Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
A mi szeptemberünk írta: Dimitr Tocsev, bolgár író ★ Ez az óriási fenevad a londoni Trafalgár tér egyik oroszlánja. Igaz, csak kőből van, de azért nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy egy ilyen csöpp kislány fel merjen mászni at emeletmagas „ragadozó” hátára. Nem fegyelmezni, hanem nevelni Felelősség a pályakezdőkért Vevőszolgálat a ív-szalonban Újszerű szolgáltatást vezetett be a napokban a miskolci Tv-szalon: a vevő hívására a vásárlástól számított három napon belül házhoz megy és kijavítja a ráfi ;ó vagy a tv hibáját a VIDEOTON műszerésze. A gyár és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szerződése értelmében szeptember első napjaitól a VIDEOTON négy szakembere teljesít állandó szolgálatot az üzletben. Közülük hárman az esetleges hibák javítását végzik, tanácsokat j adnak az újonnan vásárolt I készülékek kezeléséhez és beállítják az új televíziók antennáit. Egyikük az állandó tanácsadás mellett a garanciális javítással kapcsolatos panaszok intézését is segíti. Nász-szerenád szarvaséknál Állati hangversenytől zajos ezekben a napokban a Városliget. Tomi, a korelnök szarvasbika megadta a hangot, s megkezdték párzási bőgősüket az Állatkert szarvasai, „akik“’ ebben az eletjelenségükben pár héttel megelőzik „kinn” élő társaikat. A természetben ugyanis szeptember közepétől kezdődik a szarvasbőgés. A bikabőgésnek a természetben szokásos körülbelül két hetével szemben az állatkerti nász-szerenád több hónapig tart, olykor még februárban is hallható. Az állatkerti hangverseny naponta majdhogynem megszabott műsoridő szerint történik: többnyire reggel 7 óra tájban, kora délután 2 és 3 között, s alkonyat idején. Egy pár évvel ezelőtt bemutatót tartott Miskolcon a Szegedi Ruhagyár, amely akkoriban állt át teljes kapacitásával a szintetikus alapanyagú munkaköpenyek, munkaruhák készítésére. A miskolci bemutató célja üzletszerzés volt, és miután a csinos manekenek felvonultatták az igen csinos köpenyeket, egy kicsit minden néző — a nagyobb gyárak, vállalatok képviselői és a kereskedők is — kínosan feszengtek. Egyszerűen képtelenek vdltak elhinni, hogy ezek a — divatosságukkal, jó szabásukkal, akár utcai ruhaként is viselhető — köpenyek, színes overallok. modern szabású szerelőruhák valaha elterjednek. Az idő a szegedieket, illetve a munkaruhának védő és „takaró” mivoltán túl munkalélektani, sőt teljesítménybeli hatása mellett kardoskodókat igazolta. Ma már senki nem vitatja. hogy a színes csempével borított műtőben halványzöld köpenvbsn operáló orvos kevésbé fárad el, mint amelyik vakítóan fehér öltözéket visel. A sokféle színben, fazonban, díszítéssel készülő szintetikus irodai köpenyek viselői üdébb látványt nyújtanak, mintha az évtizedeken át „egyeduralkodó”, lehetetlen fazonú kék vagy fehér vászon munkaruhát hordanák. (Legalább ennyire lényeges szempont az is, hogy a szintetikus alapanyagból készült köpenyek mosás'1, vasalása negyedannyi időt vesz igénybe, mint a régieké.) 1923 szeptemberében, amikor a reakciós bolgár burzsoázia vérbe fojtotta a világ első antifasiszta felkelését, egy Geo Milev nevű költő ajkáról jövőt ostromló merészséggel tört fel a szó, míg lelki szemei megrendültén pásztázták a még füstölgő romokat: „A mi szeptemberünk májust fakaszt még!” A költőt elevenen megégették a rendőrmartalócok. De szívének lángja ezer és ezer harcoló hazafi útját világította meg és még közelebb hozta a tavaszt, amelyre oly régóta vért a nép. Az ő hőstette, a sok ismert és névtelen hős vére hullása volt a mi szabadságunk dicső előhírnöke. Huszonegy év múltán valóra váltak a költő látnoki szavai. Szeptember májust fakasztott. Szeptember elhozta nekünk az örök tavaszt. És ez a testvéri szovjet nép segítségével vált lehetővé. 