Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
ü hét végén Miskolcon is lesz banán Az idei téli szezonra a tavalyihoz hasonló, azaz a korábbi éveknél jobb déligyü- mölcsellátást ígér a DÉL- KER. Pontos adataik még nincsenek — a déligyümölcstermelő országokban csak ezután következik a „szülét” ideje —, de valószínű, hogy az október eleji kereskedelmi tárgyalásokon meny- nyiségben, minőségben és árban is kedvező megegyezések születnek. Máris biztosnak látszik, hogy citromból — csakúgy, mint egész éven át — továbbra is folyamatos. kielégítő lesz az ellátás. A banánt most korábban kezdik árusítani mint a korábbi években, a hét végén már a miskolci üzletekben is kapható lesz. Húszéves tanácstagság Október harmincadikén ünnepeljük a tanácsok megalakulásának huszadik évfordulóját. Huszonnyolcolyan, ma is funkciót betöltő tanácstag dolgozik a városban, akik húsz éve élvezik választóik bizalmát, s kerülnek be választásról választásra a tanácstagok sorába. Rajtuk kívül negyvennégy, a tanácsi apparátusban dolgozó dicsekedhet húszéves törzsgárda tagsággá 1. Özd, a vasváros nem az a hely, ahol gyakorta hozzájutnak a lakosok az ínyenc halétkekhez. Ez megállapítható abból is, hogy a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat alkalmával a Kékacél igazgatójának kellett „szakácstudományát” igazolnia. Két órán belül elfogyott egy mázsa halétel, hxiszonöt kiló rántott békacomb és tekintélyes mennyiségű ráksaláta. A később érkezők éhkoppon maradtak, hiába reklamálták az ínyenc falatokat. Az ételek sikere is bizonyította: nemcsak kivételes alkalmakkor kellene halételekkel kínálni az ózdiakat. (Strohmayer felv.) Beköszöntőitek a hideg napok Kiknek mitől van melegük? Tudósítónk jelenti a Parlamentből Dr. Ha vasi Béla is szót (Folytatás az 1. oldalról) — Mi a véleménye a korábbi javaslatainak eredményeiről? — kérdeztük Valas- ka László Borsod megyei képviselőtől. — Immár a második négyéves ciklusban képviselem választóimat az ország- gyűlésben, s számos javaslatot, de interpellációt is előterjesztettem a képviselőcsoport, a lakosság, megbízásából. Első parlamenti „szereplésem” éppen egy interpelláció előterjesztése volt, amelyben a korszerű higanygőzlámpák hiányának megoldásáról kértem tájékoztatást a kohó- és gépipari minisztertől. A miniszter akkor elég bizonytalanul ígérte meg a helyzet javítását, ezért a választ csak fenntartással fogadtam el. Örvendetes, hogy fenntartásaim alaptalanoknak bizonyultak, s higanygőzlámpát most már korlátlanul lehet kapni. — Természetesen hosszabb idő kell olyan javaslatok teljesítéséhez, amelyek nagy anyagi erőforrásokat igényelnek. Például amelyeket az országgyűlés decemberi ülésén a költségvetés vitájában terjesztettem elő. Akkor szóvá tettem, hogy nem kielégítő Borsod megye kulturális és szociális ellátása. A megye a nemzeti jövedelem megtermelésében a főváros után a második, a lakossághoz viszonyított lakás- és iskolaépítésben azonban a lista alsó helyeinek egyikét foglalja el. Mindenesetre örvendetes, hogy nem sokkal az országgyűlés ülése után az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium foglalkozott a kérdéssel. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy a Hejőcsabai Cementgyár tudjuk, hogy a központi erőforrásoknak korlátái vannak, és az ország valamennyi vidéke segítséget kér, vár a kormánytól. Ügy vélem azonban, hogy központi szerveink mégis találnak megoldást Borsod megye néhány égető problémájának orvoslására. Ezenkívül saját erőből is az eddiginél többet kell tennünk megyénk gyorsabb felvirágoztatásáért. (Lapzártáig nem kaptunk hírt képviselőink felszólalá- sáról.) Megjegyzés egy Függelékhez Megjelent a Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet legújabb, ez évben immáron 3.. három hónap (július, augusztus, szeptember) időtartamot felölelő száma. A lap teljes egészében a Magyar Építőművészek Szövetsége 1969. december 1-én és 2-án Miskolcon megtartott kibővített vezetőségi ülésének anyagát közli. Akit érdekel Miskolc jövője, s az ezzel kapcsolatos szakértői vélemények és gondolatok sokasága, e lapból bő áttekintést kaphat. A jegyzőkönyv-lapszám