Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-26 / 251. szám
/ Az Építők hejöcsabai sporttelepén tartották meg tegnap — a megyei polgári védelmi parancsnokság és a Vörös- kereszt rendezésében — a polgári védelmi alapegységek megyei, egészségügyi versenyét. A járásokat és városokat egy- egy alegység képviselte, amelyet a helyi szakszolgálati parancsnokok jelöltek ki a versenyre. A részt vevő 11 alegységnek meghatározott feladatokat kellett végrehajtani; a gyakorlati bemutató mellett csaknem száz elméleti kérdésre kellett pontos feleletet adni. A gyakorlati rész a készültség elrendelésével kezdődött, s ekkor indították be a stopperórákat is. Bizottságok értékelték a csapattagok mozgását, szakszerűségét a gépkocsikra való felszállástól az elsősegélynyújtásig. A versenyt a mezőkövesdi járáshoz tartozó bogácsiak nyerték. Kiváló eredménnyel vitték el a Vöröskereszt Országos Központjának tiszteletdiját. Igen szépen szerepelt Kazincbarcika csapata: a második helyre került. Képünkön (jobbra) az elsőként induló edelényiek „sebesülteket” szállítanak a „kár- helyről”, (balra) szakszerű elsősegélyben részesítik a „sebesülteket”. ' (Hajdú—Ágotha) MISKOLC EGY HETE A becsületes munka rangja Nehéz egyetlen gondolatot kiemelni a városi pártértekezlet anyagából, hiszen a pártbizottság beszámolója, de a felszólalások is külön-külön a tennivalók sokaságát állították a közfigyelem fókuszába. Hadd gondolkozzunk el mégis egy olyan véleményen, ami más-más megfogalmazásban, töbo- ször is felbukkant a tanácskozáson, sót refrénként tért vissza az alapszervezetek korábban lezajlott értekezletein is. Háry Béla elvtárs így summázta ezt a gondolatot: „A kispolgári szemlélet a IX. kongresszus óta helyenként növekedett. A nyerészkedés egy sor vállalatnál tapasztalható, indokolatlanul is emelkedtek az árak. Sok az ügyeskedő ember, tapasztalható az úrhatnámkodás, a túlzott reprezentálás.” E jelenséggel valóban sűrűbben találkozunk mostanában, mint szeretnénk. Eredőjét kutatva azonban néha rossz útra téved okoskodásunk, könnyelműen általánosítunk, s ebből következik aztán, hogy teendőinket sem jól határozzuk meg. Érthető, hogy a közvélemény élénkén reagál minden áremelésre. De nem minden áremelés indokolatlan, nem mind mögött kell kapzsiságot gyanítanunk. A gazdasági mechanizmus egyik fő jellemzője, hogy a korábbinál rugalmasabb, a kereslethez és a kínálathoz jobban igazodó ármozgást tesz lehetővé. Nos, addig nincs is baj, amíg ez az ármozgás indokolt. Például nagyon sokan keresik manapság a boltokban a műszálas pulóvereket. Ezek pedig külföldi nyersanyagokból, drágán vásárolt új gépeken készülnek. Ezért, ha e cikkek magasabb áron kerülnek forgalomba, mint korábban a gyengébb minőségű kártolt alapanyagúak, akkor sem az ipar, sem a kereskedelem nem vádolható. De vitathatatlan, hogy egyes termékeken anélkül is kicserélik — magasabbra — az árcédulát, hogy a minőségben, vagy akár a piaci viszonyokban bármiféle változás állt volna be. Akadt olyan nagykereskedelmi vállalat — tavaly Miskolcon is —, mely a korábbinál lényegesen kisebb áruforgalmat bonyolított le, nyeresége mégis megsokszorozódott. Vállalatokat emlegetünk, pedig az ilyen, írott törvénybe talán nem ütköző, de mégis erkölcstelen üzleti fogások mögött emberek vannak. Gazdasági vezetők, akik elfelejtik, hogy a jó gazdaságpolitika nemcsak néhány ember, vagy egy gyár kollektívájának, hanem az egész társadalomnak az érdekét szolgálja. í De vajon nem tudná megakadályozni az ilyen manipulációkat a vállalat párt- és szakszervezeti vezetősége, egész kollektívája? Bizony, meg tudná akadályozni, ha olyan bátran szállna síkra, mint amilyen bátran manapság a gyáron belüli érdekekért harcolni szokás. Nehéz lemondani a pillanatnyi anyagi előnyökről, hiszen azt is tapasztaljuk, hogy vannak, akik jobban