Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-08 / 210. szám
Ha a mama is dolgozik A mezőgazdasági kiállításon bemutatták azt a negyed- literes polipack „tejcsomagot”, amellyel meg lehetne oldani az iskolások reggeli és tízórai ellátását. A VÜSZK Vállalat napokban megnyílt árubemutatóján dicsérték azt a nyugati automatát is. amely ugyancsak „forradalmasíthatná” az iskolai étkeztetést. A miskolci kis- és nagydiákok megelégednének naponta és fejenként pár deci hagyományos üvegbe „csomagolt” tejjel vagy kakaóval, és 2—3 péksüteménynyel. A tapasztalatok szerint azonban a mindentudó automata sem elérhetetlenebb, mint az iskolai büfé. illi lldös.ozc egy helyen... Pár évvel ezelőtt a két érdekelt miniszter — a belkereskedelmi és a művelődésügyi — felmérést készíttetett az iskolákkal, illetve, a kiskereskedelemmel. Megállapították, hogy a diákok túlnyomó többsége igényli az iskolai büfét. A megvalósításnak nem is lenne különösebb akadálya, hiszen az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok úgy nyilatkoztak, hogy a nagy létszámú iskolákban veszteség nélkül tudnának üzemeltetni ilyen büféket. A felmérésből iktatott akta lett, és minden maradt a régiben. Miskolc félszáznál több általános iskolája közül jelenleg mindössze egyetlen helyen, a Selyemréten van az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak büféje. Az üzlet nem is megy rosszul; a tanítási hónapokban 18— 30 ezer forint a bevétele. A Fazekas utcai általános iskolában 2 éve végleg megszüntették a kis üzletet. Az indok: késve érkezett meg az áru, a gyerekek az órák első 5—10 percét rendszeresen „elvásárolták”. A döntő érv azonban az volt, hogy a boltban árusított édességek papírjait a tanulók szétdobálták a folyosón. És — mivel rendnek lenni kell — megszűnt a „rendbontó” bolt. Édesség és írószer is Kétségtelen, hogy az ilyen rendszerrel működő büfé nem a legjobb megoldás. Az áru érkezését valóban nehéz időzíteni, arról nem beszélve, hogy a mozgóárusi rendszerben dolgozó eladó csak a négy-öt szünetben árusíthat. Ha csak tejterméket és péksüteményt rendel, akkor nem hogy nyeresége nem lesz. de még rá is fizet az üzletre. Így a vállalat csak abban az esetben működtet ilyen büfét, hogy ha az iskola igazgatója hozzájárul az édesség- és az írószer árusításához. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ettől függetlenül azon a véleményen van, hogy ha a város áltaA Tatai Állami Gazdaságban, ahol a vadászati világ- kiállítás legnagyobb bemutatóját tartják majd, külön túzoktelepet rendeztek be. Európa kihalóban levő legnagyobb vadmadarából Magyarországon van a legtöbb, bár az állomány a századforduló óta 12 000-ről 2500-ra csökkent. Legszívesebben a pillangósokkal bevetett területeken fészkel. így aratáskor lános vagy középiskolái bejelentik igényüket, rövid időn belül több iskolai büfét is beindítanak. A diákoké a döntő érv A pedagógusok ellenkezése bizonyos fokig érthető, hiszen kétségtelen, hogy gondjaikat szaporítják az eltört tejesüvegek, a szétdobált papírdarabok és a pult előtt a szünetekben kialakuló tumultus. A szülők indoka elfogadhatóbb : ahol a papa mellett a mama is dolgozik, a reggeli „csúcsforgalomban” időveszteséget jelent a tízórai elkészítése. Az iskolai étkeztetés megszervezésére azonban a diákok szolgáltatják a döntő érvet. Míg bármely munkahelyen dolgozó szüleik vagy a vállalati büfében vagy a szemközti