Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

„Világnézetünk 9 ■ ■ J J alapjai az iskolában Öt esztendővel ezelőtt kísérletképpen kezdték el a „Vi­lágnézetünk alapjai” című tantárgy oktatását a középisko­lákban, és azóta fokozatosan szélesítették, egyre több ne­gyedik osztályban tanítják. Az idei tanév újabb lépés elő­re, mert országos viszonylatban az eddigi 400 osztály he­lyett, most már 650 gimnáziumi és szakközépiskolai osz­tályban 350 pedagógus munkálkodik azon, hogy az erre a célra szánt órákon formálja, alakítsa a diákok világnéze­tét. Miskolcon valamennyi gimnáziumban, új típusú szak- középiskolában és a technikumok egy részében 21 tanár tanítja a Világnézetünk alapjait — egyre több tapasztalat­tal és sikerrel. Mint Répászkp Ilona, a Herman Ottó Gim­názium nevelési igazgató-helyettese, a tantárgyat oktató miskolci tanárok munkaközösségének vezetője is elmon­dotta, tulajdonképpen arra építenek, hogy IV. osztályos ko­rukra már rendelkeznek a diákok annyi előképzettséggel, bogy a szaktárgyak folyamatos tanulása során szerzett vi­lágnézeti ismeretek felhasználásával rendszerezzék az ed­dig tanultakat, és újabb ideológiai ismeretek birtokába jus­sanak. A tudományos világkép alapjainak lerakása a cél. A tantárgy tanítása az elnevezés megmagyarázásával kezdő­dik. Mi a világnézet, miért van a többes szám és hogyan is fest mindennek az alapja, a váza? Megismerkednek a diá­kok a természet, a társadalom legáltalánosabb törvényei­vel, újra tisztázzák a két alapvető világnézet, az idealiz­mus és a materializmus közötti különbséget. Az elvont is­mereteket a továbbiakban a mindennapi aktualitás jegyé­ben hasznosítják. Ha tovább tanul a gyerek, akkor a fel­sőfokú intézmények ideológiai képzésének már van mire építenie, ha nem, akkor különösen nem mindegy, hogy vi­lágunkról, társadalmunkról miiven kép alakult ki benne a felnőtté válással egyidőben. Érettségi elnökök véleménye szerint, a záróvizsgákon is .ló hasznát veszik a gyerekek a tanultaknak. A történelem érettségi B-tételei nem okoznak gondot, és a napi politikával kapcsolatos kérdésekre tájé­kozott, magabiztos érettségizők adnak választ. A minden iránt érdeklődő, fogékony fiatalok megked­velték ezt a szaktárgyat, mert lehetőséget ad önálló tevé­kenységre, önként és szívesen vállalt kutatómunkára, és főként ezeken az órákon mindenről szabad beszélni. Val­lás, erkölcs, haza, demokratizmus, szabadság, mind felet­tébb izgalmas témák, s megnyugtató válaszra várnak. A tanárok pedig örömmel nyugtázzák a megbeszélésekkor je­lentkező aktivitást, problémafelvetést, vitakészséget Ugyan­akkor a szervezett oktatás keretében folyó „politizálás” a tanárokat is arra készteti, hogy tudatosabban keressék az iskolai munka és a gyakorlati élet közötti kapcsolatot, meg­ismertessék a tanulókkal a valóságos életet, segítsenek ki­fejleszteni értékelő képességűiket. Az sem mindegy, hogy a szülői házban is foglalkoznak a tantárgy oktatásával kap­csolatban felmerült világnézeti kérdésekkel. Az elkövetkezendő tanévek — ha elkészül a végleges tanterv és megteremtődnek a tantárgy oktatásának legop­timálisabb személyi feltételei — igazolják mindennek lét­jogosultságát és feltétlen hasznát. A közeljövőben pedig konkrét támogatást kapnak a tantárgyat oktató tanárok a Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékétől. A tanszék által szervezett és patronált marxis­ta diákkör szívesen