Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-05 / 233. szám
Elnéptelenedik n pálya? Orvosságot kevernek orvoslásra December végéig Meghúzták a vészharangot a gyógyszerészpálya fölött — ez derül ki néhány napilap és folyóirat cikkéből. Legutóbb a Hétfői Hírek „döngette'’ a január óta létszám- hiány miatt bezárt hat budapesti gyógyszertár lehúzott redőnyét. A nyugtalanító hírek hallatára a Megyei Gyógyszertári Központban és több miskolci patikában néztünk utána, hogy nálunk mi a helyzet. Az. aa»/j$£(ciliück fizetése A diplomás gyógyszerészek száma megyénkben 1968 óta stagnál. És ez nagy eredmény! Az általános helyzetkép ugyanis országszerte nyugtalanító. Hová mennek a gyógyszerészek? A vegyiparba, gyógyszeriparba. A csábító anyagiak érzékeltetésére elégségesnek látszik a megyénkben kiképzett asszisztensek példája. Míg egy vizsgázott gyópyszerészasszísztens maximum 1100 forint kezdő fizetést kap, s a jelenlegi előírások szerint 25 év után is csak 1700 forintig juthat el, addig átmenve a BVK-hoz vagy a TVK-hoz, 1500 forint kezdőfizetéssel startol. így áll elő az a helyzet, hogy amennyi asszisztenst képeznek ki megyénkben évente, ugyanannyi — vagy még több — hagyja el a patikákat. Az évről évre tíz százalékkal növekvő forgalmat ezzel a stagnáló létszámmal kénytelenek lebonyolítani. Emellett hat új gyógyszertár személyzetét is biztosítani kell... Elnőiesedett a szüli ma A megyei gyógyszerészek — bár igen sok dolgot kifogásolnak — a többi megyében dolgozó kollégáiknál elégedettebbek. Egyszerűen azért, mert tapasztalják, hogy munkájukat elismerik, megbecsülik. Élve az új gazdasági mechanizmus adta lehe tőségekkel, vezetőik igye keznek méltóan dotálni munkájukat, amelynek jelentős részét adja az eddig figyelembe sem vett többletmunka. A terheket egyrészt az növeli, hogy számos gyógyszer- tár létszámhiánnyal küzd. Másrészt... Nos, igen: a gyógyszerészszakma, miként a pedagógus, elnőiesedett. Megfordultam olyan patikában, ahol a létszám 30 —40 százaléka volt gyermek- gondozási segéllyel távol. így állt elő az a helyzet, hogy megyénkben még mindig nagyobb az egy patikusra eső forgalom, mint Budapesten. Minőség és biztonság Nyilvánvaló, hogy a folyamatos és zavartalan gyógyszertári munka társadalmi érdek. Ha pedig így igaz, akkor ennek az anyagi megbecsülés lehet a legközvetlenebb elismerője. Egy gondolatot elismertetéséhez. Nemrégen rendelet jelent meg az élelmiszer-kereskedelem új. szombati, illetve vasárnapi nyitya tartásáról. Az ekkor teljesített túlórákért kifizetett összegek — a rendelkezés szerint — nem számítanak be az átlagkeresetbe. Magyarán: ezentúl könnyebben tudnak pénzt biztosítani többletmunkára, hiszen nem történik átlagkereset-túllépés. Miért nem lehetne ugyanezt kiterjeszteni a szombaton, vasárnap nyitva levő gyógyszertárakra? ! Hiszen a Gyógyszertári Központ is — tetszik, nem tetszik — kereskedelmi vállalat. Speciális helyzete abból adódik, hogy az egészségügy vétójogú felügyelete alatt áll. Egy társadalom szempontjából' emberileg gazdaságosabbat elképzelni sem lehet, ha a gyógyszertári ellátás minősége és biztonsága nem szenved csorbát: NYAKAS SZILARD A II. kerület utcái közül tizenöt felújítását vették tervbe, közülük eddig Öt utca