KÖZÉRT-ben munkaidő alatt is megvásárolhatják a tízórait, addig az iskolában 6—8 órát töltő diák a rendtartás szerint ki sem léphet a kapun. lakhelyük, s velük együtt a tojások is elpusztulnak. Dr. Fodor Tamásnak, a MÉM kiállítási iroda vadászati osztályvezetőjének a budapesti Állatkertben 10 éven át folytatott kísérlete alapján a Tatai Állami Gazdaságban megkezdték a túzok mesterséges tenyésztését. A géppel kikeltetett túzokcsibéket 10 napig csipesszel, szemcseppentővei etetik, majd a vadaskertben természetes környezetben nevelik tovább. (Az első mesterségesen nevelt túzokcsibéket bemutatják a Budapesti Mező- gazdasági Kiállításon.) Bíznak az idei PUSZTAI ÉVA Mesterségesen nevelt túzok hörcsögszezonban ★ Mint az aranymosók az Amazonas partján ... Csak persze itt nem folyik öldöklő küzdelem a lelőhelyért, sem az iszapoló területéért. Bár a kincs, amelyet a Bódva vizével mosnak ki évmilliós agyagbörtönéböl, minden aranynál többet ér tudósainknak. A Természettudományi Múzeum őslénykutatói egyre gazdagabb lelettel lepik meg a tudomány világát Borsodból. A tornaszentand- rási mészkőbánya agyagrétegéből idén is több mint 30 fajta apró, emlős őslény csontozatát mosták ki, közöttük eddig ismeretlen állatokét is. A világviszonylatban is élenjáró magyar őslénykutatók sokat remélnek «s idei „zsákmánytól”, amelynek tanulmányozását, rendszerezését már a múzeumban folytatják. Képünkön (fent): különböző méretű szitákon iszapolják az agyagrögökbe ágyazott csontleleteket a Bódva partján. Lent: dr. Jánossij Dénes, a természettudományok doktora, a múzeum őslénytani osztályának helyettes vezetője, dr. Topái György, az állattani osztály munkatársa és a kutatótábor tagjai különválogatják az alig néhány milli- méternyi csontokat. (Bécsy László felvétele) A csákánynyél eszi a ruhát Mai pálvám uni asm A MÉH vállalat Búza téri bőrfelvásárló üzletében a napokban 275 marha-, borjú- és lóbőrt vettek át 100 ezer forint értékben. Ezenkívül 231 nemes állatnyúzatot — őz-, szarvas- és vaddisznóbórt — adtak át a vadászok a MÉH felvásárlóinak. A felvásárlók már a közeledő hörcsögbőrszezonra készülnek, amely december végéig tart. DVTK lót!) Józsefet bízták meg az edzések irányításával A DVTK elnöksége tegnap úgy határozott, hogy a végleges megoldásig Tóth JózseMiskolci diákok Tivadaron A miskolci Zalka Máté Gépipari Technikum hat osztályából csaknem kétszáz diák utazott Tivadarra. A harmad- és negyedéves tanulók — két hétig — szeptember 16-ig — segítenek az árvízkárosult családok há- xainak helyreállításában. fet bízza meg az NB I-es labdarúgócsapat edzéseinek irányításával. Ma délelőtt tartották meg a heti első tréninget, amelyen már Tóth József, a tartalékcsapat szakvezetője kezdte meg a felkészítést a Budapesti Honvéd elleni vasárnapi találkozóra. A végleges megoldásra vonatkozóan bővebb információt eddig még nem kaptunk. Valószínű, hogy az edzőkérdést véglegesen kettős megbízatással oldják meg. Nem hivatalos elképzelések szerint egy jó képesítésű szakoktató kapna edzői megbízatást, s mellé egy szakembert kérnének fel szaktanácsadónak. Novemberben jön a hé! Bohr Novemberben már dolgozik a Miskolci Köztisztasági Vállalat két új tömörítős eljárással működő szemétszedő gépe, amelyet 1 800 000 forintért vásároltak Csehszlovákiától. A Bobr szemétgyűjtőhöz negyven, egyenként 1100 liter űrtartalmú konténert vásároltak és ezek segítségével