1944. szeptember 9-e lett az új Bugária születésnapja. Hazánk már huszonhat- szor köszöntötte dicső szeptemberét kertjének virágaival, népének lelkesedésével. S minden elfutó év újabb hatalmas lépés előre, minden termékeny hónap távolabb visz bennünket a szolgaság és a nélkülözés gyöt- relmes korától! Aki ismeri a mai Bulgáriát, elámul azon az irdatlan távolságon, amely a múltat és a jelent elválasztja. Milyen messze van már a kapitalista Bulgária csene- vész földművelése a mai haA régen várt, és egyelőre rendkívül nagy választékkal rendelkező munkaruházati bolt tegnapi megnyitóján tehát már senki nem lepődött meg, amikor a budapesti vállalat vezérigazgatója az üzletben árusított öltözékek sokféle funkciójáról beszélt. A meglepetés azonban ezúttal sem maradt el, hiszen a Nemrégiben Csatornabúvárok munka nélkül címmel megírtuk, hogy a Miskolci Vízügyi Igazgatóság tavaly ősszel háromtagú csatornatisztító szervizszolgálatot hozott létre. Legutóbbi cikkünkben még arról beszéltünk, hogy a három szakember — akiknek a tanítása egyenként 10 ezer forintba került — nem a képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Ennek okául azt jelöltük meg, hogy az üzemek vezetői — eléggé érthetetlenül — még nem figyeltek fel az új szolgáltatásra, és nem adtak jelentősebb rendelést. A gyárak vezetői idáig nem sokat törődtek a területükön levő csatornák karbantartásával. Igaz, hogy nem is voltak csatornatisztítalmas, gépesített mezőgazdasági üzemektől. Milyen siralmasnak tűnnek a múlt szűkös műhelyei és szegényes kis üzemei a maguk szög- és patkókészítményeivel a jelen gyáróriásaihoz és fémkohászati kombinátjaihoz hasonlítva. Valaha Bulgária — somfavesszőket exportált a tevehajcsároknak... Az Expo 70. világkiállításon a bolgár pavilon látogatói egybehangzóan állapíthatták meg: „Bulgária mindenki számára komoly partner a nemzetközi kereskedelemben!” Vajon nem korszakválasztó az a távolság, amelyet hazai iparunk a somfavesszőtől az elektronikus gépekig megtett? Nincs olyan iparág, amelyben Bulgária nem ért volna el jelentős sikereket. Húsvér valósággá vált Georgi Dimitrov végakarata: egykét évtized alatt végezzük el azt, amihez más népeknek egész évszázad kellett. Népünk a Bolgár Kommunista Párt vezetésével magabiztosan kovácsolja boldogságát. Szeptemberünk! Nemcsak a nagy történelmi kezdetet ünnepeljük benned. Te adod azt a lendületet, amely előre és egyre feljebb visz minket. Szeptembertől szeptemberig tartó minden lépésünk újabb lépcsőfok fejlődésünkben. Szeptember 9-én kegyelettel hajtunk fejet mindazok szent emléke előtt, akik életüket áldozták a szabadságért. Hőstettük fénye beragyogja az új magaslatok felé vezető utunkat kisáruházban — most még úgy is mondhatjuk, kísérleti jelleggel — szabadidő-ruházati osztályt is nyitottak. Meglehet, hogy a harmincezer szabadszombatos miskolci lakos közül ma még csak nagyon kevésnek okoz gondot, hogy miben kertészkedjen, barkácsoljon, de ha a több évtizedes külföldi tapasztalatoknak hinni lehet, akkor nincs messze az idő, amikor külön kezeslábast tartunk majd otthon a gyom- láláshoz és egy másikat, mondjuk a horgászáshoz. PUSZTAI ÉVA tó szakemberek az országban! A Budapest után — másodikként — Miskolcon megalakult csatornatisztító szerviznek jelenleg igen jelentős, rendelései vannak: az indulástól június 30-ig csak félmillió forintot termeltek. Most a MÁV 3,2 kilométer hosszú csatornájának tisztításával előreláthatólag 400 ezer forintot keresnek. Kaptak rendelést a sajóbábonyi vegyiművektől és más nagyüzemektől. Rendszeresen ellenőrzik majd az ipari csatronák áteresztőképességét és megrendelésre hálózattisztítást is vállalnak. A tervek szerint az idén július elsejétől a szervizt a Miskolci Vízügyi Igazgatóság Az utóbbi években a legkülönbözőbb fórumokon vitatják meg az ifjúság helyzetét. Életkori sajátosságaikból fakad, hogy a felnőtt lakosságtól eltérő problémák vetődnek fel velük kapcsolatban. Mint új nemzedék, történelmünk folytatói kerülnek a figyelem középpontjába. Különösen a munkásfiatalokról esik sok szó. Nemrégiben a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége foglalkozott megyénk munkásdfjúságának élet- és munkakörülményeivel, a nevelésükkel és érdekvédelmükkel kapcsolatos tapasztalatokkal. Hevesek, türelmetlenek A szakmunkástanulókkal együtt csaknem 170 ezer fiatal dolgozik megyénkben. A dolgozók összlétszámúnak 30 százaléka ifjúmunkás. Képzettségük. iskolázottságuk magasabb szintű, mint a munkásosztály átlagáé, szakmai ismereteik a fejlettebb technikához igazodik. A dolgozó fiatalok zöme szakmunkás, nem egészen 35 százaléka betanított munkás, és csupán 19,1 százaléka segédmunkás. Ezek a statisztikai adatok azonban nem tükrözik azt az idegenkedést, amelyet egyes átadta volna a Sajómenti Vízműnek. Erre az intézkedésre — árvédekezési munkák miatt — idáig még nem került sor. A közeljövőben azonban a szerviz a SAVI kezelésében működik majd. SZ. I. Haladnak a korral Az Egyesült Államokban. Jefferson városban a tanács hatályon kívül helyezett egv 1927-ben hozott rendeletet, amely kimondta, hogy a fürdőruháknak takarniuk kell a térdet. fiatalok tanúsítanak még a magasabb jövedelmet biztosító szakmunkás pályákkal szemben is. A fizikai munkát sokan lebecsülik. Nem nyújt elegendő információt részükre a pályaválasztási tanácsadás a jelenlegi formájában. Az üzemlátogatások is gyakran formálisak, nem a legalkalmasabbak arra, hogy a különféle szakmák vonzó oldalait bemutassák. De hátráltatja a fiatalok helyes választását a pályaalkalmassági vizsgálatok kezdetlegessége is. A munkába álló fiatalok túlnyomó többségére ennek ellenére is jellemző, hogy a munkában képesek igen nagy feladatok megoldására is, ha bíznak bennük. Bár hevesebbek, türelmetlenebbek mint a felnőtt generáció, lendületüket veszítik, ha azt tapasztalják, hogy véleményüket nem veszik komolyan. Alacsony kezdő bérek A bérfejlesztésből, a nyereségből és a különböző jutalmakból a fiatalok többsége a felnőttekkel arányosan részesült. A kezdők órabérének megállapításánál azonban még mindig nem differenciálnak kellően a vállalatok, holott a nagyobb vállalati önállóság erre lehetőséget adna. Az SZMT elnöksége megállapította: a szakszervezeti bizottságoknak jobban kellene ösztönözniük a gazdasági vezetőket a megfelelőbb bérrendszer kidolgozására. A vidék legnagyobb traumatológiai osztálya Miskolcon. a Szcntpéteri kapui kórházban működik. A szép cím — a vidéki elsőség — azonban nem jelenti azt. hogy ne lenne szükség itt is további fejlesztésre. A tervek szerint ambulanciával egészítik ki a baleseti sebészetet. Gondot okoz azon - ban a szakemberhiány, hiszen köztudott, hogy a baleseti sebészet nem a legnépszerűbb munkahely az orvosok körében. Remélhetőleg javít ezen a helyzeten a most készülő rendelet, miszerint ; sebészek kötelesek lesznek eav bizonyos időt valamz- 1 lyik traumatológiai osztályon Indokolatlanul alacsonyak a kezdő fizetések más területeken is. Példaként említették az óvónőket és az orvosokat, akiknek a kezdő fizetése 1100, illetve 1300 forint. Hasonló a helyzet a fiatal lányok bérezésénél: fizetésük jóval alacsonyabb, mint a velük egykorú, azonos munkát végző fiúké. Mindez közrejátszik abban, hogy az általános iskolát befejező fiatalok jelentős része rövidebb- hosszabb ideig nem vállal munkát, bízva a jó szerencsében, hogy majd csak talál olyan vállalatot, ahol kedvezőbbek az ajánlatok. Nem csak fegyelmezni! Gyakran bírálják fiataljainkat, hoev komolytalanok a munkahelyen, fesvelmezet- lenek, tiszteletlenek a munkatársaikkal szemben. Különösen a 18—20 éven a’ 11 fiatalokkal nehezebb szót érteni, mint az idősebb korosztályival. Ez életkori sajátosságaikon túl részben tapasztalatlanságukból, részben tájékozatlanságaikból is fakad. Nehezíti a felnőtt dolgozók és a fiatalok jó kapcsolatának kialakulását az is, hogy a felnőttek néha nem kellő megértéssel közelednek a fiatalabb korosztályokhoz, s többnyire inkább csak fegyelmezik őket. ahelyett, hogy türelemmel nevelnék. R. É. tölteni. Ugyanakkor a traumatológiai részlegek orvosai a kórházak általános sebészetein bővíthetik szakmai tudásukat. A város baleseti sebészetének fejlődését más módon is elősegítik: a két nagyvállalat hozzájárulásával a vasgyári kórházban 120 ágyas sebészeti részleget építenek, s itt kap helyet a 40 ágyas traumatológia. Nem kell különösebben bizonygatni, milyen jó, ha a nagyvállalatok közvetlen közelében jól felszerelt sebészeti osztálv működik, hiszen súlyosabb sérülés esetén a kórházig út is életet jelenthet. a. D. A ki síi ruhás munkaruhát árusít Csinos is, praktikus is Tegnap délelőtt a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az Extra Aruház helyén megnyílt az ország első vidéki munkaruha kisáruháza. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a budapesti Munkaruházati Kereskedelmi Vállalattal közösen üzemelteti a boltot, amely csaknem 2 millió 300 ezer forintos készlettel indul és forgalmát havi 750 ezer forintra tervezik. Dolgoznak már a csatornabúvárok Uj sebészeti részleg és traumatológia