korszerűsítésével készültek el az építők, a többit az. év végéig adják ál A többi között a Templom, a Fogarasi, a Szirma utca csapadékcsatornájának felújítása húzódik el december végéig. Az útfelújításra szánt hatmillió forintnak eddig körülbelül 75 százalékát használták fel a második kerületben. Késik az alapanyag A Texlilkonfekció Ktsz az év első háromnegyedében több mint tízmillió forint értékű árut szállított külföldre. Mar mind a 15 ezer darab zekét feladták a Szovjetunióba. hátra van még a holland és , a nyugatnémet szállítmány egy vésze. A terv teljesítését akadályozza, hogy a hazai textilgyárak — alap- anyaghiányra hivatkozva — késnek a szövetek szállításával. Felmérés a sokgyermekes anyák helyzetéről A nőbizottság negyedéves munkaterve Az SZMT irányítása mellett működő nöbizottság elkészítette negyedéves munkatervét. Október közepétől a hónap végéig kétszer egyhetes tanfolyamot. szerveznek Tapolcán az üzemi nőfelelősök számára. Két turnusban összesen százhatvanan vesznek részt előadásokon, amelyek témaköre az üzemi nőfelelősök munkájának javítása. A munkatervben a politikai, szakmai és kulturális nevelés a korábbinál is nagyobb súlyt kapott. Szakmai, munkaszervezési feladat az üzemekben három műszakban dolgozó nők helyzetének megkönnyítése, örömmel újságolta Nagy Sándorné, az SZMT irányítása mellett működő nőbizottság titkára, hogy a December 4. Drótműben már nem osztják be éjszakai műszakra az asszonyokat lányokat. A gyárban dolgozó nők — a számuk 470 — kétharmada műszakonként másmás időpontban járt dolgozni. Sor kerül még ebben a negyedévben a női szocialista brigádvezetők tanácskozására is, amelyen a legkülönbözőbb szakmák képviseltetik magukat. Éppen ezért elsősorban nem szakmai, hanem szervezési módszerek kerülnek a tanácskozás fókuszába. Még ebben a negyedévben tplfiérést készítenek a szolgálati gyermekintézmények helyzetéről, az egyedülálló, sokgyermekes anyák életkörülményeiről. A felmérés összegezésére hónapok' múlva kerül sor, és eredményéről beszámol a nőbizottság az SZMT elnökségének. ijc Kohász (Agotha felv.) Nem azért a 4 forintért! Nyeltem vagy nem nyertem? — tűnődik talán sok-sok ezer, vidéki sorsjegytulajdonos. A 67. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár idején több százezer „Tárgysorsjáték” jegyet adtak el s kiállítás területén, á 4 forintért. Mivel rengeteg miskolci lakos is felkereste a vásárt, természetesen sok jutott a sorsjegyből városunkba is. — Ki tudott volna ellentállni a kísértésnek? Az egyik főnyeremény — az 500 kilós hízó — volt a legjobb reklám. Volt aki 50 darab sorsjegyet is megvett, csak azért, hogy megkísértse Fortunát! És most aztán nem tudunk mit kezdeni vele — méltatlankodott egyik olvasónk, aki maga is vásárolt egyet. Valóban csábítóak a sorsjegyen felsorolt nyeremény-lehetőségek: egy 850-es Fiat gépkocsi a főhelyen, egy ÉRDÉRT faház, egy televízió, egy óriásharcsa az óriás hízó mellett, egy róka-kapa (ezt sajnos kitalálni sem tudjuk, hogy ini lehet'), magnetofon mikrofonnal, kétszemélyes IBUSZ társas- utazás, no és még kétezer (!) melléknyeremény. A sorsjegy — amelynek felelős kiadója nics feltüntetve a bilétán — tájékoztatja tulajdonosát: „Sorsolás IX. hó 19-én 17 órakor. A