltak a IX. kongresz- szus határozataira, szenvedé­lyes hangon szóltak a párt, a munkásosztály vezető szere­pének következetesebb érvé­nyesítéséről, ebben a helyi pártszervezetek és a kommu­nisták szerepéről. Építőmunkánk egyes kér­déseinek vitája során kitűnt, hogy a társadalmi tevé­kenység szinte minden te­rületére vannak érvényben levő, végre nem hajtott he­lyes párt-, vagy kormányha­tározatok. A helyes elvek ál­talánosan ismertek, Mindeb­ből azt a következtetést von­ták le — és ezt tesszük mi is: pártunk politikája helyes, de a végrehajtás szintjén még előfordul, hogy nem eléggé fegyelmezett a jó és helyes elképzelések valóra váltása. Az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat-terve­zettel kapcsolatban — mint az írásos előterjesztésből is kitűnik — sok felelősségtel­jes, jó szándékú, segíteni aka­ró javaslat, észrevétel hang­zott el. Ezeknek jelentős ré­szét indokoltnak, helyesnek tartjuk, de találhatók közöt­tük a megalapozottságot nél­külöző, irreális, vagy önma­gukban helyesnek is tűnő. de jelenleg anyagi erőforrások híján meg nem valósítható kívánságok is. Az irányelvek vitája, az állásfoglalások kialakítása olyan munkát jelentett párt- szervezeteinknek, amelyben tovább erősödött a megyében a párt eszmei, politikai és cselekvési egj'sége. Éljünk jobban a lehetőségekkel! Az augusztusi taggyűlések határozatai, ha kiegészülnek a viták és állásfoglalások kialakítása során elhangzott helyi értékelésekkel, illetve feladatokkal, jó munkaprog­ramot adnak pártszervezete­inknek, pártbizottságainknak, de a megyei pártbizottság­nak is. Az elhangzott észre­vételek, javaslatok esetében olyan tennivaló Hárul ránk, (Folytatás a 3. oldalon^ (Folytatás az 1. oldalról) szerű piackutatásra. A ter­mékforgalmazás rendje nem korszerűsödött a kívánt mértékben. A fogyasztói árak színvonala 1968—69­ben emelkedett, majd ez év­ben a központi intézkedések és egyes kereskedelmi válla­latok körültekintő üzletpoli­tikája következtében az emelkedés üteme némileg mérséklődött. Miskolc kiemelten kezelt város Kedves Elvtársak! — A negyedik ötéves terv időszakában megyénk gaz­dasági fejlődése még di­namikusabb lesz. A megye arculata, a termelőerők struktúrája és területi el­helyezkedése szempontjából továbbra is nehézipari jelle­gű marad. A várható beru­házás értéke mintegy 40—■ 45 milliárd forintra tehető, amely a harmadik ötéves terv teljesítéséhez képest mintegy 50—60 százalékos növekedést jelent. A fejlesz­téssel összefüggő feladatok ismertetése mellett különö­sen kiemelte dr. Bodnár Fe­renc elvtárs az olyan — számottevő — tennivalókat, amelyek szorosan összefügg­nék a lakosság életkörülmé­nyeivel. Ezek: a lakásépítés, a lakossági javító-szolgálta­tás, a kommunális ellátás. A negyedik ötéves terv idősza­kában mintegy 17 ezer ta­nácsi, bér- és szövetkezeti lakás épül. Ebből Miskol­con. amely Budapesthez ha­sonlóan kiemelten kezelt városnak számit, várhatóan 11 ezer 900 lakás felépítésé­re kerül sor. Állami és ma­gánerőből összesen mintegy 31 ezer lakás megépítésével számolunk. A mezőgazdaság fejleszté­sében elért kedvező válto­zások és a még meslevő problémák elemzését köve­tően hangsúlyozta Bodnár elvtárs: — Üftv véli ük. hogy mező­gazdasági üzemeink párt- alapszervezeteinek javuló munkája, termelőszövetkezeti gazdáink szorgalma, a mező- gazdasági üzemek vezetőinek rátermettsége kellő biztosíték a további eredményes mun­kához. A megye társadalmi arcu­latát elemezve Bodnár elv­társ elmondotta, hogy azt a munkásság nagy száma ha­tározza meg. A szocialista iparban foglalkoztatott több mint 140 ezer munkás kö­zül 110 ezren a nehézipar­ban, a nagyüzemekben dol­goznak. A számszerű növe­kedéssel együtt jár a poli­tikai aktivitás fokozódása is. A megye legjelentősebb osz­tályára ezekben az években a generációváltás a jellem­ző. Fokozza a pártszerveze­tek és gazdasági vezetőik fe­lelősségiét az ideológiai, a politikai nevelőmunkában az a tény, hogy természet­szerűen hosszabb idő szük­séges a munkába álló fiata­loknak ahhoz, hogy öntuda­tos munkásokká váljanak. A mezőgazdasági munkák gépesítése nyomán a pa­rasztság száma szükségsze­rűen csökken, úi tartalmat kap a parasztság fogalma. Változik életformájuk, gon­dolkodásmódjuk, erősödnek a szocialista vonások. A párt politikai célkitűzésének megvalósításában becsülettel vesz részt megyénk értelmi­sége. Készt vesznek a politi­kai. ideológiai munkában, ott talál iuk őket a különbö­ző vezető testületekben, va­lamint a propagandisták kö­zött is. a pártértekezlet elnöksége Dojcsák János elvtárs szóbeli kiegészítője Osztatlan egyetértés A dokumentumokat meg­vitató fórumokon az aktivi­tás élénk volt. Párttagságunk számottevő része tett javas­latot, észrevételt, kritikai megjegyzést. Miskolcon pél­dául több mint kilencezren, Leninvárosban háromszázöt­venen, az ózdi járásban száz- íatvanan nyilvánítottak vé- eményt. Az irányelvek vitájában igen élénk reagálást és osz­tatlan egyetértést váltottak ki a nemzetközi helyzetre, külpolitikánkra, valamint pártunkra és a nemzetközi munkásmozgalomra vonatko­zó megállapítások. Az alap- szervezetek taggyűlésein a legnagyobb érdeklődést az

Next

/
Oldalképek
Tartalom