Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-05 / 208. szám
•if Kádár János elvtárs as eredeti nagyságú Vosztok hordozórakéta előtt, kíséretével a magyar pavilonba tart. Mögötte (a kép bal szélén) Kirilenko, az S7.KP Politikai Bizottságának tagja. Tíz nap a moszkvai kiállításon A rádió és a ív szerkesztőségében © Elutazásom előtt a DIGÉP kábelüzemi Lenin brigádjának egyik tagja megkért: próbáljak kerestetni a Szovjetunióban ugyancsak Lenin nevét viselő brigádot, hogy levelezhessenek velük. E célból felkerestem a Moszkvai Rádió magyar adásának szerkesztőségét. Kedves, magyarul jól beszélő kollégákra találtam a nyolcadik emeleti szerkesztőségi szobában. Nagy érdeklődéssel faggattak lapunkról, a Déli Hírlapról, a gépgyári MSZBT-mozgalomról, a Lenin brigádról, Miskolcról, s kérésemre örömmel meséltek magukról. Jurij Goncseruk, a helyettes szerkesztő elmondotta, hogy először a háborúban került kapcsolatba hazánkkal, a harcok során meg is sérült. Békéscsabán gyógykezelték. 1951-től dolgozik a rádiónál, s azóta már többször is járt Magyarországon. Nyi- kolajev Oleg és Bencsik Mihály pedig Miskolcot is jól ismeri. A magyar adás szerkesztősége naponta kétszer félórás műsort sugároz hazánk felé, az elsőt délután hat, a másodikat este fél tízkor. Hallgatóiktól évente 6— 7 ezer levelet kapnak, közöttük sok a miskolci és Borsod megyei. Érdekességként megemlítették, hogy Angliában is van egy magyar nyelvű levelezőjük. Büszkén mutatták meg a vitrinjüket, amelyben a magyar hallgatóktól kapott ajándékokat őrzik. Ide kerültek a kábelüzemi szocialista Lenin brigád magammal vitt ajándékai is: brigádzászló és brigádjel- vény-sorozat. A helyettes szerkesztő kedvesen megkért, hogy amíg Moszkvában tartózkodom, legyek a munkatársuk. A megtisztelő kérést nagy örömmel teljesítettem. Két riportomat vették fel hangszalagra, mindegyik a jubileumi kiállításról hangzott el, s szót ejtettem bennük Miskolcról is. Az első felvételt augusztus 28-án este, a másodikat augusztus 30-án délután sugározták. Elmentem a moszkvai televízióhoz is, amelynek munkatársai a magammal vitt és az LKM, s a DIGÉP propaganda-, illetve fotóosztályár nak a munkatársai által készített fotók felhasználásával egy hatperces adást készítettek a 200 éves Lenin Kohászati Művekről, s ugyancsak hatperces műsort Miskolcról, valamint a DIGÉP MSZBT- brigádmozgalmáról. A felvétel alkalmával találkoztam dr. Lénárt Lajos mezőgazda- sági és élelmiszeripari miniszterhelyettesünkkel is, aki előadásának a felvétele végett tartózkodott a televízió szerkesztőségében. Amikor elköszöntem rádiós kollégáimtól, arra kértek, tolmácsoljam jókívánságaikat miskolci és borsodi hallgatóiknak. írják meg véleményüket műsoraikról. Aki Moszkvában jár, hívja fel őket, telefonszámuk: 233-67- 57. A kábelüzemi Lenin brigádnak azt üzenték, hogy mindent megtesznek szovjet Lenin brigádok felkutatása érdekében. Az általam átadott ajándéktárgyakért a moszkvai televízió székháza tornyának makettjét, s egy abba beépített tranzisztoros rádiót küldtek nekik. A moszkvai magyar jubileumi kiállítás még ezekben a napokban is tart. A látogatók száma már egymillió felé közeledik. Ez a kiállításunk sikerét, s a hazánk iránti nagyfokú érdeklődést bizonyítja. NYIKES IMRE Gerinc két fej között Madártávlatból az összekötő városrész Városképét tekintve Nagy - Miskolc kétfejű óriásra hasonlít. Egyik feje Diósgyőrben füstölög, a másik a belváros területén szuszog. E kettő közé húzott ívet a terv, mely alapján az épületsorok néhány elemét már meg is építették a Győri kapu déli oldalán. Villamoson kifelé menet a városból feltűnnek a házgyári elemekből készített házak. Igazán egy tűnik fel, de az nagyon. Az, amelyik a legnagyobb és a leghosszabb. Szürke, személytelen tömege több száz méteren át húzódik az út mentén ... Falanszter, vagy... Madártávlati képe a térképen megnyugtat. Nem végtelen falak egymásutánja lesz az összekötő városrész. Több dimenziós centrumok szakítják majd meg a csigolyaként ízelő épületeket. Tizennyolcat számoltam meg, mindegyik más-más funkciót tölt majd be a 75 ezres lakónegyed életében. Az épületsorok hosszanti elhelyezése különben a belváros szempontjából „lég-kérdés”. A Szinva-völgy Miskolc légcsa- tomája, s a házak elhelyezése nem akadályozhatja a levegővételt. Utak útjai Az összekötő résznek, nevén túl, a valóságban kell összekötőként működnie, magyarán egy megnövekedett forgalmat lebonyolítania. A villamosforgalom például 57 százalékkal, a busz több mint száz százalékkal nő majd. Elsőrendű fontosságú tehát az úgynevezett északi mentesítő út megépítése, amely a városrész északi oldalán, a dombvonulat aljában fut majd, illetve a Győri kapu és a Tízeshonvéd utca kétszer két nyomvonalúra bővítése. A vérosiasság Az új lakótelepek jogosan kifogásolt hibája a ridegség, a városiasán pezsgő élet hiánya. A tervezők ezért elhatározták. élettel töltik meg a lakóházak s intézmények környékét. Vigyázat, nem autóforgalommal! Ellenkezőleg. Sok gondot fordítottak az úgynevezett társadalmi érintkezési területek kialakítására. A bonyolult szóösszetétel mögött a mindennapi élet mozgásait irányító, meghatározó egyszerű dolgok húzódnak... A tervek tehát előirányozták a boltok lakóházközeibe vitelét, sok esetben a házak alsó traktusaira, pihenők, presszóteraszok kialakítását. röviden a mai kornak megfelelő humánus lakókörnyezet létrehozását. Ny. Sí. Több ezer jegyet eladtak Szeptember 1-én megjelentek Miskolc utcáin a november 8. és 15. között lebonyolításra kerülő junior Európa-bajnokság plakátjai. A szervező bizottság irodája is működik: az első napokban több ezer jegy talált gazdára Miskolcon. Nyilvános szőlőd ézsma A napokban egy szakállas fiatalember, apró termetű és lényegesen normálisabb kinézésű társával „slattyogott” a főutcán. A Széchenyi u. 19. számú fűszcr-esemegebolt előtt, az üzlet ajtajában, vevőcsalogatóként, néhány láda szőlő sorakozott hamvas-zölden és kívánatosán. És hozzáférhetően! Nyilván ez adta a tippet a szakállasnak — ellentétben a mesebeli rókával, amelyiknek „savanyú” volt az ízletes gyümölcs —, hogy a világ legtermészetesebb módján, mintha övé volna, csipegetni kezdje a szőlőt. Nekiállt nagy kényelmesen, a ládák fölé hajolva és csipegetett innen is, onnan is egy-egy szemet. Éppen eléggé forgalmas volt az utca ahhoz, hogy akadjanak tettenérők, akik nyakon csípjék a csipegetőt. Am az emberek egy része csak megmosolyogta a jóízűen kóstolgató huligánt; mások ugyan rosszallóan csóválták a fejüket — ez azonban egyáltalán nem hatotta meg a fiatalembert. Mindössze sietésre ösztönözte a falásban. Fekete körmeivel valósággal belevájt a fürtökbe, marékszámra gyömöszölte magába a szőlőt és vigyorgott a némán statisztáló barátjára. — Behajítok még egy marékkai — mondta döntéséi nagy kegyesen, majd, hogy ne maradjon útravaló nélkül, végül kiemelte a legnagyobb fürtöt, s kuncogva-vihogva folytatta „slattyogását”. Azaz, csak folytatta volna! Mert ekkor, pe- chére, mégis akadt két ember, aki kétoldalról karonfogta — méghozzá nem is túlságosan finoman! — s így szólt: Most aztán irány, szép fiú, be az üzletbe!... — Az ilyesféle ön- kiszolgálásért is illik, sőt kell fizetni! Tulajdonképpen azonban nem csupán a fizetség a lényeg. A mód sem megvetendő, ahogyan valaki „áruhoz" jut. így is lehet, miként ez a szakállas cselekedett. Tette, mert tehette. Vagy száz közül csupán két embernek szúrt szemet a dolog. Legtöbbször ez a baj! BÉLYEGGYŰJTÉS •:>6: .v*:,y*i . it ★ Tegnap — szeptember 4-én — jelent mega 10 Ft névértékű Szojuz—9 blokk 350 000 fogazott és 11 000 vágott példányban. A blokkot 1971. február 28-ig árusítják