beváltás határideje X. hó 1-től X. hó 30-ig. Beváltás, felvilágosítás és reklamáció Budapest, X. kerület, Albertirsa u. 10. szóm. Vidéken az állami áruházakban és FMSZ-boltokban. A sorsolás eredménye megtekinthető IX. hó 25—30. között a sajtóban, postahivatalokban és a megjelölt beváltóhelyeken!” Csakhogy! A sajtó csupán annyit közölt, hogy a sorsolást szerencsésen lebonyolították, s hogy az ötmázsás sertés boldog tulajdonosa kicsoda. Slussz-pasz! És ezzel, mintha elvágták volna. — Nem azért a 4 forintért, de érthető, hogy kíváncsi volnék rá: vajon nem vagyok-e már boldog tulajdonosa például a 850-es Fiatnak, vagy esetleg az óriásharcsának, amely azóta biztosan nagyot nőtt. Nyereményjegyzéket azonban egész Miskolcon nem sikerült találni — panaszolta az I. sorozat 052929 számú sorsjegy jelenleg még boldogtalan tulajdonosa. Mert úgy látszik, Budapesten az Albertirsa út 10. szám alatt megfeledkeztek arról, hogy a vidékieket illenék tájékoztatni az ígért módon. Tudniillik a városban valóban sehol sem tudnak a nyereményjegyzékről. Felcsigázott érdeklődéssel várjuk, vajon mi lesz azoknak a nyereményeknek a sorsa, amelyekért a „szerencsés” nyertesek a fentiek miatt nem jelentkeznek? Vagy ez örök talány?! RADVÁNYI ÉVA Szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok II nagy sorozatú termelés biztosítéka A legutóbbi tíz évben hazánk cs a Szovjetunió kereskedelme több mint a háromszorosára nőtt. 1968-ban a külkereskedelmi forgalom már meghaladta az 1,2 milliárd rubelt, s 1969-ben további 20 százalékkal emelkedett. A Magyarországra irányuló szovjet export kétharmada nyersanyag, mezőgazda- sági cikk és elektromos energia, 22—23 százaléka gép és Ellenségünk - a zaj Emlékszünk a tv ama műsorára, melynek a zajártalom volt a tárgya. Megjegyeztük a döbbenetes statisztikát: egyetlen év alatt 600 ezer ember szenvedett halláscsökkenést zajártalom miatt. Érzékszerveinket ugyancsak próbára teszi a modernkori fejlődés. Az emberélet hajnalkoréban rendkívüli szerep hárult a hallásra, az ősember pontosan tudta minősíteni a hangokat, zajokat. A hallás biológiai „apparátusában” és a hozzá kapcsolódó agyi mechanizmusban azonban korántsem mentek végbe akkora változások, mint az ember társadalmi létföltételeiben. Az ősembertől napjainkig körülbelül egymillió év telt el, ennek mindössze pillanatnyi része a civilizációs korszak, mintegy ötezer esztendő. A maihoz azonban egyik sem hasonlítható. Az csak természetes, hogy az alkalmazkodásban oly fejlődőképes ember sem képes meghaladt.< a maga biológiai korlátáit. A zajok érzékelésében az „ősember” mozdul bennünk, aki a természettel vívott élethalálharcában, a természetes kiválasztódás kegyetlen küzdelmeiben pontos ismeretekre tett szert a hangok osztályozásában. Tévednie nem volt ajánlatos. Aligha kell bizonygatnom, mit jelentett volna számára, ha — mondjuk — a barlangi medve bődülését összetéveszti a szarvaséval. Van tehát egy tudatalatti hangskálaismeretünk, afféle „skatulyák” a kellemes és kellemetlen zajol osztályzására. Aki megfigyelte, tapasztalhatta, hogy a cse csemő, a legösztönösebb „emberke” mennyire érzékeny zajok iránt. Látásában még teljesen „képzetlen”. tapasztala tok híján nem tud különbséget tenni — mondjuk — a Hoh és a labda között, egyaránt nyúl mindkettőért, s ha nem éri el, túlzottan nem bosszankodik. A zajok között azonban mintha válogatna. Az ajtócsapódásra menten felneszei és sírni kezd, s csak akkor nyugszik meg, ha meghallja anyja kedves, gyermekded gügyögését. A zaj tehát legfőképpen a csecsemőkre, kisgyermekekre jelent veszélyt. Normális fejlődésük rengeteg alvást kíván, nos, ezt a korszakukat zavarják meg a nagyvárosi zajok. Az úgynevezett „ösztönös zajismeret” révén minduntalan felriadnak, közérzet-zavaruk támad, s mert másképp még nem tudják közölni környezetükkel, hogy „hiba van a kréta körül”, keservesen sírnak. A bölcsőde nem éppen megfelelő környezet, mert sok gyermek a sokféleség nyugtalanító légkörét teremti, egyetlen sirós poronty húsznak rontja el álmát, hiszen a sírás, a kellemetlen zajok „skatulyájában” lévén, félelmet ébreszt. A rádió, a tv, magnó, az utcai lárma a csecsemő idegrendszerét veszi célba, s az itt szerzett káro sodást felnőttként szenvedi meg Nem véletlen tehát, hogy a civilizációs ártalmak listáján oly „előkelő” helyen szerepel a zaj. A küzdelem ellene immár világméretűvé szélesedett. Kutatók tízezreit foglalkoztatja a probléma: hogyan lehetne elviselhető szintre csökkenteni a nagyvárosi utcák, a munkahelyek zaját. Utcáink, gyáraink zajosságát egyelőre nem áll módunkban megfelelően csökkenteni — az otthonokét, a bérházakét azonban lehetne. Hogyan? Egyrészt tiltó rendeletekkel (az éjszakai műsorok jóvoltából tv-töl zajosak a bérházak 10 óra után is’), másrészt neveléssel, önfegyelmünk fokozásával. A szomszédtól csak akkor várhatnak tapintatot, csendességet, ha magunk mutatunk példát. Gondoljunk a gyermekekre. a holnap felnőttéire, no és magunkra, akik a zajok elviselhetetlen hullámverésében allatószerekkel, nyugtatok kai küzdünk az álmosság ellen. G. M. berendezés. Gépi berendezéseket elsősorban a Szovjetunió szállít Magyarországnak. így például szénbányászati kombájnokat, elektromos rakodógépet, csőszerelő automatákat, s többféle nyersanyagot is. A Szovjetunió részaránya a magyar import néhány árucikkénél 1968-ban a következő volt: kőolaj 100 százalék, vasérc 94, nyersvas 98, foszforalapú műtrágya 99, fűrészáru 89, gabonakombájn 100, köles- és takarmánybúza 100 százalék. A Szovjetunió élelmiszer- ipari berendezéseket, kémiai laboratóriumokat, dömpereket, különböző technológiai berendezéseket, timföldet, baromfifeldolgozó gépsorokat, sajtgyártó gépeket, gyümölcstárolókat és laboratóriumi malmokat importál Magyarországról. A magyar gépexportnak több mint fele a Szovjetunióba irányul. A szovjet megrendelések lehetővé teszik a magyar vállalatok számára a nagyobb sorozatú termelést és termékeik széles körű értékesítését. A szovjet export- szállítások pedig a magyar ipar számára megteremtik az egyenletes termelés-fejlesztés távlati alapjait. A műszaki-tudományos kapcsolatok is erősödnek a Szovjetunió és Magyarország között. A Szovjetunió 75 magyar vállalat, illetve létesítmény építéséhez nvújt segítséget, amelyek közül 44 már üzemel. Szerepel köztük többek között Százhalombattán a kőolajfeldolgozó üzem, a győri és a miskolci házgyár, a Du namenti Hőerőmű, egy szuperfoszfátgyár és a Tisza menti nitrogénalapú műtrágyagyár.
