Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Akcióban az úttörök Az új kocsi premierje Jói sikerült az új, mindkét oldalon ötajtós villamos­szerelvény bemutatkozása. Egy hete állították be a for­galomba és a miskolciak máris megkedvelték, hiszen a fel- és a leszállás sokkal könnyebb, mint a többi ko­csikon. Az idén mrg egy ugyanilyen villamost vár a közlekedési vállalat. Jövöic tovább szaporodik Miskolcon a kétszer ötajtós kocsi!; száma. Pfe'ező a védftszij Lengyelországban 1971-től kezdve kötelezővé teszik a gépkocsikon a vezetők és utasok részére a védőszíjak alkalmazását. Az előírásos védőszíjak nélkül egyetlen gépkocsinak sem adnak for­galmi engedélyt. Ne lepődjön meg senki sem, ha az elkövetkezendő hetekben gyakrabban kere­sik fel otthonát, hivatalát vagy üzeméi hulladékanyag - i gyűjtő úttörők. Szeptember 15-íől november 15-ig ugyan­is az ..Úttörők az árvízkáro­sultakért” akció keretébe! hutainak majd a pajtáso! másodlagos nyersanyagot után, megbízólevéllel a k-- zükben. A Magyar Vöröskereszt, a Úttörő Szövetség és a MÉL Tröszt által indított mozga­lom — melyhez a Népfront is csatlakozott — az árvízká­rosult iskolák és úttörő-csa­pataik felszerelésének pótlá­sát, kiegészítését akarja se­gíteni Borsod megye már az ed­digi gyűjtésekben is kitett magáért. A munkahelyi fel­ajánlásokon kívül például a Vöröskereszt lakótelepi gyűj- töívein összesen 2,3 millió forint gyűlt össze az árvíz- károsultak javára, A hulladékgyűjtéssel kere­sett pénzt az úttörőcsapatok most, a — külön erre a célra létesített — 508—5351-es "sekkszámlán fizetik be, más bevételi összegeikkel együtt, lókat segíthetnek mindenhol a felnőttek, az úttörők ba­rátságos fogadásával, az ott­hon vagy a munkahelyen el- ekvő hasznos hulladék elő- észítésével és azzal, hogy 'setleg értesítik az úttörőket. A legjobban munkálkodó íttörőcsapatok — az erkölcsi elismerés mellett — tárgy- és pénzjutalmakban részesül­nek. A 22. sz. Általános Iskola Stromfeld Aurél Úttörőcsa­patának pajtásai versenyre hívták a többi úttörőcsapa­tot, A nemes vetélkedés első gesztusaként szeptember 18- án, pénteken, a Szentpéteri kapui lakótelepen — tanul­mányi kirándulás helyett — társadalmi munkában vesz­nek részt, amelynek ellenér­téke természetesen az 508— 5351-es csekkszámlára kerül. A beküldött összegek fel- használásával kapcsolatban a felelősséget az Országos Vö­röskereszt vállalta magára. A szervezet a Szabolcs-Szatmár megyei Tanáccsal együtt ál­lapítja majd meg az árvíz- károsult iskolák részesedését. Ny. Sz. Mindennapos a rugótörés Kosszak az Ózd környéki utak A 3. számú AKÖV ózdi üzemegysége havonta végez felmérést a járás úthálóza­táról. S a listára felkerült utak száma szinte havonta emelkedik, és csak kevésről lehet elmondani, hogy javult valamit az utóbbi időben. Jelenleg 11 útszakasz szere­pel azon a jegyzőkönyvön, amelyre a sürgős és nagy ér­tékű javításra szoruló utak kerültek. Az Ózcl—Sála, Nekézseny vagy s Hangony-^omaházáT" közötti vonalon újabb kátyú- sodott felületek keletkeznek. Gondot okoz ez az autóbusz­forgalom lebonyolításában is. hiszen a járatok