tartalma bizonyára vitára ad majd alkalmat az olvasók között. Én a lap Függelékéhez szerelnék néhány kritikai megjegyzést fűzni. E Függelék ugyanis felsorolja a Miskok: belvárosára vonatkozó irodalmakat, s az 1954 óta a belvárosra vonatkozó városrendezési terveket. Számomra azt a tanulságot adta a Függelék áttanulmányozása, hogy készítője nem tud arról: e városnak immáron több mint egy éve működő új napilapja van a Déli Hírlap „személyében”. Csak ezzel magyarázható az, hogy a Függelék, amely amellett, hogy ismerteti az Észak-Magyarországban, a Magyar Nemzetben stb. lapokban megjelent ide vonatkozó cikkeket, s még az e témakörbe vágó elhangzott előadásokról és kéziratokról is beszámol, egy szóval sem említi, hogy Miskolc belvárosával a Déli Hírlap is foglalkozott. Megmondom őszintén, először arra gondoltam; hogy a Függelék tájékoztatója csak a lapunk megjelenését megelőző időig közli a vonatkozó irodalom felsorolását. Tévedtem, mert a cikkek jegyzékében 1970. keltezésűek is szerepelnek. Köztük nem egy olyan, amely tartalmánál és horderejénél fogva — szerénytelenség nélkül állíthatom — nem ér fel egyes, a Déli Hírlapban megjelent cikkekkel. Vagyis: csak gondatlanságról, lebecsülésről vagy olyan tájékozatlanságról van szó, amely nemcsak a Déli Hírlapra nézve sértő... NYIKE5 IMRE Az utóbbi napok alacsony hőmérséklete miatt megkezdődött a lakásfűtési szezon. A Vörösmarty utcai bérhóz- ban, a Kilián-délen és a bulgárföldi bölcsődében azonban még hidegek a radiátorok ... Talán október közepére... A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat József Attila utcai gépészetén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Vörösmarty utcai bérházban október hetedikén kezdik meg a rendszeres fűtést. A BÁÉV építői más fontos munkáik miatt a ház kazántermének padlóburkolását a napokban végezték el. Így a TÜKI szakemberei csak október hetedikére iiészülnek el a kazán gázégőjének beszabályozásával. Ennek a határidőnek az el öbbrehoza tatára a munka időigényessége miatt — sajnos — nincs remény. A Kilián-déli szövetkezeti lakások még szintén hidegek maradnak egy darabig. A lakásszövetkezet kazánházának kezelését — az öt éve húzódó tárgyalások eredményeként — az idén veszi át az ingatlankezelő vállalat. A „gazdacserével” járó huzavonát a Kilián-déli lakók a bőrükön érzik meg. Ugyanis a vállalat a szövetkezet fűtő- berendezéseit csak kifogástalan állapotban hajlandó átvenni, ami persze érthető is. A kazánház rendbehozatalát pedig az állandó megfeszített munkálatok mellett is csak október közepére tudják ígérni. Nemregiben megírtuk, hogy Miskolcon már — egy kivételével — mindegyik bölcsődében fütenék. Ezt helyesbítjük: a bulgárföldi bölcsődében is szüneteltetik a fűtést az átadásra kerülő épületek vezetékhálózatának bekötése miatt. Szerencsére csak egy-két napos fűtési szünetről van szó. Persze, kisgyerekekről lévén szó, ez is gyenge vigasznak tűnik. A Tüzelöszer és Építőanyag Értékesítő Vállalatnál a szenellátás helyzetéről érdeklődtünk. Elmondták, hogy naponta átlagosan 1000— 1200 tonna darabos és kockaszenet adnak el. A szénutalványok beváltása tegnap befejeződött. A raktáron levő tüzelő jó minőségű és magas kalóriatartalmú. Szeptember utolsó napjaiban megnőtt a vásárlók száma, így azoknak, akik csak most rendelik még téli tüzelőjüket, várniuk kell. Bővítik a szolgáltatási A hagyományos tüzelőanyag után a háztartási fűtőolaj-ellátásról tájékozódtunk. Az AFOR helyi kirendeltségének áruforgalmi osztályvezetője szerint nem okoz gondot nekik az sem, hogy az idén a tavalyinál lényegesen több olajtüzelésű Karambol után Míg az elmúlt évben hét biztosított gépkocsit kellett közúti karambol után kiselejtezni a megyében, addig az idén m*r a tizenkettediknél tartunk. Ez a szám komor figyelmeztetőül szolgál a fokozottan balesetveszélyes őszi és téli időszak előtt. kályhát üzemeltetnek a városban. Az olajkálya-tulaj- donosok — az október közepén megnyíló Búza téri töltőállomással' együtt — hat helyen szerezhetik be olaj- szükségletüket Miskolcon. Tervezik, hogy az AKÖV- vel közösen ismét vállalják a háztartási fűtőolaj