Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
Az Avas táncegyüttes nyolcadik külföldi útja Irány: Bukarest +: Az Avas táncegyüttes lányai kalocsai tánchoz készülőben. Szép a ruhájuk, szép a táncuk. A siker biztosan nem marad el Bukarestben sem. — Magdikám! A papucsokat nem csomagoltuk be. Azokban úgyis végkimerülésig próbálnak, majd mindenki viszi magával a bőröndjében. — Jó, rendben van, csak el ne felejtsék. Minden más együtt van? Igen, összecsomagolva, példás rendben glédába állítva, útra készen áll a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ Kiváló együttes címmel kitüntetett Avas táncegyüttesének kellék- és ruhatára. A ruhák jó néhány nappal előbb kelnek útra, hogy a leplombált ládák már a helyszínen várják az október 15-én, csütörtökön reggel Bukarestbe érkező táncosokat. — Nyáron Szegeden táncolt egy román együttes, most viszonzásképpen mennek a mieink — mondja Kováts György, a művelődési központ igazgatója. — A Román Szakszervezetek Központi Tanácsától érkezett a meghívás Magyarországra a SZOT-hoz és a mi együttesünket küldik. Szép elismerése ez a kiküldetés” a táncegyüttes tudásának, eddigi sikereinek. — A múlt hét végén kaptuk a megbízást — mutatja a levelet Hancsárik Magdolna, a művelődési központ művészeti előadója. — Nagyon örülünk az útnak, az elismerésnek. Ez lesz az együttes nyolcadik külföldi útja. Ausztria, Algéria, Csehszlovákia, kétszer Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság voltak az eddigi állomások. Sok munka, sok izgalom, sok maradandó élmény. — Persze, hogy zsúfoltak ezek a napok, de mindig megéri. Szépek, emlékezetesek az utak, amelyeket előkészítenek — fejezi be a beszélgetést Kovács György. — A próbákon kívül előadás, filmvetítés lesz most is, mint minden külföldi út előtt. Ismerjék a gyerekek azt az országot, ahová mennek. (makai) — Negyvenen megyünk összesen — folytatja Hancsárik Magdolna — egy teljes estét betöltő produkcióval. Bukarestben és több nagyvárosban lép fel az együttes. A tánckar, önálló számmal népdalénekes és a zenekar. Három Csík megyei, mezőségi, kalocsai tánc, borsodi táncszvit, román férfitánc, régebbi sikeres és új produkciók teszik próbára az együttes tudását A Dunától keletre Szülőföldem ez a táj... Két dűlő összefut, majd nekilendül egy széles kanyarnak, átöleli a búzatáblát, s mielőtt „kifutna a világból”, kettévágja a távoli dombokat. „Hol láttam ezt a tájat? Honnan ismerem ezeket a ritkán nőtt fákat az út mentén és a dombokon? Miért vált más ritmusra szívem, amikor nézem ezt a dülöutat, amely úgy zuhant a világba, mint egy fáradtan leejtett kéz, amelynek hátán úgy türemlett a kocsikerekek vágta sánc, mint nagyapám parasztkezén a kígyósán csavarodó izom?” A hol..., hol..., kérdéseire kutatva emlékezetemben egyszercsak felmerült a Bükkalja egyik községének határa, ahol olyan nyújtott ívű hálmocskákban hullámzik a föld, mintha arra futna a nagy hegység egyre halkuló sóhajtása. Szülőföldem ez. Szülőföldemre ismertem egy olajképen. Szatmári István egyik legújabb képén. Együttműködés Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a VDK vinhi pedagógiai főiskolája nyolc év óta tart fenn szoros, baráti kapcsolatokat. Az együttműködés jegyében szerdán művelődésügyi delegáció, utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, Az egri testvérintézményt Szűcs László főigazgató és Somos János főigazgató-helyettes képviseli. Az emlékek elzsibbasztanak. Kiragadnak az időből. Néhány percre időfölöttivé tesznek a csendes melegű szobában. Aztán az alkotóra nézek. Igyekszem számba venni, mit tudok róla, hogy megfejthessem a képen és a gyermekkoromban látott táj találkozásának rejtélyét. „Tudom, hogy annak idején egyik kezdeményezője volt a Hegyaljai Képzőművészek Kiállításának, hogy az Encsi Járási Művelődési Központban képzőművészeti kört alakított és vezetett egészen addig, amíg az anyagiak hiánya fel nem oszlatta, s hogy most tervbe vette: végigjárja a járás tsz-eit, művészettörténeti előadásokat tartani a Agatha Christie 80 éves Témája: repülőgéprablás Agatha Christie, a krimi- regények