boldogulnak nálunk. Mielőtt azonban nyerészkedő kispolgárnak könyvelnénk el ismerősünket csak azért, mert telket, vagy autót vásárolt, gondoljuk meg: az ilyen luxus ma már igen sok ember számára becsületes úton járva is elérhető. Mert lehet vállalni például másodállást is. Igaz nem úgy, mint az a miskolci mérnök, akinek — a NEB-vizsgálat szerint — a nap 24 órájából harmincat kellett volna dolgoznia, hogy eleget tudjon tenni a három különböző vállalatnál Jcötött másod- és mellékállás szerződéseinek. Jó volna azt hinni, hogy nem a kispolgári- szemlélet képviselőinek a száma növekszik, hanem a mi optikánk változik előnyösen. Jó volna, de sajnos nemcsak erről van szó. Talán túl sokat beszéltünk az utóbbi időben az anyagi javak elosztásáról, s a kelleténél kevesebbet azokról, akik e javakat előállítják: a dolgozó emberekről. Nem igénylik ugyan, hogy szájtátva bámulják őket, mint a külföldi márkájú autókat az utcán, de azt joggal követelik, hogy a tehetségnél, szorgalomnál, becsületnél nagyobb rangja semminek se lehessen nálunk. BÉKÉS DEZSŐ A kerek cipó sem as „igasi” már iNEB ankétja a kenyér minőségéről (Folytatás az 1. oldalról) A boltosok az első számú szenvedő alanyai a reklamációknak, pedig ők maguk viszonylag keveset tehetnek k minőség érdekében. Keveset, de mégis többet annál, amennyit eddig tettek. Az iglaz, hogy nem végezhetnek műszeres ellenőrzést az üzletben, de megtagadhatják az átvételét a szemmel láthatólag gyenge minőségű: repedezett, laposra nyomott, túlsült vagy sületlen kenyérnek. Ezenkívül módjukban áll — mint ahogy ezt sokan meg is teszik — rendszeresen vizsgálatot kérni a minőségvizsgáló intézetektől. Keverik a búzát Megszívlelhetik a népi ellenőrök következő észrevételét is az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok: „A belső ellenőrök igen kevés olyan vizsgálatot folytattak, amely kimondottan a fogyasztók érdekvédelmét szolgálta.” A kereskedők felelősséget is hangsúlyozták tehát az ankét résztvevői, de egyetértettek abban, hogy a .mindennapi” minősége elsősorban a malom, illetve a pékipar dolgozóin múlik. Az István-malom képviselője felszólalásában hosszan ecsetelte: igen nehéz körülmények között dolgozna« a molnárok, mivel az elavult üzem rekonstrukciója tíz éve húzódik. Ráadásul az idén — a kedvezőtlen időjárás, kései aratás miatt — a korábbinál gyengébb minőségű búzát adtak a borsodi földek. Ügy segítenek ezen, hogy más megyékből érkező gabonával keverik az ittenit. Különösen örvendetes, hogy — mint a Gabonaipari Tröszt képviselőjéből hallottuk — a mai- ‘ moknak a gazdaságosságnál is előbbre kell helyezniük a minőséget. Kevés a pék Sukovieh László, a sütőipari vállalat igazgatója először is arra a kérdésre adott választ, miért gyengébb a közkedvelt kerek kenyér — a vásárlók „házi kenyérnek’ nevezik — minősége azóta, amióta a szövetkezetek mellett a vállalat is gyártja. A vállalat 460 dolgozójának naponta 600—700 mázsa kenyeret, 200 ezer péksüteményt és 30—35 ezer vajas süteményt kell sütnie Miskolc számára. A kerek kenyér akikor az „igazi”, ha késütőüaemben több kiló többletet találtak cukorból és margarinból a népi ellenőrök. Vajon nem hiányoztak ezek a nyersanyagok a süteményekből? Tovább kell tehát javítani a vállalati munkafegyelmet, s a belső ellenőrzés hatékonyságát a sütőipari üzemekben. Csak ezzel együtt eredményezhetnék minőségjavulást a már felszereLt és ezután vásárolandó gépek, sőt az új automata kenyérgyár is. A molnároknak, pékeknek, szállítómunkásoknak és kereskedőknek egyaránt mindent el kell követniük, hogy az idei gyengébb minőségű lisztből is ízletes, szabványnak mégfelelő kenyér, péksütemény készüljön. B. D. Novemberben is szüretelnek Tokaj-Hegyalján előreláthatólag még novemberben is szüretelnek. A tizenkétezer katasztrális hold termésének begyűjtése nem