házhoz szállítását. Sőt a várható idei hetvenszázalékos forgalom- növekedés mellett kiterjesztik a szolgáltatást Kazincbarcikára, Ózdra és Sátoraljaújhelyre is. SZ. I. bővülésével és az építőipar kapacitásának fokozásával Borsodban is javulásra számíthatunk. A kérdést mindenesetre továbbra is napirenden tartjuk. Dr. Havasi Béla képviselő, a miskolci pártbizottság első titkára említette, hogy az országgyűlés mai ülésén ő is fel szándékozik szólalni és újabb javaslatokat terjeszt elő a megye, a város szociális, kulturális helyzetének javítására. Természetesen jól Október X—15. között több mint 4 ezer magyar fiatal utazik az NDK-ba. A fiatal munkások szakmai felkészültségük továbbfejlesztése és gyakorlatszerzés céljából vállalnak munkát az NDK- ban a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti munkaerő-együttműködés keretében. A szakképzett és szakképzetlen munkásokat az NDK gépgyártó, vegyi, köny- nyű, kohászati és elektromos iparágainak vállalatai fogadják. Ugyancsak októberben — az első csoporttal október 4- én — térnek vissza véglegesen azok a fiatalok, akik a munkaerő-kooperáció megkezdésekor 1967-ben először utaztak az NDK-ba. A hazatérő fiatalokat a KISZ és a Munkaügyi Minisztérium fogadja. Szüretelő diákok A szeszélyes időjárás az idén sok kárt okozott a mezőgazdaságban. A különböző gyümölcsfajták is később érnek be. Érthető, hogy az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek szükségük van a segítségre. A Földes és a Kossuth Gimnázium tanulói október második felétől kezdve To- kaj-Hegyalján szüretelik a szőlőt, a hermanosok pedig Igriciben, a Hejőmenti Állami Gazdaságban segítenek almát szedni. A Zrínyi Gimnázium szerződést kötött a Tarcali Állami Gazdasággal: több száz mázsa gyümölcs leszedését vállalták. Visszajáró leiek — Látja, kérem, .ez lett belőle. Szahara. Naponta eljövök, nézem, nézem és sajog a lelkem. Bőgni szeretnék. Beleszagolok a levegőbe. Hová leit az a jó bográcsillat. Nincs többé, uram! Se bográcsos, se hagymás rostélyos, semmi sincsen... A panaszkodó gúvadt szemekkel mered a sík terepre. Hátát nekiveti egy oszlopnak, lábait keresztbe rakja és kissé borgözösen, keserűen néz bele a világba. — Csak nem azt akarja mondani, hogy a városban sehol máshol nem kaphatók az említett ételek? — Ha igen, nekem akkor se kell! Nekem még a fröccs se esik jól máshol. A fröccsnek is csak itt volt ize, zamata, a Békében. De hol van az már!... A beszélgetőtársul szegődött apró termetű ember együttérzően vigasztalja: — Sose búsuljon, kedves barátom. Régi épület volt már ez, túlélte magát, le kellett bontani.. ■ Tudja, mi volt itt ezen a helyen? — Itt? — csodálkozik a keserű honpolgár. — Hogy-hogy mi volt? Hát a Béke, azelőtt meg a Székely-kert. — Nem, nem, azelőtt mi volt? — A csudába, uram, amióta az eszemet tudom, mindig kocsma meg étterem volt ezen a szent helyen. Vagy negyven évig jártam ide, hát csak tudom, hogy mi volt itt. — De azt nem tudja, hogy a lebontott épület alapjain annak az olasz Serafinónak a háza állott, aki még Mátyás király feleségétől, Beatrixtól kapta? — A fene bánja azt az olasz Serafinót. De azt az olaszrizlinget, uram,.. aztat nagyon sajnálom. — Azt se tudja, hogy itt lakott Munkácsy Mihály egyik rokona? — Hát aztán! Régen volt. De a Székelykert, aram, már mint a Béke, szent igaz, egy hónapja még itt állott. Most meg sehol sincs. Szahara. A legocsmányabb sivatag a belváros szívében. — Majd beépül... Azért bontották le, hogy mást építsenek a helyébe. — Mást, mást! Mi a fenének ide más! Bográcsgulyás meg hagymás rostélyos. Az kell! Meg cigányzene. Jól enni, inni, szórakozni — de hol?! Az ember hozzászokik egy helyhez, valósággal hozzánő és akkor lebontják a feje fölül. S még akkor cukkolják, hogy szóljon bele a város dolgaiba. Hát megkérdezték tőlem, hogy lebontsák-e? Vagy mit építsenek a helyébe ... Apropó! Mondja, egyáltalán mi épül ide? — Hát nem hallotta9 Egy húszemeletes ház, négy szinten üzletekkel. A keserű magyar eltöpreng. — Hm. Csak egy ház. Megint egy ház. S mondja, van arról tudomása, hogy lesz-e benne zenés étterem? cs. Négyezer fiatal utazik az NDK-ba 1
