Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-12 / 239. szám

Közgazdászunk írja M A gépkihasználás hatása a költségekre A gépek kétféleképpen használódnak el. Egyrészt kopnak, aminek pontosságuk csökkenése a következmé­nye, másrészt gazdasági érte­lemben is elhasználódnak: ugyanannak a gépnek az elő­állítása a termelékenység növekedése következtében kevesebbe kerül, vagy ugyan­olyan ráfordítással termelé­kenyebb gépek készülnek. A gépek elhasználódása fo­kozatosan megy végbe, érté­kük is fokozatosan — az amortizáción keresztül — ke­rül át a velük gyártott ter­mékekbe. Az elhasználódá­sukból eredő költség állandó jellegű, amely függetlenül attól, hogy működnek vagy állnak a gépek, jelentkezik és terheli az egyes termé­keket. Ezt az amortizációs költséget a rezsiköltségek­ben tartják nyilván,'s való­színűleg ez is hozzájárul ah­hoz, hogy kissé kiesik a vizs­gálódás köréből. Célszerű lerme e költségtényezőt ki­emelni és az önköltségben figyelemmel kísérni, mivél — a többi közt — ez is fel­hívná a figyelmet a gépes jobb kihasználásának gazda­sági jelentőségére. Minél jobb a gépek ki­használása, annál több ter­méket gyárthatunk, s ennek eredményeként egyre keve­sebb amortizációs költség jut egy termékre. Ez az önkölt­ség csökkenésén keresztül növeli a vállalat nyereségét. A gépek jobb kihasználása — a nagyobb terméktömeg által — nemcsak a szükség­letek maradéktalanabb ki­elégítését teszi lehetővé, ha­nem a vállalati nyereség nö­velésével lehetőséget teremt a dolgozók személyi jövedel­mének a növelésére is. Többféleképpen fokozható a gépek jobb kihasználása. Ez lehetséges az üzemeltetési idő meghosszabbításával, úgy, hogy növeljük a műszakszá­mot. Ez esetben abszolút mértékben növekszik a ren­delkezésre álló hasznosítható órák száma. Ennek a mód­szernek természetes korlátja van. Más módszerekkel is hatékony gépkihasználást le­het biztosítani, anélkül, hogy abszolút mértékben növel­nénk a munkaórák számát. A gépek jobb kiszolgálásá­val lényegesen csökkenthető a veszteségidő. Így a munka­rend szerinti időalapon belül nagyobb lesz a termelésre fordítható hasznos idő. Azo­nos eredményre vezet a terv­szerű karbantartás a várat­lan meghibásodások csökke­néséből adódó hasznos mun­kaidő növekedése miatt. Mivel az új gépek általá­ban nagyobb termelékenysé- gűek, versenyre kelnek a ré­giekkel. Különösen a jelen­leg folyó műszaki-technikai forradalomban mutatkozik ennek a jelentősége. A régi gépeket a hazai és a világ­piaci versenyben való helyt­állás végett általában rövi- debb idő alatt ki kell cse­rélni. Ebből a szempontból sem lehet közömbös, hogy a gépek kihasználása milyen mértékű volt, értéküknek milyen részaránya került költségként elszámolásra. A cserében való döntésnél ugyanis figyelembe kell ven­ni a régi gép hulladék- vagy eladási értékét. A gépkihasználások javítá­sára irányuló szervezési vagy egyéb tevékenység hozzájárul a termelékenység növelésé­hez. A negyedik ötéves terv termelékenységi előirányza­tának teljesítése szempontjá­ból tehát a gépkihasználás javítását célzó veszteségidők csökkentésének igen nagy a jelentősége. « DR. HEVESVARI IMRE A szüretre készülnek a miskolci gimnazisták A Művelődésügyi Minisz­térium rendelete értelmében a középiskolások — szükség szerint — a tanév során 10— 15 napot dolgozhatnak