rendszere­sen késnek, mert a kocsik csak lépésben tudják meg­tenni az utat. Ráadásul ezek a szakaszok így is túlterhel­tek. Most került fel a listára a Borsodszentgyörgy—Arló közötti út, de azóta is, szinte naponként érkeznek újabb és újabb jelzések az utak rossz állapotáról. Sajnos, nehezíti a közleke­dést az is, hogy az út terí­tésére, javítására odakészített anyag sokáig nem kerül fel­használásra és az egyébként is szűk, feltöredezett utat még jobban szűkíti. Körülményes az előzés, de a szembejövő jármüvek kikerülése is. Az ózd—Sáta között közlekedő autóbusz 12-szer fordul na­ponként, és mostanában már csaknem állandóan a javító­ban köt ki. Sürgős útjavítás­ra többnyire csak akkor ke­rül sor, ha az utak már bal­eset-veszélyesek. Az ózdi üzemegység ha­vonta 270 ezer forintot költ új anyagok, alkatrészek vá­sárlására, és most már ho­lnapok őía 801—100 'ezer fo­rintba kerül a rugók pótlása. A teherkocsikat is megvi­seli a rossz út, a régebbiek szétrázódnak, de olyan is van, amelyiknek az alváza szakadt szét. A tizennyolc tonnás terhelésű, harminc tonnás összsúlyú kocsik a gyengébb minőségű utakat szinte felszabdalják. Bán­szállás és Center között pél­dául már fennakadnak a ko­csik, olyannyira leromlott az út. A gyors javításokat az is sürgeti, hogy — ha később fognak a helyreállításukhoz, még több pénzt emészt el, másrészt a fontos szállítások nem várhatnak a mezőgaz­dasági betakarítási időszakot követő hónapokra. (nagy) Burgonya télire Megkezdődött a burgonya- szedés Borsodban. A hét vé­gére már 80—100 mázsára valót raktároznak el a me­gyében Miire. A jövő héten már. kétszer-háromszor eny- nyit szállítanak a gazdaságok az idei termésű burgonyából. — A parókát ne! (A Daily Mirror karikatúrája) A kif nyomában Csomag a hippi-bőröndökben Ketama híre tömegével vonzza az autóstoppal, sok­szor pénz nélkül érkező, a kábítószer rabságában élő kalandvagyó fiatalokat. Kis közösségeket alkotnak, s az itt eltöltött időben egyetlen kívánságuk, hogy zavarta­lanul, jóformán ingyen él­vezhessék az európai piacon az arany árával vetélkedő hasist. Pénz hiányában gyak­ran nem is esznek, de a „se­gítő” kezek mindenkihez el­juttatják a napi adagot. Egyszer azonban felébred bennük valamilyen nosztal­gia, meghatározhatatlan, le­küzdhetetlen honvágy, amely arra kényszeríti őket, hogv egy-egy repülőjegy ellené­ben bármely feladatot vál­laljanak. Ekkor kezdi meg működését az a gépezet, amely a kábítószer mázsáit löki ki Marokkóból Európa nyugati fővárosai felé. Ekkor lép színre a „segí­tőkész” varázsló akit az arabok a hippik fejének ne­veznek. A zárkózott, negy­ven év körüli vörös hajú férfi szinte misztikus sze­mélye időnként feltűnik szállodájának teraszán. Kar­ján kalóz-tetoválás olyan szimbólumokkal. amelyek­nek értelme nincs, csupán látványos külsőség önmaga és tisztelői számára. Hippi­nek tűnik, de bizarr meg­jelenése józan üzletembert takar. Amikor határozott lépé­sekkel asztalához indul, a hirtelen támadt csendben óvatos suttogás indul meg a „varázsló” legendás alakjá­ról és tevékenységéről. Azt beszélik róla, hogy a fekete mágia kiváló