Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

... Egy éve csak vitatkoznak Felépülnek-e a KISZ-lakások? A fiatal munkások — elsősorban a családos, alacsony jö­vedelmű fizikai dolgozók — lakáshelyzetének javítására in­dította meg néhány évvel ezelőtt a KISZ Központi Bizottsága a KISZ-lakásépítő akciót, amelynek során — a tervek sze­rint — 1971-ig az országban tízezer, Miskolcon háromszáz otthont építenek fel. Az elmúlt néhány év alatt 168 KISZ- lakás készült el Miskolcon, tavaly kezdték megszervezni ? fennmaradó 132 építését. Az ortopéd orvosok és gyógytornászok háromnapos ván­dorgyűlésével egyidőben, a Szentpéteri kapui kórházban teg­nap délután megkezdődött a mozgáskorlátozottak első, orszá­gos spartákiádja. A kétnapos versenysorozatot tegnap dél­után Papp Gazsi Imre, az MTS Borsod megyei Tanácsának elnöke nyitotta meg. Fél háromkor kezdődött a lovasbemu­tató, ezt követően pedig több mint száz budapesti, miskolci, nagybarcai, és sályi versenyző mérte össze tudását a külön­féle verseny számokban; terepgyaloglásban, asztaliteniszben, sakkban, kézilabdában, gerelyvetésben és diszkoszdobásban. A verseny mai, második napján a budapesti versenyzők íjászbemutatót tartanak. (Ágotha Tibor felvétele) Propagandisták tanácskozása Ma egész napos tanácsko­zást tartanak a DIGÉP párt­oktatást vezető propagandis­tái. A 160 propagandistát Begyik János, a pártbizott­ság munkatársa üdvözölte. Ezt követően dr. Földes Lász­ló, a vállalat tervfőosztály vezetője, Bozsik Sándor, a városi pártbizottság munka­társa és Kilián Béla pártis- kolai tanár tartottak nagy érdeklődéssel kísért előadást. A propagandista tanácsko­zás lapzártakor az új pártok­tatási évvel kapcsolatos fel­adatok megbeszélésével foly­tatódik. Útfejlesztés Az idén kezdték meg Bor­sod főközlekedési útvonalai­nak korszerűsítését. Az uta­kat kiszélesítik, s kétoldalú, fehér optikai vezetősávval látják el. A tervek szerint a munkákra 282 millió forin­tot költenek. A tekintélyes összeg felhasználásával elő­ször a 3-as számú, Budapest —Kassa főútvonal Mezőkö­vesd—Miskolc közötti szaka­szát építik újjá, és a Gömöri pályaudvarnál — ahol a vasúti sorompó ma még las­sítja a közlekedést — meg­kezdik a közúti felüljáró ki­alakítását is. A felüljáró 1972-re készül el, addigra befejezik a Miskolc—Sátor­aljaújhely közötti főútvonal teljes felújítását. Az északi ipartelepeket érintő 26-os számú, bánrévei főútvonalat Miskolctól Saj őszen tpéterig kétszer két nyomsávosra épí­tik át és rendibe hozzák a Nyékládháza—Leninváros kö­zötti nagy forgalmú útsza­kaszt is. Egyik korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az új miskolci tejüzemben készülő polipack-tejjel. Annak idején megírtuk, hogy amíg az egri csomagolóautomata be nem indul, előreláthatólag a mis­kolci rendelések rovására elégítik ki a borsodi váro­sok. Kazincbarcika, Leninvá­ros igényeit. Szerencsére erre a korlá­tozásra nem került sor, az egri tejgyár polipack-csoma- golója már működik és na­ponta 30 ezer literrel segíti Heves és Borsod tejellátását. Így a miskolci igényeket ma­radék nélkül ki tudja elégí­teni az úi tejüzem. Tegnap például több mint 90 ezer liter műanyagba csomagolt tejet adtak át a kereskede­lemnek. Ha a miskolci üzle­tek még nagyobb mennyisé­get rendelnek, a továbbiak­ban csaknem 50 százalékkal tudják növelni a svájci cso­magolóautomata kapacitását. Egyetlen gondja van az új A KISZ városi bizottsága az azóta eltelt időben néha­napján hasonlatosabb egy lakáshivatalhoz, semmint egy ifjúsági tömegszervezethez; az akcióval foglalkozó ifjú­munkás felelős energiáját csaknem teljesen ez a tevé­kenység köti le. Nem rajtuk múlt, hogy a 132 lakás épí­tése egy év alatt semmivel nem jutott előre: mind a mai napig a helyszín, a lakóház méretei körül kialakult vitá­nál tartanak. Blokk helyett panel Az első bonyodalmakat az okozta, hogy a korábbi kivi­telező, a BÁÉV kapacitás- hiányra, illetve az ÉVM-nek a középblokkos építési mód­dal kapcsolatos állásfoglalá­sára hivatkozva, a KISZ- lakások második ütemét csak házgyári elemekből tudja el­készíteni. Ettől függetlenül az építőipari vállalat maxi­mális anyagi és egyéb ked­vezményeket adott, így pél­dául vállalták, hogy ameny- nyiben 1971 első negyedévé­be.) üzemnek: sajnos nem a megfelelő minőségű mű- anyagtasakokat 1 szállít a ■TVK, igen sok hibás, hasz­nálhatatlan. Bevált a honi ti iás jelző Kitünően vizsgázott az el­múlt hónapban a Szihalom térségében próbaképpen fel­szerelt francia, vasúti biz­tonsági berendezés, az úgy­nevezet- hőnfutásjelző, amely azonne ielzi, ha a pályán haladé .öcsi kereke túlmele­gedett, vagy szorul a fék- tuskó. A berendezés teljes biztonságot nyújt az eseten­ként nagy károkat okozó csapágyolvadások ellen, ezért a MÁV hamarosan több ilyen berendezést szerel fel a nagy forgalmi vonalak mentén. ben szabad munkaterületet kapnak, akkor az év végéig felépítik a két, egyenként 58 lakásos, négyszintes házgyári épületet. A városi tanács azonban erre a határidőre nem garantálta a kijelölt te­rület — a már felépült KISZ-házak közelében levő —, a Ságvári és Gyula utca környékének szanálását. A KISZ városi bizottsága nem sokkal ezután — ez év augusztus 3-án —> az ÉSZAK- TÉR V-nél megrendelte a ta­nács által kijelölt terület, valamint a szomszédos Győri kapu és Gyula utcai sarok- rész kisajátításának, szaná­lásának, illetve beépítésének és kivitelezésének terveit. (A Győri kapu. Gyula utca kör­nyék terveire azért volt szükség, mert az ide építen­dő szövetkezeti vagy állami lakások csökkentik a KISZ- házak távfűtési költségeit. Mit mono a városrendező? Az ÉSZAKTERV a meg­rendelés kézhezvétele után szakvéleményt kért a részle­tes városrendezési terv ké­szítőjétől: mi a véleménye a tervezett épületek elhelyezé­séről, méreteiről? A város- rendező mérnök egyértel­műen kijelentette: a KISZ- házak tervezett helyén a táv­lati terveket figyelembe vé­ve. egyetlen tízszintes ház­gyári épület emelhető, a Gyula utca és Győri kapu területén pedig — mivel ide a 20—30 szintes épületek in­tézményei, illetve függökert- jei kerülnek — egyáltalán nem építhető lakóház. A szakvéleményt megkap­ta a KISZ városi bizottsága, amelynek munkatársa az ok­tóber 1-i városi tanács vég­rehajtó bizottsági ülésen be­számolt a lakásépítési akció jelenlegi — enyhén szólva — kritikus helyzetéről. En­nek ellenére sem a vb-ülé- sen, sem azóta érdembeli in­tézkedés nem történt. Milliós pluszköltségek A bonyodalmak és a ta­nulságok ezen a ponton ket­téválnak. Egyfelől azon len­ne érdemes elgondolkodni, hogyan lehetséges olyan ta­nácsi állásfoglalás döntés — ''ö^elebbről éníts*.! helykije- ’ölés —. amelv teljes egé­szében fisveimen kívül hasv- ja, a már jóváhagyott vá- * rosrendezési terv koncep­cióit. Pillanatnyilag persze még ,.z az aktuálisabb kérdés, .íugy mi lesz a KlSZ-laká- sokkal? Nos, egy biztos: akár négy, akár tízszintes házak épülnek a tervbe vett helyen, valójában már nem nevezhetjük őket KlSZ-láká- soknák. Költségeik ugyanis — figyelembe véve a távfű­tési hálózat összesen csak­nem egymillió forintos és a tízszintes házaknál a lift és szemétledobó lakásonként 15 százalékos többletköltségeit — megközelíti a szövetkeze­tiekét. Arról nem beszélve, hogy a „beugró” már eddig is igen magas összege 40 ezer forint fölé emelkedik. Ezek az összegek pedig igen nehezen teremthetők elő olyan jövedelmű csalá­dokban, amelyek támogatá­sára annak idején elindította lakásépítő akcióját a KISZ központi Bizottsága. PUSZTAI ÉVA — Az utóbbi évek gyakori pa­nasza: kevés a tetőcserép. Mi az oka ennek? — Jelenleg az országban huszonegy üzemben van te- tőcserépgyártás — kaptuk a felvilágosítást Niklai Ákos­tól. — A mátraderecskei tég­lagyár Kivételével, mely a tetőcserép-gyártás tizenkét százalékát adja, valamennyi üzem régies elavult tech­nológiával dolgozik. Terme­lésük nem tudja kielégíteni a keresletet. Jelenleg évi százkilencvenmillió tetőcse­rép készül a 21 üzemben. — Ismerve a negyedik öt­éves terv igényeit — nyilat­kozta Garai György —, szük­ségessé vált, hogy megkez­dődjék egy rekonstrukciós, illetve gyárépítési folyamat. Ennek első eredményei már láthatók: épül az egri, a solymári, és a tatai cserép­gyár. Mindhárom üzem 1972- ben kezdi meg működését és összteljesítményük eléri az évi hetvenhatmillió darabot. Mega lak ull a linvok és Fiatalasszonyok Országos tanácsa Tegnap a magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Amerikai úti központi isko­láján ünnepélyesen megala­kult a Leányok és Fiatal- asszonyok Országos Tanácsa. A testület életrehívását a KISZ Központi Bizottsága határozta el, azzal a céllal, hogy a nők politikai, gazda­sági és szociális helyzetéről szóló februári párthatározat alapján segítse a lányok és fiatalasszonyok között vég­zendő mozgalmi munkákat. A 25 tagú tanács elnökéül Kárpáti Sándort, a KISZ Központi Bizottságának tit­kárát, titkárává pedig Deme­ter Piroskát, a KISZ KB In­tézőbizottságának tagját vá­lasztották meg. Ez biztató eredményként hangzana, ha felépítésükkel egyidőben nem kezdődne el az elavult üzemek leállítása, ami évi százmillió tetőcse­rép kiesését vonja maga után, — Ez tehát azt jelentené, hogy a jelenlegi 190 millió helyett, csak 168 millió tetöcserepet gyártanánk? Mennyi az országos igény? — A negyedik ötéves terv végére égetett cserépből 290 millió darab az ország szük­séglete — sorolta a tényeket Garai György. — Ez pedig azt jelenti, hogy a már em­líteti változások — új üze­mek munkakezdése, elavul: gyárak megszüntetése — után a gyártott mennyiségen kívül még 124 millió tető­cserép előállításáról kel! gondoskodnunk ahhoz, hogy az igényeket fedezhessük. Ezért határozta el a kor­mányzat a Bátaszéki Cserép- és Téglagyár megépítését. — Milyen költséggel és mi­korra épül fel az új úzcjm? 2,6 milliárd közúti hidakra A negyedik ötéves tervben két egész hattized milliárd forintot költünk közúti hidak építésére — jelentették be tegnap a Szolnokon meg­nyílt kétnapos országos híd- ügyi konferencián. A konfe­rencia résztvevői megtekin­tették a Szolnokon épülő Ré- kasi úti és az Abonyi úti közúti felüljárókat. Ma, a konferencia második napján, a 4-es számú főút korszerű­sítését, továbbá a második tiszai vízlépcső, valamint a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornákon elkészült új hidakat tanulmányozzák. — Az új üzem beruházási költsége 347 millió forint — válaszolta Niklai Ákos. — Az építkezés megkezdésére 1971 márciusában kerül sor, üzemképes állapotban törté­nő átadására pedig 1973 de­cemberében. Évi termelési kapacitása szalagcserépegy- ségben számolva ötvenegy­millió darab. Emellett negy­venkétmillió darab, kismére­tű téglaegységnek megfelelő, nagyüreg térfogatú vázkerá­miát és egymillió darab ta­lajvízelvezető alakcsövet ál­lít elő. — Az uj bátaszéki üzem fel­épülésével tehát a hiányzó 124 millió tetőcserépből 51 millió előállítása megoldódik. Es a hi­ányzó 73 millió? — Már elkészült a beruhá­zási programja a Békéscsa­ba körzetében létesítendő, évi ötvenötmillió darab tető­cserepet előállító új üzem­nek — közölte Garai György. — Építésének kezdetét 1971- ,-e tervezi az ipar. A még fennmaradó hiány megszün­tetését pedig a mátraderecs­kei téglagyár bővítésével kí­vánjuk megoldani, amelyre szintén a negyedik ötéves tervben kerül majd sor. Az elmondottak szerint te­hát a negyedik ötéves terv végére remélhetően nem lesz hiánycikk a tetőcserép. Van polipack tej, de sok a hibás tasak A Déli Hírlap telexszolgálata jelenti: A bátusséhi cserép millió m Ismert tény: a negyedik ötéves terv időszakában négy százezer új lakás felépítése a cél. Ez nemcsak az építő­ipar fokozottabb fejlesztését, hanem anyagellátási hátte­rének — például a cserép- és téglagyártásnak — minden ed­diginél nagyobb arányú fejlődését is megkívánja. Sikerül-e maradéktalanul teljesíteni ezt a nagy feladatot? — erről kértünk tájékoztatást Garai Györgytől, az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium műszaki főelőadójától és Niklai Ákostól, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés létesítményi fő­mérnökségének vezetőjétől. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom