Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

A mi szeptemberünk írta: Dimitr Tocsev, bolgár író ★ Ez az óriási fenevad a londoni Trafalgár tér egyik oroszlánja. Igaz, csak kőből van, de azért nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy egy ilyen csöpp kislány fel merjen mászni at emeletmagas „ragadozó” hátára. Nem fegyelmezni, hanem nevelni Felelősség a pályakezdőkért Vevőszolgálat a ív-szalonban Újszerű szolgáltatást veze­tett be a napokban a mis­kolci Tv-szalon: a vevő hí­vására a vásárlástól számí­tott három napon belül ház­hoz megy és kijavítja a rá­fi ;ó vagy a tv hibáját a VIDEOTON műszerésze. A gyár és a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat szerződése értelmében szeptember első napjaitól a VIDEOTON négy szakem­bere teljesít állandó szolgá­latot az üzletben. Közülük hárman az esetleges hibák javítását végzik, tanácsokat j adnak az újonnan vásárolt I készülékek kezeléséhez és beállítják az új televíziók an­tennáit. Egyikük az állandó tanácsadás mellett a garan­ciális javítással kapcsolatos panaszok intézését is segíti. Nász-szerenád szarvaséknál Állati hangversenytől za­jos ezekben a napokban a Városliget. Tomi, a korelnök szarvasbika megadta a han­got, s megkezdték párzási bőgősüket az Állatkert szarvasai, „akik“’ ebben az eletjelenségükben pár héttel megelőzik „kinn” élő társai­kat. A természetben ugyanis szeptember közepétől kezdő­dik a szarvasbőgés. A bikabőgésnek a termé­szetben szokásos körülbelül két hetével szemben az ál­latkerti nász-szerenád több hónapig tart, olykor még februárban is hallható. Az állatkerti hangverseny na­ponta majdhogynem meg­szabott műsoridő szerint történik: többnyire reggel 7 óra tájban, kora délután 2 és 3 között, s alkonyat ide­jén. Egy pár évvel ezelőtt be­mutatót tartott Miskolcon a Szegedi Ruhagyár, amely akkoriban állt át teljes ka­pacitásával a szintetikus alapanyagú munkaköpenyek, munkaruhák készítésére. A miskolci bemutató célja üz­letszerzés volt, és miután a csinos manekenek felvonul­tatták az igen csinos köpe­nyeket, egy kicsit minden néző — a nagyobb gyárak, vállalatok képviselői és a ke­reskedők is — kínosan fe­szengtek. Egyszerűen képte­lenek vdltak elhinni, hogy ezek a — divatosságukkal, jó szabásukkal, akár utcai ru­haként is viselhető — köpe­nyek, színes overallok. mo­dern szabású szerelőruhák valaha elterjednek. Az idő a szegedieket, illetve a munka­ruhának védő és „takaró” mivoltán túl munkalélektani, sőt teljesítménybeli hatása mellett kardoskodókat iga­zolta. Ma már senki nem vi­tatja. hogy a színes csempé­vel borított műtőben hal­ványzöld köpenvbsn operáló orvos kevésbé fárad el, mint amelyik vakítóan fehér öltö­zéket visel. A sokféle szín­ben, fazonban, díszítéssel ké­szülő szintetikus irodai köpe­nyek viselői üdébb látványt nyújtanak, mintha az évtize­deken át „egyeduralkodó”, le­hetetlen fazonú kék vagy fe­hér vászon munkaruhát hor­danák. (Legalább ennyire lé­nyeges szempont az is, hogy a szintetikus alapanyagból készült köpenyek mosás'1, vasalása negyedannyi időt vesz igénybe, mint a régieké.) 