művelője, az okkult tudományok beava­tottja, akinek igen nagy ha­talma és — tekintélyes bankbetétje van. Csak ke­vés embert fogad bizalmá­ba és nem szereti a jövedel­mének forrása felől érdek­lődő kíváncsi idegent. Óva­tossága nagyon is érthető . Az odatévedt hippik szó szerint, gondolkodás nélkül fogadják el ajánlatait, — mi mast tehetnének? Ügy érzik, ha * ő is benne van, bármily veszedelmes dolgot is elkövetnek, annak nem lehet súlyos következménye. A hazatérést jelentő jegy­gyei együtt egy csomagot is kapnak, amelyet bőröndjük mélyébe rejtenek, s ha sze­rencséjük van, sikerül le- adniok a megadott párizsi vagy római címre. A ka­pott feladatot mindnyájan igyekeznek jól megoldani, mert a bilincs vasa és a ..segítőkész” varázsló harag­ba egyformán félelmetes. A feladat pedig nemköny- nyű és egyáltalán nem ve­szélytelen. hiszen a józanul gondolkodó emberek és a hivatalos szervek Nyugat- Európában is harcot folytat­nak a kábítószer-kereskedők és a kábítószer rabságában élők ellen. Mégis, a nyugati világban ez az „üzletág” egy­re jobban virágzik, s növeli a „varázslók” és megbízóik bankbetétjét. («M a miskolciaké a szó Szemétkosarakra már nem telt? Gyarló emberi tulajdonság, hogy a jót és a szépet ter­mészetesnek tartjuk, a leg­kisebb fogyatékosság láttán viszont „bepörgünk”. Az is igaz: csak a kimondott szó­ból lehet megérteni, hogy a gondos, körültekintő munka­végzés nem erény, hanem kötelesség. Sokszor felvető­dik, hogy az arra illetékesek hogyan véthetnek olyan hi­bákat, amelyek az utca em­berének, a szakmához mit sem konyító járókelőnek azonnal szemet szúrnak. Egyet megemlítünk: árgus szemek kísérték a Szentpéte­ri kapuban a park építését. Amikor elkészült, csak azt lehetett hallani: méltó a ro­hamléptekkel fejlődő város- neszhez. Ma már más a vé­leményünk. Nap mint nap cifrákat gondolunk, ha arra menve kinézünk a buszabla­kon. Tele van szeméttel, pa­pír- és egyéb hulladékot ka­var a szél. S mindez nem csu­pán az ott lakók gondatlansá­Túlvizezett új büszkeségünk >(c Nyomás — mert nő a nyomás! (Jármay György rajza) ga miatt. Hanem azért, mert még véletlenül sem találni egyetlen szemetes kosarat, ahová bedobhatnák a hulla­dékot. Úgy látszik, erre már A Déli Hírlap 1970. szeptem­ber 7-i számában cikk jelent meg ..ínyencek boltja — ínyenc árral” címmel, a vállalatunk ke­zelésében levő ínyencek boltjá­ban alkalmazott árakkal kapcso­latban. A cikk kifogásolja, hogy a sülthurka kg-onkénti ára 28,— Ft-tól 55,— Ft-ra emelkedett, to­vábbá a sültkolbász 7,— Ft-on felüli fogyasztói árát, amikor az a kiírással ellentétben nem füs­töltkolbászból, hanem közönsé­ges 3,20 Ft-os kolbászból készül. Végül sokallja — az egri bika­vér kivételével — a fehér borok árait is. Fenti megállapításokból a cikk írója arra a következtetésre jut, hogy az említett boltban a fo­gyasztókat ,,rútul becsapták” és az ,,éhes, kiszolgáltatott vevők zsebére üzletelünk”. A cikk megállapításaival kap­csolatban az alábbi tényekről tá­jékoztatjuk a T. Szerkesztőséget: 1. A boltban alkalmazott egy­ségárak képzése a vendéglátó­ipari árak szabályozásáról szóló, a belkereskedelmi miniszter 31— 1185/1967. Bk. M.