vala­mely mezőgazdasági üzem­ben. Idén szeptemberben a szakközépiskolások a szabol­csi építőtáborokban töltötték ezt az időt. A gimnazisták most a szüreti munkákra ké­szülődnek. Előreláthatólag több miskolci gimnáziumi osztály a már ismerős gazda­ságban vagy tsz-ben szüre­tel. Életünk és a jog Garázdaság (II.) A társadalom tagjait és csoportjait az együttélési szabályok vég­telen sora kapcsolja össze és bizonyos vonatkozásban választja szét. A modern embert embertársaihoz, családjához, munkatársaihoz* az állami közösség tagjaihoz, sőt közvetve más államcsoportok tagjai­hoz is ugyancsak együttélési szabályok sora köti, kovácsolja közös­ségbe. Az együttélési szabályok megtartása biztosítja az együtt- élók, az egymás mellett élő közösségek között az összhangot, a har­móniát vagy csak a súrlódásmentes, esetleg csak az elviselhető érintkezést. Az élet minden területét átszövik a jogi formába öntött együttélési szabályok, a jogszabályok és az erkölcsi szabály alakjá­ban jelentkező más típusú együttélési normák. A garázdaság az általánosan elfogadott társadalmi szokások, er­kölcsi vagy jogi magatartásszabályok kihívó semmibevételében, az ezek iránti szinte kérkedő tiszteletlenségben nyilvánul meg. A garázdaság feltűnően közösségellenes tevőlegesség. Könnyen felfe­dezhető benne az elkövető azon szándéka, hogy a cselekményével kapcsolatosan várható felháborodást vagy riadalmat idézzen elő. Ez a szándék pedig társadalomellenes. Veszélyessége többek között ab­ban van, hogy az elkövető mindig tud cselekménye megbotránkoz­tató vagy riasztó voltáról. Cselekmény kifejezetten ezt is célozza. Ezért a feltűnő a kihívó közösségellenesség — a garázdaság — csak szándékos cselekményben nyilvánulhat meg. A garázdaság bűntetté­nek vagy szabálysértési alakzatának azonban nem jogszabályi felté­tele a magatartás célzatossága. Nem szükséges, hogy az elkövető abból a célból cselekedjék, hogy másokban riadalmat keltsen vagy megbotránkozást okozzon. A botrány, a felháborodás vagy riada­lom okozása tárgyi követelmény. Ha fennáll, a garázdaság attól füg­getlenül megvalósul, hogy az elkövető szándéka kifejezetten arra irányult-e vagy sem. Az elkövetőnek csupán tudnia kell, hogy ma­gatartása alkalmas az említett eredmény megvalósítására. A bírói gyakorlat szerint nem szükséges, hogy az elkövető kívánja az ered­ményt. Elegendő, ha felismeri cselekménye botránykeltésre alkal­mas voltát, és ebbe belenyugodva cselekszik.. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nóták. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Soproni József: II. vonós­négyes. — 14.27: A francia for­radalom dalaiból. — 14.39: Sánc­alja. XV. rész. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Két Suppé- nyitány. — 16.05: Kóruspódium. — 16.13: A mikrofon előtt dr. Polonkai Albertné. a VIII. kér. Tanács V. B. elnökhelyettese. — 16.33: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 17.20: Be­mutatjuk új Bartók-felvételein- ket. — 17.42: Filmklub. — 18.02: Húszas stúdió. — 19.35: Buda­pesti művészeti hetek: Merény­let egyenes adásban. Claude Ol­lier rádiójátéka. — 20.33: Egy rádiós naplójából. — 21.33: Slá­gerstaféta. — 22.20:' A saarbrüc- keni rádió muzeális felvételei­ből. — 23.25: Dzsessz-zene. — 0.10: Verdi: Otelló. Füzfadal és Ave Maria. Petőfi rádió: 12.C0: Katonada­lok. csárdások. — 12.20: Giocon- da. Ponchielü oneráiának rész­letei. — 13.03: Költő az iroda­lomórán. — 13.20: Brahms: fisz- moll szonáta. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Ha még nem tudná . . . Októberi mozaik. — 18.40: Közkívánatra' — 19.26: Üj könyvek. — 19.35: A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye. — Kb. 21.10: Nőkről nőknek. — Kb. 21.4«: Verbunkosok népdalok. — 22.25: Operettmuz«ika. — 23.15: Toronyzene. — 23.25. A hét elő­adóművésze: Paul Klecki kar­mester. URH: 18.10: Tánczenei koktél. — 18.55: Angol társalgás közép­haladóknak. — 19.10: Zongora­művek. — 19.35: Alkésztisz. Részletek Gluck operájából. — 20.22: A dzsessz kedvelőinek. — 21.03: A harmadik évezred felé. — 21.13: A Bécsi Szimfonikusok hangversenye. — Közben 21.50: Láttuk, hallottuk. — 22.10: A hangversenyközvetítés folytatása. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — A közúti igazgatóságon. — Az Ongai Csavarárugyárban. — Kórusmuzsika. — Az Állami Biztosító Borsod megyei Igazga­tóságán. — Magatartás, ízlés, közvélemény. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmények. Bratislavai televízió: 16.25: Pe­dagógusok fóruma. — 16.50: Hí­rek. — 16.55 Slovan Bratisla­va—ZKL Brno 1. jégkorong-liga- mérkőzés. — 19.10: Jövőnk biz­tosítéka. Dokumentumfilm. — 20.20; Rozelkaval. Tv-film. — 21.30: Kamarazene. — 21.50: Sport- híradó. — 22.10: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Modesty Blaise (színes angol, 14 éven felülieknek!). — Kossuth (f3, f5, f7): Szerelmesfilm (szí­nes magyar). — Filmklub (a Kossuth moziban 6): Lány az or­szágútiról (szovjet, 16 éven felü­lieknek) — Fáklya (5, 7): A fe­hér apácák titka (színes angol. 16 éven felülieknek!). — Petőfi (f5, f7): Lány az országúiról (szí­nes angol, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (f5, f7): Fekete Sza­káll szelleme (magyarul beszélő, színes amerikai). — Szikra (5, 7): Fekete Szakáll szelleme (ma­gyarul beszélő színes amerikai). — SágVári (f5, hn7): Heintje (színes NSZK). — Tapolca (f7): A neretvai csata I—II. rész (ju­goszláv—olasz. dupla helyárral!). Miskolci Nemzeti Színház: 19.30: Évadnyitó hangverseny a Toho Gakuen String Orchestra (japán) zenekar közreműködésével. (A- bérlet) Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Juhász Miklós fotó­művész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Fúvószene. táncritmusban. — 8.36: Harsan a kürtszó! — 9.11: Saint-Saéns: Sámson és Delila. Háromfelvo- násos opera. — Közben 10.05: Németország Heine elbeszélő költeménye folytatásokban. IV. rész. — 10.19: Az operaközvetí­tés folytatása. — 11.42: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. Petőfi rádió: 8.05: Zongoramű­vek. — 8.55: Külpolitikái figye­lő. — 9.10: Népdalok, néptáncok. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Cabral. Brazília felfe­dezője Televízió: 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv. — 9.55: Történelem. — 11.00: Kémia. — 11.55: Filmesz­tétika. a miskolciaké a szó A Déli Hírlap szeptember 24-i számában „Kinek tilos dohányozni?” címmel T. J. miskolci, III., Dimitrov tér 7. szám alatti lakos tollából megjelent panaszra hivatko­zással. az alábbiakat közöl­jük. Forgalmi Utasításunk 19. pontja előírja: „A szolgálat­ban levő forgalmi dolgozó­nak