1923 szeptemberében, ami­kor a reakciós bolgár bur­zsoázia vérbe fojtotta a vi­lág első antifasiszta felke­lését, egy Geo Milev nevű költő ajkáról jövőt ostrom­ló merészséggel tört fel a szó, míg lelki szemei meg­rendültén pásztázták a még füstölgő romokat: „A mi szeptemberünk má­just fakaszt még!” A költőt elevenen meg­égették a rendőrmartalócok. De szívének lángja ezer és ezer harcoló hazafi útját vi­lágította meg és még köze­lebb hozta a tavaszt, amely­re oly régóta vért a nép. Az ő hőstette, a sok ismert és névtelen hős vére hullása volt a mi szabadságunk dicső előhírnöke. Huszonegy év múltán valóra váltak a köl­tő látnoki szavai. Szeptember májust fakasztott. Szeptem­ber elhozta nekünk az örök tavaszt. És ez a testvéri szovjet nép segítségével vált lehetővé. 1944. szeptember 9-e lett az új Bugária születésnapja. Hazánk már huszonhat- szor köszöntötte dicső szep­temberét kertjének virágai­val, népének lelkesedésével. S minden elfutó év újabb hatalmas lépés előre, min­den termékeny hónap távo­labb visz bennünket a szol­gaság és a nélkülözés gyöt- relmes korától! Aki ismeri a mai Bulgá­riát, elámul azon az irdatlan távolságon, amely a múltat és a jelent elválasztja. Milyen messze van már a kapitalista Bulgária csene- vész földművelése a mai ha­A régen várt, és egyelőre rendkívül nagy választékkal rendelkező munkaruházati bolt tegnapi megnyitóján te­hát már senki nem lepődött meg, amikor a budapesti vál­lalat vezérigazgatója az üz­letben árusított öltözékek sokféle funkciójáról beszélt. A meglepetés azonban ezút­tal sem maradt el, hiszen a Nemrégiben Csatornabú­várok munka nélkül címmel megírtuk, hogy a Miskolci Vízügyi Igazgatóság tavaly ősszel háromtagú csatorna­tisztító szervizszolgálatot ho­zott létre. Legutóbbi cik­künkben még arról beszél­tünk, hogy a három szak­ember — akiknek a tanítása egyenként 10 ezer forintba került — nem a képzettsé­gének megfelelő munkakör­ben dolgozik. Ennek okául azt jelöltük meg, hogy az üzemek vezetői — eléggé érthetetlenül — még nem figyeltek fel az új szolgálta­tásra, és nem adtak jelen­tősebb rendelést. A gyárak vezetői idáig nem sokat törődtek a terüle­tükön levő csatornák kar­bantartásával. Igaz, hogy nem is voltak csatornatisztí­talmas, gépesített mezőgaz­dasági üzemektől. Milyen siralmasnak tűnnek a múlt szűkös műhelyei és szegé­nyes kis üzemei a maguk szög- és patkókészítményei­vel a jelen gyáróriásaihoz és fémkohászati kombinátjai­hoz hasonlítva. Valaha Bul­gária — somfavesszőket ex­portált a tevehajcsároknak... Az Expo 70. világkiállításon a bolgár pavilon látogatói egybehangzóan állapíthatták meg: „Bulgária mindenki számára komoly partner a nemzetközi kereskedelem­ben!” Vajon nem korszak­választó az a távolság, ame­lyet hazai iparunk a somfa­vesszőtől az elektronikus gé­pekig megtett? Nincs olyan iparág, amely­ben Bulgária nem ért volna el jelentős sikereket. Hús­vér valósággá vált Georgi Dimitrov végakarata: egy­két évtized alatt végezzük el azt, amihez más népeknek egész évszázad kellett. Né­pünk a Bolgár Kommunista Párt vezetésével magabizto­san kovácsolja boldogságát. Szeptemberünk! Nemcsak a nagy történelmi kezdetet ünnepeljük benned. Te adod azt a lendületet, amely elő­re és egyre feljebb visz min­ket. Szeptembertől szeptem­berig tartó minden lépésünk újabb lépcsőfok fejlődésünk­ben. Szeptember 9-én kegyelet­tel hajtunk fejet mindazok szent emléke előtt, akik éle­tüket áldozták a szabadsá­gért. Hőstettük fénye bera­gyogja