—A. H. számú utasítása alapján történik. Az étel haszonkulcsok megfelelnek az említett miniszteri utasítás II. számú mellékletében előírt ha­szonkulcsoknak, míg a borok ár­képzése ugyanezen utasítás IV. számú mellékletében megállapí­tott mértékűek. 2. A nyershurka beszerzési ára 25,20 Ft/kg. Ennek nyers álla­potban történő forgalomba ho­zatala esetén kiskereskedelmi fo­gyasztói ára 28,— Ft. A sülthurka árképzése az aláb­biak szerint történik: nyershurka, 1 kg 25,20 Ft zsír, 0,10 kg 1,80 Ft összesen: 27,— Ft sülési veszteség 25% maradvány nettó súly 0,75 kg, Fentiekből kitünően a cikk író­jának ténybeli megállapításai megalapozatlanok. A valótlan közlés, valamint az ebből levont következtetések súlyosan sértik vállalatunk hírnevét, alkalmasa« arra, hogy a fogyasztókat a vá­sárlástól visszatartsa, a vállalat ellen hangolja, üzleti hitelünket rontsa. Erre tekintettel a 26/1959. (V. 1.) * Az udvariasság ritka pél­dájának lehetünk tanúi a Széchenyi utca 84. szám alatti divatáru üzletben. Gyakran előfordul, hogy arra járva találok az üzletben l kg-ra átszámítva, beszerzési áron: 36,— Ft 54% haszonkulcs 19.44 Ft összesen: ?5,44 Ft 1 kg sülthurka fogyasztói ára: 55.40 Ft. 3. A boltban többfajta minő­ségű kolbászáru került sütésre, 3,20 Ft-os kolbászt azonban a boltban nem értékesítenek. A legolcsóbb minőségű forgalomba hozott kolbász 38,— Ft/kg egy­ségárú volt, amelynek, az árkép-r zése az alábbiak szerint történt: 1 kg füstöltkolbász (húsipari termék) 34.01 Ft zsír, 10 dkg 1.80 Ft összesen: 35,81 Ft sülési veszteség 30% maradvány nettó súly 70 dkg 1 kg-ra átszámítva, beszerzési áron: 51.11 Ft 54% haszonkulcs 27,62 Ft Fogyasztói ár összesen: 78.77 Ft 10 dkg fogyasztói ára (kere­kítve) : 7,90 Ft. Ez a szabvány szerinti, nem tisztán sertéshúsból készített, kol­bász minősége azonban a bolt jellegének nem felelt meg, ezt a fogyasztók is kifogásolták. En­nek hatására jelenleg a húsipar­tól 50,— Ft-os sütnivaló kolbászt vásárolunk, amelynek az árkép­zése a fentiekhez hasonló mó­don történik, így 10 dkg fo­gyasztói ára 10,30 Ft. Próbaképpen, átmenetileg sü­tésre kerül 64,— Ft-os gyulai kolbász is, ennek sütését azon­ban megszüntettük, mivel magas beszerzési ára folytán fogyasztói ára túlzottan drága volt. 4. A boltban forgalomba ho­zott borokra egységesen a fent említett árutasításban biztosított mértékű 43% haszonkulcsot ér­vényesítünk. Ennek megfelelően a borárak az alábbiak szerint alakulnak : Fogyasztói ár: 26,40 Ft 28.60 Ft 24.20 Ft 36,30 Ft Korm. sz. rendelet 13. § (1) be­kezdés alapján 5 napon beiül, a megjelenéssel hasonló módon, helyreigazítást igénylünk, fenti tájékoztatónk leközlésével. Miskolc. 