fogadja, tanítja, segíti az ideológiai tárgyak és a politika iránt különösen érdeklődő III—IV. osztályos középiskolás diákokat. MAKAI MÁRTA 1942. A hitlerista csapatok elérték a Kaukázust. A hegyek között rekedt lakos­ság és a sebesült szovjet katonák csak egyetlen hágón keresztül menekülhetnek a a hátországba. Helyesebben, menekülhetné­nek, ha nem fogadná minden lépésüket az ellenség fegyvertüze. Egyetlen út van: ha éjszaka megmásszák a hegygerincet, és a meredek falon feljutva a csúcsra, hólavinát zúdítanak a németek állására. Keserves, nehéz úton — harcban a fizikai fáradtság­gal, a természettel és a németekkel — a bátrak közül ketten elérik a csúcsot. A terv sikerül, szabad az út. Jó színészi alakítá­sok, szép emberi figurák, szokatlan helyszí­nek a Fehér robbantás című Sztanyiszlav Govoruhin rendezte szovjet filmnek él­ményt ígérő összetevői. (Képünkön: jelenet a Béke filmszínházban holnaptól vetítés­re kerülő filmből.) Kapcsolatai hat évtizedre nyúlnak vissza BARTÓK EMLÉKE ROMÁNIÁBAN Bartók Béla zenéjét sajá­tos, új nyelvezete miatt kez­detben ellenkezés fogadta, mint a nagy újítók többségé- ét. Az idő múltával azonban életműve az igazi értékek rostáján fennmaradt, s ott tartják ma számon a XX. századi zeneművészet élvona­lában — írja többi közt a bukaresti ElőrébenZenoVan- cea, a Romániai Zeneszerző Szövetség alelnöke. — Tiszte­lete, ragaszkodó barátsága más népek, elsősorban a szomszédos népek, s a többi délkelet-európai kis nép iránt, nemcsak gyűjtői, zene­id rádió mellett Sarzsi nélkül tudósi és zeneszerzői tevé­kenységében. hanem politi­kai, közéleti magatartásában is kifejezésre jutott. Leghamarabb Bartók ma­gas művészi értékű népdal- feldolgozásai tettek szeri népszerűségre Romániában. Hadd említsem meg közülük — mivel a román muzsiku­soknak és a közönségnek oly kedvesek — a füzetnyi Ro­mán-táncokat (zongorára), a román népi motívumokra épülő, ugyancsak zongorára irt Szonatinát, a Kolindákat, a Dalt, s a Három román táncot két hegedűre, a két román népdalt női karra és a kilenc román népdalt vo­kális szólóra, zongorakíséret­tel. Bartók kapcsolatai a ro­mán muzsikusokkal hat év­tizedre nyúlnak vissza. Di- mitru Kiriac, az első román muzsikus, akivel kapcsolatba lépett, különösen nagyra be­csülte bihari román népzene- gyűjtését, s ő segítette elő, hogy azt a Román Akadémia kiadja. Szoros barátság fűz­te a magyar zeneszerzőt Ion Busita belényesi zenetanár­hoz és Ion Birlea folkloris­tához, akik gyakran elkísér­ték gyűjtőútjaira a román falvakba, pásztortanyákra. 1934-ben, a Román Zene­szerzők Társaságának a meg­hívására, Bartók előadást tar­tott Bukarestben. A népzene szerepéről beszélt, a műzene alkotásra gyakorolt hatásáról, és részt vett az Eunescu-dí- jat odaítélő bizottság ülésén. Ugyanakkor hangversenye is volt, amelyen első hegedű­zongora szonátájának hege­dűszólamát George Enescu játszotta, s maga a szerző ült a zongoránál. A bukaresti filharmonikusok hangverse­nyének szólistájaként Bar­tók a Rapszódiát adta elő és George Georgescu állt a karmesteri dobogón. Visszatérni jó. A mai magyar próza képviselői közül Fá­bián Zoltán mondta ki ezt először, de szerencsére nemcsak ö vallja. Fekete Gyula is visszatér időnként publicisztikai és közéleti tevékenységének első színterére (minden bizony- nyal meghatározó színterére), Borsodba, Miskolcra. Sok is­merőse él itt, vagy inkább mondjuk így: családtagja. Csa­ládtagja, akikhez