a postahivatalok. ASZODY JANOS A kriminalisztika kalandos története Letartóztatás Ceylonban Először megállapították, hogy a Bradley család július 7-én, a gyermekrablás napján lakást bérelt az Osborne Roadon, de nem költözött oda. Mi történt a bútorral? Hol tartózkodik Bradley és családja? A szomszédok tanúvallomásaiból a következő derült ki: Bradley felesége a gyermekekkel együtt Queens- landbe . ment pihenni. A bútor elszállításakor Bradley nem volt jelen. A detektívek átvizsgálták az utazási ügynökségek nyilvántartását és megtudták, hogy Bradley felesége augusztus 25-én a maga és egyik gyermeke számára jegyet váltott a Londonba induló „Himalayá” hajóra. Négy nappal később Bradley is feliratkozott, másik két gyermekével, az említett hajó utasai közé. Körülbelül ugyanakkor eladta bútorait egy sydneyi cégnek. Szeptember 24-én átadta pekingi pincsijét az állatkór- héznak, azzal az utasítással, hajózzák be a kutyát is a „Himalayá”-ra. Ugyanaznap c-ladta két autóját is, egy Fordot és egy Goggomobilt. Szeptember 26-án aztán egész családjával felszállt a „Himalayá”-ra amely — mire a nyomozás az említett szakaszba jutott — már útban London felé, éppen horgonyt készült vetni a ceyloni Colombo kikötőjében. A rendőrség felhívást tett közzé az AYO—382 rendszámú Fdrd gépkocsi — Bradley autója — felkutatáséra. Október 4-én egy használt autókkal kereskedő cég igazgatója jelentkezett, s közölte, hogy szeptember 24-én ő vette meg Bradleytől a keresett kocsit, és a rendőrség rendelkezésére bocsátja. Négy rendőr azonnal kiszálit Granville-be, a cég garázsához. A Ford csomagtartójában szőrrel teli kefét és növénymaradványokat találtak. Ragasztószalagok, majd a sydneyi laboratórium. Az eredmény: a nyomok pontosan megegyeztek azokkal, amelyeket a gyermek ruháin találtak. A növénytörmelékek a Savara-ciprusoktól származtak. A Ford csomagtartójában, Graeme Thome ruháin és a pokrócon talált szőrszálak azonos eredetűek voltak, a Bradley család pincsikutyájáról származtak. Ismét házkutatás Bradley régi lakásában, s új elemek kerültek a nyomozók kezébe. A költözködés után visszamaradt hulladékok között filmdarabot találtak. A filmszalagról másolt képek a Bradley családot ábrázolták egy kiránduláson. Az erdő szélén, a fűre kiterített egyik pokróc azonos volt azzal, amelyikbe a gyermek holttestét becsomagolták. Október 4-én este a nyomozók arra a meggyőződésre jutottak, hogy Bradley a gyilkos, vagy legalábbis egyike a gyilkosoknak. Az Interpol nemzetközi letartóz- tatási kérelme akkor érkezett Colombóba, amikor a „Himalaya” éppen horgonyt vetett a kikötőben. A ceyloni rendőrség október 14-én letartóztatta Bradley t. A hosszadalmas és bürokratikus kiadatási formaságok azonban egészen november 19-ig elhúzódtak. Végül, november 19-én az Ausztráliából kiküldött két detektív Bradley-vel együtt repülőgépre szállt. Bradley már útközben papírra vetette vallomását. A gyermekrablás gondolata akkor ötlött fel benne, amikor az újságban olvasta, hogy Thorne megütötte a főnyereményt. Miért nem telefonált többé? Amikor a kis Grame-mel hazaérkezett, a kocsit a garázsba vitte, azután összekötözte a gyermeket, majd a pokrócba göngyölte és a csomagtartóba zárta. Amikor estefelé felnyitotta a csomagtartót, a gyermek már nem élt. Megfulladt. Erre azonnal kifutott a Forddal, hogy megfelelő helyet keressen és azon a puszta telken rejtette el a holttestet, ahol augusztus 16-án megtalálták! E gonosztevő előéletének vizsgálatából kiderült, hogy Bradley határtalanul pénz- sóvár ember volt, minden áron meg akart gazdagodni. Azt hitte, hogy a gyermekrablás egyszer s mindenkorra megszabadítja az anyagi gondjaitól, amelyekbe éppen szennyes üzletei miatt keveredett. A sydneyi esküdtszék 1961. március 29-én Brad- leyt életfogytiglani kényszer- munkára ítélte. (Vége)