koronázatlan angol királynője 1970. augusztus 15-én lett 80 éves, s ezen a napon jelent meg a nyolcvanadik regénye. Az írónő elmondta az újságíróknak, hogy legújabb regényének címe „A frankfurti utas”, s a témája repülőgéprablás. Amikor felhívták a sok munkája miatt csak alkalmi újságolvasó Agatha Christie figyelmét, hogy mostanában a lapok szalagcímeiből szinte alig hiányzik a repülőgéprablás, a fehérhajú írónő . megjegyezte: — Nem tudom, van-e ennyire izgalmas az én regényem, de mentségemre szolgáljon, hogy sok hónappal korábban írtam. Az írónőről még megírták, hogy könyvei eddig 350 millió példányszómban láttak napvilágot az elmúlt 50 évben. így érthető, hogy bár igen nagy szerzői jövedelmeket biztosított máris 27 éves Mathew nevű unokájának és több közeli rokonának, saját évi jövedelme szerzői jog címén még mindig évi negyedmillió dollárt tesz ki. falvak lakóinak. S még valamit tudok. Hogy Viharsarok az első hazája” — sorolom magamban, s az utolsó mondatnál megállók. Viharsarok. Onnan hozta magával a földdel küzdő ember szeretetét, s a földért küzdő ember harcos nyugtalanságát. Viharsarok és második hazája, az abaúji táj szülte kedvenc színét, a barnát is, amellyel a megörökített valóság, s önmaga lelkének oly határtalan és mégis sokfokozatú mélységét képes szemünk elé mutatni. Nézem1 kék szemét, ősz szálaktól fakó világosbarna haját, nikotintól megsárgult bajuszát, s arcán az élet írását, a ráncokat, s próbálom megAz emberiség és a IX. szimfónia Beethoven kilencedik szimfóniája — írja a francia l’Humanité — az ember jövőjébe vetett hitének kinyilatkoztatása. Ezt fejezi ki a leghitelesebben a mű utolsó és egyben legismertebb része, amelyet az Öröm Himnuszának nevezhetünk. (A magyar zeneirodalomban örömőda- ként emlegetik). Bizonyos, teszi hozzá a nagy tekintélyű kommunista lap, hogy a fiatal Beethovenben Schiller szövege ébresztette fel a lelkesedést, amely az Öröm Himnuszát létrehozta. Beethoven még alig múlt húszéves, amikor megismerte a német költőóriást, aki versbe foglalta „Az örömhöz” című humanista hitvallását és ebben fejezte ki hitét, hívta fel az embert, legyen saját sorsának irányítója — ne várjon megváltóra. Ez az eszme ugyanúgy megragadta Beethovent, akinek nagyságáról ez esztendőben ünnepélyesen emlékezik meg a világ. Ebben az eszmében találunk rá nemcsak az igazi emberi hősre, hanem a felszabadítóra, arra a bizonyságra is, hogy az ember az, aki a saját jövőjét építi. — Nem hangsúlyozható eléggé, hogy Beethoven életének legnehezebb szakaszában is az erőt a nép életének szívveréséből merítette, ugyanúgy, mint Bartók Béla a mi századunk legnehezebb időszakában, amikor saját népéből merítette az ihletet, hogy felülemelkedhessék a borúlátáson — teszi hozzá Max-Pol Fouchet, a méltatás szerzője, aki így fejezi be- „Vincennes-ben, a Beethoven tiszteletére rendezett ünnepségeken az emberek most meghallgathatták újból azt a művet, amely csakis az övék, az embereké, az Emberiség (,.Humanité”)-é.” „Örök diákként hatott rám...” Kortársak Babitsról Az esztergomi városi könyvtár érdekes munkára vállalkozott: Babits Mihály halálának 30. évfordulójára — amelyről jövőre emlékeznek meg — kiadják kortársai visszaemlékezéseit. Már öt esztendővel ezelőtt hozzáfogtak a visszaemlékezések gyűjtéséhez. Gyergyai Albert, Bóka László, Benedek Marcell és mások, csakfejteni, ki is ő igazán. A művész-e — mert bár nincs oklevele, én annak tartam —, vagy népművelő, vagy a választott foglalkozását szerető ember. Mindhárom. Különös és ritka emberi ötvözet, aki nem választott, hanem egyszerre vállalt mindent, hogy fokról fokra teljesítse élete- adta kötelezettségeit az elérhető teljességig. Csak most térek ismét visz- sza a képhez. Csak most értem meg, hogyan ismerhettem benne szülőföldemre. Csak most értem meg, mi vezette kezében úgy az ecsetet, hogy nyomán bárki szülőföldjére ismerhessen a Dunától keletre. bíró Péter nem harmincán, foglalták írásba élményeiket. Füst Milán így emlékezik: „A Nyugat első előadóestje volt a Royal Szálloda nagytermében. Aznap ismertem meg őt, és máris azt gondoltam