Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

4? Magasiskola a címe a cannesi filmfesz­tiválon a zsűri különdíjával kitüntetett ma­gyar filmnek, melyet holnaptól a Béke film­színházban láthat a miskolci közönség. Mé­szöly Miklós azonos című kisregényét adap­tálta Gaál István a film forgatókönyvirója és rendezője. A cselekmény egy solymász- telepen játszódik, ahol Lilik (Bánffy György) kemény szigorral idomítja a vadászsolymo- kat és az embereket egyaránt. Ebben a furcsa világban csupán egyetlen nő él; Teréz i (Meszléri Judit), aki ellátja az állatokat és kiszolgálja az embereket. Ide érkezik a Fiú, hogy disszertációjához anyagot gyűjtsön. "De rövidesen elmenekül ebből a különös kör­nyezetből, embertelen világból, vissza a normális életbe. Gaál István, a Sodrásban, a Zöldár és a Keresztelő rendezőjének új szí­nes filmje ezúttal is érdekes és különleges élményt ígér. A Fiú szerepét vendégművész, Ivan Andonov alakítja. (Képünkön Meszléri Judit.) Próba hármasban j Százas „hévmérő” \a kollégium ablakán A magyar meteorológia bölcsője Most ért véget Szombathelyen a Magyar Meteorológiai Társaság 15. vándorgyűlése, s ezen bejelentették: a Meteoro­lógiai Világszervezet a magyar meteorológusokat bízta meg az európai régió éghajlati térképeinek elkészítésével. Kétség­kívül nagy elismerés ez a több mint 100 éve működő Meteo­rológiai Intézet vezetői és tudományos munkatársai iránt. Azt azonban bizonyára csak kevesen tudják, hogy a magyar meteorológiai tudomány ..bölcsője” éppen itt. Borsodban „ringott”.' Színhely: a „Rori”. Szerep­lők: Balogh Zsuzsa — a ta­nítónő; Jurka László rendező és ifj. Somló Ferenc asszisz­tens. (Negyedik: az újságíró — néma szereplő; sokat ci­garettázik, s igyekszik értő arcot vágni.) Történik: Bródy Sándor színművének miskolci bemu­tatója előtt tíz nappal. Jurka (párás szemüvegét törölgeti): A lényeg: el tudsz menni, érted? Ember tudsz maradni. De mi tartja benned a lelket? Balogh Zsuzsa: (Tudja, hogy az előbbiek afféle köl­tői kérdések, a rendező nem vár azokra választ. Most hangosan gondolkozik.) Csak semmi szentimentalizmus, és semmi hősiesség ... Gyenge „hős” vagyok. Lehet, hogy mikor ez a lány kilép, ki­szakítja magát ebből a ször­nyű körből, tényleg öngyil­kos lesz. öngyilkos, mint az igazi tanítónő, a modell. . . Jurka: De ehhez a lépés­hez még van ereje! Nem annyi, mint egy „színpadi hősnek”, csak annyi, mint egy embernek. (Az asszisz­tenshez hajol, fülébe súg va­lamit.) írja fel, Ferikém! Ifj. Somló (szorgalmasan jegvezget). Jurka: Hol is hagytuk ab­ba?... Ja igen, az emberség! Azért örökérvényű ez a drá­ma, mert az alapvető emberi érzésekre apellál. Szerelem, vágy, félelem ... zsarnokság, konvenció. Balogh Zsuzsa (felkapja a rendező szavát)’: Félelem? A tanító már fél. Szabadelvű embernek indult. Álmaiban talán még amolyan „magyar messiásnak” is képzelte ma­gát... Jurka (az újságírónak): Ha a színész nem találja saját magát, mindig másokkal fog­lalkozik. Balogh Zsuzsa (érzi. hogy a rendező nem gondolja ezt egészen komolyan, de azért logikus magyarázatot keres): Megszólalhat? Egy fiatal színész, aki na­gyon boldogan értesült róla, hogy végre szerepet kapott, igy szól barátjához: — A darabban én alakítom a harminc év n házas fér­jet — Ne csüggedj! — vála­szolja a barát. — Legközelebb olyan szerepet kapsz, amely­ben megszólalhatsz. Mit kaphatok én a tanítótól, ez a kérdés? Becsülöm. Az biztos, hogy becsülöm, mert őszinte, művelt, megértő — szóval: kolléga. De szeret­ni?... Az ifjú Nagy! Ilyen férfit még nem láthatott ez a lány ... Jurka: De ez a dőzsölő fia­tal úr, akinek eddig tálcán hozták a nőket, ez sem talál­kozott ilyen merész tiszta­sággal, mint a Flóráé. Balogh Zsuzsa: Merész tisztaság!? Ez nem rossz. Jurka: Az egész darab me­rész. Születésekor különösen az volt. A drámaíró Bródy csúcspontja. Balogh Zsuzsa: Az állam, az egyház csak a testemet akarta... Jurka (int az asszisztens­nek): A káplán—Flóra ket­tős. Ifj. Somló: Felírtam. Jurka: Délután még tisz­tázzuk a szituációkat. Kivel, hogyan találkozik Flóra; a rátörő férfiak közötti azonos­ság és különbség. Na meg van itt még valami! A taní­tónőnek, ennek a romlatlan fiatal lánynak a „naív szent­ségtörései”. (Egészen más hangon:) Ebédelünk? Balogh—Somló: Menjünk! (Indulnak. Az újságíró új ismerősök után kutat a te­remben.) (gyarmati) A társadalom és a könyvtárak December 15. és 17. között összeül a III. országos könyv­tárügyi tanácskozás. Köz­ponti témája könyvtáraink 10—15 éves fejlesztési terve, a társadalom és a könyvtá­rak kapcsolatának probléma­köre lesz. A realizmus természetének és társadalmi jelentőségének érvekkel alátámasztott meg­alapozása terén a szovjet művészettörténészeknek még sokat kell tenniük. A megol­dásra váró problémák közül ki kell emelnünk a realiz­mus fogalmának többértelmű­ségét. A szovjet művészet- történészek és irodalomtörté­nészek már régen arra a megállapításra jutottak, hogy a realizmus fogalmán nem­csak az igazság kifejeződése értendő. A realizmust egy meghatározott művészeti Már a XVIII. sz. végen Benkö Sámuel, a Miskolcon élő kiváló természettudós és orvos készített feljegyzéseket az időjárásról, ö azonban még nem mérte a napi hő­mérsékletet, csak a maga ál­talános észrevételeit foglalta írásba. Egy fél évszázaddal később, a Meteorológiai Inté­zet megalapítása előtt 23 év­vel Molnár István, a sáros­pataki kollégium tudós ta­nára már naponta háromszor rendszeresen mérte, jegyezte a hőmérsékletet és bizonyos következtetéseket is levont méréseiből. Molnár Istvánt elsősorban a hires borvidék gyakorlati haszna vezette a meteoroló­giai munkában, amint írta: „érdekes feladatnak tartot­tam némi hitelességet ér­demlő adatot szolgáltatni a meleg járására nézve e vidé­ken, mely a tokaji név alatt világszerte ismeretes bort termi, és annyival inkább, mivel hazánk e tájékán ily nemű szemléletek még vagy nem is tétettek, vagy leg­alább köztudomásra nem ju­tottak. E végre egy pontos százas hévmérőt szerezvén az ifjabb Greinertől Berlinben, 1847. April 12-dfkétől 1853. April 12-dikéig és így teljes hat éven át tettem hévmérői szemléleteket.” A „hévmérőt” a kollégium udvarára nyíló egyik ablakra rendszernek tekinthetjük sok más olyan művészeti irány­zat között, amelyek szintén hűek maradnak a valóság­hoz, mint milyen például a romantika. Talán helyes volna, ha a realizmus — mint történel­mileg konkrét művészeti irányzat — fogalma mellett szélesebb körben alkalmaz­nánk a realisztikus jellegnek, mint minden igazi művészet olyan általános tulajdonsá­gának fogalmát, hogy híven tükrözi az életet. Ma ugyanis a realizmust és a realisztikus jelleget többnyire azonos fo­galomként használják. A marxizmus—leninizmus klasszikusai szilárdan meg­alapozták a realizmus lénye­gét. Rendkívül fontos azok­nak a munkáknak a megje­lenítése, amelyek elméletileg kifejtik a realizmus eszmei- művészi kritériumait. A rea­I. István király születésé­nek 1000. évfordulója alkal­mából rendez tudományos emlékülést a Hazafias Nép­front Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége és Honis­mereti Bizottsága, a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társul;:* Borsod megyei szervezete. Szeptember 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei elnöksége nevében a megyei tanács dísztermében nyitja meg a tudományos rögzítette a professzor, éspe­dig „a föld színétől 12 láb magasságra, a faltól 3 hü- velyknyire szabadon a leve­gőben. A „szemléleteket” na­ponta háromszor: reggel 7, délután 2 és este 9 órakor mérte. Méréseiről pontos táblázatokat készített. „Ezen adatokból — írja a továbbiakban Molnár István —- Hegyalja éghajlati minő­ségére nézve a következőket lehet levonni: elég hideg, de változékony tél, még válto­zékonyabb tavasz, jó meleg és állandó nyár, kellemes és tartós ősz, és éppen ezen kö­rülmény az, mely a szőlő­hegyek alkalmas fekvése és a föld minősége mellett a jó bortermésre nagy befolyással bír.” A tudományoknak és tanít­ványainak a szeretete jelle­mezte Molnár István egész életét és munkásságát. Nőt­len ember volt, nyugdíjáról a tanári árvák és özvegyek javára lemondott. Végrende­letében a mintegy 20 ezer aranyforint értékű vagyonát a kollégiumra és különböző „közműveltségi intézetekre” hagyta. Mint tudós és ember egyaránt méltó arra, hogy tisztelettel gondoljunk rá, mint a korunkban oly nép­szerű meteorológiai tudo­mány egyik magyar úttörő­jére. KOPECZI JANOS lizmus módszere igen nagy mértékben kitágítja a mű­vészi világszemléletet, e mód­szernek megvannak a maga elvei, s művészi tapasztalatai cáfolják az úgynevezett „parttalan realizmus” kon­cepcióit. A szovjet művészettörténet általános esztétikai síkon már elég jól kidolgozta ezt a kér­dést, de nem veszi mindig figyelembe, hogy a realizmus általános kritériumai a. mű­vészet különböző ágaiban specifikus kifejezést nyernek. így például a képzőművésze­tek területén a realizmustól való eltávolodást bizonyítaná az a körülmény, hogy a kife­jező alapelv túlsúlyban van az életből merített képek konkrétan ábrázoló tolmá­csolásával szemben? Vajon mi itt a jelképesség mércéje, s a jeLképesség mi­lyen körülmények között ala­kul át antirealista torzítá­sokká? Rendkívül fontos, hogy világos választ talál­junk ezekre a kérdésekre. emlékülést. Bariba Antal, a történelemtudományok kandidátusa, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézetének tudo­mányos főmunkatársa, I. Ist­ván és a magyar állam ki­alakulása címmel tart elő­adást. A megyében található Árpád-kori műemlékekről Lévárdy Ferenc művészettör­ténész beszél, a kor régészeti emlékeiről pedig K. Végh Katalin, a Herman Ottó Mú­zeum régész-muzeológusának referátumát hallhatják a tu­dományos emlékülés rész­vevői. A repedéseket rajzolta A „nem úgy”-ok írója volt. Klasszikusnak tartották életé­ben is. De nem úgy, mint Shakespeare-t vagy Balzac-ot. 1 Utóbbiak szertelenek; szörnyetegül nagyok. Mauriac arányo­san, jólnevelten. Szűkebb hazája polgárainak lélektani finom­ságairól mesélt, kapzsiságról, házasságtörésről, családi hábo­rúkról. A repedéseket rajzolta, melyek lassan, de könyör­telen szívóssággal bomlasztják a burzsoázia roppant építmé­nyének falát Neve mellól szinte sohasem hiányzik a jelző: katolikus. De nem úgy volt katolikus, ahogyan az egyházi körökben, különösen régebben illett. Cseppet sem hasonlított a liliomos ifjakhoz és a hitvédő inkvizítorokhoz. A bűn érdekelte. A bűn, mely minden emberben belső drámát jelent: egy szen­vedélyt s a vele birkózó bűntudatot. Katolicizmusa inkább égett az ördög, mint az angyalok igézetében v Szolid polgár volt, jómódú úrifiúként nőtt fel és sikeres, jól kereső író lett, aki 