1970. szeptember 14. Miskolci Vendéglátóipari Vállalat MA KAI TIBOR iaazgató valami nekem tetsző, és szükséges holmit, de pont ak­kor nincs nálam annyi pénz, hogy azonnal elvihessem. Ilyenkor az eladók minden kérés nélkül — önként, anél­kül, hogy leelőlegezném — pár óra hosszáig, míg érte megyek, elteszik számomra az árut. Igaz, nem olyan nagy ügy ez. Csak, mintha egyre ritkábban találkoznánk ilyen apró figyelmességgel... Reméljük, a szemközti új Centrum Áruház megnyitá­sával sem veszíti így el a kis üzlet a törzsvendégeit! Vető István, Széchenyi utcai olvasónk Kérdezték — válaszolunk TtJLÓRA KIKÜLDETÉSNÉL! Paál József olvasónk azt kérdi, ha a dolgozó reggel 6-tól este 6-ig kiküldetésben van, jogo- sult-e túlóradíjra is, kiküldetési díjon felül? A kiküldetéssel kapcsolatos 33/1951. (I. 31.) MT. sz. rendelet 5. §-a szerint az utazással eltöl­tött idő a munkaidőbe nem szá­mit bele. így a kiküldetés alatt a dolgozó túlóradíjazásban — ha egyébként túlóra felszámítására jogosult is — csak abban az esetben részesülhet, ha az uta­zási időn kívül tényleges mun­kában több időt tölt el, mint amennyi állandó munkahelyén rendszeres munkaideje. CSALÁDI PÖTLÉK, KORON TÜL: Takács Péter olvasónk az iránt érdeklődik, hogy 16 éven felüli, de rokkant gyermek után kaphat-e családi pótlékot? Családi pótlékra jogosultság szempontjából azt a gyermeket veszik figyelembe, aki 16. élet­évét még nem töltötte be, aki az általános iskola vagy a középis­kola nappali tagozatán folytatja tanulmányait, vagy első-, illetve másodéves szakmunkástanuló és a 19. életévét még nem töltötte be. Figyelembe veszik azt a gyermeket is. aki az említett életkorok előtt testi vagy szel­lemi fogyatkozása. betegsége miatt munkaképességét kéthar­mad részben elveszítette, és ez az állapota már egy éve tart vagy előreláthatóan egy év alatt sem szűnik meg. nem jutott a keretből! Dr. I. J. A vendéglátóipar magyarázata Megnevezés: Beszerzési ár: Gyöngyösi leányka 18,46 Ft Gyöngyösi muskotályos 20,— Ft Gyöngyösi rizling 16,92 Ft Egri bikavér 25,38 Ft Kommentárt nem fűzünk a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat magyarázatához. Kötelességünk azonban kö­zölni egyik nyíregyházi ol­vasónk következő levelét is: „Hozzászólás a Déli Hírlap 1970. szeptember 7-i számá­ban megjelent: „Ínyencek boltja — ínyenc árral” című cikkhez. Tájékoztatásul közlöm, hogy Nyíregyházán is van az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felügyelete alatt működő hasonló üzlet (Nagy- csemege épületében) a kö­vetkező árakkal: BALESETI JÁRADÉK NYUG­DÍJNÁL: Sz. Vilmos olvasónk arra kér választ, ha most öreg­ségi nyugdíjba megy, kapja-e továbbra is az üzemi balesete miatt eddig folyósított baleseti járadékát? Az öregségi nyugdíj folyósítá­sával egyidejűleg a baleseti já­radékot beszüntetik. A 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet sültkolbász (csemege) 10 dkg 7,50 Ft 35. §-a szerint azonban az öreg­főttkolbász „ 10 dkg 6,— Ft ségl vagy rokkantsági nyugdíj főttvirsli 10 dkg 4,90 Ft megállapításánál a baleseti jára­sülthurka (tüdős) 10 dkg 3,— Ft dék összegét a munkabérátlag sülthurka (véres) 10 dkg 2,60 Ft kiszámításánál munkabérként kell figyelembe venni. Véleményem szerint az új- Nyíregyháza, 1970. szép­ágcikknek nemcsak bírálni tember 8. kellene a miskolci ínyencek Mika István boltját, hanem árdrágításért közgazdász. ROVATVEZETŐ: felelősségre vonni Nyíregyháza KOLTAI JOZSEFNi Kis bolt — nagy törzsvevő gárda

Next

/
Oldalképek
Tartalom