dohányozni csak a vég­állomáson szabad, ha elegen­dő idő áll rendelkezésre. A kocsin dohányozni vagy égő cigarettával felszálni tilos.” Savanyú a szőlő Szőlőt akartunk venni. Rengeteg van, lehet válogat­ni. Édesanyámmal meg­egyeztem: veszünk egy ládá­val felesbe. A szőlő megkós­tolható. Ez már szabály. Ránk került a sor. Kósto­lás, s a megállapítás: sajnos, ez nem jó, savanyú. Mind­ketten újra megkóstoltuk. Hiába! Nem jó! Az eladó dühbe gurult: „Ez maguknak savanyú? Ak­kor még nem ettek jó sző­lőt! Sétáljanak másfelé és ott kritizáljanak, ne itt!" Többen felháborodtak. Az eladó pár szemet lecsípett az ócsárolt fürtökről, s kia­bált: — Ez nekik nem jó! Ez a finom, mézédes szőlő! — s bekapta a falatot. Ügy kellett neki! Látták volna az arcát! ■ B. S. Győri kapu C/I. ROVATVEZETŐ: KOLTAI JOZSEFNI Közöljük továbbá, hogy a gépkocsivezetőnket helytelen magatartása miatt felelősség­re vontuk és szigorú figyel­meztetésben részesítettük az­zal a felhívással, hogy a jö­vőben ilyen udvariatlan és szakszerűtlen magatartástól tartózkodjék, mert ismétlődő előfordulás esetén vele szem­ben szigorúbb felelősségre vonást alkalmazunk. Miskolci Közlekedési V. PÁSZTOR ISTVÁN igazgató Lakásunkban is megtörtént a földgázra való átállítás. Ki­cserélték a gáztűzhely rózsá­it is. Csak bosszúságunk van emiatt, mert az újvonalú, gömbölyded felületű „rózsák” kimagaslanak a fűtőlapból, s emiatt „hintáznak” rajta az 1969 nyár elején kértük a gáz­müveket, hogy a három szobába szeretnénk bevezettetni a gáz­fűtést. 1969 augusztus közepén meg is jelent lakásunkban a vállalat két dolgozója, akik elő­zetes felmérést végeztek és ár­ajánlatot tettek; ugyanakkor közölték, hogy a két nagyobb szobába a gázmüvek tud kon­vektort biztosítani, kis méretű készülékük azonban a kis szo­bába jelenleg nincs raktáron. Ezért azt javasolták, hogy kész­pénzért vegyünk egy GK—2-es készüléket valamelyik üzletben. Csaknem 2000 forintért meg is vásároltuk. Október végén bekötötték a konvektorokat — az általunk vett GK—2-es kivételével. Idő­közben ugyanis az egész lakóte­lepet átállították földgázra, a GK—2-es készülék pedig városi gázra készült. Mi — naivan — -úgy gondoltuk, semmi akadálya nem lesz, hogy a készülékben az égőket kicseréljék, mint ahogy megtették azt az átálláskor a dolgozó nő jár hazafelé munkából. Most már hamar sötétedik, és sajnos többször is előfordult, hogy a nagy gaz közül férfiak bukkantak elő és zaklatták a nőket. A MIK a Vásártéri utca 2. sz. házhoz nem adott elegen­dő kukát, és számosán kény­telenek az utcára vinni a házi szemetet. Nehezíti helyzetün­ket, hogy vízelvezető árok sincs az utcában, esős idő­ben befolyik a víz a laká­sokba. Most még lehetne se­gíteni rajtunk. S. Józsefné Vásártéri út 2. sz. A Centrum példamutató fórum A néhány napja megnyílt új Centrum Aruház nagy népszerűségnek örvend nem­csak a városi, hanem a vi­dékről is szép számmal ide­látogató vásárlók körében. A napokban én is megtekintet­tem, és volt alkalmam ta­pasztalni az eladók és a ve­vők közötti új, és ma még nem minden áruházra jel­lemző momentumot; a figyel­mes, előzékeny kiszolgálást, amelyből a vevő érzi, hogy az áruházak a vásárlókért vannak és nem fordítva. A szocialista kereskedelem minden ágában igen hasznos lenne az itteni eladási mód­szert alkalmazni. Az történt, hogy