az új magaslatok felé vezető utunkat kisáruházban — most még úgy is mondhatjuk, kísérleti jelleggel — szabadidő-ruhá­zati osztályt is nyitottak. Meglehet, hogy a harminc­ezer szabadszombatos mis­kolci lakos közül ma még csak nagyon kevésnek okoz gondot, hogy miben kertész­kedjen, barkácsoljon, de ha a több évtizedes külföldi ta­pasztalatoknak hinni lehet, akkor nincs messze az idő, amikor külön kezeslábast tartunk majd otthon a gyom- láláshoz és egy másikat, mondjuk a horgászáshoz. PUSZTAI ÉVA tó szakemberek az ország­ban! A Budapest után — máso­dikként — Miskolcon meg­alakult csatornatisztító szer­viznek jelenleg igen jelentős, rendelései vannak: az in­dulástól június 30-ig csak félmillió forintot termeltek. Most a MÁV 3,2 kilométer hosszú csatornájának tisztí­tásával előreláthatólag 400 ezer forintot keresnek. Kap­tak rendelést a sajóbábonyi vegyiművektől és más nagy­üzemektől. Rendszeresen ellenőrzik majd az ipari csatronák át­eresztőképességét és megren­delésre hálózattisztítást is vállalnak. A tervek szerint az idén július elsejétől a szervizt a Miskolci Vízügyi Igazgatóság Az utóbbi években a legkü­lönbözőbb fórumokon vitat­ják meg az ifjúság helyzetét. Életkori sajátosságaikból fa­kad, hogy a felnőtt lakosság­tól eltérő problémák vetőd­nek fel velük kapcsolatban. Mint új nemzedék, történel­münk folytatói kerülnek a figyelem középpontjába. Különösen a munkásfiata­lokról esik sok szó. Nemré­giben a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának el­nöksége foglalkozott megyénk munkásdfjúságának élet- és munkakörülményeivel, a ne­velésükkel és érdekvédel­mükkel kapcsolatos tapasz­talatokkal. Hevesek, türelmetlenek A szakmunkástanulókkal együtt csaknem 170 ezer fia­tal dolgozik megyénkben. A dolgozók összlétszámúnak 30 százaléka ifjúmunkás. Kép­zettségük. iskolázottságuk magasabb szintű, mint a munkásosztály átlagáé, szak­mai ismereteik a fejlettebb technikához igazodik. A dolgozó fiatalok zöme szak­munkás, nem egészen 35 szá­zaléka betanított munkás, és csupán 19,1 százaléka segéd­munkás. Ezek a statisztikai adatok azonban nem tükrözik azt az idegenkedést, amelyet egyes átadta volna a Sajómenti Vízműnek. Erre az intézke­désre — árvédekezési mun­kák miatt — idáig még nem került sor. A közeljövőben azonban a szerviz a SAVI kezelésében működik majd. SZ. I. Haladnak a korral Az Egyesült Államokban. Jefferson városban a tanács hatályon kívül helyezett egv 1927-ben hozott rendeletet, amely kimondta, hogy a für­dőruháknak takarniuk kell a térdet. fiatalok tanúsítanak még a magasabb jövedelmet bizto­sító szakmunkás pályákkal szemben is. A fizikai munkát sokan lebecsülik. Nem nyújt elegendő infor­mációt részükre a pályavá­lasztási tanácsadás a jelenle­gi formájában. Az üzemláto­gatások is gyakran formáli­sak, nem a legalkalmasabbak arra, hogy a különféle szak­mák vonzó oldalait bemutas­sák. De hátráltatja a fiatalok helyes választását a pályaal­kalmassági vizsgálatok kez­detlegessége is. A munkába álló fiatalok túlnyomó többségére ennek ellenére is jellemző, hogy a munkában képesek igen nagy feladatok megoldására is, ha bíznak bennük. Bár heveseb­bek, türelmetlenebbek mint a felnőtt generáció, lendüle­tüket veszítik, ha azt tapasz­talják, hogy véleményüket nem veszik komolyan. Alacsony kezdő bérek A bérfejlesztésből, a nye­reségből és a különböző ju­talmakból a fiatalok többsé­ge a felnőttekkel arányosan részesült. A kezdők órabéré­nek megállapításánál azon­ban még mindig nem diffe­renciálnak kellően a vállala­tok, holott a nagyobb vállalati önállóság erre lehetőséget ad­na. Az SZMT elnöksége meg­állapította: a szakszervezeti bizottságoknak jobban kelle­ne ösztönözniük a gazdasági vezetőket a megfelelőbb bér­rendszer kidolgozására. A vidék legnagyobb trau­matológiai osztálya Miskol­con. a Szcntpéteri kapui kór­házban működik. A szép cím — a vidéki elsőség — azon­ban nem jelenti azt. hogy ne lenne szükség itt is további fejlesztésre. A tervek szerint ambulan­ciával egészítik ki a baleseti sebészetet. Gondot okoz azon - ban a szakemberhiány, hi­szen köztudott, hogy a bal­eseti sebészet nem a legnép­szerűbb munkahely az orvo­sok körében. Remélhetőleg javít ezen a helyzeten a most készülő rendelet, miszerint ; sebészek kötelesek lesznek eav bizonyos időt valamz- 1 lyik traumatológiai osztályon Indokolatlanul alacsonyak a kezdő fizetések más terü­leteken is. Példaként emlí­tették az óvónőket és az or­vosokat, akiknek a kezdő fi­zetése 1100, illetve 1300 fo­rint. Hasonló a helyzet a fia­tal lányok bérezésénél: fize­tésük jóval alacsonyabb, mint a velük egykorú, azonos munkát végző fiúké. Mindez közrejátszik abban, hogy az általános iskolát befejező fia­talok jelentős része rövidebb- hosszabb ideig nem vállal munkát, bízva a jó szerencsé­ben, hogy majd csak talál olyan vállalatot, ahol kedve­zőbbek az ajánlatok. Nem csak fegyelmezni! Gyakran bírálják fiatal­jainkat, hoev komolytalanok a munkahelyen, fesvelmezet- lenek, tiszteletlenek a mun­katársaikkal szemben. Külö­nösen a 18—20 éven a’ 11 fia­talokkal nehezebb szót érteni, mint az idősebb korosztály­ival. Ez életkori sajátosságai­kon túl részben tapasztalat­lanságukból, részben tájéko­zatlanságaikból is fakad. Nehezíti a felnőtt dolgozók és a fiatalok jó kapcsolatá­nak kialakulását az is, hogy a felnőttek néha nem kellő megértéssel közelednek a fia­talabb korosztályokhoz, s többnyire inkább csak fe­gyelmezik őket. ahelyett, hogy türelemmel nevelnék. R. É. tölteni. Ugyanakkor a trau­matológiai részlegek orvosai a kórházak általános sebé­szetein bővíthetik szakmai tudásukat. A város baleseti sebészeté­nek fejlődését más módon is elősegítik: a két nagyvállalat hozzájárulásával a vasgyári kórházban 120 ágyas sebé­szeti részleget építenek, s itt kap helyet a 40 ágyas trau­matológia. Nem kell különö­sebben bizonygatni, milyen jó, ha a nagyvállalatok köz­vetlen közelében jól felsze­relt sebészeti osztálv műkö­dik, hiszen súlyosabb sérülés esetén a kórházig út is életet jelenthet. a. D. A ki síi ruhás munkaruhát árusít Csinos is, praktikus is Tegnap délelőtt a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az Extra Aruház helyén megnyílt az ország első vidéki munkaruha kisáruháza. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a budapesti Munkaruházati Kereskedelmi Vállalattal közösen üzemelteti a boltot, amely csaknem 2 millió 300 ezer forintos készlettel indul és forgalmát havi 750 ezer forintra tervezik. Dolgoznak már a csatornabúvárok Uj sebészeti részleg és traumatológia

Next

/
Oldalképek
Tartalom