egy kocsi egy forduló alatt — a Kuka gyűjtő öt köbméterével szemben — 35 köbméter hulladékot tud „beszippantani”. A Bobr újdonsága, hogy a kórházakból, intézményekből begyűjtött szemetet azonnal megőr- li, és sok atmoszféra nyomással tömöríti. A KISZ Borsod megyei Bizottságának csanyiki, „Ság- vári Endre” vezetőképző iskolájában tegnap délután tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót. Az új tanév első tanfolyamára 80 fiatal érA pályamunkások élete a vágányok között telik el. Az év nagyobb felében mostoha körülmények között kell dolgozniuk. Télen akkor akad a legtöbb tennivalójuk, amikor esik, vagy amikor behordja a váltókat hóval a szél. Az ebéd még mindig csak táskából. De az is gyakran előfordul, hogy az ebédet már vacsorának fogyasztják el. A Tiszai es a tromori kozotl Négy vágánypáron hat leágazás, rengeteg váltó, és a forgalom szinte egy percre sem szünetel. A Tiszai és a Gömöri pályaudvar között dolgozik Szabó János munkavezető csapata. A kilences őrhely mögötti szakaszon „zúzalékolnak”. Kimérik, hogy hol, mennyit süllyedt a pálya és ha húsz milliméterkezett Szabolcs, Hajdú és Borsod megye üzemeiből. A titkárképző tanfolyamon a Magyar Néphadsereg alakulatainál sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok is részt vesznek. nél jobban nem ereszkedett meg az altalaj a sínek alatt, akkor megemelik a talpfákat és a kis zúzalékolóval „alávibrálják” a finom kőtörmeléket. Közben villanymozdonyok füttyögetnek, rendezik a vagonsorokat és néha-néha egy behemót gőzös is átrobog a munkahelyen. Aztán mintha abba sem hagyták volna, megy minden tovább zökkenők nélkíi1 Por és izzadság Veres Péter megrendítően irta meg a pályamunkások életét. Ami megmaradt belőle ma is: a kiszolgáltatottság az időjárásnak, a korai kelés, a hideg koszt és a csákány. Mert ha 20 milliméternél jobban megsüllyed a pálya, már nem elég a zúzalékolás. A tömőcsákány nyelét pedig meg kell markolni, hogy úgy bedöngöljék a követ, hogy a mozdonyok se szoríthassák ki egykönnyen. Még a szeptember eleji nyárias időben is sivatagi lörróság éget a sínek között. Minden olajos és poros, aki „szívesen” fogja a csákány nyelét, arról patakokban csorog az izzadság. Korábban egy évben egyszer kaptak munkaruhát, most tíz hónaponként, de így sem elég. A villanyéi és a csákány nyele leeszi róluk a ruhát. Néha már csak olyannal lehet pótolni, amelyiken nehéz megállapítani melyik része a folt, melyik az eredeti anyag. Cserzdt arcú emberek Az év minden munkanapján nyolc órát töltenek a szabad ég alatt. Amerre elmennek, megrostálják a talpfák között a követ a gombos villákkal kiszűrik belőle a laza földet, homokot. Tonnákat emel meg egy műszakban egyetlen pályamunkás. Innen van az, hogy ez a foglalkozás, ma sem tartozik a legnépszerűbbek közé. A csapatban is csak egyetlen fiatalember van, a 17 éves Csiszár József. — Kezdi megszokni a munkát — mondja Budák Gergely, aki immár 25 éve dolgozik a pályafenntartóknál. — Mire megtanulja, addigra úgy is eltelik vagy tíz —húsz év. Mert bármilyen egyszerűnek látszik ez a munka, ennek is megvan a maga fortélya. Nem elég, ha a pálya, amit megjavítunk, nyugodtnak látszik, hiszen milliókat érő árut szállítanak rajta, ezrek és ezrek ülnek a vonatokon. Arra is szüksége van a jó pályaépítőnek, hogy a lelkiismerete is mindig nyugodt legyen. NAGY JÓZSBf Tanévnyitó * iö W m «■ m V m az iskolákba!