a vérségi köteléknél is erősebb szálak fű zik. A történelmi idők közös emlékei, harcai; a földosztá; az első választások. A nyár folyamán egy so­kat próbált kommunistával beszélgetett, aki számtalan mellőzés és megaláztatás után visszapillantva küzdelmes életére, ezeket mondta a mikrofonba: semmit nem bántam meg, s ha lehetne — mindent előre tudva is — újra kezdeném. Most Sajóládon járt Fekete Gyula, hogy egy másik is­merőssel üljön le a mikrofon társaságában. Sokat tapasz­talt, bölccsé érett öregekkel — ha ért az ember a nyel­vükön, azaz őszintén tiszteli és szereti őket — nagyon há­lás dolog mikrofon előtt be­szélgetni. A riporterek job­Három évvei ezelőtt ren­dezték meg Egerben először a korszerű hazafiság téma­körével foglalkozó országos tanácskozást, amely azóta hagyományt teremtett a tör­ténelmi városban. Az idén is­mét tanácskozásra készül­nek. A kétnapos találkozó bára megelégednek az életút színes felelevenítésével. Fe­kete Gyula azonban nem azért író, hogy pusztán re­konstruáljon. Az ő riportjai példázatok. Egy bevallott, meghatározott cél érdekében kezd beszélgetést, s partneré­vel az érvek sokaságát sora­koztatják fel. Az író ezúttal Szendrey Nándor nyugalmazott tanító életútjával bizonyította asar- zsi nélküli, köznapi, hétköz­napi élet értelmét, örömét. Mert nem mindenki isten­ei ldotta tehetség. S, ha netán az, akkor még sok keserűsé­get okozhat magának és má­október 28-án délelőtt a vá­ros központjában, a Dobó téren, katonai fogadással kezdődik. Délután nyitják meg a tanácskozást. A fő re­ferátumot Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tartja. Zenés irodalmi séta Kétperces telefon Gombos Katival soknak. De aki szert tesz — mert szert tehet — a legna­gyobb értékre, a tartós em­beri kapcsolatokra, az sem a magány keserűségét nem érzi, sem a feleslegesség ki­ábrándító érzését. Ez a summázata Szendrey- Nándor hosszú életútjának. Reméljük, az Ifjúsági Rádió műsorát sokan hallották a fiatalok közül is, meg a ne­velők közül is. A két kongresszus közötti időszakban 78 magyar játék­filmet forgattak az alkotók, ebből 53 témát dolgoztak fel. 32 társadalmi dráma, 25 víg­játék, illetve szatíra volt. Ugyanakkor 1100 rövidfilmei gyártottak, — köztük 115 mai riport- és dokumentumfilm készült, és hatvankét népsze­rű, tudományos alkotás A négy év folyamán filmszínhá­zainkban 614 nagy játékfil­met mutattak be, ebből 85 magyar, 112 szovjet, 216 pe­dig a többi népi demokrati­kus ország stúdióiban ké­szült. A mozilátogatók száma ezekben az években együtt­véve 368,2 millió volt. 1960­A cim talán nem mond túl sókat, de akik sétára invitál­nak, azoknak érdemes a ke­zünket nyújtani. Sinkovits Imre, Gombos Kati és Antal Imre látogatnak el — számos ban még 140 millióan váltot­ták mozijegyet, 1966-ban ez a szám 96,8 millióra csök­kent. 1969-ben pedig 82,3 mil­lió volt. Az idén további 6— 7 milliós csökkenéssel lehet számolni. A televízió-előfize­tők száma négy év alatt or­szágosan 166,5, ezen belül a községekben 209 százalékkal növekedett. A mozik népszerűségének csökkenése — amely alól csak néhány ország jelent kivé­telt — összefügg a tv térhó­dításával. Magyarországon 1969-ben egy-egy lakos átlag nyolc filmet nézett meg, s a Szovjetunió és Bulgária mögött Európában a harma­dik helyen állunk. magyar város után — Mis­kolcra is, hogy korunk zenei s drámai törekvéseiből Ízelí­tőt adjanak. A műsorról nem sokkal többet tudtunk ennél, felhív­tuk hát Gombos Kati mű­vésznőt, A híres müvésztrió holnap délután öt és este 8 órakor tartandó miskolci előadásán többek között Illyés Gyulát és Madáchot szólaltatja meg Nemzeti Színházunk s a ma­gyar színi kultúra jeles mű­vésze, Sinkovits Imre, aki az utóbbi évtizedben olyan so­kat tett a magyar dráma fel­virágoztatása érdekében. De Illyés művein s a Mózes- drámarészleteken kívül hal­lunk monológot a Marat ha­lálából, megszólal Moliére egy-egy ismert alakja, Burns- versek színesítik a műsort, valamint Bartók- és Chopin- művek. Ez persze korántsem jelenti a teljes repertoárt, de nem is akart Gombos Kati mindent felsorolni, mondván: akkor nem okozhatunk meg­lepetést. Ezek után már esRk a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pontot kellett felkeresni. Megtudtuk: més mindkét előadásra kaphatók jegyek ... (gyarmati) Filmek a két kongresszus között éjféltől reggelig TELJESEN ELPUSZTULT A delnieei Pravna Gora faipari kombinát fő üzem­részlegét teljesen elpusztí­totta a lakkozóműhelyben keletkezett tűz, amely ha­mar kiterjedt az egész épü­letre. A kár meghaladja a 35 millió új dinárt. KARAMBOLOZOTT A MÁGUS Az 58 éves Helenio Her­rera, a nagy mágus, az ar­gentin származású, híres labdarúgó-edző Mercedes gépkocsijával karambolo­zott, és utasával, Flora Gandolfi 34 éves újságíró­nővel kórházba szállították. Mindketten zúzódásokat szenvedtek. munkába Álltak A fegyveres utaskísérők ötnapos kiképzés után az USA polgári légiforgalma- ban munkába álltak. Az a megbízatásuk, hogy a repii- lőgéprablásokal megelőzzék. Az eddig kiképzett 27 fér­finak felhatalmazása van arra, hogy a gyanús szemé­lyeket őrizetbe vegye. ROBBANÄS-ÖZÖN Tegnap este az Egyesült Államokban valóságos bom- baözön volt. A New York állambeli Hochesterben öt, New York városában két és a floridai Orlandóban egy bomba robbant. A rendőr­ség keresi a tetteseket. ÉLETMENTŐK Most kapták meg az élet­mentő emlékérmet és a vé­rié járó pénzjutalmat So­mogy megyében Lovassy János és Bihari Pál buda­pesti tanár, valamint Ezer László balatonszárszói lakos, a siófoki Perczel Mór Gim­názium tanulója. Augusztus 1-én a balatonföldvári strandnál Hannelore Ottó NDK állampolgárt mentet­ték meg a vízbe fulladástól. FELKAVARTA A KÖZVÉLEMÉNYT A francia közvéleményt felkavarta a hír, hogy a kö­zép-afrikai Csádban 11 fran­cia katona elesett, 12 pedig megsebesült a felkelőkkel vívott harcban. Az ellenzék magyarázatot követel a kor­mánytól arra, mit keres­nek francia katonák Cáád- ban. miért támogatják Tom- balbaye elnököt a felkelők­kel szemben, noha Csád már független. Jelenleg 2 ezer francia katona állomá­sozik itt. A TETTESEK ELMENEKÜLTEK Gyújtóbombát dobtak egy montevideói magáncég épü­letére. A tettesek — öt fér­fi és egy nő —, akik állító­lag a Tupamaros szervezet tagjai, elmenekültek... A tűz jelentős károkat oko­zott. Áldozatokról nem ér­kezett jelentés. AZ ELSŐ VÁLÁS Olaszországban az illeté­kes jogi fórumhoz mar be­adták az első válókeresetet, bár a válási törvényt a kép­viselőháznak még előbb vég­leg jóvá kell hagynia. A felperes 1967 óta él külön- váltan feleségétől. ÚJSÁGÍRÓ A KORMÁNYBAN Megalakult az új libanoni kormány. A 12 tagú kabinet mérnökökből. ügyvédekből, orvosokból áll. A kormány­ban helyet kapott egy újság­író is. Az új kabinet* minisz­terei nem tagjai a nemzet­gyűlésnek. Korszerű hazaíiság

Next

/
Oldalképek
Tartalom