1952-ben elnyerte a Nobel-díjat. Mégis, mikor választania kellett a Petain-i rend és az emberiesség között, Fizor néven ellenállóvá lett s írásait a titkos kiadó, az Editions de Mimiit adta ki. Nem úgy volt polgár, mint az átlag. Nálunk mindig népszerű voll. Tizenkilenc könyve jelent meg magyarul. A legutóbbi a közelmúltban, harminchétezer példányban. Egyes íróinkra hatott is. különösen nőkre, akik kiválóan fordították. Csendes pillanatainak tagadhatatlan mélysége van és ez még hosszú ideig fenntartja nevét. SZ. KOVÁTS LAJOS Meghatározott művészeti rendszer A realizmus többértelműsége A Pravda nemrégiben közölte A. Zisz professzor, a filozófiai tudományok doktora „A modernizmus — az alkotó munka ellensége” cfmű cikkét. Ebből a realizmusra vonatkozó részt közöljük. István-mil lenni um Tudományos emlékülés éjféltől reggelig LETARTÓZTATÁS A spanyolországi Ciudad Real tartomány kormányzója bejelentette, hogy Puertol- landóban a rendőrség őrizet­be vette egy földalatti szer­vezet nyolc tagját. A letar­tóztatottakat, akik a kor­mánytisztviselők szerint kommunisták, felforgató te­vékenységgel vádolják. ELFOGTAK A „Kék fény” szeptember 4-i adásában a rendőrség a lakosság segítségét kérte Till Gyula ‘50 éves foglalkozás- nélküli, sajószentpéteri lakos elfogásához, akit csalás miatt köröztek. A tv adása alapján Tihanyban, egy erdős terüle­ten elfogták. KUDARCBA FULLADT Egy görög ellenállási szer­vezet nyilatkozatban vállalt felelősséget az amerikai nagykövetség ellen a múlt héten tervezett és kudarcba fulladt bombamerényletért. A szerkezet hamarabb rob­bant és megölte a bombát szállító két fiatalt. 200 KILOGRAMM DINAMIT 200 kilogramm dinamitot lefoglalt és két személyt le­tartóztatott a rendőrség a dél-olaszországi Calabria tar­tományban. A robbanóanyag után vasárnap kezdtek nyo­mozni, azt követően, hogy bombamerényietek következ­tében egy személy meghalt, 30 megsebesült Reggio Ca- labriában. ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK Jelentősen növekedtek az erőszakos bűncselekmények a nagyvárosi néger lakosság körében, az USA-ban. A leg­súlyosabb bűncselekmények­ért letartóztatott négerek száma nyolcszor-hússzor ak­kora, mint a fehéreké. Ugyanakkor az esetek 60—70 százalékában az áldozatok is négerek közül kerülnek ki. HULIGÁNOK Nápolyban botokkal, boxe- rekkel és vasrudakkal fel- fegyverzett huligánok támad­ták meg az Ignis gyár tün­tető munkásait. A huligáno­kat a dolgozók „megleckéz­tették”. ötöt közülük átadtak a rendőrségnek. ELVETEMÜLTEK Két elvetemült fiatalember bűnügyében ítélkezett a bí­róság. Deák Kálmán 22 éves segédmunkás és Pintér Sán­dor 25 éves, büntetett elő­életű gépkocsivezető Szege­den, erőszakos úton külön­böző házakba behatolva pénzt zsákmányoltak. Deák 18 évet, Pintér 16 évi sza­badságvesztést kapott. KIHALLGATÁS Az el nem kötelezett or­szágok lusakai csúcsértekez­letére érkezett külföldi új­ságírók közül tizenhatot ki­hallgatás céljából előállítot­tak. Hármat közülük kiutasí­tottak az országból, mert visszaéltek a Zambiai Köz­társaság venH*aczeretetével. 34 HALOTT 34 halottja van a Tajvanon végigszáguldó tájfunnak. A forgószél legjobban a sziget északi részén pusztított, 700 épület megrongálódott. A vi­har utakat torlaszolt et. 42 személvnek nvnma veszett. FELHŐSZAKADÁS Kelet-Pakisztánban a fel­hőszakadások ismét komoly károkat okoztak. A lezúduló eső több mint tízezer lakást pusztított el. A romok alatt lizenketten lelték halálukat. Százezren maradtak fedél nélkül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom