Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-26 / 251. szám
TÁJÉKOZTATÓ BÉRLŐINK RÉSZÉRE A MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT 1949-BEN ALAKULT. AZ AZÓTA ELTELT TÖBB MINT 20 ÉV ALATT IGEN JELENTŐS MÉRTÉKBEN MEGSZAPORODOTT BÉRLEMÉNYEINEK, S EZZEL PÁRHUZAMOSAN ÉS ARÁNYBAN FELADATAINAK SZÁMA. JELENLEG VÁROSUNKBAN 19 EZER 150 BÉRLEMÉNY VAN A MIK KEZELÉSÉBEN. A vállalat megnövekedett feladatai a lakosság hathatós segítségét is igénylik. Az élet különböző területein felvetődő problémák megoldása és rendezése ma már elengedhetetlenné teszik a bérlők és a vállalat együttműködését. A közös munka megjavítása, a közös tennivalók végzése érdekében szükséges, hogy a MIK részletesen tájékoztassa a miskolci bérlőket kötelessé, géikről és jógáikról. A bérlőre tartozó javítási kötelezettségek A jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint a bérlő és a vele együttlakó személy a lakást, a bérlők használatára szolgáié helyiséget köteles rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően használni. A bérlőnek joga van a lakás használhatóságának fokozása érdekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és szükség esetén építésügyi hatósági engedéllyel a lakásban kisebb átalakítási munkálatokat (ajtó, ablak, kályha, takaréktűzhely, fürdőszoba berendezés stb. létesítése vagy áthelyezése) saját költségén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni. Az esetleges bérleti jogviszony megszűnésekor azonban, amennyiben azt a bérbeadó kéri és igényli, a bérlő köteles mindent az eredeti állapotba helyreállítani. Mindez vonatkozik a korszerűsítési munkákra is, amelyekhez ugyancsak kérni kell a bérbeadó beleegyezését. Fontos tudni arról is, hogy a bérlő köteles a lakást, annak tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni, valamint a falon kívül keletkezett hibák és a lakásban levő villanyvezeték hibáinak megszüntetéséről, kijavításáról gondoskodni. A bérlő karbantartási kötelezettsége gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindent el kell követnie a bérlemény, valamint a tartozékok és felszerelések élettartamának meghosszabbítása érdekében. Ez utóbbival szemben a bérleményben a falon kívül keletkezett hibák kijavítása, illetve, kijavíttatása már a bérbeadót, vagyis a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatot terhelő kötelezettség, kivéve, ha a hiba a bérlő gondatlanságából vagy a bérlőnek (illetve a vele együttlakó személynek) gondatlanságából,“ például rendellenes használatból keletkezett, következett be. Falon kívül keletkezett hibáknak az épület központi berendezéseiben előállott hibákat kell tekinteni. Ez alól kivétel: a villanyvezetéknek a lakásban elhelyezett mérőfejtől (villanyórától) a fogyasztói berendezésig terjedő szakaszán keletkezett meghibásodás. A bérbeadót terheli a bérlemény tartozékainak és felszereléseinek pótlása is abban az esetben, ha ennek szükségessége a bérlő hibáján kívül (gondos használat mellett), például a természetes elhasználódás következtében állott elő. A bérbeadó, vagyis a MIK viszont csak akkor köteles pótolni a bérlemény tartozékait vagy felszerelését, ha az elhasználódás olyan mértékű, hogy az már nem javítható meg, vagy a javítás aránytalanul költséges lenne. A lakók házirendje A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat és a bérlők együttműködésének legfontosabb szabálya a Miskolc mj. városi Tanács 4/1968. sz. rendeleté, azaz, a lakóházak házirendje. Ez a házirend szabályozza a bérbeadónak a lakóépület üzemeltetéséből adódó kötelezettségeit, valamint a bérlőknek ugyancsak e célból adódó magatartási szabályait. E tanácsi rendelet minden egyes házingatlanban kifüggesztve" megtalálható, s azt a MIK, szíves áttanulmáden egyes bérlő, lakó figyelmébe ajánlja. A házirend a társadalmi és személyi tulajdonban levő lakóházak védelmét, a rendeltetésüknek megfelelő üzembentartást és használatot, a társadalmi szolgáltatások gazdaságos felhasználását, a szocialista együttélés szabályainak betartását, a bérlők nyugalmának és pihenésének biztosítását szolgálja. Mindezek együtt a házigend céljait és feladatait is jelentik. A felsoroltakon kívül részletezve magában foglalja az épületekben levő lakások használatának részletes szabályait, a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos rendelkezéseket, a bérbeadó, vagyis a MIK kötelességeit a lakóépület üzemeltetése érdekében, s végezetül a szabálysértési rendelkezéseket is. Ebből egyenesen következik, hogy a házirend be nem tartása szabálysértési eljárást von maga után. Mit kell tudni az állattartásról? Az állatok tartását Miskolcon az 5/1968. sz. tanácsi rendelet szabályozza. Ez a rendelet mintegy kiegészíti a házirendet. A benne foglaltak szerint a tulajdonos az állatokat úgy köteles tartani, hogy azzal ne zavarja a házban vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát. A rendeled azt is kiköti,, hogy a tulajdonos állatai a háznak más lakók által használt részeit ne szennyezzék, testi épségüket és egészségüket ne veszélyeztessék. A bérbeszámítási j°g A jelenleg hatályban levő lakásbérleti jogszabályok szerint bérbeszámítási jog illeti meg azt a bérlőt, aki a lakását műszakilag megosztja, helyreállítja, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget lakássá alakít át — természetesen a bérbeadó, a MIK hozzájárulásával és hatósági engedéllyel. A felsorolt munkákra fordított költségek 75 százalékát a bérlő beszámíthatja a bérbe, ez az összeg azonban nem lehet több, mint a lakás 10 évi bérének összege. A bérlő a bérbeszámítási jogát olyképpen gyakorolhatja, hogy a havonta esedékes ösz. szevont bér 70 százalékát lelakja, illetve visszatartja mindaddig, amíg beszámítható költségei meg nem térülnek. A bérbeszámítási jog csak az építési hatóság és a bérbeadó hozzájárulásával, illetve előzetes engedélyével végrehajtott munkálatok költségeire vehetők számításba. Erre e helyen is külön felhívjuk a tisztelt bérlők figyelmét! A fentiekhez hasonlóan bérbeszámítási jog illeti meg a garázsépítő magánszemélyeket is. A személygépkocsi tárolók építésének egyes kérdéseit a 15/1970. (VI. 7.) ÉVM sz. rendelet szabályozza. Tájékoztatásul közöljük a garázsépítő magánszemélyekkel az építéssel kapcsolatos eljárásokat. Az első és legfontosabb tennivaló, az elvi. építési engedély beszerzése, amelyet az illetékes kerületi tanácsok építési- és közlekedési csoportjai adnak ki. Ennek hiányában minden kezdeményezés hiábavaló. Az elvi építési engedély birtokában és alapján kerülhet sor a bérlő kijelölésre, és a tulajdonosi hozzájárulásra, majd a végleges építési engédély kiadására. Az építés befejezése után a használatba vételi engedély kiadása, majd a garázs kiutalása szükséges. A garázsépítőt a felhasznált költségek 75 százaléka erejéig bérbetudás illeti meg, a beszámítás azonban nem haladhatja meg a 10 évi bér. leti díj összegét. A garázsépítő a kezelőszerv, vagyis a MIK hozzájárulásával a havonta esedékes bér 75 százalékát jogosult visszatartani mindaddig, amíg a beszámolható költségei meg nem térülnek. A régi garázstulajdonosokkal vállalatunk a rendeletek alapján a közeljövőben rendezi a bérleti (használati) díjak fizetését. Erre vonatkozóan rövid időn belül értesítést kapnak, amelynek betartására ezúttal is minden garázstulajdonosunk figyelmét felhívjuk. A házfelügyelők viszony a bérlőkhöz A vonatkozó rendelkezések, ezen belül pedig a házfelügyelők munkaviszonyának és munkafeltételeinek szabályozásáról szóló 34/1959. (V. 21.) Korm. sz. rendelet és a 7/1958. (VI. 28.) MüM sz. rendelet szerint a házfelügyelő köteles a lakóépület felügyeletével, rendben, és tisztántartásával kapcsolatos összes tennivalókat ellátni. A lakókkal szemben köteles tárgyilagos és a szocialista együttélés követelményeinek megfelelő magatartást tanúsítani. Ez a kötelezettség a házfelügyelővel együttlakó személyre is kiterjed. A botrányos vagy erkölcstelen életmódot folytató, továbbá a szocialista együttélés szabályaival ellentétes és tűrhetetlen magatartást tanúsító házfelügyelő méltatlan munkakörének ellátására. Ezzel egyidőben azonban fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását is, hogy a házfelügyelőt ugyanakkor fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A házfelügyelőt — a hatályban levő joggyakorlat szerint — a társadalma tulajdon védelme és megóvása érdekében végzett te vékenység közben a tettleges bántalmazással szemben bűn. tetőjogi védelem illeti meg. De megilleti a védelem akkor is, ha a tettleges bántalmazás a házirend betartásával kapcsolatos tevékenység közben éri.