kis gondot okoz, de az időjárás kedvező, nem kell tehát sietni. A hol- damkénti húszmázsás termés, sajnos, jóval kevesebb, mint a tavalyi. A must cukorfoka is alacsonyabb, mint a korábbi években. A hét elején a bükkaljai borvidéken is megkezdődött a szüret. A helyzet ott is hasonló, mint Hegyalján, hisz a szőlő minősége és mennyisége egyaránt rosszabb az egy évvel ezelőttinél. zi erővel készül. Ehhez azonban nincs elég munkás. Előreláthatólag 1972 harmadik negyedévére épül fel a napi 64 tonna kapacitású automatizált kenyérgyár. Addig — félmegoldásként — a meglevő, zömmel elavult üzemeket gépesítik, s bizony néha nem a legszerencsésebben keveredik a gépi és kézi technológia. Ennyit a gondokról, melyek kétség kívül méltányo- landók. A vevő azonban jó kenyeret, ropogós — és nem „mini”! — zsemlét, kiflit vár a pénzéért. S hogy nem mindig kapja meg, annak az idézett gondok mellett egyéb okai is vannak — a NEB vizsgálatai szerint. Olajkályha Nem lesz alkatrészhiány Borsod megyében jelenleg körülbelül két és fél ezer olajkályha található. A kályhák garanciális javítását városunkban csak a Vimelux Kandó utcai üzemében vállalják. Az idén a szekszárdi Földrajzi hét Újabb tájékoztató automata a Tiszáin Naponta több ezren „vizsgáztatják le” a Tiszai pályaudvaron elhelyezett két szovjet ASZÚ—50-es típusú menetrendtájékoztató automatát. A gép kiváló minőségét bizonyítja, hogy csaknem féléves üzemelése alatt mindössze négyszer szorult javításra. Az állomás vezetői tervezik, hogy a jövőben a fényújsághoz hasonló utastájékoztató automatát szerel„Viszem — hozom” A következő ötéves terv időszakában új gyorstisztító szalont és mosodát létesítenek Sátoraljaújhelyen. Átadása , után megvalósítják a járás területén a ruhatiszti- tásban a „viszem—hozom” rendszerű szolgáltatást. A mosnivalót összegyűjtik és tisztán szállítják vissza a falvakba. Vasárnapi műszak A borsodi szénbányákban vasárnap is dolgoztak. A bányászok egyharmada önkéntes műszakot vállalt; mintegy négyezer tonna szén került felszínre. Egy csoport a gépek javításával foglalkozott, hogy a hét folyamán ne legyen fennakadás a termelésben. Ismét a belső ellenőrzés A népi ellenőrök azt tapasztalták például a miskolci 1. sz. üzemben, hogy a pékek a vállalati utasításokat nem hajtják végre tökéletesen, s erre a belső ellenőrök — ismét a belső ellenőrzés! — sem hívják fel a vezetőség figyelmét. Igen nehéz lenne elfogadható magyarázatot találni arra is, hogy időnként idegen anyagok kerülnek a cipókba. S egy másik — igaz, hogy nem miskolci — példa: az encsi Ma este 7 órakor a TIT Kazinczy klubjában ünnepélyesen megnyitják a XIII. földrajzi hetet. A megnyitó Leleplezés — A feleségem hazudik. — Honnan tudod? — Éjszaka nem volt otthon és azt mondta, hogy Elviránál volt. — Na és? — Elviránál én voltam ... beszédet dr. Peja Győző nyugalmazott Kossuth-díjas középiskolai igazgató mondja, majd dr. Frisnyák Sándor, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének vezetője előadást tart a Kö- zép-Ázsiában tett útjáról. Előadását színes vetített képekkel illusztrálja. A földrajzi hét programjában Miskolcon még három előadás szerepel, s ezenkívül Léndnvárosban, Kazincbarcikán és Sárospatakon tartanak előadásokat hazánk tájairól, a felszabadulásunk óta elért eredményeinkről, valamint több szomszédos és távolabbi ország tájairól, népeinek életéről. nek fel a miskolci pályaudvaron. Szerszámgépek Hannoverbe A Hannoveri Szerszámgép Világkiállításon a Diósgyőri Gépgyár is képviseltette magát. A kiállításon a négy magyar csőgyár csaknem egymillió dollár értékű szerszámgép-exportra kapott megrendelést az NSZK-beli', finn, belga, olasz és indiai cégektől. ■s a fővárosi MEKALOR :ályhagyártó üzemmel' kö- Öttek szerződést alkatrész- zállításra, s naponta átlagosan 25—30 kályhát tudnak negjavítani.