magamban: az embernek ilyennek kell lennie, mint ő... örök diákként, a gondolat, a szépség révültjeként hatott rám...” Gellért Oszkár, aki Babits 10 könyvét adatta ki a Nyugat könyvkiadójánál, többek között ezeket írja: „A fasizmussal szemben feladta a Tart pour Tart elvét, tudta, hogy protestólnia kell, hogy nem lehet hallgatnia, mert „vétkesek közt cinkos, aki néma”. És, ha megkésve is, József Attiláról is sejthette már, hogy a költészetnek milyen nagyságát vesztette el benne a magyar és a világ- irodalom”. A kötetben közreadják azt a sírbeszédet is, amelyet Babits Mihály özvegyének, Török Sophie írónőnek a temetésén mondott. Ortutay Gyulának azt az emlékezését közli majd a könyv, amelyet Babits Mihály halálának 20. évfordulóján, a Babits Emlékmúzeum avatásán mondott. Közölnek majd azokból a levelekből is, amelyeket az évforduló alkalmából írtak Esztergomba Veres Péter, Csorba Géza és mások, köztük olyanok, akik személyesen nem is ismerték Ba- bitsot. Reggelente a dél-olaszországi városok piacaira szamárháton zöldséget és gyümölcsöt szállító parasztokkal együtt hónuk alatt összerakható asztalt és széket szorongató személyek tartanak egy irányban. Rövidesen kérelmezők sokasága veszi őket körül. Az összerakható asztal tulajdonosa meghallgatja a soron levő ügyfél kérését, aztán egy jegyzetfüzetbe felírja az ügyet. A kérelmezők áhítatos hallgatással, kíváncsian figyelik a tiszta papírlapon szaporodó fekete betűket. Az úgynevezett társadalmi írnokok, szerény díjazásért tollbamondásra levelet írnak, kérvényt fogalmaznak stb. Annak ellenére, hogy Olaszország nem jelentéktelen sikereket ér el a tudományos-műszaki haladás terén, a lakosság jelentős része kénytelen igénybe venni a középkor óta létező társadalmi írnokok szolgálatait Az ok: a legutóbbi (nem teljes) adatok szerint mintegy négymillió olasz nem tud írni és olvasni. Szakértők véleménye szerint az ország északi részeiben 12 százalék, a déli részeken 27 százalék az írástudatlanok száma, mely olyan elmaradott vidékeken, mint Basilicata és Molise, a 43 százalékot is eléri! ZSOLDOSOK A BÖRTÖNBEN 38 guineai zsoldost tartóztattak le Gambiában, mert Seku To’uré elnök rendszerének megdöntésére szervezkedtek. A letartóztatottak közül kettőt 2—2 évi. 33-at 9—9 hónapi börtönbüntetésre ítéltek, egyet pedig felmentettek. KÉT FÖLDRENGÉS Két földrengés rázkódtat- ta meg Palermo környékét. A környező falvak lakosai pánikszerűen az utcákra rohantak, a földlökések nem okoztak kárt. FELGYÚJTOTTÁK A POSTAAUTÓT Reggio Calabriában megint sztrájkoltak tiltakozásul az ellen, hogy Catanzaro lett az újonnan létrehozott tartomány központja. A tüntetők felgyújtottak egy postaautót, amely felrobbant. A közeli épületek ablakai betörtek. MEGFENYEGETTÉK Megíenyegjették azt az angol bírót, aki a minap életfogytiglani fegyházra ítélte egy londoni elnökhelyettes feleségének elrablóit. Az ismeretlen személyek kilátásba helyezték, hogy megtorlásul elrabolják a bíró feleségét. A Scotland Yard védőőrizet alá helyezte a bíró, Sir Sebag Shaw londoni házát. ÁRADÁSOK Áradások pusztítanak Puerto Ricóban. Nem tudják még, vannak-e halálos áldozatok, de a károkat több millió dollárra becsülik. A KUTYÁKKAL KERGETTÉK SZÉT A TÜNTETŐKET Kétszáz tüntető vette körül azt a Pittsburgh! hotelt, ahol Agnew amerikai alelnök szállt meg. A vietnami háború ellen tiltakozó tömeget a rendőrök gumibottal, kutyákkal kergették szét. ESETLEG HAZATÉRHET A száműzetésben élő Peron volt argentin államelnököt' meghívták, hogy vegyen részt Salvador Allende chilei államfő beiktatásán. A hírt a peronista mozgalom szóvivője jelentette be, hozzáfűzve, hogy Peron esetleg az év vége előtt hazájába, Argentínába is hazatérhet. LEVELET KAPOTT A FELESÉG IS A Kanadában elrabolt angol diplomata felesége is kapott levelet az emberrablóktól. Egy montreali postaládába dobták be. Ebben megismétlik követeléseiket és ha azokat nem teljesítik, habozás nélkül kivégzik Crosst. KÉMKEDTEK Algériában letartóztattak Í öt francia állampolgárt kémkedés és felforgatás vádjával. Társadalmi írnokok Négymillió olasz analfabéta