egy, már régóta hiány­cikklistán levő kozmetikai cikket kerestem, amelyet az alsó szinten árusítanak. Az áruház pár napos nyitva tar­tása után azonban, érthetően, hamar elfogyott. Ami meg­lepő volt számomra, és amit még sehol sem tettek meg, a következő: a forgalom kel­lős közepette az eladó, a pénztáros és a „főnökasz- szony”, Gyappai Lajosné, rö­vid idő alatt előkerítették a kért árucikket, amelyet a második emeleti raktárból kellett lehozni. Ez idő alatt egymást helyettesítve úgy szervezték meg a munkáju­kat, hogy ne legyen fennaka­dás, torlódás egyik elárusító­helyen sem. Tudom, nem nagy ügy. Csak két dolog kellett hozzá: ésszerűség és jóakarat. Ez megvolt mind­hármuknál. Magatartásukkal méltóképpen szolgálják a szocialista kereskedelmet. Di­cséretes, követendő példát mutattak. Köszönetét mond érte Fényes Tibor Marx Károly u. 59. edények és lábasok. Gondol­kodóba ejt ez a megoldás; a tervezők miért hagyták fi­gyelmen kívül azt, hogy a gáztűzhely lapjaira majdan vízszintes-aljú fazekakat rak­nak?! Szabó Lajosné bojlerrel vagy a tűzhellyel is. A szerelők azonban azt mondták, hogy a GK—2-ben az égőket nem lehet kicserélni, de azért ,,ne féljünk, nem fog a készülék a múzeumba kerülni”. 1969 októ­berétől ez év júliusáig jártunk a gázmüvek nyakára, hogy döntsék már el végre, be lehet-e szerelni a konvektort vagy sem, hiszen 2000 Ft-ot nem dob ki az ember hiába. Végül július végén megjelent két szerelő, akik be­kötötték a GK—2-es készüléket. Az volt a véleményük, hogy ..a szerelő urak egyszerűen lusták voltak azt egy évvel ezelőtt el­végezni”. Tehát a konvektort bekötöt­ték és azzal mentek el, hogy másnap reggel átállítják föld­gázra. Mondanom sem kell. hogy nem Jöttek vissza, sőt többszöri reklamáció után csak a múlt héten jött ki két szerelő, akik­nek újfent az volt a vélemé­nyük, hogy a konvektor nem köthető át földgázra. Közben a gázműveknél egyik „főnök”-től a másikhoz küldözgettek. de mindegyik azt mondta: az ügy nem rá tartozik. Jelen pillanatban tehát van egy bekötött gázkonvektorunk, amelyet nem lehet használni. A hideg azonban erre egyáltalán nincs tekintette), s úgy látszik, hogy a legilletékesebb, a gáz­müvek sem. Ez annál is bosz- szantóbb, mivel gyerekszoba fű­téséről van szó, nem is beszélve arról, hogy a szereléssel együtt mintegy 3000 Ft-ba került a ké­szülék. A szerelők egy „jó” tanács­csal szolgáltak: pereljük be a vállalatot, a készüléket oedlg szereljük le. Csakhogy mi nem pereskedni, hanem fűteni sze­retnénk. mégpedig minél hama­rabb. amíg a gyerek meg nem fázik. Most már csak azt kíván­juk tudni, hogy ha át lehet állí­tani földgázra a konvektort, ak­kor mire jó ez a huzavona? Ha bedig nem lehet oWm- miért szerelték be** MAGYAR ANDRASNÉ Kinizsi u. 8. m/2. Ünnepnapon ne közlekedjünk? Bíztunk más megoldásban! (Jármay György rajza) Ingadoznak a lábasok Gáz nélkül nem fűt! „A mi utcánk óh be szép...” ... különösen ha fúj a szél. A József Attila utcai Ce­mentipari Vállalattól kezdve a Vásártéri utcát végesteien végig olyan magas bokros gaz borítja, hogy nem látni tőle, ami közlekedési szem­pontból sem veszélytelen Egészség tekintetében pedig felháborító a sok szemét és piszok, ami itt van. Az ut­cánk este nincs eléggé kivi­lágítva, pedig errefelé sok Megírtuk — intézkedtek

Next

/
Oldalképek
Tartalom